Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-12 / 265. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LARIA XIX. évfolyam, 265. szám« Ára 70 fillér 1968. november SS., kedd. ni megyénk szülötte Szovjet automata űrállomás halad a Hold felé Az űrkutatási programnak megfelelően vasárnap, november 10-én a Szovjetunió­ban a Hold irányába felbocsátották a Szonda—6 elnevezésű automata űrállomást. A Szonda—6-ot közbenső szputnyikok­ról juttatták megadott pályára, A mérések adatai szerint a Szonda—6 útvonala meg­közelíti a számítások alapján tervezett pá­lya útvonalát. A kísérlet célja: tudományos kutatáso­kat végezni a Hold felé vezető pályán és a Hóid körüli térségben, továbbá új rend­szereket és berendezéseket kipróbálnia automata űrállomások számára. A Szonda—5-tal állandó a rádiókapcso- tat A tele-metrikai mérések adatai szerint az űrállomás valamennyi műszere és be­rendezése normálisan működik. A földi koordinációs és számító köz­pontban folyik a beérkezett adatok fel­dolgozása. Megkezdődött a LEMP kongresszusa A fővárosi csárdában földiekkel találkoztam vélet­lenül. , Lehettek vagy tízen. Országos értekezletre utaztak fel, és a jól végzett nap után öblögették a torkukat A népzenész szinte az asz­talukhoz telepedett. Virágos, rózsás volt a hangulat — a mottója Pedig az, hogy nem lehet a Szolnok megyeiek­kel kikukoricázni. A beszéd­témák is akörül forogtak, hogy ilyen általuk véghezvitt bravúrra, mint a mai, más megyeik képtelenek lettek volna, ök szerezték meg a többi előtt a híres gyár bókját. „No. érthető — je­gyezte meg valaki — a fő­nökük a mi megyénk szü­lötte.” Imponáló volna ez a me­gye-szeretet. megyei soviniz­mus, ha valódi értékeltet va­lós mércével mérne. Tetszik ez a megyei büszkeség, ha az emberi helytállás, a be­csület mezején elért sikerek láttán fakad. A megyéből kikerült híres ember, politi­kus vagy tudós, művész ne­ve, fényé visszahat a me­gyére. Érdemes is, szabad is vele büsíikélkedni. Példakép­pen állhat „idézhető” az is­kolákban, hasznos segítő le­het a nevelésben. De, ha hivalkodnak, kérkednek vele megmakacsolja magát: a jő ígazságérzékűek felismerik „állá, itt ezt tuidicséna" a ez már gyanús. Mi tagadás a. niegye szülöt­teinek ez a számontartása, a velük váló dicsekvés egyál­talán nem öncélú __ egyre inkább terjedő — szokás. Aki sok híres embert dicsér, „Ez is a mienk. Ö is a mienk, Ezt is jól ismerem. Az is jó cimborám volt, ha erre jár mindig benéz” az már egy kicsit maga is különbségi, híresség! jogot előlegez ön­maga számára hallgatói kö- reben. És kap is. Hivatkozni lehet tehát a híre® ember — sokszor bi- fony nem is létező — barát- »ágára. Ebből következik, hogy ki is használható ez a hivatkozás a NÉV-re, NE- ÚEK-re. Gyakran anélkül, hogy a NÉV. a NEVEK tud­nák, hogy őket emlegették, mint legfőbb biztosítékát a sikernek, „ha ő szól az ügy el lesz intézve”. Az igazak Tudományos ülésszak a párttörténeti intézetben A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából tudományos ülésszak kezdő­dött hétfőn az MSZMP K. B. párttörténeti intézetében. A kétnapos tanácskozás célja, hogy a KMP létrejötte köz­vetlen hatásának, jelentősé­gének. méltatásával együtt összegezze az elmúlt öt évtir zed munkásmozgalom-tör­ténetének legfőbb tapasz­talatait és elméletileg általánosító választ ke- ressep mindazokra a kérdé­sekre, amelyek a párt létre­jöttének körülményeivel, a párt stratégiájával és taktiká­jával, a magyar társadalom osztályainak és rétegeinek kommunista megítélésével, a munkásegységgel és a párt szövetségi politikájával kap- caolatosak. fi tudományos ülésszak álmát alusszák éppen, esetleg csak nyugtalanul meglódul­nak ágyukban, nem is sej­tik: tudatátvitel kísérlet tör­tént. Szerencsére sikertelen kí­sérlet. Hiszen sok ember megelégszik a hivatkozással, hisz a hivatkozónak, bizal­mába fogadja anélkül, hogy sor kerülne a Protektor be­avatkozására. Legtöbbször az ügy elintéződik a maga nor­mális útján. Nemegyszer azonban tény­leg megpróbálják a megye nagy szülöttei segítségét igénybe venni volt barátai, ismerősei. Egy-egy közép­vagy nagyobb vezetőnek a heti munkaidejéből tekinté­lyes részt elvesznek szülő­faluja, szülővárosa, szülőjá­rása, szülömegyéje, magán­vagy köziküldöttei. Ebben a segítségkérőkben még nincs semmi elítélendő, ha ez nem megy a „sport- szerűség” rovására, más megyével, várossal vagy kol­lektívával szemben. Elíté­lendő viszont, ha ez érdem­telen vagy éppen szükség­telen előnyök szerzéséért tör­ténik. Van Lenin grádban a Szmolnij-ban Lenin dolgozó- szobájában egy kép, ahol Lenin három szibériai pa­raszttal beszélget. A kép cí­me „Kijárók”. Nos, az ak­kori kijárók jó ügy érdeké- zen jöttek nagy földijükhöz — a helyi forradalom gond­jában, bajában osztoztak és kértek segítséget. Természe­tesen, ezt „soron kívül” meg is kapták. Az ilyenfajta kijárás előtt szívesen szemet huny min­denki. Ez nem megy mások rovására, csak a haladás ja­vát szolgálja, megyére való tekintet nélkül. Jó tehát, ha szá­mantartjuk kisebb-nagyobb kiválóságainkat, de ne feled­jük, más megyének Is ép­pen olyan, vagy hasonló ki­válóságai vannak, mint a miénknek. Aliik saját megye ide, saját megye oda, — vállvetve dolgoznak minden megye — az egész nép ügyé­ért. Ez lehet mindnyájunk büszkeségének az alapja kedden szekcióülésekkel foly­tatja munkáját. Új nívódíjasok Nívódíjban részesítette a Mű­velődésügyi Minisztérium. Tö- röcsik Mari színművésznőt, a Nemzeti Színház tagját Zorin „Varsói melódia" című darab­jában nyújtott alakításáért; Kállai Ferenc színművészt, a Nemzeti Színház tagját Moliere „Tartuffe” és Ugo Betti „A já­tékos’’ című előadásokban meg­formált szerepeiért; Bozóki Ist­vánt, a szegedi Nemzeti Szín­ház főrendezőjét Katona Bánk bánjának rendezéséért­Sikerrel zárultak a műszaki könyvnapok Az október 19-én kezdődött és most végétért műszaki könyvnapok idején a tavalyi hasonló rendezvénynél jóval nagyobb forgalmat bonyolí­tottak le: mintegy 800 000 fo­rint értékben adtak el sokféle témájú és különböző szintű szakkönyveket. A gyakorlati értékű friss információt biz­Hetven százalékkal kilőtt* bauxit kincsünk A Bányászati Kutatóinté­zet szakembereinek olyan tudományos problémákra si­került megoldást találnlok. amelyet a nemzetközi szak- irodalom mindeddig megold­hatatlannak minősített. A bauxit számos különbö­ző ásványfajtából épül fel. Készleteinknek — sajnos — több mint a fele olyan ösz- szetevőket tartalmaz, ame­lyek mindeddig lehetetlenné, vagy legalább is gazdaság­talanná tették » tovább- feidolgozast. A bauxit különböző alkotó­elemei azonban annyira apró szemcsékben nőttek össze és vegyj tulajdonságaik is annyira hasonlók, hogy szétválasztásuk nem látszott lehetségesnek! Az intézet saját felelőssé­gére vállalta a kutatás kocká­zatát és másfél év alatt körülbelül félmillió forintot fordított erre a kilátástalannak tűnő munkára. Az eredmény iga­zolta a bátorságot Az inté­zet szakembereinek ugyanis sikerült kidolgozniok egy olyan eljárást, amellyel bi­zonyos baúxitfajtáknál le lehet választani a káros ösz- szetevőket a gazdaságosan feldolgozható alapanyagról. Az eljárás az eddigi labo­ratóriumi kísérletekben tel­jes mértékben bevált. tosító kötetekből a legtöbbet Veszprémben, Székesfehérvá­rott és Szegeden vásároltak, ugyanakkor a fővárosi üze­mekben. intézményeknél is emelkedett a műszaki könyv­napok forgalma. A Béke Világtanács elnökségének ülése Negyven ország képviselői­nek, a nemzetközi békemoz­galom ismert személyiségei­nek részvételével hétfőn a finnországi Lahtiban meg­nyílt a Béke Világtanács el­nökségének ülésszaka. A na­pirenden a vietnami kérdés, az európai biztonság problé­mái, a közel-keleti, a latin­amerikai. a dél-afrikai hely­zet kérdései szerepelnek. Az ülésszakot Isabelle Blu­me (Belgium) a Béke Világ­tanács ügyvezető elnöke nyi­totta meg. Az ülésszak november 13- ig tar* Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájának kon­gresszusi termében hétfőn reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását a Lengyel Egyesült Munkáspárt V, kongresszusa, A kongresszuson 1760 kül­dött és mintegy negyven testvérpárt küldöttsége vesz részt. Az SZKP delegációját Leonyid Brezsnyev, a párt Cőtőitkára vezeti. Jelen van a kongresszuson a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, Biszku Bélának, a A növénytermesztésben a hozamok alacsonyak, mert a műszaki fejlesztés elmara­dott. Emiatt magasabbak a költségek, a termelékenység alacsony. Ám a gépesítés és a tagok foglalkoztatottsága ellentmondásba ütközik Lassan a múlté lesz a kapá­sok felparcellázása, a csalá­dokra. egyénekre való fel­osztása. Terjed a gép) mű­Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével. A tanácskozást Wladyslaw Gomulka nyitotta meg. Üd­vözölte a küldötteket és a külföldi vendégeket, majd előterjesztette a kongresszus napirendjét, amelynek első pontja a Központi Bizottság beszámoló jelentése a IV. kongresszus óta kifejtett te­vékenységéről és a párt fel­adatairól a szocializmus erősítésében, az ország to­vábbfej lesztésében. veiés, betakarítás. Az idén már cukorrépakombájn ás kukoricakombájn is műkö­dött a szövetkezetben. — Mindkettő munkájával elé­gedettek. Persze még évek telnek el addig, amig álta­lános lesz a növénytermesz­tés komplex gépesítése, de akkor is munkát kell adni az embereknek. Nagypál Ferenc főkönyve­Magyarországra látogat A. A. Gromiko Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügymi- nisztenfnfek meghívására a közeli napokban baráti láto­gatásra Budapestre érkezik A. A. Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere^ Ma: Mi érdekli az ipari tanulókat? * Jegyzetek három kiállításról * A hontalan csaló lő megmutatta az egyéni ke­reseteket. A gépesítésnél és az állattenyésztésnél megha­ladja az évi 20 ezer forintot. Nagy Miklós tehenész 2243— 2949, Biber József sertéshiz- taló 1802—2616 forint között keresett havonta. Csőke Pé­ter növénytermesztő január­ban 371, júniusban 1645 fo­rintot kapott. Dancsák János rakodó júliusban 4008 forin­tot keresett, ám 16 órát is dolgozott naponta. A gépko­csivezetők és a traktorosok a csúcsmunkák időszakában háromezer körül, vagy afö­lött kerestek. Az új jövede­lemelosztási forma állandó, biztos keresethez juttatja a szorgalmas embereket. Közismert, hogy az őszi betakarítás után kevés a munka a mezőgazdaságban. Sok helyen téli elfoglaltsá­got keresnek a szövetkeze­tek tagjai. Jászjékóhalmán viszont a tsz vezetői kínál­nak munkát a tagoknak. A jászberényi MÉK kirendelt­ség és a Béke Tsz megálla­podása szerint 60—70 tsz ta­got huzamosabb időn át fog­lalkoztatnának Jászerény­ben. De csak húszán jelent­keztek. És a többiek? Ügy­látszik elégedettek az ott­honi keresetükkel, mert nem vállalnak munkát a négy ki­lométerre lévő járási szék­helyen. A mostani jövedelemelosz­tási forma nem végleges a Béke Tsz-ben. Cél az ösztön­zőbb, végtermék utáni java­dalmazás bevezetése. Az aszályos év ellenére a Béke Tsz teljesíti idei ter­vét. A jövedelemből 7.7 mil­lió forint jut a tagok része­sedésére. Jelentős öszeget te­hetnek félre a biztonsági és a fejlesztési alapra. A sike­resebb gazdálkodást az ösz­tönzőbb elosztási módszer is elősegítette. Máthé Lássdé Alexa Ferenc HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Állandó, biztos kezeset, sikeresebb gazdálkodás Készpénzdíjazási tapasztalatok Jászjákóhalmán A munkaegységnek nem volt hitele, tekintélye. Az állandó higítás miatt csök­kent az értéke, az emberek nem bíztak benne. Évente 20—30 ezerrel túllépték a tevezefct mennyiséget. A kö­vetelődzők, nagyszájúak jár­tak jól. A rendszeresen dol­gozók — főként az állatte­nyésztők — ráfizettek. Má­soknak olyan „munkáért” írtak jóvá munkaegységet, amely mögött nem volt tel- jestmény. Ez visszahatott a iász.iákóhalmi Béke Tsg fejt. lődésére: elmaradt a műsza­Havi fizetés Bevált a jövedelemelosz­tás új módszere. Korábban sűrűn cserélődtek az embe­rek az állattenyésztésben, mert nem találták meg szá­mításukat Azóta stabilizá­lódtak, mert a keresetükkel elégedettek. Az állattenyész­tési ágazat évente 300—500 ezer forinttal túlteljesíti árt , bevételi tervét, a hozamok emelkedtek. Hosszas huza­vona után sikerült a szarvasmarhaállomány tbc- mentesítése. A borjaknál bevezették az itatásos neve­lést, így tavaly 1 kg húst 5 forinttal olcsóbban állítottak elő. A juhászaiban mester­ségesen termékenyítik meg az anyákat. A gépesítés és a foglalkoztatottság ellentmondása ki fejlesztés, az alapok nem növekedtek megfelelően, s alig jutott pénz a beruházá­sokra. Mindez új jövedelemelosz- tási mód bevezetésére kész­tette a szövetkezetei; Az állattenyésztésben — kísér­letképpen — 1965-ben beve­zették a készpénzdíjazást. A munkaegységkönyv és az ál­lami gazdasági normagyűj­temény felhasználásával új normákat dolgoztak ki. Egy­ségnyi munkát forintban fe­jeztek ki. Kedvező tapasztalatok nyomán 1966 óta a gazdaság minden ágazatában alkal­mazzák a készpénzdíjazást: Munkadíj-alapot képeztek, a jövedelem 80 százalékát ga­rantálják, s azt a következő hónap közepén kifizetik. A fennmaradó 20 százalékot év végén, a zárszámadás után számolják el. Ha a gazdaság túlteljesíti jövedelemtervét, nyereségrészesedést oszt. A készpénzdíjazás módsze­re minden ágazatban bevált a Béke Tsz-ben. Az emberek hó közben is tudják, hogy munkájuk után mire számít­hatnak. Javult a munkafe­gyelem, jobban ragaszkod­nak a közöshöz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom