Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-13 / 266. szám
4> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. november 13. Befejeződött a röplabda NB II, — FÉRFI — Fürdő igazgatóság—Szolnoki TITÁSZ 3:1. Budapest, v.: Kalász. TITÁSZ; Pirók, Szép, Urbán, Somodi, Surányi, Zombori. Csere; Takács. Edző: Jáger István. Kezdettől úgy alakult a mérkőzés, hogy a hazaiaknak győzni kell a bentmaradás biztosítása érdekében. Ebben sokat segített a játékvezető, ítéleteivel rendre a szolnoki csapatot sújtotta. A TITÁSZ minden játékosa dicséretesen küzdött, de hiába; EVTK—Martfű 3:0 (13, 5, 14). Budapest, v.: Mészáros. MSE: Vasicsek, Strasszer, En- gárt, Dajka, Orosz L„ Orosz I., csere; Csikós S. Edző; Lukács Béia. Az év utolsó bajnoki mérkőzésére a tartalékos cipőgyári gárda kevés eséllyel állt ki a bajnokcsapat ellen. Ez a körülmény azonban nem látszott meg játékukon, mert végig derekasan helytálltak. Játékvezetői elfogultság gátolta meg, hogy nem értek el szorosabb eredményt. A martfűiek jobb játszmaarányukkal elkerülték a kiesést. — ruják — Salgótarjáni Petőfi—Szolnoki Dózsa 3:0. Salgótarján. Dózsa; Fógel, Csesznok, Pa- locsai, Annus, Bakos, Papp. Edző: Fodor Károly. Szabadtéren, szakadó esőben, irreális játékvezetés mellett kapott ki a Dózsa. Ez a mérkőzés búcsú volt az NB II-től. Jó: Papp; — NŐI — Tatabánya—Jászberényi ESE 3:1. (12, 12, —6, 10.) Tatabánya. JESE; Losonczy, Móri, Juhász, Tálas, Borics, Bozsik. Cs.: Fekete. Edző: Mészáros János. A kiesés szempontjából létfontosságú mérkőzésen igen erős bírói segédlettel nyert a hazai csapat. A JESE jól játszott, de minden labdaérintése „hibás” volt. Számítások szerint a JESE a bajnokság 3. helyén végzett. — dr. HM — Két vívóverseny sok indulóval November 7. tiszteletére a törökszentmiklósi TS ifjúsági egyéni és csapat vívóversenyt rendezett Török- szentmiklóson. Karcag, Csepel, a Szolnoki MÁV és a Törökszentmiklósi Vörös Meteor vívói vetélkedtek. Fiú tőrben a 12 induló közül Szántó (SZMÁV) bizonyult a legjobbnak, jó pengevezetéssel nyerte a versenyt, 2. Bállá (Tm; VM). A 3. Dávid és a 4. Gyergyói is jól vívott; A csapatversenyt is a Szolnoki MÁV nyerte a Törökszentmiklósi VM előtt. Kardban 1. Vitális (Csepel), csapatban Csepel győzött, 2. Törökszentmiklós. A női tőrt Berczelly (Csepel) nyerte, 4. i Búzás (Tm.). Csapatban 1: i Csepel, 2. Törökszentmiklós. • örvendetes a törökszentmik- ; lősi sportaktívák kezdeményezése, Tihanyi Lajos edző * hozzáértő munkája máris meglátszik a fiatalok mozgásán és .versenykészségén. i Vasárnap a megyei vívó szövetség városi úttörő minősítő versenyt rendezett; A Szolnoki MÁV vívóiskolájójának 42 különböző korú, kezdő és haladó versenyzője indult. A lábmunka, az iskolázás és az asszókészség került elbírálásra. Külön indultak a kezdők, a haladó V—VI. és a VII—VIII. osztályosok. A verseny célja elsősorban a felmérés volt, Örvendetes, hogy a pontozással a leggyengébbek is elérték a közepes szintet, de voltak kiemelkedő teljesítmények ÍS; A fiúknál Gyergyói, Sándor és Komarovszky, a lányoknál Szentistvány és Dimó mozgása volt sokat- ígérő. A versenyben egyben tájékoztató is volt az év végi budapesti háromnapos vívó seregszemlére. Eredmények: Kezdők, fiú tőr: I. Komarovszky, 2. Hajdú, 3; Demeter. V—VI. osztályos fiúk: 1. Kovács, 2. Lipták, 3. Dohanics. Lányok: 1. Tolna, 2. Fehér, 3. Orbán. VII—VIII. o. fiúk: 1; Gyergyói, 2. Sándor, 3. Lafferton; Lányok: 1. Szentistvány, 2. Dimó, 3. Németh. — g. kiss “• Sakk NB II. Szolnoki MTE—Tatabányai Bányász 4:7 Az 1968. évi bajnokság utolsó előtti fordulójában a két kiesésre álló csapat igen éles küzdelmet vívott egymással. A jó erőket — s közöttük két női mestert felvonultató — vendégcsapat megérdemelten győzött. Az MTr csapatából Szenes és Kiss Lajos látványos játszmában győzött, míg Ragó, Pete. Schnetter és Garami döntetlent ért el. Székely játszmája minőségelőnyös állásban, határozott nyerési eséllyel függőben maradt. Az utolsó fordulóra nov. 24-én kerül sor, az MTE csapata Aszódra utazik. Törökszentmiklósi eredmények A járási atlétikai szövetség által rendezett összetett bajnokságon több jó eredmény született. Kiemelkedően szerepelt a törökszertm’k- lósi Bállá és dicséretes a fegyverneki lányok teljesítménye. Serdülő lányoknál L Nádas (Tm. G.) 1460, fiúknál Guth (Fegyv. G.) 2940 ponttal. Ifjúsági fiúknál Bállá (Tm. Tech.) 2352, leányoknál Kormos (Tm. Techn.) 2137 ponttal lett első. ☆ A járási sportlövő szövetség minősítő versenyt rendezett Törökszentmiklóson. Eredmények. Felnőtt férfi; 1. Orbán 237, á. Dezső 219, 3. Balogh 216 (mind Tm. t MGVLK) Ifjúságiak: 1; Ma- jercsik 170, 2. Polgár 162 (mindkettő Tm.), 3. Zs. Nagy (Kunhegyes) 121 körrel. ☆ Az asztalitenisz szövetség rendezésében sorrákerült férfi egyéni versenyen; 1. Bucz- kó (Tm. Kinizsi), 2. Földes (Tiszatenyő), 3. Hinkó (Tm. Alkotmány). Nőknél: 1. Tóth, 2. Juhász, 3. Nagy (mind Tm.) Ifjúsági fiúk; 1. Gyulai, 2. Adamkó, 3. Sándor (mind Tm.). Serdülő fiúknál Tóth győzött Adamkó és Kolláth előtt. Nagysikerű kézilabda vil- lámtomát rendezett a kézilabda szövetség, 17 csapat indult. Férfi felnőtteknél; 1. Törökszentmiklósi Vasas, 2. Törökszentmiklósi Technikum, 3. Törökszentmiklósi ITSK. Nők: 1. Törökszentmiklósi Technikum, 2. Törökszentmiklósi Aranykalász, 3. Tiszatenyői TSZ SK. Úttörő fiúknál a Tm. Hunyadi úti, lányoknál a Tm. Petőfi úti iskola győzött; A kispályás labdarúgó bajnokság döntőjét a Törökszentmiklósi Barnevál csapata nyerte, második a Finom- mechanika, 3. a Gyógyszer- raktárj Jól kezdtek a MÁV birkózók Vasárnap Szolnokon, a MÁV sporttelep edzőtermében rendezték meg a birkózó NB II csapatbajnokságának első fordulóját. A kisszámú, de lelkes közönség szép küzdelmeknek és Szolnoki MÁV sikereknek lehetett szemtanúja. A MÁV első ellenfele a Szamuely SE volt és itt a szolnokiak 5:3 arányban győztek. A MÁV győzelmeit Balogh János, Balogh István, László és Kiss szerezte. Iva- novics és Furcsa döntetlent ért el. Utána következett a BVSC—KTE összecsapás, itt a BVSC 8:0-ra győzött. Élményt jelentett az olimpián is részt vett Steer birkózása, aki ritkán látható fogással fektette kétvállra ellenfelét. A MÁV következő ellenfele a Kecskeméti TE volt. Itt 4:4 arányú döntetlen született. A MÁV győzelmeit Balogh J., Balogh I, Ivanovics és László szerezte. A MÁV versenyzők közül szépen birkóztak a Balogh testvérek és kiemelkedett László Márton munkája. Még egy eredmény: BVSC—Szamuely SE 7:1 A versenybíróság elnöke a Magyar Birkózó Szövetség részéről a mexikói olimpián is résztvett Lukács Béla volt. Sajnálattal állapította meg, hogy nem méltó környezetben került lebonyolításra az első forduló. — munkácsi — Az NB II B-csoportjának állása: 1. BVSC 2 2------15 :1 4 2. Szondy SE 2 2------11.5:4.5 4 3. Szó. MÁV 2 1 1 — 9 :7 3 4. Ü. Dózsa 2 1 — 1 7 :8 2 5. Dunaújv. 2 1 — 1 7 :9 2 6. Kecsk. TE 2 — 1 1 4 :12 1 7. Győri D. 2--------2 5.5:9.5 — 8. Szamuely 2---------2 4 :12 — L abdarúgó NE III. ÉSZAKKELETI CSOPORT 1. Petőfi SE 28 21 5 2 79:25 47 2. H-szoboszló 28 15 7 6 48:27 37 3. Nyírbátor 28 13 7 8 50:36 33 4. DEAC 28 11 9 8 50:32 31 5. Hajd. Ip. 2£ 11 8 9 33:29 30 6. Szó. V 28 10 10 8 39:36 30 7. H-böszörm. 28 10 10 8 35:39 30 8. Mátészalka 28 11 7 10 51:47 29 9. Kilián SE 28 10 8 10 48:38 28 10. Nasykálló 28 10 7 11 39:39 27 11. Debr. Kin 28 10 7 11 27:28 27 12. Szabó SE 28 8 10 10 34:44 26 13 .T-miklós 28 9 7 12 37:54 25 14. Záhony 28 9 6 13 37:55 24 15. Kisvárda 28 3 10 15 18:49 16 16. Debr. Ép. 28 4 — 24 13:65 8 Az Északközép csoportban Martfű 32 ponttal ötödik. Ökö-vívó NB II. 1. Szív. MÁV 11 2. MGM D. 11 3. BVSC 11 4*. Debr. VSC 11 5. Bp. Előre 11 6. Szó. MÁV 11 7. Saig. BTC 11 8. Ózd 11 9 — 2 149: 91 18 8 1 2 144: 94 17 524 122:118 12 5—6 109:131 10 416 107:f3l 9 3 2 6 115:123 8 317 108:132 7 317 102:136 7 MEXIKÓI TÖR I ÉHETEK Pisztoly a személykocsi tartozéka Edzésekre nagy távolságokat kellett megtenni mindenkinek. Különböző helyeken voltak a termek, arányosan elosztva a résztvevő sportolóknak, volt úgy, hogy másfél órát kellett utazni. Egyik alkalommal gyúrónkkal, Frici bácsival mentünk együtt. Útközben hatalmas Cadillac személy- kocsi fékezett előttünk, s vezetője kedvesen felajánlotta, hogy bevisz bennünket a városba. Teljesen ismeretlen személy volt, természetesen jelvényt kért, amit tőlem meg is kapott; Beültünk, beszélgettünk, ahogy tudtunk. Egyszer csak meglepve láttam, hogy Frici bácsi a visszafelé tartogatott saját jelvényét felajánlotta a vezetőnek. Nem tudtam mire vélni ezt a váratlan fordulatot. Gyúrónk kiszállás után ijedten, sápadtan mesélte, hogy az egyik kanyarban a mellette levő újság megcsúszott és egy hatalmas pisztoly kandikált ki alóla. Esélytelenül indultunk Odakint szorgalmasan jártunk edzésekre, keményen, az itthoni munkát folytatva készültünk a versenyre. Vívásban mindenki a kardo- zóktól várt aranyérmet, a párbajtőrcsapatra talán senki sem gondolt. Így nyugodtak voltunk, titokban azért reménykedtünk. Véleményem szerint a kardozók mérsékeltebb szereplése ennek a túlzott bizakodásnak is tulajdonítható. El kell még mondanom, hogy korábban a párbajtőr csapatot a megnemértés, a viszály, a széthúzás sújtotta. Ennek itt nyoma sem volt. A mostani csapat összetartott, meg volt az egyetértés, nyugodtan, az esélytelenek tudatával készültünk. Nagyon örültünk Kulcsár győzelmének, de erőt vett rajtunk bizonyos rossz előérzet is. Ugyanis megszokott, s félig-meddig törvényszerű hogy ha egyéniben győzelem születik, akkor a csapatnak nem megy. Srhmitt „kiajánlotta“ magát Csoportunkban az első ellenfél Ausztrália volt. Kulcsár pihent, erejét későbbre tartogatta. Az ausztrálok nem európai stílusban vívtak, nagyon megmozgatták az ellenfelet, oda kellett figyelni. Sikerült fölényesen győzni, én minden ellenfelem megvertem. Ezután Mexikó következett. Előnyös volt számukra az otthoni környezet, a lelkes hazai közönség, veszélyesek voltak, de győzelmünk nem volt vitás. Az osztrákok ellen nem vívtam. Szomszédaink tele voltak sérültekkel, nem jelentettek akadályt, és már a legjobb nyolc között voltunk; Mi a verseny után hazamentünk, a vezetőink pedig ottmaradtak ellenfélnézőben. A legjobb nyolc között az NDK ellen vívtunk. Váratlanul jól szerepeltek, a legjobb nyolc közül kiverték az olaszokat. Mikor a verseny előtti megbeszélést tartottuk, Vass Imre edző elmondotta, hogy az NDK rendkívül nehéz ellenfél lesz, kemények, harcosak, figyelmeztetett bennünket, hogy nagyon vigyázzunk. Megijedtünk. Ekkor felállt Schmitt. — Ismerem a német vívók stílusát, sokat szerepeltem ellenük. Javaslom, hogy B. Nagy Pali vívjon a csapatban, az ő modora érvényesül majd — mondotta. Rövid tanácskozás következett, végül a szakvezetés úgy döntött, hogy a magyar csapat Nemere, Kulcsár, Fenyvesi, B. Nagy összeállításban áll fel. Schmitt, az idei magyar bajnok „kiajánlotta” önmagát. (Folytatjuk) — pataki — KÖZLEMÉNY Szolnok. 4. sz. főközlekedési út, Abonyi vasúti felüljáró mellett létesített nagyfeszültségű vezeték és transzformátor állomás feszültség alá kerül. Vezeték és berendezés érintése életveszélyes és tilos! GYÁSZHtK Ezúton tudatom azokkal, akik szeretett férjemet: Úri Szabó Károlyt ismerték és szerették, hogy éle« tének 84-ik évében folyó hó ll. én elhunyt. — Temetésére 13-án 14.30 órakor kerül sor. A gyászoló család Azon a héten már negyedszer evezett át a folyón. Komótosan merítette az evezőt, alig csobbant a víz. A csónakot egy fához kötötte. felkapaszkodott a töltésre, majd a másik oldalán leereszkedett, s megbújt a csatorna betoníve tövében. Most már a negyedik alkalommal leste Béres Gábort. Eddig hiába jött minden alkalommal, ha meglátta is Bérest, sohasem volt egyedül. Mérgelődött, de csillapította is magát. „Türelem — gondolta. — Az időt nem merheti ki az ember a csizmája szárában”. Korán volt még, de a falu felől szállingóztak az emberek. Kerékpáron jöttek, álmosságtól rekedtes hangon beszélgettek. Surrogtak a gumik, s egy-egy döccenőben csilingelve pittyegett a csengő. Már a hangokat is figyelte, s ha úgy vélte. Béres közeledik, felegyenesedett, óvatosan kilesett. Hiába. Kettesével, hárma- gjm kerekeztek; neki pedig négyszemközt kellett Béressel beszélnie. A köd miatt rosszul látott, ezért még feszültebben fülelt. Elhaladt egy nagyobb csoport, utána sokáig senki sem jött. Aztán egy magányos kerékpárost vélt felfedezni. De az egy asszony volt. Arcát, ruháját belepte a pára, didergett. Végre ismét közeledett valaki. Megunta a lapulást, bátran feljebb nyomult. Hirtelen megtorpant. Béres közeledett. Visszafelé szaladt, hogy a kanyart megrövidítse, s jóval előbb ért fel a töltésre, mint Béres. Most már megnyugodott, mélyeket lélegezve csillapította a rohanás okozta ühegést Beállt egy fa mögé, s amikor Béres közelített, rászólt: — Egy szóra, tekintetes uram! — Élvezte a hangját, csaknem elnevette magát. Béres hirtelen meglepetésében lefékezett, s fél lábát letéve meg- áU& — Nekem szóltak? — A másik hallgatott, azért újra kérdezte: — Ki. van itt? — Most már mind a két lábát letette, s a kerékpárt maga elé állította. — Csak egy ember, a túlsó partról! Béres önkéntelenül is SIMON EMIL: a folyó felé nézett, s egyszerre az jutott észébe: nincs is túlsó part! A köd megszakította a látást, listán hömpöly- gött a víz felett, s alakját folyton változtatva kúszott a parti fák között. — Akárki, ne szórakozzon velem! — mérgelődött Béres. A másik előlépett a fa mögül, s talán két lépésnyire Bérestől, megállt — Jó reggelt — mondta csöndesein. — Maga az? — csodálkozott Béres; — Ennyi idő eltelt? — Bizony el. Két és fél esztendő. Letudtam, így a múlt héten kiengedtek. — Nehéz volt? — Nem mondhatnám; Azt is meg lehet szokni. — Hát persze — mondta Béres. — Most erre járt? — Igen. Magával akartam beszélni. — Velem? Mi értelme van? — Maga volt a döntő tanú. A tárgyalás óta még nem is beszélgettünk. — Szóval ezért? En az igazságot mondtam! Ma se mondanék mást! Még azt is hozzáteszem: ha egyszer engem kapnának rajta; veleon szemben is mondják ki az igazságot! — Mit akar ezzel a sok beszéddel? — kérdezte a másik. — Az igazságot! — Igazság sokféle van! — Bosszulni jött? A másik nem szólt. Valamivel még közelebb jött, kinyújtotta a karját. — Csak egyet mondjon meg: az ítélet után járt-e a feleségemnél, vagy sem? — Jártam — mondta Béres. — Azt kérdeztem tőle: nem akar-e nálunk dolgozni. — Miért volt az fontos? — Gondoltam, segítek rajta. Nem könnyű egy magánvos asszonynak. — Maga mindig ilyen jóságos? — kérdezte a másik — A munkámhoz tartozik, hogy gondoskodjam az emberekről! — Újra megválasztották? — Igen. — Ezek pipogyák! — Tudja? — Aligha! Mindig megmondják, ha valami nem tetszik! Csak úgy szikrázik a szavuk! — Most csak ketten vagyunk, ugye? — nézett körül a másik. — Ügy vélem — válaszolta Béres. kissé szorongva. — Akkor megmondom, mire kellett a pénz! De csak magának mondom meg! — Elhallgatott, a két kezét a zsebébe süllyesztette. Béres látta, hogyan dudorodnak ki az öklei. — Volt egy nőm a városban. Régen nem kellett már a feleségem. Elhiszi? — Nem tartozik az énrám! — mondta mérgesen Béres. — Ha csak ezért iött, minek jött? — Ügy illik, hogy mindent tudjon rólam' — Na. engedjen a dolgomra! — Eddig se tartóztattam! — Váratlanul kést rántott elő, s böködött maga elé. — Látja, szurkálom a ködöt! — mondta. — Tegye el azt a szerszámot! — mondta KOD keményen Béres. Maga elé húzta a kerékpárt, s éberen fig. elte a másikat. Távolabbról beszédfoszlányokat lehetett hallani. — Jönnék — mondta Béres. — Aha — mondta a másik. — De még mesz- szire vannak. S amíg ideérnek, sokminden történhet! — Meghajolva közeledett Béreshez. — Ha megteszi, rögtön _ magát fogják gyanúsítani! — mondta Béres. A másik megtorpant. A töltésen közeledők hangja erősödött. Már alakjuk is kibukkant a ködből. A másik váratlanul eltette a kést, aztán eltűnt a töltés oldalában. Béres bevárta a többieket. Amikor már közöttük kerekezett, vá- gvat érzett arra. hogy elmondja, kivel találkozott. De már annyi mindent kérdeztek tőle; s úgy belemerültek a boszgi c*„tó«be. hogy lassan el is felejtette tm egészet.
