Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

1908. november Ti SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Irodalmunk külföldi fordítóinak nemzetközi konferenciája Fontos kulturális esemény lesz november végén 18—28. között Budapesten a magyar irodalom külföldi fordítóinak nemzetközi konferenciája, amelyre a Magyar Írók Szö­vetségének rendezésében, a magyar Pen Club és a Kul­turális Kapcsolatok Intézete közreműködésével kerül sor. Vendégeik érkeznek a kon­ferenciára a Szovjetunióból, Romániából, Bulgáriából, Lengyelországból, az NDK- ból és Jugoszláviából, Ang­liából, Svájcból, az NSZK­ból és Finnországból. Az esemény színhelye a Magyar Tudományos Akadémia dísz­terme lesz, ide várják iro­dalmunknak körülbelül 60— 70 meghívott külföldi pat- rónusát, ugyanakkor a Ma­gyar Írók Szövetségének va­lamennyi tagja is hivatalos az eseményre. A konferencián első alka­lommal átadják a legered­ményesebb külföldi fordí­tóknak a Magyar Írók Szö­vetsége most alapított em­lékérmét. Deme Jánost sokféleképpen szólítják — Abból az időből való el­nököt nemigen látok már én egy értekezleten sem. Nem is láthat. Szolnok megye egyetlen olyan tsz- elnöke Deme János, aki 19 esztendeje viseli tisztségét. Azóta vezeti a jászberényi Kossuth Termelőszövetkeze-' tét. Nem akart elnök lenni. Egy hónapra vállalta, csak azért, hogy addigra majd lesz más elnök. A felesége se akarta. — Eddig szépen megvol­tunk. időben hazajöttél, mi­kor lát majd a család? Bizony még éjfélekig, két órákig elhúzódtak a gyűlé­sek. Mostanában könnyeb­ben meghallgatják, tudomá­sul veszik az emberek, eny- nyi, meg ennyi van, akko­riban nagy ninestelenségen hosszan vitatkoztak. Az első székhazuk a gazdakör volt. Mikor János bácsi elnök lett, a föld 157 helyen a nagy herényi határban. Gyalog járt, meg kerékpáron. Most motorozik. — Van egy rossz motrom, A negyedik saját motorke­rékpárját nyűvi már a szö­vetkezetben. Az esztendő ki­lenc hónapjára havonta 25 liter benzint kap a tsz-tői, télen lovasfogattal jár Vitat­kozunk, Ez a szövetkezet el­bírna már egy személygép­kocsit. — Attól különb ember len­nék, ha kocsi kerülne alám? Még csak masabb ember se lenne, ahogy ismerem, ö mondja, azért lehetett ilyen hosszú ideje elnök: — Mert nem püffeszkedtem soha. Az ő foglalkozása tsz-tag. Nyolcszázhatvanhét tagja van vele együtt a Kossuth Tsz- nek. Mindenkinek megvan a maga munkája. Az övé az. hogy az elnöki teendőket el­lássa. De ő elsősorban tsz- tag. Mégpedig 1948, decem­ber nyolcadika óta. Akkor alakították meg tizen a jász­berényi cselédemberek, új gazdák a város első közös gazdaságát. Deme János is közéjük állt. Az apja kérte. — Ne menjél te oda fiam. Baj történt már az indu­lásnál. Csak tíz taggal mű­ködhetett szövetkezet, s ők meg kilencen voltak. Egyi­kük feleségét beírták tize­diknek. A Csák tanyán kap­tak negyven holdat. Most ötezer hold övék a herényi földekből. Jászdózsától Pór­telekig. Tavaly huszonkét ezer forint jutott már átla­gosan a tagoknak. Mindig jó szövetkezet volt a Kos­suth. a város egyetlen jó tei-melőszövetkezete. Itt dol­gozik a fia, traktoros. Nyolc­van esztendős édesapja is itt tag. Pedig már Deme Jánost is János bácsinak hívják. — Hínak engem sokféle­képpen János bácsinak, Já­noskámnak, komámnak is. Sok éccakánk benne vttn eb­ben a tsz-ben. Húsz esztendő alatt nagyon sok minden történt. De a Kossuth Tsz mindig együtt maradt. És János bácsi végig elnök maradt. Pedig még az egykori alapítók is itthagy­ták a közöst, a nehéz esz­tendőkben. János bácsi ne­gyedmagával számít már csak alapító tagnak, ötven­három esztendős. Csizmában jár. mellényben, napsütött arcú ember. Próbáltam ki­tapogatni, mi adja nagy nép­szerűségét. Azt hiszem nincs titka. Ö sem tud róla. Azt mondja, az a lényeg, az el­nök elsősorban mindig em­ber legyen. Egyenes, gerin­ces. becsületes ember. Mint Deme János is. — borzák — A jászberényi Palotás János zeneiskola ebben a hónap­ban ünnepli fennállásának tizedik Jubileumát. Ebből as alkalomból november 16—25 között növendék-hang­versenyt, tanári hangversenyt, nyilvános tanítási órá­kat és kiállítást rendeznek. Képünkön Bálint Ákos zon- •eraszakos igazgató és Burányi Anikó látható. VITA UTÁN, A TETTEK IDE JEN Hogyan érezzük jól magunkat Szolnokon ? Imposztorok Befejeződött az Imposzto­rok című új magyar film forgatása: Máriássy Félix rendező — Prónay Pálnak, a hirhedt fehérkülönítmé- nyes terrorlegénynek a nap­lóját vette alapul új alkotá­sához. Az utolsó felvételek színhelye a fővárosi Szabó Ervin könyvtár központja volt: a nemrég restaurált épület egyik korabeli stílus­ban helyreállított részét kor­mányzói fogadóteremmé „léptették elő”. A főbb sze­repekben Tomanek Nándort, Mensáros Lászlót, Bara Mar- gitot, Iglódi Istvánt, Huszti Pétert és Kálmán Györgyöt látják majd a mozinézők. Néprajzi betek A Rába-közben november közepén a csornai járásban néprajzi hetet rendeznek, amelyre az ország minden részéből meghívták az ér­deklődőket. A november 17- től november 24-ig tartó néprajzi hét programjában olyan témák szerepelnek, mint a népi gyermekjátékok szerepe a nevelésben, a föld­rajzi helynév-gyűjtés tapasz­talatai, valamint a népzenei hagyományok ápolása. Aaplár-gyár A Szekszárdi Nyomdában — hazánk „naptár gyárában” — 860 000 zsebnaptárt, 150 000 határidő naplót és 40 000 színes falinaptárt ké­szítenek az új évre. Hetven­ezer évkönyvet és 80 000 asz­tali naptárt is rendeltek a különböző vállalatok általá­ban reklámcélokra. Az utóbbiak 8 nyelven „beszél­nek”. LgSSGH elültek a Miért ér­zi magát rosszul Szolnokon vitánk haragos hullámai, de az állóvíz szerencsére nem lepte el a város kulturális életét. Sőt... Nagyon hasznos, a megye- székhely nagyvárosiasódását hűen és állandóan követő, jó irányba tartó kulturális mozgás indult meg az el­múlt hetekben. Ez jórészt kulturális importból táplál­kozik, — elsősorban a bu­dapesti segítségre gondo­lunk — amelyet a városban egyre inkább feléledő, he­lyesen értelmezett patriotiz­mus támogat. Nagyon is Szükséges ez, a jelenlegi tö- zönségigény kielégítése és a jövő Szolnokja, a fiatalok érdekében. Nem véletlen, hogy a cikkünkben idézett vita ép­pen a fiatalok szórakozási igényei és lehetőségei közötti feloldható ellentétből bonta­kozott ki. Vitazárónkban megállapítottuk, hogy a fia­talok alapvető követelése jogos, noha bizonyos terü­leteken túlzó, kérésük elő­adásának hogyanja pedig kifogásolható volt. Elma­rasztaltuk a városi KISZ bizottságot: iodiferensnek tűnő hallgatása miatt. Ki­mondatlanul is azt kértük, sokkal inkább legyenek a fiatalok érdekeinek védel­mezői, tegyenek többet a város ifjúságának kulturá- Iódásáért. A vita lezárásától nap­jainkig még nem sók idő telt el, de örömmel számolunk be mindazokról a jólsikerült kulturális rendezvényekről és tendenciákról, amelyekre írásunk elején már céloz­tunk. A városi KISZ-bizottság — úgy tűnik — Szolnok kul­turális életének egyik ala­kító, irányító tényezőjévé válik, az ifjúság körében végzendő kulturális munka motorjává lesz. Erre enged következtetni, hogy a pó­dium Színpadnak rendsze­ressé váltak az ifjúsági elő­adásai. Az Árkád presszó ki­csinek bizonyult az érdeklő­déshez képest és a Múzeum étterem adott hajlékot a Pódium ifjúsági előadásai­nak. Kétszázötven fiatal bérlője van a hétfői irodal­mi, zenei műsoroknak és a szervezésben, lebonyolítás­ban a KISZ városi bizottsá­ga nagy munkát vállalt ma­gára. Sikerrel, azért Is, mert a közönség már nemcsak diákfiatalokból verbuváló­dott szép számmal, részt vesznek a nívós rendezvé­nyeken a szolnoki üzemek fiataljai is. Ez annál is in­kább nagyon jó, mert a Pó­dium lassan az ország egyik legjelentősebb előadói pul­pitusa lehet, a budapesti Egyetemi Színpad és az Iro­dalmi Színpad nyomdokain haladva. Ugyancsak a városi KISZ bizottság megújult energiá­val induló kulturális tevé­kenységét dicséri — és per­sze a városi művelődési osztályt — a Ritmus Klub létrehozása. A Múzeum Ét­teremben hetenként egy ösz- sze jövetelt tartó klubnak már több mint százötven tagja van és a tagság két­harmad része munkásfiatal, alkalmazott. A fővárosi Pre­mier Klub után ez lesz az ország második könnyűzenei klubja, élvonalbeli program­mal. Világjáró jazzművésze­ink is fellépnek az egyes műsorokban, hasonlóképpen a legjobb polbeat együttesek. A jólértelmezett patriotiz­mus feléledéséről, a város kulturális felemelkedésének segítéséről szólunk amikor megemlítjük a Vendéglátó­ipari Vállalat szép példáját. Azonkívül, hogy eszpresszói­ba, éttermeibe befogadja a fajsúlyos kulturális rendez­vényeket — ez nem üzleti fogás: az irodalmi műsorok közönségétől nem gazdag­szik meg a vállalat — anya­gi támogatást biztosít a mű­sorok propaganda költségei­re, nem is kis összeget Az előzetes tervek alap­ján úgy hírlik, hogy a Tisza Szálló is hajlékot ad a kö­zeljövőben egy várhatóan nagyon rangos kulturális fó­rumnak, ahol a magyar szín­művészet legjobbjai lépnek majd dobogóra, intim, de a Pódium műsoraitól külön­böző műfajokkal: drfcma­szinopszisokkal, modern ka­maradarabokkal. A nyitó előadás minden bizonnyal Gyurkó László Szerelmem, Elektra című drámájának keresztmetszete lesz, Berek Katalin és Kálmán György előadásában, a szerző rész­vételével. Külön őröm, hogy a szín­ház fiatal tagjai is bekap­csolódnak a város közönsé­gétől tőlük is igényelt mű­vészi munkába: Orbán Ti­bor és Upor Péter Albee Ál­latkerti történetének előadá­sára készülj n Gazdag kulturális prog­ramnak nézünk tehát elébe, örvendetes ez a fellendülés, az ifjúság szórakozási és művelődési igényeinek ilyen újszerű formákkal és vonzó tartalommal való kielégíté­se. Ami még megoldan- dónak látszik — s ehhea kétségtelenül több idő kell még — annak biztosítása, hogy az ifjúság közéleti, po­litikai szemléletét, elméleti ismereteit formáló akciók is megtalálják a felsorolt kulturális rendezvényekhez hasonló színes, hatékony, vonzó és újszerű formáikati Tisza! Lajos Albérleti uzsora a munkások rovására Naponta háromezernyolc­száz munkás jár dolgozni au­tóbusszal, vonattal a martfűi Tisza Cipőgyárba. Majd ezer olyan ember van rajtuk kí­vül, akik hét végén utaznak haza családjukhoz, mert Egy ógr Fazekas Lászlóval, a cipő­gyár lakótelepének gondnoká­val jártuk végig a régi és az új falu házait. Albérleti szo­bákat néztünk. Tapasztala­taink alapján mondhatom: az albérleti uzsora hihetetlen méreteket öltött Martfűn. Egy ágyat általában 200 fo­rintért adnak ki. És egy szo­bában általában 4—5 fekvő­hely van. Van olyan ház pél­dául a Liliom utcában, ahol deszkából összetákolt faprics- csért, rajta egy szalmazsá­kért kell fizetni a bérlőnek a havi 200 forintot. Itt még szekrény sincs, ahová a lá­nyok elrakhatnák kevéske holmijukat. Agyneműt min­denütt az albérlők visznek magukkal és külön fizetnek a villanyvilágításért. Voltunk olyan háznál is, például az Alkotmány utcá­ban. ahol egy ágyban kettőn alszanak, s hogy mennyit fi­zetnek a fél helyért? A házi­Es lenne a A községi tanács vezetői jól ismerik a helyzetet. A vb a közelmúltban tárgyalt a lakosság élet- és munkakö­rülményeiről. Ennek során felmérték és megtudták, hogy a községben mintegy 70 háznál tartanak albérlő­ket. Ezt szorozzuk meg négy­gyei, általában ennyj lakó van egy hazban, de van ahol 6—8, s a szám szerint 280— 300 cipőgyár! munkás el. messzi laknak. Ugyanakkor az üzemi munkásszállásokon mindössze négyszázhatvan férfit és nőt tudnak elhe­lyezni. Ezért Martfűn nagyon sokan albérletben laknak, 90 forint gazda szerint 120—150 forin­tot. Ugyancsak abban az ut­cában egy másik háznál ösz- szesen két házaspár, egy idős takarítónő és négy munkás­lány lakik albérletben. Közü­lük az egyik házaspár egy kétszer három méteres pará­nyi lyukban, melyet szem­mel láthatóan a* üveges ve­randából választott le a tu­lajdonos, szorong a kéthóna­pos pici babával. Az üres szobáért fizetnek 200 forin­tot. Itt a szakiskolás lányok egy ágyért 150. a dolgozók 200 forintot guberálnak le minden hónapban. Ezenkívül fizetik a villanyvilágítást. Fűtésért it,t nem kell fizet­niük, de hisz tavaly télen nem is melegíted be a házi­asszony csak nagyon ritkán: Jártunk olyan háznál is —* és nem egy 'van ilyen Martfűn — ahol az istállókat, meg a fás fészereket alakították át, s azokat adlak ki a rászorult munkásoknak. perspektíva ? mondhatni emberhez alig méltó körülmények között. A vb döntött; ellenőrizni kell. hogy a pénzért megadiák-e a lakásadók azt az ellen­szolgáltatást. ami jár. Akik pedig szakiskolás kislányokat fogadnak albérlőnek, azok felelősek a gyerekek erkölcsi neveléséért is. Ha minden­nek nem tesznek eleget, a fi­gyelmeztetést bűnvádi eljá­rás követi majd: Szükség is van erre, mert az igazság az, hogy nem egy lány züllött Lakás kell és Beszélgettem a gyár veze­tőivel. Elmondták; Tudják mindezt, hisz őket is naponta ostromolják a munkások la­kásért. Jelenleg 95 igénylést kellene azonnal kielégíteniük és még további háromszáz munkásnak minél előbb la­kást biztosítani. De miből? Amit tudtak, eddig megtet­tek. Segítettek és segítenek a KISZ lakásépítési akciókban, a pedagógus lakások létesíté­sében. Ám most már a gyár állandó munkáshiánnyal küzd. Jelenleg kétszáznegyven embernek tudnának azonnal munkát adni. De mivel la­kás, vagy munkásszálló nincs, albérleti szoba sem ele­gendő. így munkásokat sem kapnak. Kiss Lajos vezérigazgafé említette; Eldöntötték, hogy az idei nyereség után képez­hető fejlesztési alapot első­sorban lakásépítésre fordít­ják. Lakást akarnak építeni minden erőből, hogy ne kell­jen a családoknak albérlet­ben szorongni, vagy ne kell­3lesoldás A munkáshiány most már állandósult. Ennek oka a la­káshiány. S ha ez így megv tovább méy további problé­mák adódnak a ctpőgvárban. A gyár egyedül nem tud megbirkózni a gonddal. Meg­oldás lehetne, hogv azt az összeget, amit az üzem befi­zet kommunális adóként, kapj már le Martfűn. S hogy !e- züllött, abban szerepet ját­szott az otthontalanság. garsonssállá jen házaspároknak külön Iafc- niok. Kellene pénz többszin­tes garzonszálló építésére is, ahol két-háromágyas szobá­ban lakhatnának az egyedül­álló munkások: Érdekes adatok: 1965-höz képest a gyár éves termelése 35 százalékkal nőtt, a mun- káslétszám pedig ez idő alatt négyezerről hétezerre emelke­dett. Viszónt ehhez mind-' össze a felszabadulás óta — 234 szövetkezeti lakás 16 KISZ lakás és 681 kertes csa­ládi ház épült. Ám még ehhez sem kapták meg a szükséges járulékos beruházásokat. Rőt. a gyár vezetői joggal pa­naszolják: ha valamire szük­ség volt. vagy van, mindenki azt mondja, majd megoldja a gyár. Segítették már iskola- építésben] közművesítésben, boltépítésben, a közben arra nem jutott sem pénzük, sem energiájuk, hogy saját gond­jaikon segítsenek. Nem tud­tak munkásszá”ást. s szolgá­lati lakásokat építeni, lehetne.. • ja meg a község teljes egé­szében. így a gyár összponto­síthatná erejét, szolgálati la­kások és munkásszálló építé­sére. Nem mindegy, hogy évente 10—20 millióval töb­bet. vagy kevesebbet termel ez a Tisza-parti nagy üzemi Varga Viktória

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom