Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-13 / 266. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 266. szám. Ára 70 fillér 1968. november IS., szerda. Nélkülözhetetlen# mint a levegő ahoj A vállalatoknál, legutóbb dolgoztam — pa­naszkodott a villanyszerelő is­merősöm — egy Dutka nevű volt a főnök. Munkatársai bár elismertéit, hogy jobban dolgozik. mint az elődje, mégse nagyon szerették. — Ugyanis minden apró hibá­ért — az ügyben igaza volt ugyan — kikelt magából, ordítozott, megsértette a be­osztottját. Az persze alig tért vissza a helyére, elka­pott valakit és leteremtette, szegény csak hápogott, a vé­gén oda fajult a hélyzet, hogy ennél a vállalatnál a p’ortás is ráacsarkodott az idegenre, ha az véletlenül nem magyarázta el folyéko­nyan és hangosan, mit is akar. Egyszer felhívott az apám telefonon. Az öreg bizony mindig megilletődik, ha te­lefonon kell beszélnie, ugyan­is falun még nem szokott hozzá a technika e csodájá­hoz. Vagy túlságosan halkan, vagy hangosan ordít bele. Most megilletődött volt, de mire felocsúdott, a közpon­tos kisasszony már szét is kapcsolta, miközben valami dadogós ősöket emlegetett.’ Amikor megkérdeztem, miért nem hallgatta meg az öre­gemet. és miért beszélt vele ilyen csúnyán, nem is na­gyon mentegetőzött. „Mit képzel, ráérek én valakinek a motyogását hall­gatni. Különben nem is tud­tam, .hogy az apja”. Majd panaszképpen hozzátette: „Tudja, hogy mennyi lé- tolást kapok én naponta fontról semmiségekért? Ha hallaná férfi létére biztosan belepirulna.” Miért nem kéri ki magá­nak? „Mert itt, szaktárs, « a divat.” A türelmeden dur­va modor, a válogatott sér­tések özöne felülről sugárzik és megfertőz mindenkit. — Persze elsősorban azokat, akiknek lehetősége van ezt sugárzást lentebb továb­bítani. Ez a káros sugárzás a fő­nöktől Indult ki. Megmérgez- az egymás közötti kap­csolatokat, még aki hajlamos volt az udvarias közlésre, a határozott, de nem sértő utasításra, az is leszokott erről. Legfeljebb panaszko­dott, de tartotta magát '®* idetelepített új hangnemhez. Furdal a kíváncsiság, va­jon milyen ember volt a fő­nők előző munkahelyén. Ki­derült, hogy ott beosztott ve­zetőként dolgozott, és ter­mészetesen alkalmazkodott felettese szokásaihoz, átvette annak modorát. Ami viszont — és ez meglepett, határo­zott. udvarias, embert tisz­telő hang volt. Ennél a vál­lalatnál tehát ez volt a di­vat. Ehhez tartotta magát a portás és a telefonos kis­asszony is. Természetesen ez alól nem vonhatta ki magát Dutka kartársunk sem, mert rendreutasították volna felül­ről, lentről pedig kikérték volna a durva, lekicsinylő hangot. Viszont, amikor új mun­kahelyére került felelős ve­zető beosztásba — elismert érdemei miatt —, akkor egy idő múlva „begőzölt”. Vissza­fojtott indulatai feltörtek igazi énjét mutatta. Érezte, hogy jól dolgozik, fölényes tudása, magabiztossága te­kintélyt szerzett a számára, tehát nem törődött az olyan apróságokkal, mint a jó mo­dor, az emberi hang Tudta, azt hitte, hogv ezt minden fórumon megbocsátják neki, hiszen produkál. Tényleg, beosztottjai elő­ször meglepődtek, amikor látták, hogy az udvarias, halk szavú főnők egyre gyak­rabban kitör. „Biztosan ide­ges”. védték, nyugtatgatták saját magukat. Majd, amikor Látták, hogy állandósult nála ez a betegség megoszlott a vélemény, egyesek, a „hajla­mosak” hamar átálltak az új hullámra, mások szenvedtek miatta, ezek végül vagy bele­törődtek, vagy odébálltak. A makacsabbak, akik látták a sugárzás igazi okait, a jellembeli fogyatékosságo­kat, szívós harcba kezdtek el­lene Lassan a vállalatnál kialakult két hullám. Az egyikből káros sugárzás áradt, a másikat hasznosnak nevezhetjük. Ez utóbbi még gyönge, de egyre terjed és meghonosodik. Szaporodnak az általa „megfertőzöttek”. Bizonyos, hogy végül is ural­kodóvá válik az egész vál­lalatnál a vezetőtől a por­tásig. Hiszen a munkatársak kö­zötti kellemes légkör, a jó munkahelyi közérzet épp úgy nélkülözhetetlen a dolgozó emberek számára, mint a kenyér, vagy a levegő. A. F. Ma: Az új postai díjak részletes jegyzéke * A tv képernyője előtt # A szerkesztőség postájából * Bírósági jegyzetek KARCAGI TÜKÖR A kereskedelem: presztízs ügy és a vendéglátás? Ha abból indulunk W, hogy a 24 ezer lakost szám­láló Karcag 12 ellátási kör­zetéből ötben nincs vendég­látóipari egység, bizonyára azt mondanánk: ez bizony nincs rendjén. A problémáknak gyökerei 1961-ig nyúlnak vissza. Az állami kereskedelem akkor adta fel a pozícióit Karca­gon, így a lakosság ellátásá­nak teljes felelőssége a földművesszövetkezetre há­rult. Szabó István igazgató- sági elnök tömören úgy fo­galmazott, hogy a szövetke­zet és a felettes szervei (MÉSZÖV, SZÖVOSZ) „presztízs kérdést” csináltak a város kereskedelmi háló­zatának fejlesztéséből. A statisztika bizonyít A statisztikákat böngészve kiderült, hogy az utóbbi öt évben a szövetkezet saját és központi alapokból 15 millió forintot költött kereskedel­mi beruházásokra, üzletei­nek korszerűsítésére. Ebból a pénzből épült többek kö­zött az új áruház is. Ugyan­akkor vendéglátó üzemeire csak 2,5 millió forint jutott ebben az időszakban. (Az étterem korszerűsítése 1,7 millióba került. Ezek a beruházási arányok a két ágazat forgalmát fi­gyelembe véve indokoltnak tűnnek. Az utóbbi öt évben a kiskereskedelmi és vendég­látóipari forgalom arányai a szövetkezetnél jó megközelí­téssel megegyeztek az idei­vel. (Kiskereskedelem 160. vendéglátás 10 millió forint.) Amig tehát a kiskereske­delem presztízs ügy volt az elmúlt öt évben Karcagon, addig a vendéglátás fejlesz­tése a perifériára szorult A vendéglátást tovább Száz milliárdos produktum hátrányos megítélés KNEB vizsgálat a dolgozó nők helyzetéről A közelmúltban készült el a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság összefoglaló jelentése a dolgozó nőkhely- zetének vizsgálatáról. Kétszázhatvan kilenc különböző pa­ri vállalatnál és ktsz-nél végzett felmérést a KNEB. 246 ezer nő dolgozik ezeknél a vállalatoknál. A vizsgálat amelyben részt vett a SZOT és a Nőtanács is, számos olyan jelenségre hívja fel a figyelmet ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A kereső nők száma 1949­hez képest 60 százalékkal nőtt. Az összes foglalkozta­tottak 40 százaléka nő, lét­számuk országosan 1 millió 900 ezer. Míg közvetlenül a felszabadulás után a nők többsége a mezőgazdaságban dolgozott. 1967-ben már az ipar, a közlekedés, a keres­kedelem foglalkoztatta a ke­reső nők felét és mindössze 30 százalékuk dolgozott a a mezőgazdaságban. Több a munkalehetőség A női munkaerők bevoná­sát a termelő muinkáha az tette lehetővé, hogy bővültek a munkalehetőségek. s az állam igen nagy támogatást nyújt a nők otthoni terhei­nek megkönnyítésére. A ter­hességi, gyermekágyi és az utóbbi időben a gyermek­gondozási segély bevezetése ts munkavállalásra ösztönöz­te a nőket. Segített a böl­csődék, óvodák, napközi ott­honok hálózatának létreho­zása is, amelyre államunk évenként másfél milliárd fo­rintot fordít. A kétségtelenül nagysza­bású eredmények mellett a KNEB jelentés bizonyos el­lentmondásokra is felhívja a figyelmet. Ezek közül első­nek arra, hogy ellentmondás tapasztalható a nők foglal­koztatási és gazdasági hely­zete között. Ellentmondás van továbbá a foglalkozta­tottság és a szolgáltatások színvonala között. A nők nagymértékű bevonását a termelő munkába nem követi kellő ütemben a szolgálta­tások fejlődése. A vállalatok jelentős ré­szénél még mindig fennáll a női munkaerő hátrányos megítélése. Megmutatkozik ez a vezetőállások betölté­sénél. Az utóbbi időkben elért javulás ellenére a ve­zetőknél még mindig csak 17 százaléka nő. A nők átlagkeresete alacsony Megkezdődött a gyümölcsfavásár 80—100 ezer csemete a háztáji gazdaságoknak Megyénk gyümölcsállomá- lyának túlnyomó többsége a lázi- és zártkertekben van. jyümölcstermésünk 65—70 százalékát a háztáji gazda­ságok adják. A* utóbbi években a ter­melők nagyobb gondot fordí- anak a gyümölcsfák gon- iozására pótlására. Az fmsz- ík 1962 óta mintegy 400 ezer ;za pori tóanyagot hoztak for­galomba a helvi lakosság ré­szére. Különösen nagy a ke- ’eslet a csonthéjasok, az őszi Tarack, csersznye. meggy A felújítás üteme gyorsabb is lehetne. Sajnos a házi- és zártkertekben lévő gyümölcsfák nagy­többsége kiöregedett, elha­nyagolt állapotban van, s fajta összetétele sem meg­felelő. Ezért kívánatos az állomány felújítása, összeté­tel "nejt javítása. A napokban megyeszerte megkezdődött a gyümölcsfa­vásár. A fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek négy főlerakatának közvetítésével minden községben lehet gyü­mölcsfát kapni, összesen 30—100 ezer csemete értéke­sítését tervezik. A forgalmazott csemeték összetétele, fajtaválasztéka is javult Több az őszi barack, a meggy és a cseresznye. — Növekedett a törpealanyú fák aránya. A szövetkezetek ki tudják elégíteni a bogyósok — málna, egres, ribizke — iránti keresletet is. Az őszi időjárás kedvez a gyümölcsfák telepítésének. A most ültetett fácskák bizto­sabban áttelelnek, s a tavasz- szal gyorsan megfakadnak. Gond, hogy a nők átlagke­resete csaknem mindegyik megvizsgált kategóriában alacsonyabb, mint a férfiaké. Bár igaz, hogy az ő esetük­ben a nagyobb munkaerő­kínálat is közrejátszik, még­sem fogadható el helyesnek, hogy 1967-bem a gépiparban dolgozó férfi szakmunkások átlagkeresete 2087, a nőké 1704. a vegyiparban pedig a 2079 forintos férfi szakmun­kás átlagbérrel szemben a nőké csak 1678 forintot ért el. Körülbelül hasonló a kü­lönbség a betanított munká­soknál. A felmérés megálla­pítja, hogy még teljesen azo­nos munkateljesítmény ese­tén is általában 10—15 szá­zalékkal keresnék keveseb­bet a nők, Gyermekek — felügyelet nélkül A dolgozó anyák óvodás­korú gyermekeinek 52 szá­zaléka, a bölcsődéskorúak F —10 százaléka van elhelyez­ve óvodában, illetve bölcsó- i dében. Az iskolásoknak nagy I része felügyelet nélkül van, Sajnos — mutat rá a jelen­tés — a fizikai munkásnők gyermekei nehezebben jutnak be tanácsi bölcsődékbe, il­letve óvodákba. Különösen a falun élő anyák helyzete hátrányos, mert falun kevés a gyermekintézmény, s javu­lás e téren a közeljövőben nem is várható. Még a háztartások gépesí­tettségének jelenlegi fokán is heti 35—40 órát vesz igény­be a nők háztartási mun­kája. Ennek az időnek a fe* le bevásárlásra megy él, 40 százaléka pedig takarításra, mosásra. Bár a gépesítésben való haladás szemmel látha­tó. az ország különböző ré­szein vizsgált egységeknél a nők 80 százalékának van mosógépe, mosógéppel, cent­rifugával porszívóval azon­ban csak 21 százalékuk ren­delkezik. hűtőszekrénnyel pe­dig 29 százalék. Az átlag- jövedelem alatti keresetű csa­ládoknak csak a fele ren­delkezik a legszükségesebb háztartási gépekkel. Kovács Imre elemezve megállapítható, hogy a városnak a legelső gondja a szállodahiány. Az „Otthon” és á~ ;,Számyaske- rék” 12 szobája kevésnek bizonyul. A színvonalukról Jobb lenne nem is beszélni. Aa újságíró járt az Otthonban. A tisztaság ellen senkinek sem lehet kifogása. A szál­loda azonban nagyon primi­tív. Ennek jellemzésére: pL a két és háromágyas szo­bákban nincs ruhásszekrény, A csapokból csak hidegvíz folyik. A bútorzat olyan, hogy még a nagyanyáink is kidobták volna. Az 1968. évi 84 ezer fo­rintos várható forgalomból visszaszámolva csaknem négyezer vendég fordul meg a 13 ágyas „C” kategó­riás szállóban. A Szárnyas­kerékben még az Otthoné­nál is rosszabbak a körül­mények. Az éttermek közül a Kun­sági a legkulturáltabb. Ez a szövetkezeté. A Rózsabokor is csinosodott, de többek szerint tulajdonképpen lel kellene számolni. (Elavult az épület, megoldatlan a csatornázás, nincs elegendő raktártér és így tovább.) 'Itt érkeztünk ei a kapaci­tás problémához. A Rózsa­bokorban nyáron bevezették az úgynevezett előrendelése« szolgáltatást, amit 800 kar­cagi vett igénybe. A KÖJÁL azonban csak napi 300 adag főzését engedélyezte, ötszá­zan hoppon maradtak. Ez a* egyetlen példa Is jelzi a fo- gyasztói igények növekedé­sét nem győzi a helyi ven­déglátóipar. Számolni kell az iparosodással A jövő? Nos, a jövőben kellene mindazt — vagy leg­alább is részben — megol­dani, amit az utóbbi évek­ben elhanyagoltak. Nem szabad arról megfeledkezni: iparosodik a város. (SZIM, híradástechnikai gyár.) Ez pedig magasabb követelmé­nyeket támaszt a vendéglá­tással szemben. F. P. Események sorokban A Csepel Vas- és Fémmű­vek vezetőinek előzetes szá­mításai szerint az üzem nye­reségtervét már december első napjaiban teljesíti és az év végéig 60 millió forint többletnyereséget érnek él. •£? A Bábolnai Állami Gazda­ságból n jövő évben több mint 30 millió húscsibét és egy millió tojóscsibét szállí­tanak megrendelőiknek. A népművészeti boltokban eb­ben az évben mintegy 100 ezer dollárnak megfelelő kül­földi valutát vásároltak el a hazánkban járt vendégek, turisták. A jövő év ápri­lisában Salgótarjánban sorra- kerülő ifjúsági amatőr köny- nyűzenei fesztiválra eddig már több mint 20o ifjúsági amofnrpnyv.ttp.s nevezett, -fr A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságán most elkészült összesítés szerint' az év első háromnegyedében kereken 18 milliárd forintot fizettek ki társadalombizto­sításra. másfél milliárddal többet, mint a múlt év aa»- nos időszakában* \~

Next

/
Oldalképek
Tartalom