Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-05 / 260. szám

1*68. november 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Megemlékezés az ellenforradalom áldozatairól Az 1956-os ellenforradalom áldozataira emlékezve Buda­pest népe hétfőn főváros- ' szerte megkoszorúzta a már­tírok sírjait és emlékműveit. A Köztársaság téren virág- *gal díszítették a budapesti pártiház védelmében eleset­tek emléktábláját. A ko­szorúzáson részt vett Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. s ott voltak Németh Károllyal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttag­jával. a budapesti pártbi­zottság titkárai, a pártappa­rátus munkatársai. Elhelyez­ték a megemlékezés virágait a hősi halált haltak hozzá- tortozói, a budapesti állami és társadalmi szervek, üze­mek és gyárak, intézményeik és iskolák képviselői is. Munkásőrök álltak díszőr­séget a mártírhalált halt Mező Imre emléktáblájánál; A spanyol polgárháború és a francia ellenállási mozga­lom hős harcosának, a bu­dapesti pártbizottság egykori titkárának emléke előtt tisz­telegve koszorút helyeztek el a márványtáblánál Venéczi János, a budapesti pártbi­zottság titkára, dr. Prieszol Olga, a budapesti pártbizott­ság osztályvezetője. Bakó Ágnes és Patkós Lajos, a bu­dapesti pártbizottság tagjai. Virágot helyeztek el az emlékezők a Kerepesi teme­tőben nyugvó mártírok sír­jaira. majd az ellenforrada­lom elleni küzdelemben hősi halált halt katonák, rend­őrök sírjait keresték fel. A Kerepesi temetőben nyugvó hősi halottak emlékművénél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. A Him­nusz hangjai után — gyász­dallamok kíséretében — he­lyezte el a Magyar Szocia­lista. Munkáspárt Központi Bizottságának és budapesti bizottságának koszorúját Biszku Béla. az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára, valamint Katona Imre, Szépvölgyi Zoltán és Venéczi János, a budapesti pártbi­zottság titkárai. A Honvédel­mi Minisztérium nevében Oláh István vezérőrnagy, mi­niszterhelyettes, Kárpáti Fe­renc vezérőrnagy, a Néphad­sereg pártbizottságának első titkára és Pesti Endre vezér­őrnagy. Budapest helyőrség­parancsnoka koszorúzott. A Belügyminisztérium koszorú­jával Körösi György rendőr- vezérőrnagy, miniszterhelyet­tes, Anda János, a BM párt­bizottságának titkára és dr. Sós György rendőrvezérör- nagy, a budapesti rendőr­főkapitányság vezetője tisz­telgett a hősök emlékműve előtt. A Magyar Partizán Szövetség képviseletében Tóth Lajos vezérőrnagy és Vágó Ernő ezredes, a Mun­kásőrség Országos Parancs­noksága nevében Karsai Fe­renc országos parancsnokhe­lyettes és Ruzsbatzky László budapesti parancsnok helye­zett él koszorút. Letették virágaikat az emlékmű talap­zatára a BM Határőrség Or­szágos Parancsnokságának, a BM Karhatalom Országos Parancsnokságának és a BM budapesti rendőrfőkapitány­ság képviselői, a KISZ bu­dapesti bizottságának, a KISZ belügyminisztériumi bi­zottságának és a Magyar Út­törő Szövetség budapesti el­nökségének küldöttei. A koszorúzási ünnepség az Intemacionálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadásával ért véget. A jó példa követői Hat ,újbrigád az AFOR szajoli Szombaton, november 2-án este a Fűtőház József Attila úti kultúrházában az ÁFOR szajoli bázistelepének dolgo­zói részére rendezett hangu­latos összejövetelt a telep ve­zetősége. A hozzátartozókkal és a vendégekkel együtt százhatvan személy ülte kö­rül a nagyterem hosszú, fe- hérterítős asztalait. Az Ásványolajforgalmi Váll. budapesti központjából Jekkel Károly főmérnök vezetésével többen eleget tettek a szajo- iiak meghívásának, s megje­lent a szolnoki 4-es tájegység vezetője Venyige Sándor is. Az ÁFOR szajoli bázistele­pének életében nagy jelen­tőségű volt e szombat este. Varga János telepvezető beje­lentette, hogy az eddigi egy. az Április 4 szocialista brigád mellett hat új brigád alakult. A telep 108 dolgozójából most már kilencvenegyen dolgoz­nak brigádban. A Boros András vezette Április 4 szocialista brigád tagjai immár másodszor nyerte el az oklevelet és eb­ből az alkalomból az erköl­csi elismerésen kívül pénzju­talomban is részesültek. Bo­rosék jó példája követőkre talált; Az Április 4 brigád figyelemreméltó munkát vál­lalt: a telepre érkező vasúti tartálykocsikat az előírtnál gyorsabban fejtik le, illetve töltik meg üzemanyaggal, ezáltal gyorsítják a vagonok átfutását: Ezen az estén — Novem­ber 7-e tiszteletére — a telep kiváló dolgozóit jel­vénnyel tüntették ki, illet­ve pénzjutalomban részesí­tette a telep vezetője. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Győri Vilmos, Hege­dűs István, Fülöp Ferenc és Megérdemelt siker Vasárnap délelőtt született a hadsereg legjobb iro­dalmi színpadjainak hódmezővásárhelyi díszbemutatóján. A meghívott együttesek között két irodalmi színpad is képviselte megyénk honvédségi alakulatait: a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, és a szolnoki Egészségügyi Szakiskola közös együttese, valamint a jászberényiek irodalmi színpada. A KMP megalakulásának 50. évfordulójára rende­zett ünnepi műsorban újszerű megoldásával. magas érzelmi hőfokú előadásmódjával osztatlan elismerést vál­tott ki a Kilián „Dallá halnotok így kell” című táncos oratórium-ballada bemutatója. A legendás hírű kommu­nista mártír, Latínka Sándor emlékét idéző modem szel­lemű, az ének. a tánc és a szó művészi egységére épített és egyetlen fógondolatra koncentrált összeállítás. — „Igaz ember meghal inkább, sohasem lesz áruló” — a díszbe­mutató egyik kiemelkedően szép eseménye volt. A mű­sornak ez volt az ősbemutatója — hamarosan sor kerül majd itthoni bemutatására Jg< Kiskörei vízlépcső- építés, 1968 Amit építenek II. A Jászsági Főcsatorna Kis­körétől indul el, nagykunsá­gi testvére pedig Abádszalók- ról. Az első szakaszban 18 kilométer hosszan készül el mindkét oldal. A Nagykunsá­gi Főcsatorna teljes egészé­ben Szolnok megyében halad végig, de a Jászsági Főcsator­na is eléri már az első ütem­ben megyénket. Tudniillik Kiskörétől Pélynek fordul és Tiszasülynél végződik. Majd a következő ütemben Tisza- sülyről Jászladányon és Zagyvarékason át Zagyvaré- kas határában éri el a Zagy­vát. Onnan pedig Űjszász irá­nyában Abonynál ér véget.- Ez persze a teljes kiépített­ség idején. A Nagykunsági Főcsatorna pedig az abádszalóki vasút­állomástól másfél kilométer­nyire ágazik ki a Tiszából és Abádszalókon, Kunhegyesen át Kenderes alatt, Fegyver­nek fölött ér véget az első szakasza. A folytatása pedig innen Törökszentmiklóson, Kétpón, Mezőhéken át halad és Öcsödnél ér a Körösbe. Természetszerűen a két fő­csatornából több kiágazás is lesz még, amely behálózza szinte az egész Szolnok me­gyét. Ám 1969-ben a két főcsa­torna kivezető zsilipjeit épí­tik még csak. Jövőre egyéb­ként felgyorsul a kiskörei építkezés. Előreláthatóan 200 millió forintot biztosítanak 1969-re Kiskörének. Az épít­kezés nagyléptű haladását mutatja, hogy a kezdet első évében, ezerkilencszázhatvan- hatban még csupán 8 mil­lió forintot használtak feL Tavaly már 40 milliót, s az telepén Gojha József. Több mint száz dolgozó között kb. 40 ezer fo­rint jutalmat osztottak szét; A hangulatos este disznó­toros vacsorával folytatódott és a hajnali órákban ért vé­get. Az építő munkások új önkiszolgáló boltja a kiskörei építkezés területén. idén pedig 100 millió forintot építenek be. Sok minden elkészült már ebből. Többek között meg­épült a műút és az iparvá­gány is. Már ezen szállítják a nyersanyagot, az épülő be­tongyárhoz. Az építkezés ön­álló, automatikus betongyára óránként 30 köbméter betont készít el. Meglepetten hallom egyébként Kohári Jenő ki­rendeltségvezetőtől, hogy a kiskörei építkezésnél 343 ezer köbméter vasbetont építenek be. Fantasztikus szám. Bár az is kiderül, hogy ez csak a mi kis országunkban nagy tétel. Tudniillik a Szovjet­unió a volgai vízierőmű épí­tésénél 7,3 millió, az USA pe­dig a Graand Caulee építé­sénél 8 millió köbméter vas­betont használt fel; Azért itt is vannak milliós tételek. A Kiskörei Vízlépcső a hozzá tartozó öntözőrend­szer és a nagymű megvalósí­tásával együttjáró új Tisza- meder elkészültéig 27 millió köbméter földet mozgatnak meg. Erre még nem volt pél­da Magyarországon! És ebben az talán a legér­dekesebb, hogy a főművek — az erőmű, a duzzasztómű és a hajózsilip — építkezéseinek területe nem nagyobb 30 ezer négyzetméternél. Itt alapoz­zák már most a duzzasztó és az erőművet. Az úgynevezett munkagödörben történik mindez. Lépcsősorokon vezet az út le a munkagödörbe. Harminc méter mélyen dol­goznak az építők. És szára­zon. Hat méterrel a Tisza medre alatt, a Tisza szom­szédságában por van az épít­kezésen: Technikai csoda: Rásanyi Győző főépítésvezető három lépcsőből álló csőrendszerre mutat. Ez a titka az egész­nek. Búvárszivattyúk dolgoz­nak a mélyben, s a talajszint­től számítva huszonnégy mé­terig teljesen víztelenítik a földet. Hogy nyugodtan dol­gozhassanak a gépek. Közöt­tük a Titánia is. A Titánia olasz préselőgép. Az építkezés kezdetére Olasz­országból importáltak belőle, s olasz licensz alapján már itt a kiskörei műhelyekben készült el — nagy devizameg­takarítással — a hatalmas gép mása. Olyannyira jólsi­került, hogy a Budapesti Nemzetközi Ipari Vásáron, ki is állították a kiskörei építők; A gép harmincöt—negyven méter mélységre képes leha­tolni markolófejével. A mély­séget betonnal töltik meg: Ilyen szilárd alapokra kerül az erőmű, a duzzasztómű. Itt mindent meg kell alapozni: Hiszen végzetes következmé­nyei lehetnének, ha a szivár­gást nem szigetelnék el telje­sen. Hiszen idejön majd a Tisza új medre. Mintegy három és félkilo­méteres szakaszon új medret kap a folyó. Ez a munka is elkezdődött. Az abádszalóki- kiskörei Tisza hídról letekint­ve, már látja az ember a ha­talmas munkát, az óriási sár­ga földvájásokat, a Tisza le­endő medrét. Valójában pe­dig hozzá nem értő ember­nek nagyon nehéz itt eliga­zodni, s megsejteni, hogy mi­ből mi is lesz majd. A ki­rendeltségvezető főmérnök egy részletes térképen ma­gyarázott nekem. Többezer jel, beírás lehetett ezen a térképen. Egyszer hirtelen abbahagyta az informálást, s elővett egy makettfotót; — Ezt már értem, — mondtam, — az előbbit nem tudtam követni. — Mindjárt észrevettem, — nevetett a mérnök. Rásonyi Győző főépítésveze­tő pedig azt mondja. — Éppen nemrég határoz­tuk el, hogy a tavaszon más­félnapos kirándulásra me­gyünk Tiszalökre. Elvisszük az építkezésen dolgozókat, lássák is, sejtsék is, mi az amit csinálnak; A környék lakosságában nagyon nagy az érdeklődés; A szemben lévő Szolnok me­gyei község tanácselnöke Ki­lián György meséli, máris több ügyvéd, orvos kereste meg, hol lehetne telket vá­sárolni Abádszalókon. Ügy tudják, kemping-tábor lesz majd itt a községben, s körü­lötte üdülőtelepek, erdőöveze­tek, halásztanyák, idegenfor­galom. És a falvak készülőd­nek. Abádszalókon községi intézőbizottság alakult. Az itteni fmsz és a Lenin Tsz azt tervezi, szállodát épít. Az elgondolások között sok­sok minden szerepel csak itt Abádszalókon is. Szemben Kiskörén nap-nap után épül az erőmű. Itt pedig a Szol­nok megyei falvakban tervez­getnek az emberek: Várják, nagyon várják a vizet: Borzák Lajos A néma színész Köllő Miklós pantomim műsora A szolnoki Pódium színpad tegnapi előadásán Köllő Mik­lós pantomim művészt lát­hatta a közönség. Ha jól tudjuk, ez volt az első pan­tomim előadás a városban, de most a műfaj magyar reprezentánsa igyekezett meg- barátkoztatni a nézőket a számunkra még kevésbé is­mert pantomimmal. Nem sikertelenül Köllő együttese négy évvel ezelőtt alakult, a múlt héten a budapesti Egyetemi Szín­padon is nagysikerű bemu­tatót tartottak, s a közeljö­vőiben Zürichben, Londonban éc Bukarestben lépnek fel. A sajátos magyar panto­mim megteremtője, Köllő Miklós, a Pódiumon is tel­jes értékű illúziót teremtett bemutatott számaival, ami­ket nagy drámaisággal adott elő. Köllő, a francia mester M. Marceau tisztelője, de nem követője. Marceau ro­mantikus. kedélyeskedő, Köl­lő sokkal karakterisztiku­sabb. keményebb figurák al­kotója; műsortematikája is problematikusabb. — ti — Abszurd krimi Hiába kifinomult művészi ízlés nevében elhangzó ren­geteg intelem, a krimi ra­jongói nem hagyják magu­kat lebeszélni. En sem. Imá­dom a krimit. De csak a rea­lista krimit, mert az abszurd krimit gyomorból utálom. Hogy mi az abszurd krimi? Hát az olyan krimi, amely­ben át akarják ejteni a né­zőt: lehetetlen és hihetetlen mozzanatokat szőnek a cse­lekménybe. Tegnap is láttam egy kri­mit. Egészen jó lett! volna, de a végefelé egy olyan át­látszó képtelenséggel akar­tak megetetni, hogy mérgem­ben elzártam a tv-t és zsi­lettpengével apróra hasogat­tam a ruhásszekrényt. Douglas Jim bandáját nyugtalanítja, hogy romlik a koszt a manchesteri f egyház­ban, ahová tizenöt évre be­utalta őket a törvényszék. — Ezért elhatározzák, hogy megszöknek a kulcslyukon át. Sikerül. Ámde ott állnak aprópénz nélkül. Douglas le­velet ír Londonba a milliár­dos Brown bankárnak: azon­nal küldjön nekik egy mil­lió fontot, különben elrabol­ják egyetlen lányát, a húsz éves, csinos Bessyt. A fukar Brown azonban inkább tíz géppisztolyos detektívre költi a pénzét, velük őrizteti Bes­syt. Éjjel-nappal. — Douglas Jim mérges. — Behatol a Brown-villába, — egymaga tönkre silányítja a tíz de­tektívet, majd pattogatot ku­koricával magával csalja Bessyt. A banda helikopter­rel rejtekhelyre távozik. — Brown bankár zokog és mind a tíz detektív béréből levon cgy-egy fontot. Mint látják, eddig minden rendben, a történet hihető. Az ügyet Dikson, a kiváló mesterdetektív veszi kézbe. Liverpool levegőjének szeny- nyezettségéből rájön, hogy a banda Londonba iszkolt Bes- syvel, ezért ő is oda iramo­dik. Mivel London nagy és Dickson nem győzi egyedül a nyomozást, felfogad egy segédet. Ez a fickó nem más, mint Dougals Jim. aki így akarja megkeresni Bessy mindennapi kenyerét. Köz­ben a gengszter alig tudja visszatartani a röhögést, csu­dára átveri Dicksont, össze­kuszálja a saját magához vezető szálakat. Ámde Dick­son néhány hónap múlva egy hanyagul eldobott alma­csutkából ráeszmél, hogy ki­csoda is az 6 segédje. De már késő. Jim jót kacag a defek­tiven és a biztonság ked­véért nyolcvan golyót ereszt Dicksonba. A banda a repü­lőtérre száguld, Amszterdam az úticél. Dickson hamaro­san magához tér: hetvenki­lenc golyó elcsúszott a hóna alatt, csupán egy karcolta fel a bőrét. A mesterdetek- tívnek eszébe jut az Angyal egyik kalandja: Akkor a gengszterek Amszterdam fe­lé oldottak kereket. Megvan, Douglas Jim sem utazhatott máshová! Ő is kirohant a repülőtérre. Az amszterdami gép már a kifutópályán su­hant, de Dickson utolérte és felkapaszkodott a farkára. Amint a gép Amszterdam­ban leszállt, el akarta csípni a bandát, de mit ad isten, a banda nem volt a gépen! — Ugyanis a gengszterek le- késték a gépet s Londonban maradtak. Nosza Dickson, usgyi vissza Angliába. Mint látják, eddig minden rend­ben, hihető. Londonba visszatérvén 3 Dickson beront a banda szál­lására. De az ajtó mögött leskelődő Douglas Jim fül- tovön csapja a detektívet. — Dickson még ájultában is észleli a gúnykacajt, amit a banda hallat és felfogja, hogy a banda ezúttal Párizs­ba repül. Dickson kisvártat­va feléled, kivágtázik a re­pülőtérre és felugrik a pári­zsi gépre. Ennél a jelenetnél fogott el engem a szörnyű gyanú. Hát ez egy abszurd krimi! Pimaszul át akarnak engem ejteni? Na nem, rendező úr, én nem a falvédőről jöttem! Mert tegyük fel, hogy Dickson évekig nem járt kül­földön, ezért az amszterdami utazáshoz simán megkapta a Brit Nemzeti Bank deviza­ígérvényét. majd az útleve­let és a 70 dollárt. Igaz, gya­núsan gyorsan ment a dolog, de hát egy magándetektív­nek jó összeköttetései lehet­nek. Elutazott tehát Amsz­terdamba, majd onnét vissza Londonba. Es ekkor jön a bukfenc, a nézőnek az ő semmibevétele! — Dickson nyomban Párizsba repül a banda után. Hát azt senki se akarja nekem bemesélni, hogy Dickson egy éven belül másodszor is megkapta a de­viza-ígérvényt, az útlevelet és a 70 dollárt... Horváth József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom