Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

1N8. november T* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Készfii a silókazal a tisza kürti Haladás Tsz-ben. Személyzeti munka termelőszövetkezetekben Fantázia és realitás Tanulmányterv zsugorított magneziíiizemre Az egyszerű falusi ember képzeletében a gyár magas­ba nyúló — lehetőleg jó kormosán füstölgő — ké­ményt jelent, hozzáragasz­tott szélesablakú épületek­kel. Olyan, amilyennek a Schmoll paszta plakát mu­tatta valaha, s mostanában néhány elfuserált reklám­grafika. ... De ilyen gyárat még ki látott? Se kémény, se ház, csak vas, meg cső, hengerek, tartályok, sínek, ilyesmik. „Innen indul az Orion'1 — Nehézvízgyár lesz ez — mondották erre fel az ille­tékesek. (Mármint azok, akik legyőzhetetlen belső kény­szer folytán illetékeseknek érezték magukat állástfog- lalni ebben a problémában.) Az okos hipotézist úgy, ahogy el is fogadták sokan a szomszédos községekben. McLane őrnagy járművé­nek hitelességét azonban né­mi kétséggel vették. Pedig ezt éppenhogy mindenki saját szemével is láthatta a drótkerítésen át. Most is ott áll leeresztett lábakkal, kú­pos henger-testével, csak éppenhogy a csinos Tamara hadnagy ki nem ugrik belő­le üdén és ruganyosán. Így is hívják: Orion. A helyből toborzott munkások keresztelték el a jókora autóklávot, mikor a faluban éppen az űrhajókilövő állo­más lehetőségéről folyt a vita — mint lehetséges pers­pektíváról — és ezzel kap­csolatban esetleg a szór­ványgyümölcsösök biztató jövedelméről. Csak félig gyár Ez év végéig csaknem négy­ezer emberről készítenek mi­nősítést megyénk termelőszö­vetkezeteiben. A közös gazda­ságok elnökeitől a brigádve­zetőkig bezárólag az érde­keltekkel személyesen beszé­lik meg és írásban rögzítik a káderek vezetőkészségét, em­beri magatartását, egyéni jó tulajdonságait, illetve fogya­tékosságait. Eddig nem folyt személy­zeti munka a tsz-ekben. Pon­tosabban szólva: a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai végezték azt. Az új mecha­nizmus viszonyai között megnőtt a szövetkezetek ön­állósága, a vezető tisztségek betöltéséről a közgyűlés dönt. Az önállóság adta lehetősé­gekkel élni kell. Ez nem kis mértékben függ a vezetők rátermettségétől, szakkép­zettségétől, vezetői készsé­gétől. Az említett tényezők méginkább aláhúzzák a sze­mélyzeti munka fontosságát termelőszövetkezeteinkben. Ez év elején kormányha­tározat, majd miniszteri ren­delet jelent meg a termelő­szövetkezeti személyzeti munkáról; A kormányhatá­rozat előírja, hogy személy­zeti ügyintézőt kell kijelölni minden tsz-ben. Olyan em­bereket, akik politikailag megbízhatók, — szakmailag képzettek, jártasak a köz­életben, erkölcsi magatartá­suk kifogástalan, s kellő élet- tapasztalattal rendelkeznek. A határozat tehát — teljes joggal — magas mércét, követelményt állít a személyzeti ügyinté­zők elé. Megyénkben is meg­történt az ügyintézők kine­vezése. Tíz nagyobb közös gazdaságban függetlenített embert állítottak erre a posztra. Máshol a tsz elnök- helyettest, párttitkárt, fő­könyvelőt, mezőgazdászt bíz­ták meg e feladat ellátásá­val. Több helyen azonban mint­ha lebecsülnék a személyze­ti munka fontosságát. Húsz tsz-ben adminisztrátort ne­veztek ki ügyintézőnek. Né­hány nagy területű szövetke­zetben az elnök vállalta ma­gára e megbízatást. Pedig á személyzeti munka jelentős adminisztrációval is jár. ami­re kevés ideje van áz elnök­nek. A fontosabb vezetői mun­kakörök betöltéséhez erköl­csi bizonyítvány szükséges. Büntetett előéletű egyének nem maradhatnak vezető be­osztásban. Sajnos, ilyenek is akadnak... A személyzeti munkáért a szövetkezet elnöke felel Ez nem azt jelenti, hogy az első számú vezető maga vé­gezze azt. Helyes, ha az ága­zatok vezetői készítik el a minősítéseket: a főagronó­mus a növénytermelőkét, a főkönyvelő a könyvelőkét, a főállattenyésztő az állatte­nyésztési szakemberekét, bri­gádvezetőkét. A minősítést hárman — a tsz-elnök, ága­zatvezető és az érdekelt sze­mély írják alá. Az elnök és az ágazatve­zető minősítését a vezetőségi ülés hagyja jóvá. Az elnök minősítésének előkészítéséről a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottágainak me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya gondoskodik, — s anyagukat az osztályon tartja; Súlyos hiba lenne, ha va­laki csupán adminisztrációs munkának nézné a személy­zeti feladatokat. Ennél sok­kal több. Emberek ezreiről kell véleményt alkotni, reá- tisan emberséggel és teljes felelősséggel. Korábban nem egyszer megtörtént, hogy ma kiváló vezetőnek, szakember­nek kiáltottak ki valakit, s másnap leváltották. Most senkit sem vezethet a bosz- szú. A minősítés a valóság­nak megfelelő értékítélet kell, hogy legyen a több éves munkáról, S ezt írásban is rögzítik, mely nemcsak a mának, inkább a holnapnak szól. Hisz a jelenlegi minő­sítés kezdete a személyzeti munkának, az emberek neve­lésének. Az írásban rögzített minősítés védelmet is nyújt, biztonságot ad a szorgalmasan dolgozó szak­embereknek. A minősítést megelőző be­szélgetések során alkalom nyílik arra, hogy emberek megismerjék: miként véle­kednek feletteseik munká­jukról. Ez gyakran hiányzott eddig. Pedig a nyílt, őszinte vélemény fontos eszköze a nevelésnek, az emberek for­málásának. Már említettük, a személy­zeti munka tulajdonképpen csak most kezdődik a terme­lőszövetkezetekben. A kez­det nehéz, mivel hiányzik a kellő tapasztalat Ezért a járási, városi párt- és tanácsszerveknek segíte­niük kell ezt a munkát. — Hasznos javaslataikat, taná­csaikat nem nélkülözhetik a szövetkezetek vezetői. A tsz pártszervezetek helyesen te­szik, ha ügyelnek arra: min­den vezető munkáját reáli­san ítéljék meg. Ez ösztön­zést ad a jobb munkára, az emberi fogyatékosságok le­küzdésére, a vezetők és a szövetkezeti tagok kapcsola­tának szorosabbá tételére. Máthé László Mármost ezekután szinte restellem, hogy meg kell írnom a valót és nem ruk­kolhatok ki valami eredeti ötlettel a tiszavárkonyi vas­út mellett épülő művecske rendeltetését illetően. Téglagyár lesz. De hogy őszinte legyek, még ez sem Szovjet tilmdelegáció érkezett Budapestre Kedden a késő éjszakai órákban szovjet filmdelegá­ció érkezett Budapestre a „Kortársaink” című új szov­jet filmalkotás bemutatójára. A küldöttséget Julij Rajz- man. a film rendezője vezeti, A delegáció tagjaként ér­kezett Budapestre a „Kor- társaink” című film három főszereplője, Igor Vlagyimi­ron, Nyikolaj Plotnyikov és Antonyina Makszimova. A vendégeket a Magyar Film­művész Szövetség nevében Herskó János filmrendező fogadta a Keleti pályaudva­ron. Hátrányos helyzetűéit ? A lehetőség adott — de a körülmények nem azonosak A B. Tuboly Irén cikkében „okos munkásszülőknek” ne­vezett szülő nézeteit nem fo­gadom el, nem értek veie egyet. Százalékos arányban nem tudom hányán, de még mindig vannak tanyán, nehéz körülmények közt élő gyer­mekek elég sokan. De nem is kell tanyára menni; né­hány napja mesélte nekem egy férjétől elváltán élő anya, aki gyermekeit egye­dül neveli, s munkahelyén váltott műszakban dolgozik, hogy harmadik osztályos kis­fia milyen sokat segít már neki. A 9 éves fiú viszi böl­csödébe mindig kishúgát, s megy is érte mindennap. Bizony, néha a fiú elkésik az iskolából... Sok családban, főleg ahol sok a gyermek, s viszonylag kevés az egy családtagra jutó jövedelem, nem jár folyóirat, esetleg úiság sem. Nincs te­levízió. És sok minden, ami az ember formálásában sze­repet játszik. S ki tagadhat­ná, hogy ez nem előnyös, ha­nem hátrányos helyzetet te­remt. Én bizony szívből örü­lök, ha hallom, hogy a neve­lők különös gonddal foglal­koznak e családok gyerme­keivel. Van is rá szükség, hogy azok a képességek s a tehetség az ilyen körül­mények közt élő. felnövő vá­rosi, falusi, tanyai gyerme­kekben is kifejlődhessenek, felszínre juthassanak. Azután mit értünk mi „ta­nult ember” fogalmán? Van­nak, akik így érvelnek: „Én nem tudtam tanulni, tanul­jon a fiam vagy a lányom, legalább majd neki nem kell dolgozni...” Sajnos az ilyen nevelés áldozataival is lehet itt-ott talákozni. Nem egy­szerűen csak arról van szó, hogy fizikai dolgozók gye­rekei tanuljanak az egyete­men, hanem — az a véle­ményem — arról is. hogy az a gyermek tudja is, reá nemcsak mint tanult ember­re lesz szükség, hanem osz­tálytudatos. jól képzett em­berre, ki a munkésosztálv tudatát. világnézetét képvi­seli ott ahová tanulás után kerül. így nem fog előfor­dulni hogy orvosi, tanári ál­lások maradnak vidéken be­töltetlenül Az egyik hetilap elma­rasztalóan írt egyszer egy fizikai dolgozó szülőről, aki kilincselt gyermeke egyetemi felvételéért. Én szívből gra­tulálok ennek a szülőnek, jól tette. Többnek kellene. Va­jon más nem teszi ezt? A gyárigazgatónak, a főköny­velőnek, a főorvosnak azért mégiscsak több e helyeken az ismeretsége, mint egy fa­lusi tsz-tagnak. Én nem tu­dom. hány fizikai dolgozó­nak, fizikai termelő munkát végzőnek gyereke üj az egyetemeknek, a főiskolák­nak padjaiban? Ügy mondjuk, a lehetőség ma adott mindenki számára, hogy tanulhasson. Ez igaz is. De a körülmények még bi­zony nagyon eltérőek sok esetben. S ez is nagy jelen­tőségű a gyermek tanulása szempontjából. Ezért is van szükség, nagy szükség a ta­nyai kollégiumokra is, meg más hasonló intézményekre... Molnár Ferencné Szolnok, Mátyás király út, 2. épület egészen, csak amolyan félig- formán, mert tulajdonkép­pen csak azt gyártják itt, amiből majd préselik a tűz­álló téglát. Illetve nem is gyártják, csak kipróbálják, milyen lenne, ha mégis gyártanák. Szóval nem egy alterna­tíva a várkonyi űrközpont­hoz képest... De azért mégis jó lesz rá odafigyelni. Ra­kétakilövő hely, az van már imitt-amott. De ilyen tűzálló tégla alapanyag, amit itt próbálnak gyártani, nincs máshol a világon. Egy MgO Si02 CaO R;03 összehasonlító táblázat: A szintetikus magnezit összetétele USA Japán Várkony 97,4 97,5 98,— 0,9 1,— 0,3 1.1 0,8 1,— 0,6 0,7 0,7 Tehát tűzálló az anyag itt gyártandó magnézium­oxid tartalma a legnagyobb és szennyeződése a legki­sebb. Ezen kívül egyedül itt készül dolomitból és szén­savból: importáló vállalatok tengervízből állítják elő. Mexikóig ereshetik Ezt megint csak egy vár- konyi, illetve környékbeli különlegesség teszi lehetővé Ilyen nagynyomású és bősé­ges szénsavtartalmú gázeiő fordulás, mint Rákóczifal- ván és környékén található, egyetlen helyen van még a világon, Mexikóban. — A kísérleti félüzem létszáma 65—70 fő lesz Szinte kizárólag a helyi la­kosságot foglalkoztatjuk. Ti- szavárkony iparosításának már ez is egyik tényezője — mondotta Sípos Domokos, a kísérleteket lefolytató Mag­nezitipari Művek gazdasági igazgatója. Két és fél év múlva ingyen — Ezek sikeres lerázása után egy zsugorított magne­zitüzem beruházását kíván­juk megvalósítani. A nagy­üzem tanulmánytervét már elkészítettük, mely tartal­mazza a beruházás műszaki és gazdaságossági mutatóit. Esze­rint a beruházáshoz és mű­ködéshez szükséges eszközök értéke eléri a 700 millió fo­rintot, mely egyébként nor­mális termelési körülmények között két és fél év alatt megtérül. Az automatizált üzemben 220 dolgozót fog­lalkoztatunk a tervek sze­rint. Ez a realitás! Megtapogat­tam az Oriont (szakasztott olyan) Felléptem rá, de nem jutott eszembe semmi fan­tasztikus történet, amit az üggyel kapcsolatban közre­adhatnék. Pedig ebben a tűzálló- anyagpragramban nagy fan­tázia van. — Palatínus — Gratulálok, Sándor! A hír hallatára őszintén megörültem. Eszembe ju­tottak vitáink az egyetem folyosóján a humanizmusról, az elidegenedésről. Órák amikor együtt szurkoltunk: sikerül-e majd filozófiai ál­lamvizsgáink? Az egyete­mi évek összekovácsolják az embereket, s szinte észrevétlenül őszinte jó­barátokká válnak. így va­gyunk mi is jónéhányan, egyetemi évfolyamtársak. Szívből gratulálunk és vidáman koccintottunk amikor megtudtuk, hogy Ráczi Sándort kinevez­ték a törökszentmiklósi városi tanács vb elnöké­nek. Sándor aznap ünne­pelte 40. születésnapját. Jót nevettünk azon, hogy az ő számára az idei esz­tendő a jubileumok éve. Tizenöt éve dolgozik ta­nácsapparátusban, öt éve tagja a vb vezetésnek, húsz éve párttag, s tíz év­vel ezelőtt kapta meg az Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetést. S ime, a jubileumok évében mun­kája elismeréséül a Mun­ka Érdemrend ezüst foko­zatának tulajdonosa lett. így elsorolva, soknak tű­nik, s mégis mindez mi­lyen keveset mond egy em­berről. Nem mutatja, mennyi küzdelmes eszten­dő, mennyi harc. siker és megtorpanás, öröm és gond húzódik meg az év­fordulók mögött. , Tudom, hogy Sándor egész életé­ben bizonyítani akart. Bebozonyítani, hogy a sze­gény ember gyerekének is van esze. tehetsége, hogy jól szolgálhatja a közneve­lést. Amikor a tanítóképző után ' visszakerült egykori iskolájába — a polgári fiúiskolába — ő volt az egyetlen, akinek nem volt tanári képesítése. Meg­tudta: az igazgató elle­nezte az ő kinevezését. Akkor érlelődött meg ben­ne ez a bizonyítani aka­rás. Bár lelke mélyén mindig azt mondja: „Sen­ki nem lehet próféta a sa­ját hazájában”. Sikerült ez a bizonyítás? Választ adnak erre az év­fordulók, a kitüntetések, hogy elvégezte közben az egyetem matematika—fizi­kaszakát, s megszerezte mellé a filozófia és poli­tikai gazdaságtan oktatás­hoz szükséges diplomát. Lelkiismeretes, egész szív­vel végzett munkájának köszönheti, hogy ma ő a város, szülővárosa vb el­nöke. Egy olyan városó, amelyik évről évre fejlő­dik, szépül, épül, gazda­godik. Ráczi Sándor arcképé­hez hozzátartozna még sportszere te te: az aho­gyan szabad idejében Tra­bantjával bíbelődik; vi­tái, hogy egy ipari üzem letelepedjen Törökszent- mikíóson: végtelen öröme, hogy nagyobb lánya. Zsu­zsa, aki az idén érettsé­gizik, apja nyomdokain akar haladni. Pedagógus­nak készül, matematika— fizika szakos tanárnak. S hogy Kati. a kisebb épp­úgy szereti a zenét, mint apja, hogy mindkét gve­rek olyan melegszívű, rr!” anyjuk, a kevés beszitui Zsuzsa asszony. Törökszentmiklóson nép­szerű ember, a mindig mo­solygó Ráczi Sándor. — Hiszem, hogy ezekben a napokban gyakran cseng a telefon ía. sok gratuláln­ia akad. Had csatlakozzon a köszöntők sokaságához, s kívánjon további sikeres munkát, sok-sok boldog­ságot: Varga Viktórlr

Next

/
Oldalképek
Tartalom