Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

1988. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hírünk az országban A Magyar Hírlap október 2-i számában Fekete Sándor: „Mit ér az ember, ha állam­polgár” című cikkében a jészfányszarui községi tanács munkájáról tájékozódik. 4-én a Magyar Nemzet a Szolnok megyei képviselőcsoport ta­nácskozásáról számol be. Ok­tóberben fontos társadalmi eseményként tarthattuk szá­mon a pártvezetőségek új­raválasztását. 20-án ezzel kapcsolatban néhány me­gyénkben vezetőségválasztó taggyűlésről írnak a Szabad Földben. 24-én a Népszabad­ság tudósítód közlik beszá­molóikat a vezetőségválasztó taggyűlésekről: „Kiket vá­lasztanak” címmel, ebben a szolnoki vasúti csomópont pályafenntartási főnökség pártszervezetének taggyűlésé­ről tudósítanak; 26-án a Népszabadságban Majoros Károly, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezetője fűz megjegyzéseket a párt- bizottságnak a társadalmi munka helyzetével foglalko­zó vitájához, „A társadalmi munka értelmezéséről” cím­mel. 23-án a Népszava tu­dósít a Túrkevén megrende­zett vietnami szolidaritási nagygyűlésről. Ugyancsak 23-én a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap beszámol­nak a megyei tanácsok ter­veiről. Részletesen ismertetik , a Szolnok megyei tanács iparfejlesztési tervei fc 31-én a Népszabadság, a Magyar . Nemzet, a Népszava és a ■ Magyar Hírlap rövid tudó- sftáat adott Ajtai Miklós Szolnok megyei látogatásá- í ró!. „MI lett a sorsuk tfz év . *tán?” Tíz esztendeje a me­zőtúri Petőfi Tsz hét fiatal , pór lakodalmát ölte. A hét 5 mezőtúri házasság történe- J tét írja meg Major Lajos a * Népszabadság október 5-1 számában. - Később az abád- szalókl Lenin Tsz-be látoga­tott a riporter, ahol a nép­művelési ügyvezető munká­ját tanulmányozta. Cikke, * abódszalóbl példa” 16- f én jelent meg a Népszabad­ságban. 28-án a Képet Újság­ban a Szobiéin Állami Gaz­daság pinoékai üzemegységé­nek vezetője, Bódís Gábor . nyilatkozik a gazdaság ultra- , fbolya sugarakkal folytatott ' kísérleteiről: 30-án a Nép- szabadság a hajdani kun­szentmártoni kubikosok után nyomoz: „Ezerkétszáz kubi­kos nyomában” címmel. A Magyar Rendőr októberi száma a Szolnak környéki őszi mezőgazdasági munkák biztonságát szavatoló önkén­tes rendőrök munkájáról ké­szített riportot. Az Építők Lapja a szolnoki lakásépí­tésekről ír 7-én: „Olcsóbban, gyorsabban, többet!” Az Élelmezési Dolgozó októberi számában a szolnoki cukor­gyárból közöl cikket az üze­mi szakszervezeti demokrá­ciáról: „Helyes gyakorlatot követnek” — állapítja meg a cikk. 13-án a Népszabadság a Szolnokon létesítendő új kénsavgyárról ír. 15-én a Földművelő a szolnoki víz­ügyi igazgatóságnál beveze­tett csökkentett, munkaidő eredményeiről számol be. Az országos lapok októberben több új gyáriéi, üzemrészleg­ről adtak hírt. A Tanácsok Lapja 10-én a Szerszámgép­ipari Művek Karcagra tele­pített üzemrészlegeiről, 13-án a Szabad Föld a jászkiséri Kossuth Tsz automatizált téglagyáráról, 16-án a Nép- szabadság a martfűi Tisza Cipőgyár Kunszentmártonba helyezett üzeméről, 23-án a Figyelő a Tiszafüreden léte­sített alumíniumcikkeket gyártó üzemről számolt be. 21-én az Esti Hírlap, 6-án a Somogy megyei Néplap a Szolnoki Vasipari Vállalat­nál készülő elektromos meg­hajtású kisautóról írt A Munkában Sóskúti Júlia „16 lakásos ház fiatalok­nak” című cikkében a mart­fűi Tisza Cipőgyár KISZ- házáról írt 29-én a Népsza­badság beszámolt az ország­ban folyó új. nagy beruhá- «órqkról, köztük a Beton- és Vasbeton Művek szolnoki gyáráról is. A Szövetkezetben a török­szentmiklósi fogyasztási szö­vetkezet és a Petőfi általános iskola közös kezdeményezé­sét ismeretetik: az iskolában kereskedelmi szákkört hoztak létre, a szakkör tagjai kis boltjukban élelmiszer, tan­szereket árulnak. A Népfront októberi száma a hármas történelmi évforduló megün­nepléséről ír, kiemelve a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának és a TIT-nek közös programját; 16-án a Szövetkezet „Újjá­születik a történelem” kez­dettel beszámol a borsodi fiatalok kezdeményezéséről: helyreállítják Szamuely Ti­bor híres páncélvonatát. — Március 19—21-ig a restau­rált szerelvény bejárja a hajdani harcok útjait, így Szolnokra is eljut majd. A Magyar Ifjúság „Valami ala­kul Jászberényben" címmel ismerteti a jászberényi diá­kok kulturális terveit. A Szocialista Művészetért a Magyar Rádió szolnoki stú­diójának munkatársaival ké­szített riportot. A Fáklya 20-án közölte . Botyánszky János nyugalmazott mezőtú­ri esperes írását a szovjet— magyar barátságról, a Ms visszaemlékezés a Moszkvai Rádió pályázatán a harma­dik díjat nyerte. A Magyar Hírlap a tűrfce- vai Finta Múzeumba került újabb dokumentumokról ír. 16-án a Népszabadság és a Magyar Hírlap a tallinnd énekkar szolnoki fellépéséről közöl tudósítást. 23-án írja a Magyar Nemzet: Művészeti díjat alapított a Szolnok megyei tanács. 25-én a Nép- szabadság, 27-én a Magyar Nemzet a Jászapátiban meg­rendezett Vágó Pál emlék­kiállításról hoz előzetest. — 30-án a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap tudósí­tottak Károlyi Mihályné szolnoki előadásáról; Ä Film, Színház, Muzsika a Szigligeti Színház „Leány­vásár” előadásáról fit elis­merően. A Magyar Hírlap Marlowe II. Edward című drámájának bemutatóját ad­ja hírül. Dr. Kardos Józsefné A% iskolapadban a felnőtt is tanuló Vélemények a Dolgozók Általános Gimnáziumáról Helyesírási hibáktól hem­zsegő levelet kaptunk a szolnoki Dolgozók Általános Gimnáziumának egyik vég­zős osztályából. Általában nem foglalkozunk névtelen levelekkel, de ez esetben ki­vételt tettünk, mert nem ez volt az egyetlen panasz, amely a nevezett iskolában uralkodó „érthetetlen álla­potára hívja fel figyelműn- kct* A levél többek között megemlíti, hogy az egyik ta­nár általános iskolába ment tanítani, mert „nem volt maradása” az iskolában Először őt kerestük meg; Cserélődnek a tanárok Igaz, hogy általános isko­lában tanít, s hogy miért, arról így beszélt: — Családi okokból jöttem át ide, nem azért, mert bár­miféle ellentétem lett volna az iskolában. Kétségtelen, hogy szorgalmaztuk a hall­gatók iskolába járását, de indokolt esetben az iskola engedélyt adott néhány óra mulasztására. Bizonyosan van ahol könnyebben adják az érettségi bizonytványt a felnőtteknek. A szolnoki gimnázium igényes, komo­lyan veszi, hogy az érettségi azonos értékű azzal, amit a nappali tagozaton megköve­telnek. A tanárcserék oka elsősorban a sok költözködés volt; A Verseghyből a Tisza- parti Gimnáziumba költöz­tünk, azután vissza. Az óra­adó tanárok ezért változtak gyakrabban, s ez valóban nehézséget okozott a tanu­lóknak. Az iskola jelenlegi hat ál­landó tanára közül is meg­kérdeztünk egyet, mi a véle­ménye a mostani helyzetről: — A hallgatóknak már körülbelül csak egyharmada jön saját akaratából, a töb­bieket kötelezik, hogy sze­rezzék meg az érettségi bizo­nyítványt Sajnos néhány hallgatónak csak a bizonyít­vány. kell, s ezt szeretnék minél könnyebben megsze­rezni. Az oktatás színvonala ennek ellenére nem csök­kent, de ehhez az szükséges, hogy. lelkiismeretesen meg­követeljük minden hallga­tónktól a rendszeres mun­kát Azoktól is, akik hátrá­nyosabb helyzetben vannak, nehezebb tanulniuk a mun­kájuk és otthoni elfoglaltsá­guk miatt, őket azonban rendszeres korrepetálással segítjük. Udvarlás nincs Az igazgató — kérdésünk­re — a következőket vála­szolta: — Nem udvarolunk a hall­gatóknak, de nem Is csapjuk be őket. Rendszeres, precíz munkát követelünk. Sokan megértik ezt el is fogadják és az érettségi után is visz- sza járnak hozzánk taná­csokért. Aki könnyen, a szükségesnél kevesebb mun­kával akar bizonyítványt szerezni, az persze csalódik és elégedetlen. Hadd mond­jak egy példát. Néhányan, akik az itt kapott jegyekkel nem voltak megelégedve, el­mentek egy másik városba, levelező tagozatra. Három beszámolót megúsztak ket­tessel, „méltányolták”, hogy messziről járnak be, s hogy egyáltalán felnőtt fejjel be­iratkoztak a gimnáziumba. Az év végén azonban meg­buktak a vizsgán. Vissza is jöttek hozzánk. A jegyek és a tudás Az iskola felügyeleti szer­vének egyik vezetőjét is megkérdeztük. — Mi úgy látjuk, hogy a hallgatók érdekében követe­lik meg olyan precízen a munkát. Néha egyesek ezt szekírozásnak, felesleges bü­rokratizmusnak tekintik, de valóban egyenértékű bizo­nyítványt csak így lehet ad­ni a hallgatóknak, akik sok tekintetben hátrányban van­nak a nappali tagozatosok­kal szemben. Munkahelyi, családi gondjaik vannak, fá­radtabbak, esetleg évekkel ezelőtt végezték el az álta­... —~ ** ■ 1 jg i a - ... m. 1 ŐSZ A VÍZPARTON (MTI fotó) lános iskolát. Csupa olyan dolog, amely miatt nagyon pontosan el kell végezni a ■munkát, hogy eredményt lehessen elérni. Az iskola tanulmányi színvonala jó, s a jegyek valóságos tudást jeleznek. Ez nem jelenti azonban azt hogy a hallga­tókkal való érintkezés hang­nemén bizony ne lehetne javítani. Biztosan lehet, de a legfontosabb területen, az oktatásban a nehézségek el­lenére is jó munkát végez az iskola. Egy volt hallgató, aki azó­ta már az egyik egyetem le­velező tagozatán tanul mondta a következőket: — Én eleve azzal a szán­dékkal iratkoztam be a gimnáziumba, hogy az egye­temen folytatom tanulmá­nyaimat. Közben behívtak katonának, kihagytam két évet Tudom, hogy sokan nem szeretik az iskolában meghonosított rendszert, ne­kem megadta azt, amit akar­tam, az egyetemi felvételt. Az igazgató megköveteli, amit célul tűzött ki az is­kola, s nem enged csak azért mert a tanuló egyben dol­gozó is. Szigorúbb, mint az átlag, de az eredmények igazolják: A vélemények alapján kialakult kép a levélben foglaltak nagyobbik részét nem támasztja alá. A derűsebb légkörért Kétségtelen, hogy a fel­nőttoktatásban éppen a ne­hezebb körülmények miatt nagyobb pontosság, lelkiis­meretesség kell jó eredmé­nyek eléréséhez. Arra azon­ban itt is ügyelni kell fel­tétlenül, hogy a pedantéria ne váljék kínossá a precizi­tás betűrágássá. Oldottabb, derűsebb légkör nem mond ellent a munkafegyelem maximális megtartásának és megtartatásának. Nem hisszük, hogy van Magyarországon, de akár a világon is olyan iskola, amelyben az igazgató nem követeli meg, hogy a tanu­lók alávessék magukat a rendelkezéseinek. Többek között ezért kapja a fizeté­sét is. B. A. Három perces interjú 600 új Wéplap-elő fizető a szolnoki járásban A pártalapszervezetek ve­zetőségének újjáválasztása során elhangzott beszámolók elemezték — többek között — a pártsajtó olvasottságának helyzetét. A taggyűléseken többen szólaltak fel, s véle­ményt mondtak lapunkról. Javaslatokat tettek a terjesz­tés hatékonyabbá tételére. Mindezzel csaknem egyidőben kezdődött meg a Néplap ter­jesztésének kampánya is, amelyben a szolnoki járás a megye többi járásához, váro­sához viszonyítva a legjobb eredményt érte el. Eddig csaknem hatszáz új előfizető rendelte meg a járásban la­punkat. A terjesztési kampány ta­pasztalatairól Molnár Dezső­vel, a járási pártbizottság osztályvezetőjével és Szilágyi Lászlóval, a járási pártbizott­ság munkatársával beszél­gettünk. — Községenként, termelési egységenként mértük fel a Néplap olvasottságának ala­kulását évekre visszamenően; Tervet dolgoztunk ki a fej­lesztés ütemére, módszerére, figyelembevéve a helyi adott­ságot. — Nagyon nagy segítséget adott a terjesztéshez a ta­nácsapparátus. Jászladányban például — csak a tanácstagok és a pedagógusok között — harminc új előfizetőt tobo­roztak. Kiemelkedően jó eredmény született Zagyva- rékason, ahol ötvenhárom új előfizetője van a lapnak... De említhetném a járás más községeit is.., — Az újságírók számára hasznos lenne azt is tudni, hol fogadták esetleg kevesebb megértéssel az olvasótobor­zást. — őszintén szólva, néhány helyen megfigyelhető volt valamiféle tartózkodás... vagy részvétlenség... Így Rá- kóczifalván, Mezőhéken, és a Tisza Cipőgyárban nem sike­rült megfelelően tovább nö­velnünk a lap előfizetőinek számát... — És mit tapasztaltak, mit kérnek az olvasók lapunktól? — Általában elégedettek, szeretik a megye lapját. Sok helyen azonban észrevételez­ték. a kisebb községek életé­ről nem ír eleget az újság. Többször meghívták az újság_ írókat egyes rendezvényeik­re, de azok nem mentek el. A tiszaföldváriak pedig azt panaszolták, hogy az Odorvá­ron jártünk című kiállításuk­kal nem foglalkozott megfe­lelően az újság. — Köszönjük az interjút, az észrevételeket igyekszünk megszívlelni. — ti — Szolnoki olajbányász fiatalok nemes cselekedete A város határában hősi halált halt szovjet katona nevét vette fel a KISZ szervezet Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem 3-as számú KISZ szer­vezetének tagjai bensőséges ünnepségeket tartottak pén­teken és szombaton. Az olaj­bányász fiatalok korábban felkutatták a megyeszékhely felszabadításáért hősi halált halt Jevtifej Szaveljevics Brjuhov szovjet katona hoz­zátartozóit. A felszabadító hős családja Volgográdban él, s ott édesapja nevét viseli, építészmérnök fia. A fiatal­embert a múlt évben vendé­gül látták Szolnokon a bá­nyászfiatalok. Meghívták a mostani ünnepségekre is, de nem tudott eljönni. Pedig bizonyára jóleső ér­zéssel láthatta volna milyen hálásan őrzik édesapja emlé­két a szolnoki fiatalok. A bányász KISZ szervezet pén­teken megkoszorúzta a szol­noki temetőben nyugvó Brju­hov sírját. Szombaton pedig ünnepi KISZ taggyűlést tar­tottak az ifik, s ezen szerve­zetük ünnepélyesen felvette Jevtifej Szaveljevics Brjuhov nevét. Gyermekrajzok bélyegeken A Magyar Posta az Űttö- rőszövetséggel közösen gyer­mekrajz pályázatot hirdetett a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásá­nak 50. évfordulója tisztele­tére. A beérkezett munkák közül a zsűri kiválasztotta azokat, amelyeket bélyegso­rozaton november 16-án bo­csát ki a posta. A 40 és 60 filléres, továbbá 1 forintos címletekből álló sorozat 1 455 000 fogazott és 5400 fo- gazatlan példányban készült. A 40 filléres bélyeg két gyer­meket ábrázol, kezükben vö­rös, illetve nemzetiszinű zászlócskákkal, a 60 filléres bélyegen két-két úttörő fiú és kislány látható, míg az egy forintos címlet rajza úttörő­táborról készült a felvont csapatzászló alatt úttörő gyer­mekekkel;

Next

/
Oldalképek
Tartalom