Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

1968. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 — 1\ agy óbb megértént Tárnának — MOZAIK az Egyetértés Tsz-ből A BURLEYSIKERE — Van-e még sárgabarack­fátok Andris? — Még van, válasszál; Ásóval a vállán érkezett a férfi, aki megszólította Tóth Andrást a csemetekertben. Aztán ment a fasorhoz, kivá­lasztotta a neki legmegfele­lőbb csemetét, kiásta, fizetett és vitte. Egy-két órán belül talán már el is ültette, önki­választás van a nagykörűi fa­iskolában. Csak amióta a hegyközség létrejött. Addig más vidékekről szállították ide a gyümölcsfa-csemetét, törtek a gyökerei, száradt a fa, míg ideért. S ha meg is fogant, még nem bizonyos, hogy a legjobb termőfává vált. Most pedig úgy van* a hegyközség tagjai figyelik - a faluban a legszebb gyümöl­csöt, legbővebben adó termő- fákat, s azokról vesznek szemzőgallyat a csemetekert­ben. Ezért is népszerű a hegyközség Nagykörűben! Két évvel ezelőtt alakult meg az fmsz, égisze alatt. Akkor nyoícvanan indultak, s tag­jaik negyven hold zárt kert, háztáji, s szórvány gyümöl­csös tulajdonosai. Azóta már százhetvenen vannak, s száz­negyven hold háztáji gyü­mölcsös tartozik hozzájuk. Működési elvük, hogy együt­B. Tuboly Irén cikkére eddig három hozzászólás ér­kezett, így a vita egészével kapcsolatban is lehet már tenni néhány megjegyzést; A vitaindító cikk néhány állítását valamennyi válasz hevesen bírálja. Ugyanakkor ezek a jószándékú cikkek át­siklottak olyan részek fölött; amelyek pedig megérdemel­nék, hogy foglalkozzanak ve­lük. A vita így lényegében egy részterületre korlátozódott, pontosabban arra, hogy van­nak-e egyáltalán hátrányos helyzetű tanulók, holott ér­demi feladata nem ennek a közismert ténynek az újból ég újbóli bizonyítása lenne. B. Tuboly Irén nem állítja, hogy nincsenek hátrányos helyzetű tanulók; Az ellen tiltakozik, hogy a fizikai dol­gozók gyermekeit minden esetben eleve hátrányos hely­zetűnek tekintsék. Ezen pe­dig valóban érdemes elgon­dolkozni. Az efajta kategori­zálás ugyanis sértő lehet a fizikai dolgozók gyermekeire, éppen azért, mert nem tesz különbséget egyén és egyén között. Értelmiségi családban is lehet a gyerek hátrányos helyzetű, ha a körülmények úgy alakulnak, s abban az esetben éppen úgy megérdem­li a támogatást, ha jó képes­ségű, mint bárki más. A me­rev és mechanikus felfogás csak kölcsönös ellentétet szül a tanulók között, eltávolítja őket egymástól. Erre B. Tu­boly Irén példákat hoz fel s példái meggyőzőeknek tűn­nek. Sajnos elkövet egy olyan hibát, amely mellett helyes állításai is veszítenek a sú­lyukból. ,,Aki meg olyan (azaz hát­rányos helyzetű) meg sem ér­demli, hogy fáradságot vesz­tegessenek rá, vagy a gyere­kére, mert a maga hibájából olyan”. Többszörösen is igaz­ságtalan ez az állítás. Egy­részt azért, mert nem min­den gyerek szülei hibájából hátrányos helyzetű, de ha a szülők a hibásak, s őket el is marasztalhatjuk, a gyereket nem lehet büntetni miattuk. „Ez az okos munkásszülő lec­--tesen szervezzék meg a nö­vényvédelmet, együtt értéke­sítsék termékeiket, együtt gondoskodjanak csemete be­szerzésről, pontosabban mióta csemetekertjük van, csemete­nevelésről; Éppen ezekben a napokban történik meg a faluban a tél előtti védekezés. A kendere- si növényvédő állomás négy gépét várják a Homokra és a Tóaljára, hogy négyszáz hold gyümölcsöst permetezzen le. Ebben ugyanis a hegyközsé­gen kívüli háztáji tulajdono­sok is velük tartanak. A hegyközség tagjainak társulá­si díja szinte a semmivel egyenlő. Tudniillik, mint Tóth András, a hegyközség mindenese mondta, négyszög­ölenként egy fillér; Nem is ebből gazdálkodnak. A gyümölcs együttes értéke­sítése után öt százalékos fel­árat fizetnek a felvásárlók. Annak három százalékából történik a hegyközség fejlesz­tése, s abból fedezik a kiadá­sokat. A két százalékot év­végén kiosztják nyereségré­szesedésként; Aszerint, hogy ki mennyi gyümölcsöt érté­kesített, 30 forinttól 600 fo­rintig terjed a nyereségrésze­sedés. Nagyon jelentős, hogy a hegyközség tagjait húsz két adott sokunknak a tisz­tánlátás és a proletáröntudat magasiskolájából” — írja B. Tuboly Irén s ez a mondata már semmivel sem menthető. Az idézett szülő valóban leckét adott nekünk, de nem proletáröntudatból, hanem kispolgári önzésből és gőg­ből, abból a már félévszáza­da is retrográd elképzelés­ből, amely a „hátrányos hely­zetet” minden esetben vala­miféle erkölcsi defektus fel- tételezésével a szenvedő alany természetéből követke­zőnek tartotta, mivel ez volt a legkényelmesebb álláspont. Az elmondottak szerint vi­szonylagos jómódban élő munkáscsalád mentalitásában jelentkező kispolgári hatások egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy a „hátrányos helyzet” feltételezése elleni tiltakozás különféle alapról történhet a fizikai dolgozók esetében is; Tiltakozhat va­laki azért, mert büszke a mű­velt munkás mivoltára és sérti, ha eleve hátrányos helyzetűnek tekintik, de a tiltakozás alapja lehet kis­polgári gondolkodásmód is, amely éppen a jobb életkö­rülmények következtében nem hajlandó közösséget vál­lalni a „hátrányos helyzetű­ekkel” s azokat inkább kizár­ja a „magunkfajta” köréből. B. Tuboly Irén cikkének összes hibája mellett van egy nagy érdeme. Olyan kérdést feszegetett, amelyben renge­teg a bizonytalanság, a meg- nemértés, nem csak a szülők, de még a pedagógusok köré­ben is. Vannak hátrányos helyzetű tanulók, ez kétségtelen. Sok­kal hasznosabb lenne, ha a pedagógusok és a szülők, akik a legérdekeltebbek a kérdés­ben: a gyerekeken kívül, — inkább arról fejtenék ki a véleményüket, hogy kik te­kinthetők hátrányos helyze­tűeknek, s mit tud, vagy mit tudna tenni az iskola, hogy a különböző okokból hátrá­nyos helyzetbe került tanulók megkapják a szükséges segít­séget, mégpedig olyan formá­ban, hogy azt sérelem nél­kül, jószíwel fogadhassák. százalékos adómérséklés ille­ti meg. Ám, amiben talán legtöb­bet adhatna a hegyközség, az a szakoktatás lenne. Nem kö­zömbös, hogy a híres nagy­körűi gyümölcstermesztő nemzedéknek lesz-e folyta­tása. Ez már népgazdasági érdek is. Hiszen csak az idén mintegy 14 vagon cseresznye ment exportra, csak a háztá­jiból. A hegyközség tagjai azonban panaszkodnak, hogy a község vezetői nem értik meg kellőképpen törekvései­ket Az idén bővíteni akar­ták a csemetekertet. A falu vezetői egyelőre nem járultak hozzá. Azt is tervezték a té­len együttesen nézik meg a televízió mezőgazdasági szak­műsorait s ezekre a községi művelődési otthon vitavezető szakembert is biztosít. A mű­velődési otthon vezetője elő­adta elgondolását a falu veze­tőinek, de nem álltak az ügy mellé. A nagykörűi hegyközség jól működik, hasznosan mű­ködik. A háztáji gazdaságok korszerűsítése, fejlesztése, nem sérti a szocializmus ér­dekeit sőt társadalmi érdek, hogy minél több gyümölcsöt exportáljanak évente. Joggal várnak nagyobb megértést B. L. A televízió „Slágerkupa” elnevezéssel új tánczenei versenyt tervez. Az elődön­tőkre november 24-én, de­cember 1-én, 8-án és 15-én kerül sor, az esti órákban. A verseny keretében nyolc táncdalénekes — Aradszky László, Dobos Attila, Korda György, Kovács Kati, Koós János, Ambrus Kyri, Zalat- nay Sarolta és Sárosi Kati szerepel. Minden „csapatka­pitány”’ csapatába meghív­hat még további két éne­kest, egy kísérőzenekart, s egy műsorvezetőt Valamennyi csapat köteles legalább egy új magyar táncdalt bemutatni. A táncdalfesztivállal el­lentétben a „Slágerkupa” küzdelmei nem a szerzők, s a dalok veresenye tehát, ha­nem az előadók nagy vetél­kedője. A küzdelemben a nyolc egymástól függetlenül sza­vazó, egyenként tizenegy ta­gú zsűri lesz a döntőbíró. A Magyar Dohányipar biz­tatására tavaly kísérletkép­pen öt hold Burley fajtájú dohányt termeltek a jászfel- sőszentgyörgyi Egyetértés Tsz-hén. A kísérlet bevált, az óriás levelű angol fajta 14— 16 mázsás átlagtermést hoz — kétszer nagyobbat, mint az egyéb fajták — s átvételi ára is magas, 4500 forint má­zsánként. Az idén 75 hold dohányt ültették a szövetke­zetben, melyből 24 hold egy nyugatnémet cégnek termelt Burley fajta. Most sem csalódtak, a do­hány kiváló termést adott. A faluban minden ideiglenes szárítóhelyet felkutattak; hogy elhelyezhessék a Bur- leyt Idősebb Molnár István dohánykertész két holdon 35 mázsás termést ért eL A hevesi fajtát jégkár is érte. Ennek ellenére — a kártérí­tést is figyelembe véve — 1,5 millió forint árbevételük lesz dohányból. A párás időjárás kedvez a dohánynak, nem törik. Ezért elkezdik a csomózását, mely jónéhány hétig ad elfoglalt­ságot az embereknek. A ked­Három zsűri Budapesten működik; a Magyar Hírlap, a Magyar Ifjúság és a Hét­fői Hírek szerkesztőségeinek versenybírói. Ezen kívül öt zsűri hoz még döntést; Szol­nokon a Szolnok megyei Néplap, Miskolcon az Észak- magyarország, Győrött a Kisalföld, Nyíregyházán a Keletmagyarország, Pécsett a Dunántúli Napló szerkesz­tőségei által szervezett zsü^ rik. A nyolc zsűri véleménye kerül minden alkalommal — még aznap este — összesí­tésre s hirdetik ki, melyik csapat jutott tovább. A „Slágerkupa” középdön­tőinek küzdelmeire de­cember 25-én és 26-án ke­rül sor. A nagy döntőre pedig a szil­veszteri műsor keretében. Ekkor dől el, melyik csapat nyeri a „Slágerkupát”, a csapat tagjai pedig az aranyérmet. A második he­lyen végző csapat tagjai ezüstérmet kapnak. vező tapasztalatok nyomán jövőre csak Burley fajtát ter­melnek a szövetkezetben. Felhasználják a piac előnyeit Az Egyetértés Tsz nagy kertészkedő gazdaság. Az idén 100 holdon termelt papri­kát. melyet a konzervgyárral és a Szolnok megyei MÉK- kei szerződött le; Am 80 va- gonnyl mennyiségből a szar bad piacra Is jutott Sőt., a tsz vezetői piac­kutatást végeztek. Rájöttek, hogy a Fejér megyei MÉK jó­val magasabb árat fizet a paprikáért mint a Szolnok megyek Így Székesfehérvá­ron 20 vagon paprikát értéke­sítettek. A primőr-áru kilo­grammjáért 4—5 forinttal többet kaptak mint Jászbe­rényben. Tehát bőven megté­rül a fuvarköltség iS) A tagok kauciója Jászfelsőszentgyörgyön régi hagyományai vannak a diny- nyetermesztésnek; Az utóbbi években néha milliókat fi­zettek rá. Az idén sem sikerűit. A gazdaság mégsem fizetett rá; A termelési terv tárgyalása­kor majd a tagokkal való szerződéskötéskor feltétele­ket szabtak a dinnyéseknek. Ha mindenáron ragaszkodnak a dinnyéhez holdanként 8500 forint árbevételt kötelesek elémL S ennek megfelelő hányadát be kell fizetni a szövetkezet pénztárába, bár­mennyit terem a növény. Az aszály súlyos kárt tett a 110 hold dinnyében. A ho­mokos földön kiégett a nö­vény; A tagok ráfizettek a dinnyére, le kellett tenniök az előre meghatározott kau­ciót; A kertészet összességében eredményes volt. 4,2 millió forint árbevételt hozott, fél­millióval többet, mint ter­vezték. Savanyúkáposzta a konzervgyárnak Az Egyetértés Tsz mellék­üzemében 15 vagon káposz­tát savanyítanak; Az üzem­ben 10—12 ember dolgozik, a gazdaság saját termését tar­tósítják. Egész terméküket a Kecskeméti Konzervgyárnak szállítják. Kilónként 3,80 fo­rintot fizet érte a gyár. Hogy érdemes-e? Egy kiló nyers káposzta ára 90 fillér, a ráfordítás 20—30 fillér. így minden kiló savanyúkáposz­tán legalább 2,50 forintot ke­resnek. Eddig 2 vagon árut küldtek Kecskemétre. Egyelőre nem Meteorológusaink arra szá­mítanak, hogy a megélénkülő keleti-délkeleti áramlással enyhébb levegő érkezik ha­zánk fölé, így nem fenye­get számottevő lehűlés. így vasárnap estig válto­zóan felhős, párás idő vár­ható, a délnyugati és a nyu­gati megyékben esőkkel. — Időnként élénk délkeleti­déli szél lesz és néhány he­lyen reggeli köd. Csaknem Gerbeaud teljes választékát kínálja a két fiatalember. Illés Béla a főnök s helyettese Köti János egész éjjel gyúrtak, habot vertek, formáztak, sütöttek; Reggelre elkészült a nagy mű: harminc fajta torta, marcipán, indiáner.-.Nem a zserbó igényes társasága számára ugyan, de ott is megtenné. — A mi megrendelőink a tanyavilágban vannak főleg — mondja Kód. — Üjballa, Szakállaspuszta, Tiszapüs- pöki. meg a legjobb Kun- csorba. Tiszatenyőn is sze­retik a különleges dolgokat. A falusi emberek kétség­telenül jobb étvágyúak, mint a pesti belváros kö­zönsége, de nem kevésbé igényesek. A diótorta ideje végleg lejárt. Ebből az ol­vasztott cukorba aprított diódarabkákból formálták a falusi mesterek a csodá­latos őzikét, a fészken ülő gerlepárt és a többi szív- csücsökig megható figurát; amivel így ősz idegén egy- egy lakodalmas menet fel­vonult. — Most már ilyet nem­igen lehet elsütni — mond­ják a cukrászok, — de tő­lünk nem is kaphatnának. A legények Pesten tanul­ták a szakmát, Gerbeaud mester örökét. — Ez a tort« megy leg­inkább „ lakodalomba — mutatja Köti. — A legna­gyobb engedményünk „ ha­gyományos formák felé: ke­rek mázas piskótatészta, barna csokoládé keretben két piros rózsa. — A többi? — Modem formák, fa­törzs, levél alok, stilizált ci­ca. Az úgynevezett legyező csemege, a törökszentmik­lósi fmsz cukrászüzemének specialitása: öt részletből, öt ízből összerakva. Mindezeket ízlésesen el­rendezett kiállításon mutat­ták be hét végén a járási székhely cukrászdájában. — És hogy kerül innen a tanya világba? — Viszi a Nysa — mond­ja a főnök Illés Béla. — Van kint az fmsz-boltban árjegyzék tabló. Az üzlet­vezető beadja a megrende­lést, reggelre a rendelt tor­ta vagy tészta mer-- ki a többi áruval. Ha kell a háznál megállunk és be­visszük. Nálunk kiszolgálás van kérem. Persze az igényeket for­málni, alakítani is kell. Az üzem gyakran rendez ké­szítményeiből kiállításokat a környékbeli falvakban. Legközelebb pl. „Mackó” készítményeket mutatnak be Kuncsorbán; a hideg konyha „témája”, melyen most dolgoznak a szakem­berek: angol bélszín, im- bisz tálak, saláták, francia, orosz krém. aprósütemé­nyek. Ez egyelőre még új te­rület, nem könnyű a falusi ember vaskos alföldi ét­rendjébe beilleszteni az imbisz falatokat, megsze­rettetni a francia salátát, kaszinótojást s egyebeket. ...Dehát a diós őzike is el­tűnt. Talán eljön az idő, mikor a tsz mérleg­záró közgyűlés utáni va­csora is kaszinótojással, hi­degtállal kezdődik... És a tűzerős birkapörkölt? Ezt majd stikában főznek ma­guknak a cukrászok és sza­kácsok. P. jön lehűlés A középtávú előrejelzés szerint szerda reggelig a leg­alacsonyabb hajnali hőmér­séklet hat, a legmagasabb nappali hőmérsékletek 12 fok körül lesznek. Talaj- menti fagy csak ennék az időszaknak a végén várható 25 százalékos valószínűség­gel. öt millimétert megha­ladó eső előreláthatólag az ország területének 90 száza­lékon lesz, , Bistey András A TITÁSZ Vállalat Szolnoki Üzletigazgatósága építőipari technikust keres felvételre karcagi telephellyel. Jelentkezés helye: TITÁSZ Vállalat Szolnok, Ver­seghy út 3. Személyzeti Osztály. Hátrányos helyzetűek? A mechanikus szemlélet ellen Hídroglobusok szülőföldjén----------­A Fémmunkás Vállalat kecskémén gyárában sorozatban készülnek az 50—100 és 200 köbméteres hídroglobusok. Évente mintegy száz különféle űrtartalmú hidroglóbust gyártanak a kecskeméti üzemben. Képünkön; készül a 400 köbméteres hidroglóbus minta- példánya. (MTI foto — Herczeg István felvétele) Két hét múlva indul a „slágerkupa" küzdelem Zsűri a Néplap szerkesztőségében — m. i. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom