Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-13 / 266. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 266. szám. Ára 70 fillér 1968. november IS., szerda. Nélkülözhetetlen# mint a levegő ahoj A vállalatoknál, legutóbb dolgoztam — panaszkodott a villanyszerelő ismerősöm — egy Dutka nevű volt a főnök. Munkatársai bár elismertéit, hogy jobban dolgozik. mint az elődje, mégse nagyon szerették. — Ugyanis minden apró hibáért — az ügyben igaza volt ugyan — kikelt magából, ordítozott, megsértette a beosztottját. Az persze alig tért vissza a helyére, elkapott valakit és leteremtette, szegény csak hápogott, a végén oda fajult a hélyzet, hogy ennél a vállalatnál a p’ortás is ráacsarkodott az idegenre, ha az véletlenül nem magyarázta el folyékonyan és hangosan, mit is akar. Egyszer felhívott az apám telefonon. Az öreg bizony mindig megilletődik, ha telefonon kell beszélnie, ugyanis falun még nem szokott hozzá a technika e csodájához. Vagy túlságosan halkan, vagy hangosan ordít bele. Most megilletődött volt, de mire felocsúdott, a központos kisasszony már szét is kapcsolta, miközben valami dadogós ősöket emlegetett.’ Amikor megkérdeztem, miért nem hallgatta meg az öregemet. és miért beszélt vele ilyen csúnyán, nem is nagyon mentegetőzött. „Mit képzel, ráérek én valakinek a motyogását hallgatni. Különben nem is tudtam, .hogy az apja”. Majd panaszképpen hozzátette: „Tudja, hogy mennyi lé- tolást kapok én naponta fontról semmiségekért? Ha hallaná férfi létére biztosan belepirulna.” Miért nem kéri ki magának? „Mert itt, szaktárs, « a divat.” A türelmeden durva modor, a válogatott sértések özöne felülről sugárzik és megfertőz mindenkit. — Persze elsősorban azokat, akiknek lehetősége van ezt sugárzást lentebb továbbítani. Ez a káros sugárzás a főnöktől Indult ki. Megmérgez- az egymás közötti kapcsolatokat, még aki hajlamos volt az udvarias közlésre, a határozott, de nem sértő utasításra, az is leszokott erről. Legfeljebb panaszkodott, de tartotta magát '®* idetelepített új hangnemhez. Furdal a kíváncsiság, vajon milyen ember volt a főnők előző munkahelyén. Kiderült, hogy ott beosztott vezetőként dolgozott, és természetesen alkalmazkodott felettese szokásaihoz, átvette annak modorát. Ami viszont — és ez meglepett, határozott. udvarias, embert tisztelő hang volt. Ennél a vállalatnál tehát ez volt a divat. Ehhez tartotta magát a portás és a telefonos kisasszony is. Természetesen ez alól nem vonhatta ki magát Dutka kartársunk sem, mert rendreutasították volna felülről, lentről pedig kikérték volna a durva, lekicsinylő hangot. Viszont, amikor új munkahelyére került felelős vezető beosztásba — elismert érdemei miatt —, akkor egy idő múlva „begőzölt”. Visszafojtott indulatai feltörtek igazi énjét mutatta. Érezte, hogy jól dolgozik, fölényes tudása, magabiztossága tekintélyt szerzett a számára, tehát nem törődött az olyan apróságokkal, mint a jó modor, az emberi hang Tudta, azt hitte, hogv ezt minden fórumon megbocsátják neki, hiszen produkál. Tényleg, beosztottjai először meglepődtek, amikor látták, hogy az udvarias, halk szavú főnők egyre gyakrabban kitör. „Biztosan ideges”. védték, nyugtatgatták saját magukat. Majd, amikor Látták, hogy állandósult nála ez a betegség megoszlott a vélemény, egyesek, a „hajlamosak” hamar átálltak az új hullámra, mások szenvedtek miatta, ezek végül vagy beletörődtek, vagy odébálltak. A makacsabbak, akik látták a sugárzás igazi okait, a jellembeli fogyatékosságokat, szívós harcba kezdtek ellene Lassan a vállalatnál kialakult két hullám. Az egyikből káros sugárzás áradt, a másikat hasznosnak nevezhetjük. Ez utóbbi még gyönge, de egyre terjed és meghonosodik. Szaporodnak az általa „megfertőzöttek”. Bizonyos, hogy végül is uralkodóvá válik az egész vállalatnál a vezetőtől a portásig. Hiszen a munkatársak közötti kellemes légkör, a jó munkahelyi közérzet épp úgy nélkülözhetetlen a dolgozó emberek számára, mint a kenyér, vagy a levegő. A. F. Ma: Az új postai díjak részletes jegyzéke * A tv képernyője előtt # A szerkesztőség postájából * Bírósági jegyzetek KARCAGI TÜKÖR A kereskedelem: presztízs ügy és a vendéglátás? Ha abból indulunk W, hogy a 24 ezer lakost számláló Karcag 12 ellátási körzetéből ötben nincs vendéglátóipari egység, bizonyára azt mondanánk: ez bizony nincs rendjén. A problémáknak gyökerei 1961-ig nyúlnak vissza. Az állami kereskedelem akkor adta fel a pozícióit Karcagon, így a lakosság ellátásának teljes felelőssége a földművesszövetkezetre hárult. Szabó István igazgató- sági elnök tömören úgy fogalmazott, hogy a szövetkezet és a felettes szervei (MÉSZÖV, SZÖVOSZ) „presztízs kérdést” csináltak a város kereskedelmi hálózatának fejlesztéséből. A statisztika bizonyít A statisztikákat böngészve kiderült, hogy az utóbbi öt évben a szövetkezet saját és központi alapokból 15 millió forintot költött kereskedelmi beruházásokra, üzleteinek korszerűsítésére. Ebból a pénzből épült többek között az új áruház is. Ugyanakkor vendéglátó üzemeire csak 2,5 millió forint jutott ebben az időszakban. (Az étterem korszerűsítése 1,7 millióba került. Ezek a beruházási arányok a két ágazat forgalmát figyelembe véve indokoltnak tűnnek. Az utóbbi öt évben a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom arányai a szövetkezetnél jó megközelítéssel megegyeztek az ideivel. (Kiskereskedelem 160. vendéglátás 10 millió forint.) Amig tehát a kiskereskedelem presztízs ügy volt az elmúlt öt évben Karcagon, addig a vendéglátás fejlesztése a perifériára szorult A vendéglátást tovább Száz milliárdos produktum hátrányos megítélés KNEB vizsgálat a dolgozó nők helyzetéről A közelmúltban készült el a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság összefoglaló jelentése a dolgozó nőkhely- zetének vizsgálatáról. Kétszázhatvan kilenc különböző pari vállalatnál és ktsz-nél végzett felmérést a KNEB. 246 ezer nő dolgozik ezeknél a vállalatoknál. A vizsgálat amelyben részt vett a SZOT és a Nőtanács is, számos olyan jelenségre hívja fel a figyelmet ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A kereső nők száma 1949hez képest 60 százalékkal nőtt. Az összes foglalkoztatottak 40 százaléka nő, létszámuk országosan 1 millió 900 ezer. Míg közvetlenül a felszabadulás után a nők többsége a mezőgazdaságban dolgozott. 1967-ben már az ipar, a közlekedés, a kereskedelem foglalkoztatta a kereső nők felét és mindössze 30 százalékuk dolgozott a a mezőgazdaságban. Több a munkalehetőség A női munkaerők bevonását a termelő muinkáha az tette lehetővé, hogy bővültek a munkalehetőségek. s az állam igen nagy támogatást nyújt a nők otthoni terheinek megkönnyítésére. A terhességi, gyermekágyi és az utóbbi időben a gyermekgondozási segély bevezetése ts munkavállalásra ösztönözte a nőket. Segített a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok hálózatának létrehozása is, amelyre államunk évenként másfél milliárd forintot fordít. A kétségtelenül nagyszabású eredmények mellett a KNEB jelentés bizonyos ellentmondásokra is felhívja a figyelmet. Ezek közül elsőnek arra, hogy ellentmondás tapasztalható a nők foglalkoztatási és gazdasági helyzete között. Ellentmondás van továbbá a foglalkoztatottság és a szolgáltatások színvonala között. A nők nagymértékű bevonását a termelő munkába nem követi kellő ütemben a szolgáltatások fejlődése. A vállalatok jelentős részénél még mindig fennáll a női munkaerő hátrányos megítélése. Megmutatkozik ez a vezetőállások betöltésénél. Az utóbbi időkben elért javulás ellenére a vezetőknél még mindig csak 17 százaléka nő. A nők átlagkeresete alacsony Megkezdődött a gyümölcsfavásár 80—100 ezer csemete a háztáji gazdaságoknak Megyénk gyümölcsállomá- lyának túlnyomó többsége a lázi- és zártkertekben van. jyümölcstermésünk 65—70 százalékát a háztáji gazdaságok adják. A* utóbbi években a termelők nagyobb gondot fordí- anak a gyümölcsfák gon- iozására pótlására. Az fmsz- ík 1962 óta mintegy 400 ezer ;za pori tóanyagot hoztak forgalomba a helvi lakosság részére. Különösen nagy a ke- ’eslet a csonthéjasok, az őszi Tarack, csersznye. meggy A felújítás üteme gyorsabb is lehetne. Sajnos a házi- és zártkertekben lévő gyümölcsfák nagytöbbsége kiöregedett, elhanyagolt állapotban van, s fajta összetétele sem megfelelő. Ezért kívánatos az állomány felújítása, összetétel "nejt javítása. A napokban megyeszerte megkezdődött a gyümölcsfavásár. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek négy főlerakatának közvetítésével minden községben lehet gyümölcsfát kapni, összesen 30—100 ezer csemete értékesítését tervezik. A forgalmazott csemeték összetétele, fajtaválasztéka is javult Több az őszi barack, a meggy és a cseresznye. — Növekedett a törpealanyú fák aránya. A szövetkezetek ki tudják elégíteni a bogyósok — málna, egres, ribizke — iránti keresletet is. Az őszi időjárás kedvez a gyümölcsfák telepítésének. A most ültetett fácskák biztosabban áttelelnek, s a tavasz- szal gyorsan megfakadnak. Gond, hogy a nők átlagkeresete csaknem mindegyik megvizsgált kategóriában alacsonyabb, mint a férfiaké. Bár igaz, hogy az ő esetükben a nagyobb munkaerőkínálat is közrejátszik, mégsem fogadható el helyesnek, hogy 1967-bem a gépiparban dolgozó férfi szakmunkások átlagkeresete 2087, a nőké 1704. a vegyiparban pedig a 2079 forintos férfi szakmunkás átlagbérrel szemben a nőké csak 1678 forintot ért el. Körülbelül hasonló a különbség a betanított munkásoknál. A felmérés megállapítja, hogy még teljesen azonos munkateljesítmény esetén is általában 10—15 százalékkal keresnék kevesebbet a nők, Gyermekek — felügyelet nélkül A dolgozó anyák óvodáskorú gyermekeinek 52 százaléka, a bölcsődéskorúak F —10 százaléka van elhelyezve óvodában, illetve bölcsó- i dében. Az iskolásoknak nagy I része felügyelet nélkül van, Sajnos — mutat rá a jelentés — a fizikai munkásnők gyermekei nehezebben jutnak be tanácsi bölcsődékbe, illetve óvodákba. Különösen a falun élő anyák helyzete hátrányos, mert falun kevés a gyermekintézmény, s javulás e téren a közeljövőben nem is várható. Még a háztartások gépesítettségének jelenlegi fokán is heti 35—40 órát vesz igénybe a nők háztartási munkája. Ennek az időnek a fe* le bevásárlásra megy él, 40 százaléka pedig takarításra, mosásra. Bár a gépesítésben való haladás szemmel látható. az ország különböző részein vizsgált egységeknél a nők 80 százalékának van mosógépe, mosógéppel, centrifugával porszívóval azonban csak 21 százalékuk rendelkezik. hűtőszekrénnyel pedig 29 százalék. Az átlag- jövedelem alatti keresetű családoknak csak a fele rendelkezik a legszükségesebb háztartási gépekkel. Kovács Imre elemezve megállapítható, hogy a városnak a legelső gondja a szállodahiány. Az „Otthon” és á~ ;,Számyaske- rék” 12 szobája kevésnek bizonyul. A színvonalukról Jobb lenne nem is beszélni. Aa újságíró járt az Otthonban. A tisztaság ellen senkinek sem lehet kifogása. A szálloda azonban nagyon primitív. Ennek jellemzésére: pL a két és háromágyas szobákban nincs ruhásszekrény, A csapokból csak hidegvíz folyik. A bútorzat olyan, hogy még a nagyanyáink is kidobták volna. Az 1968. évi 84 ezer forintos várható forgalomból visszaszámolva csaknem négyezer vendég fordul meg a 13 ágyas „C” kategóriás szállóban. A Szárnyaskerékben még az Otthonénál is rosszabbak a körülmények. Az éttermek közül a Kunsági a legkulturáltabb. Ez a szövetkezeté. A Rózsabokor is csinosodott, de többek szerint tulajdonképpen lel kellene számolni. (Elavult az épület, megoldatlan a csatornázás, nincs elegendő raktártér és így tovább.) 'Itt érkeztünk ei a kapacitás problémához. A Rózsabokorban nyáron bevezették az úgynevezett előrendelése« szolgáltatást, amit 800 karcagi vett igénybe. A KÖJÁL azonban csak napi 300 adag főzését engedélyezte, ötszázan hoppon maradtak. Ez a* egyetlen példa Is jelzi a fo- gyasztói igények növekedését nem győzi a helyi vendéglátóipar. Számolni kell az iparosodással A jövő? Nos, a jövőben kellene mindazt — vagy legalább is részben — megoldani, amit az utóbbi években elhanyagoltak. Nem szabad arról megfeledkezni: iparosodik a város. (SZIM, híradástechnikai gyár.) Ez pedig magasabb követelményeket támaszt a vendéglátással szemben. F. P. Események sorokban A Csepel Vas- és Fémművek vezetőinek előzetes számításai szerint az üzem nyereségtervét már december első napjaiban teljesíti és az év végéig 60 millió forint többletnyereséget érnek él. •£? A Bábolnai Állami Gazdaságból n jövő évben több mint 30 millió húscsibét és egy millió tojóscsibét szállítanak megrendelőiknek. A népművészeti boltokban ebben az évben mintegy 100 ezer dollárnak megfelelő külföldi valutát vásároltak el a hazánkban járt vendégek, turisták. A jövő év áprilisában Salgótarjánban sorra- kerülő ifjúsági amatőr köny- nyűzenei fesztiválra eddig már több mint 20o ifjúsági amofnrpnyv.ttp.s nevezett, -fr A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán most elkészült összesítés szerint' az év első háromnegyedében kereken 18 milliárd forintot fizettek ki társadalombiztosításra. másfél milliárddal többet, mint a múlt év aa»- nos időszakában* \~
