Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-12 / 265. szám

1968. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 „Érezzük, sokat várnak tőlünk...66 Két éve működik önálló pártalapszervezet a Verseghy könyvtárban. Pontosabban; a Verseghy könyvtárban és a Damjanich Múzeumban. Nem nagy a szervezet létszáma. Hatan vannak kommunisták a könyvtáriak közül s ketten a múzeumból. Mivel két megyei művelődési intéznénynél működő szervezet ez, szerepe jóval nagyobb e kis közösség­nek, mint azt létszáma sejtetni engedi. Tizenkét új ember Szocialista brigád az AGROKER-nél Erről folyik a beszélgetés a pártszervezet most megvá­lasztott — illetve újraválasz­tott — vezetőségével. — Éves munkaterv szerint dolgozunk — mondja Lengyel Gézáné, az alapszervezet tit-. kára. — Mindenkinek van pártmegbízatása. Van aki a KISZ-ben, van aki a szak- szervezetben dolgozik. Ismét mások magasabb fokú párt­oktatásban vesznek részt. Ketten az esti egyetem sza­kosított tagozatán tanulnak. Marxista középiskolát ketten végeztek. Szakszervezeti ok­tatás indítását is kezdemé­nyeztük. — Tervszerűen, meggondol­tan igyekszünk a pártépítés­sel is foglalkozni, — veszi át a szót a titkárhelyettes, Sel- meczi László muzeológus. — Az elmúlt ciklusban két fel­vétel mellett döntött a tag­ság. A párt tagjai sorába vet­tük fel Dénes Pálné könyv­tárost és Csépai Ferenc mú­zeumi restaurátort. — Milyen viszony, kapcso­lat alakult ki az intézmények állami vezetőivel? — érdek­lődünk. — A párt szervezeti sza­bályzata értelmében „a párt- szervezetnek joga és köteles­sége a területükön folyó mun­ka átfogó ellenőrzése, a veze­tők beszámoltatása.’’ Ennek — mondja Selmeczi László — igyekszünk eleget tenni. Azu­tán növelni, erősíteni szeret­nénk a párttagság s a pár- tonkívüliek elméleti, ideoló­giai kérdések iránti érdeklő­dését. Nyílt, őszinte ideológiai vitákat, eszmecseréket kezde­ményezünk, amikor annak szükségessége mutatkozik. A taggyűlésekre ilyen alkal­makkor meg szeretnénk hívni mind a könyvtár, mind a mú­zeum állami vezetőjét. Azu­tán kezdeményezzük. hogy minél többen kapcsalódjanak be a marxizmus—leninizmus magasabb fokon folyó tanul­mányozásába, esti egyetemi, vagy szakosított oktatásba. — Eddig — fűzi hozzá a pártszervezet titkára — az volt a jellemző, hogy az álla­mi vezetés és a párt alapszer­vezet vezetősége őszintén és rendszeresen tájékoztatta egymást. Művelődéspolitikai kérdésekről, a kádermunka helyzetéről a jövőben viszont már a szervezeti szabályzat­ból reánk váró kötelezettsé­günknek is eleget akarunk tenni. Ennek eddig nem ala­kultak ki hagyományai. — Sok a tennivaló abban is — fogalmazza meg Selmeczi elvtárs, — hogy növeljük a tömegkulturális munka világ­nézetet formáló erejét, haté­konyságát. A könyvtárban most felmérték — éppen a pártszervezet titkára — a ba­ráti népek, országok szocia­lista irodalmának olvasottsá­gát. Az ideológiai munka fel­adatainak önálló elemzésére épülő, alkotó aktivitást, ,,ide­ológiai műhelymunkát” sze­retnénk tehát kibontakoztat­ni. Egymásnak adják át a szót, a titkár és a helyettese; — Szeretnénk erősíteni a szakszervezet politikai, elmé­leti nevelő munkáját. __ Ügy tervezzük, gyorsab­bá tesszük a tájékoztatást majd. — Tanulmányozzuk a hoz­zánk hasonló területeken mű­ködő pártalapszervezetek munkamódszerét... S együtt, teljesen egybe­hangzóan összegezik vélemé­nyüket: — Ha nyolc fővel létrehoz­ták e két intézmény közös pártszervezetét, akkor sokat várnak tőlünk. Ezt érezzük magunk is. komoly munka vár reánk. Így lát munkához egy pártszervezet. Tele munka­kedvvel, tervekkel, s a tervek megvalósításának is gondos tervezésével. Így tervezi mun­káját nyolc ember; A párt­alapszervezet közössége. (Cs.) Csörlőseke bemutató Palotáson A mezőgazdaság a techni­kai forradalom korszakát éli. Alig adtunk hírt a görgőseké gyártásáról, mái's arról ér­tesültünk. hogy ugyancsak megyénkben a Palotási Ál­lami Gazdaságban — novem- bér 1'3-án — új ekekonstruk­ció mutatkozik be. Annyira új, hogy neve sincs még, egyelőre csörlősekének neve­zik. ................... H ogy később mi lesz a neve és sorsa, az éppen Pa­lotáson dől el. Tudniillik itt próbálják ki az országban először az AGROTRÖSZT és a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt új gyártmányát. S azért itt Palotáson, mert az itteni földek közismerten na­gyon kötött talajok. A csőr- lőseke ugyanis szikes földek mélyművelésére lenne hiva­tott. Mégpedig oly módon, hogy két SZ 100-as traktor a föld két végén helyezkedik el, egymással ellentétes irányban, s csőrlő rendszer segítségével vontatja az ekét. A palotási bemutatkozás annyira szakmai jellegű lesz, hogy csak szakembereket hívtak meg rá. Ennyi a hír. Hozzá kíván­kozik két megjegyzés. Az egyik külön öröm, hogy az újdonságnak számító görgős­eké is megyénkből — Csa­taszögről — terjed el, s a még ismeretlen csőrlőseke is itt mutatkozik be. Az emberi jótett olyan tűz, ha egyszer lábra kap, terjed, melegít maga körül. Valahogy így történhetett a szolnoki AGRG'KER Vállalat 12 asszonyával, lányával is. Egy éve lassan, hogy ez a kis csoport nap-nap után ke­resi az alkalmat, hogyan te­hetne jót környezetével, munkatársaival, embertársai­val. E krónika nem régi szép fejezete: november 8- án ketten az asszonyok közül — Baginé és Csemainé — kis csomaggal kopogtatott be a szolnoki közgazdasági szak- középiskola lánykollégiu­mába. Ruha és blúz volt a cso­magban és levél az ajándék mellett: „Te boldog leszel vele. mi büszkék akarunk lenni rád”. A kislányhoz fű­ződő barátságuk története a következő: az asszonyok megkeresték a szolnoki gyer­mekotthont. Szeretnének egy elhagyott kislányt gondjuk­ba venni. Az igazgató meg­lepődött és meghatódott a kívánságon. így kezdődött. S úgy akarják folytatni, amíg csak a kislánynak szüksége lehet tizenkét fel­nőtt gondoskodására, tapinta­tára, szíves igyekezetére. Nem nagy dolog ez. Az se, hogy korábban a gyermek­nap előtt játékokat kezdtek gyűjteni, s elküldték a mis­kolci gyermekkórháznak. Az sem, hogy augusztusban ka­tonai szolgálatra hívták be munkatársnőjük. Petrezse­lyem Mihályni férjét. A fia­talasszony nagyon nehéz helyzetbe került. Addig a férje vitte bölcsödébe a ki­csit, mert a fiatalasszony reggel 6 órakor már kezdett a gépi könyvelésben. Első­nek Déri Kálmánné helyet­tesített. Azután a többiek. Bejöttek reggel 6 órára munkatársnőjük helyett. Két új kolleganő került évközben a számlázó osz­tályra. Az osztályon most tértek át az elektromos szám­lázásra, a gépi könyvelésre. A régen ott dolgozóknak sem ment könnyen. Ügy csi­nálták, elmentek tapasztalat- cserére a textilnagykereske­delmi vállalathoz, a vas­műszaki nagykereskedelmi vállalathoz, s amit tudtak, elsajátítottak, a legnagyobb igyekezettel, jóindulattal to­vábbították új munkatár­saiknak. Sokszor munkaidő után bent maradtak, sokszor vasárnap is bementek mun­kahelyükre. Ilyenkor selej­tezték az irattárat, átültet­ték a szobai növényeket, rendbetették a kertet, más­kor vietnami műszakot tar­tottak, s a pénzt befizették az akciószámlára. Az érdektelenséget semmi­képpen sem lehet anyagi okokkal magyarázni, hiszen a kedvezményes diákbérlet lehetőségével sem élnek. * k Öntevékeny csoportok ? A megkérdezettek 10 szá­zaléka zenekari tag, 15 szá­zalékuknak hangszere is van. Énekkarnak és más ön­tevékeny művészeti csoport­nak egyikük sem tagja. Kü­lönösen kifogásolható, hogy szakmai érdeklődésük sem terjed ki egy-egy szakkör látogatásáig. Külföldön egyikük sem járt. Budapesten és a me­gyeszékhelyen valamennyien voltak. A Balatonnál a meg­kérdezettek fele. A helyi művelődési ott­honba 75 százalékuk szom­bat—vasárnap, 20 százalékuk hetente többször, 5 százalé­kuk havonta egy-két alka­lommal megy el. Néhány következtetés : A megkérdezett ipari ta­nulók kulturális érdeklődése és igénye kifogásolható szin­ten van; | Az észlelt hiányosságok arra figyelmeztetnek, hogy körültekintőbben kell fog­lalkoznunk az ipari tanulók kulturális nevelésével. A jelenlegi képzési for­ma tantervi anyaga nem al­kalmas a kulturális érdek­lődés irányítására. A szervezett nevelőhatá­sok az ipari tanulók eseté­ben gyengék és nem képe­sek ellensúlyozni a spontán hatásokat. A vizsgálaton részt vett tanulók körében is hat a rosszul értelmezett szakmai presztízs: valaki attól még kitűnő szakember lehet, hogy nem olvas, nem jár színházba. Varga Gábor népművelési felügyelő Karcag Az AGROKER kereskedel­mi vállalat, a tizenkét lány, asszony hivatali tisztviselő- nő. Hivatali légkörben élnek, de nem hivatalnokiban. — Ügyis mondhatnánk, a szo­cialista hivatal megteremté­sén munkálkodnak. Erre gondoltak, mikor év elején megalakították a szocialista címért küzdő összetartás bri­gádot. S ez valójában nem is könnyű. Hiszen az iparban, a mezőgazdaságban vannak már szocialista brigádok. De ilyenről még ők sem tudtak, nem is olvastak a sajtóban sem. Elkezdték. Azzal is, hogy mindannyian politizáló újságolvasóikká lesznek. Má­jus óta mind a tizenkettan előfizetik a Néplapot. Cik­keit együttesen megvitatják.’ Mint a tv adásait, a szol­noki mozik műsorát is. És persze sokmindent. Asszonyt dolgokat, főzést, divatot, mindent. Ahogy máshol is így szokták a nők. ök se akarnak mások lenni. Csak azt akarják, pontosabban, precízebben dolgozzanak, tartalmasabb legyen az éle­tük. — borzák — i gyakorlatok célját a lakosság felkészítése A polgári védelmi gyakorlatokról A polgári védelmi tenni­valókról beszélgettek tegnap Szolnokon a megyei, járási és városi tanácsok vb-elnö- kei, a polgári védelem törzs- parancsnokai. Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöké- nek megnyitója után Hor­váth Ferenc, a megyei törzs- parancsnok ismertette a székesfehérvári „Velence” és a kecskeméti „Áranyhomok’1 nagygyakorlat értékelését, az 1697/68. évi oktatás megyei zárófoglalkozásainak tapasz­talatait. A zárófoglalkozások — mint mondotta — elérték céljukat. Bizonyították, hogy a lakosságban él az igény: megismerni, illetve gyakorol­ni azokat a módszereket, fo­gásokat, amelyek képessé te­szik az egyént, a közösséget, a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre, az emberi élet és vagyon mentésére. A 15 órás tájékoztató ok­tatás megteremtette a lakos­ság körében azt az elméleti alapot, amelyre a tömegfel­készítésben ma és az elkö­vetkezendő években építeni tehet. Tény viszont, hogy nem elegendő az elméleti képzés. Szükség van a begyakor­lásra, hiszen eredményesen csak az tud védekezni, men­teni, aki a nehéz, váratlan helyzetekben a gyakorlatban is képes helyesen cselekedni. A zárófoglalkozások, to­vábbá a júniusban Mezőtú­ron megtartott együttműkö­dési gyakorlat tapasztalata: egyre többen ismerik fel a védekezés szükségességét és lehetőségét. Az egésznapos tanácskozás következő napirendi pontja­ként a tennivalókról volt szó. 18 év feletti férfi és női segéd­munkásokat kampány­időszakra telveszünk. Jelentkezés: Szolnoki Cukorgyár, munkaügyi csoport. A Nagykunsági Állami Gazdaság ballai. üzemegysé­gében új étkezdét kapnak a munkások. November vé­gén, december elején avatjik az emeletes étkezde és iroda épületét. A földszinti részen háromszáz embert ki­szolgáló konyha és étterem működik a legkorszerűbb felszereléssel. Az emeleten pedig a fiatalok klubterme, a gazdaság kerületének tanácskozó terme, párt-, szakszer­vezeti és irodahelyiségek lesznek. A puszta új impozáns épületét a gazdaság házi építő brigádja húzta fel két- SglSHó forintból. Mi érdekli az ipari tanulókat ? Felmérést végeztek a dós ifjúsági irodalom, 20 karcagi végzős ipari mai magyar irodalom, 20 táhulók körében, kul- detektív történet, 15 klasz- turalls érdeklődésük szikus és 10 százalék szak­jellegének és szinvo- irodalom, nalának megállapító- Olvasási igényük az álta­sara­...................................... lános iskola óta nem fejlő­„ Az ipari tanmok kul- dött számottevően. Különö- turális érdeklődésének sen feltűnő a szakmai olvas- vizsgálata” címmel mányok iránti gyenge ér­összefoglaló született, deklődés. A tv és a rádió ? amelyet rövidítve adunk közre. A vizsgálattal az volt a _______________________________ c élunk, hogy alaposabban megismerjük az ipari tanú- Negyvenöt százalékuk ott- lók kulturális érdeklődését hon nézi a tv műsorait. Ez és igényét, s ezt az ismere- a csoport szinte szelektálás tét b. művelődési otthon jel- nélkül megnéz minden adást, legű intézményeink program Huszonöt százalékuk szom­összeállításánál kamatoztas­suk. Újságok és folyóiratok ? Hatvanöt százalékuk csa­ládjának jár a Népszabad­ság, 50 százalékának a Szol­nok megyei Néplap, 35 szá- és a színházi közvetítéseket szádoknál, 25 százalékuk művelődési otthon jellegű intézményekben nézi a mű­sort; Témák szerint a legjobban a könnyűzenét kedvelik (90 százalék), TV-híradót, spor­tot, játékfilmeket 75, a ve­télkedőket 65 százalék. Az ismeretterjesztő előadásokat zalékának a Magyar Ifjúság. A hazai és a nemzetközi politikát illetően meglepő tájékozottságot tapasztal­tunk. A politikai híreket 80 viszont csak 10 százalékuk nézi; A rádió iránti érdeklődés főként a tánczenei műsorok és a sportközvetítésekben százalékuk elolvassa, s ez mutatkozik meg (80, illetve véleményük szerint törté- 70 százalék). A filmek ? nelem tanáruknak köszön­hető. Legkedvesebb rovatuk a rendőrségi hírek (90 száza­lék), a sport (65 százalék), A legnagyobb filmélmé- de a tudományos rovatokat nyűkként felsorolt alkotások csak 30 százalékuk olvassa többsége klasszikus, illetve és a szakfolyóiratok iránti ifjúsági irodalmi művekből érdeklődés is kisebb a vár­hatónál. A könyvek? készült. Az olvasás nagyban befolyásolta a filmek iránti érdeklődést. A megkérdezett filmtémák az alábbi száza­lékos megoszlásban érdeklik a tanulókat: bűnügyi 90. A megkérdezettek fele je- kalandos 85, történelmi 70, lentős időt fordít olvasásra, szerelmes 55, fiatalok életé­Negyvenöt százalékuk tagja ről 50, sport 50, híres embe­a városi könyvtárnak. Érdeklődésük témák sze- százalék. rek élete 30, mesefilm 5 A színház? rint a következőképpen osz­lik meg: történelmi esemé- nvek 65, fiatalok élete 60, ————————— detektívtörténetek 55, szerel- Harminc százalékuk csak Í5’ a televízióban, 35 százalék tudományos irodalom 35, út­leírások 25, híres emberek élete 15 százalék. tájelőadásokon, 25 százalék más városban látott színházi előadást. Tíz százaléknak Élete legkedvesebb olvas- még egyáltalán nem volt Hiányaként többségük olyan színházi élménye, művet említett, amely az if- A pozitív választ adók ,s Ä..^8L0nl.„SZikuS nagyrészt olyan régen lát­alkotásai közé sorolható. tak színművet, hogy a darab A legutoljára olvasott cselekményére már nem em- könyvek 35 százalék* kalan- lékeznek (80 százalékban).

Next

/
Oldalképek
Tartalom