Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1M8. november 29. A „karácsonyfa" építői Joüika, a gépkezelő a Vár- kanyi István téri új lakásá­ban talán már zu bogtatja a meleg vizet a fürdőszobában, nem tudván betelni a gáz- bolyler kékes lángjával, — Amikor ezeket a sorokat írom, ők az éjszakai nehéz munka fáradalmait mély ál­mukban megpróbálják ott- felejteni az ágyukban... ☆ — Nagy dolog ám! Csak fordítok a csapon, és jön a forró víz — mondta Jolika, úgy éjféltájt fenn a tizen­ötödik emeleten. — Ügy bizony Mazsola — nevetett rá az egyik mun­kás. — Jó neked, innen be­láthatsz az ablakotokon, el-, lenőrizheted, kivel van ott­hon az ember. Jolika, asszony nevén Farkas Istvánná elengedte a füle mellett a csipkelődő sza­vakat. — Hanem Coloskám, ked­den este már nem szeretnék müszakba jönni. Remélem, addigra elérjük a tizennyol­cadikat. Aztán eltűnt a nádpadló­val védett kis fülkében. Meg hallottam a hangját: — Bandi, nagyon vigyázza­nak, nehogy leessenek. — Ne félj Pufikám. vigyá­zunk — szólt vissza a másik. Felzizegett a villanymotor, és Jolika ügyesen engedte lefelé a vasköteget a liftak­nában. A férfiak hol ennek, hol annak becézik. Göm­böcke, Kicsi,' Mazsola... — Derék asszony — mond­ta róla Boros Mihály kubi­kos, a betonozás mestere. — Nyolcvan kiló biztos megvan. Dolgos fehérnép a Jolika, s mi igen szeretjük. Azért az én feleségem is megállja a helyét. Velem jár egy mű­szakba. A kőművesek mellett van. A kétezer forintot úgy megkeresi, mint n pinty! Tiszta, felhőtlen volt az éj­szaka. Szolnok fényözönben úszott. Messzire ellátni innen a magasból. Hegedűs István művezető, kalauzom és vé­delmezőm pontos adatot kö­zölt: — Negyvennégy méter, hatvan centiméterre vagyunk „ földtől. Felnyitotta az egyik, fából ácsolt csapóajtót. — Nézzen csak la! Az akna alján dolgozó em­berek egérkéknek tűntek. — Szédítő mélység. Egy elhibá­zott mozdulat, kis feledé- kenység... A művezető mint­ha gondolatolvasó volna. — A vasfegyelem, önvéde­lem. A tapasztalt munkások jól tudják, a tetőn mindenütt veszély leselkedik rájuk. Nem véletlenül vezényelték erre az építkezésre a törzsgárdát. A város lakói találóan ka­rácsonyfának nevezték el ezt az épülő házat. Az utcáról nézve az égő villanykörték füzérei valóban feldíszített fenyőre emlékeztetik az em­bert. A tizenharmadik emeleten a lépcsőház falán ez áll: „A csúszón vendég vagy, kö­szönj, ha fáradtan is érkezel: Adjon isten jó napot!” Jó­magam is ^vendégként érkez­tem a tetőre. Megfogadtam a felirat névtelen szerzőjé­nek tanácsát. Köszöntem, ahogyan kívánták. Az embe­rek persze nagyot nevettek. Hatvanan dolgoznak itt a 8- zenötödiken. Kormos Sándor vasbeton- szerelő, majd Hegedűs Fe­renc volt rövid ideig a házi­gazdám. Büszkék ám erre a házra nagyon. Idestova egy hónapja, hogy elindult a „gödörből” a csúszószerkezet a menyofszágba. A műszak 12 őrás. ök mindig este 7- től reggel 7-ig dolgoznak. A nappalosok meg reggel 7-től este 7-ig. Indulás előtt a brigádokat két csoportba osztották, aztán feldobták a forintot. Nekik nem jött be az írás. így aztán éjszakások lettek. — Sebaj, ki lehet bírni. Négv-ötezer forintot biztos megkeresünk — mondta He­gedűs. A csúszós-ácsok' (lám új szakma!) brig'ádvezető.je lg-, nácz Mihály. Türelmesen ma- (Psrázgatta nekem, hogyan működik a csúszó. Százhar­minchat pneumatikus emelő húzza feljebb és feljebb az acél vezetőkön a szerkezetet. A sűrített levegőt vastag csö­vön a földszintről nyomják fel a kompresszorok... Nem tehetek róla, de ennél töb­bet nem tudok visszaadni a leckéből. Mudri István, a hegesztő végre rágyújthatott. — Egy rohanás az éjszaka. Magam vagyok a tetőn he­gesztő. Ennyit talán még sohasem dolgoztam életem­ben. De meg is éri! Azt is írja meg, jó ember a mű­vezetőnk. Nem hagyja az emberiséget elaludni. Én pe­dig már szeretnék egy jót aludni Éjszaka és nem nap­pal. Hogy az „ pénz nem írással esett le — sóhajtott fel. — Nem volt szerencsénk. Szakadatlan érkezik a te­tőre a gőzölt, meleg beton. A liftaknákban vasszekré­nyek utaznak le és fel. Négy mázsa vasbetont szállítanak egy-egy fordulóban, A mun­kások pontosan, szervezetten és fegyelmezetten dolgoznak. Gyárban érzem magam és nem építkezésen. A brigádvezetők hozzáér­tően és önállóan irányítják az embereiket. A vasbeton­szerelőket Marsi Ferenc, a kubikosokat Fazekas István, Hegedűs József, Földi János, Konfár József és Kozma Sán­dor. az ácsokat Kovács Sán­dor, a kőműveket Bálint Mátyás. Éjszaka Hegedűs István a főparancsnok. Együtt ballag­tunk le a falépcsőkön a földszintig. — Messze még a reggel, csak 5 óra múlva mehetünk haza. — Belefáradtak? — Egy kicsit. Hetek óta másfél műszakot húznak le az emberek- Vasárnap is. Alig várják, hogy elérjék a tizen­nyolcadik emeletet. — Kedden? — Ha minden jól megy. Még öt napunk van keddig. Fábián Péter Fegyelmezetten, figyelmesen Ma reggeltől piros, sárga és zöld színek ismétlik egy­mást, a Szolnok központjá­ban feállított új közlekedési jelzőlámpákon. Ezzel egyidő- ben a város belterületének forgalmi rendje is megválto­zik, az utcák többsége egy­irányú lett. Mint más, új intézkedés­nek, ennek is szépszámmal vannak lelkes hívei és el­lenzői. Mindenesetre a lám­pák műszaki átadásának nagy sikere volt. Jókora tömeg fi­gyelte árgus szemmel a szí­nek irányítóinak munkáját. És a megjegyzések, tanácsok sokaságából kiderült az is. hogy autós, motoros, kerék­páros, gyalogos egyaránt „csalhatatlan” KRESZ szak­ember. A jelzőlámpával irányított forgalom a nagyvárosi, kor­szerű közlekedés egyik fel­tétele. A városközpont for­galmi rendjének átalakítása, — még ha néhol vitatható módon is történt — a jelző­lámpák felszerelése feltét­len előbbrelépést jelent a közlekedés irányításában. Gyalogosokat, gépjárműveze­tőket fegyelemre és figye­lemre kényszerít. Gyorsítja a forgalmat, balesetmenteseb­bé teheti a városközpont közlekedési csomópontját. Az új közlekedési rend ma lép életbe. Az elmúlt egy-két napi próbaüzemel­tetés azonban máris megszív­lelendő tanulságokkal szol­gál. Bebizonyosodott, hogy sok évi gyakorlattal rendel­kező hivatásos gépkocsive­zetők is bátortalanná váltak a jelzőlámpák előtt. Kide­rült, hogy nem ismerik a háromfázisú jelzőlámpák sze­rinti közlekedést. A gyalo­gosok többsége túlzottan kényelmesen sétál az útke­reszteződésekben. Pedig a modern várost közlekedés gyors tempójú, szabályokat és rendet ismerő résztvevő­ket követel. Természetesen Idő kell míg a közlekedés új módja megszokottá válik. Hogy er a „türelmi” idő minél rö- videbb legyen, hogy Szol­nok közlekedése lépést tart­son a növekvő forgalommal, nekünk gyalogosoknak, • autó­soknak kell tanulnunk. Fe­gyelmezetten és figyelmesen. — egy — Közös műsorok Ritkán jár a Szigligeti Színház Fegyvernekre. Ed­dig a bevétel egy bizonyos százalékáért jöttek, de ez nem volt kifizetődő. Kicsi a terem, kevés néző fér be. Most meghatározott összegért jönnének, de ez a művelő­dési háznak ráfizetés. Ugyanez a probléma fel­merült az Országos Rendező Iroda műsoraival kapcsolat­ban is. A törökszentmiklósi mű­velődési ház együttműkö­dést ajánlott fel budapesti vendégművészek fogadására. Egy-egy előadót, vagy elő­adást mindkét helyen fo­gadnak egy napon, s ezzel az utazási költségek, ame­lyek néha jelentős összege­ket igényeltek, megoszlanak a két művelődési ház kö­zött. Ez a fegyvemekiek véle­ménye szerint jó megoldás lesz, bár csak kis szereplő- gárdát igénylő ŐRI rendez­vények esetében használha­tó. A színház ügyében vál­tozatlanul a körzetesítés se­gítségével - lehetne áthidalni a nehézségeket Területrendezést tervtár Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter elrendelte, hogy a minisztériumban köz­ponti területrendezési terv­tárat szervezzenek. Ez nagy segítséget nyújt majd a tervező intézeteknek és az építésügyi hatóságoknak, mert egy helyen megtalál­hatják a munkájukhoz szük­séges különféle regionális, valamint község- és város- rendezési tervek teljes do­kumentációját. (A szakem­berek díjtalanul megtekint­hetik a terveket és szükség asetén mikrofilm-másolato­kat rendelhetnek. Ötven esztendővel ezelőtt... A Központi Bizottság köszöneté A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, valamint Kádár Já­nos és más vezető elvtársak címére a párt megalakulá­sának 50. évfordulója alkal­miból számos üdvözlő táv­irat, levél és üzenet érkezett — külföldről a testvérpár- toktól; itthonról a párt-, ál­lami és társadalmi szervek­től, a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől és az úttörő csapatoktól, továbbá egyes dolgozóktól és kollektívák­tól. A Központi Bizottság ezúton is megköszöni és szívből viszonozza a jókí­vánságokat Magyar—angol kooperáció A Méréstechnikai Közpon­ti Kutató Laboratórium nemrég kooperációs szerző­dést kötött az angol Elect­ronic Flo—Meters céggel, amelynek alapján az angol vállalat átadta Turboquant nevű szabadalmának, egy újfajta áramlásmérőnek a teljes dokumentációját, s ezért a magyar vállalat az áramlásmérőkhöz szük­séges alkatrészekkel fizet Az angol szabadalom új­szerűén oldotta meg az olaj és egyéb csővezetékekben áramló folyadékok mennyi­ségének mérését. Elektroni­kák segítségével a készülék bármelyik pillanatban ki­mutatja, hogy másodpercen­ként mennyi olaj áramlik át a vezetéken, s összegezi a nap, a hét vagy az év folyamán átbocsátott folya­dék mennyiségét is. A magyar vállalat az an­gol szabadalom alapján meg­kezdte a berendezések soro­zatgyártását. á~htven esztendővel ez- előtt a balti népeknek a német megszállók ellen ví­vott harca szervesen fonó­dott egybe azzal a küzde­lemmel, amit e népek a szovjethatalom megteremté­séért vívtak. Már 1917. november 6-án felkelés tört ki Tallinnban, s Forradalmi Katonai Bizott­ság alakult, mely észt szqv- jethatalom megteremtését tűzte ki céljául. A német intervenciósok kegyetlenül vérbe fojtották e kísérleteket. A bolsevik szer­vezetek azonban újjáalakul­tak, s illegálisan is folytat­ták küzdelmüket. 1918. november 12-én Tal­linnban ismét nagy munkás­tüntetésre került sor. „Le a burzsoá kormánnyal!” köve­telték a tallinni munkások. S a munkásküldöttek tallin­ni szovjetje, mely ekkorra újra megalakult, november ☆ 19-én testvéri segítséget kért Szovjet-Oroszországtól az in­tervenciósok kiűzéséhez. November 29-én, a fel­szabadult Narvában kikiál­tották az Észtországi Mun­káskommunát és kormányzó tanácsot hoztak létre, mely­nek élén J. J. Anvelt állt. Ugyanezen a napon Lenin táviratot intézett a Vörös­hadsereg parancsnokához; „Minden segítséget meg kell adni a fiatal Észt Szovjet Köztársaságnak” — üzente Lenin. December 8-án pedig alá­írja Lenin az OSZSZK Nép­biztosok Tanácsának dekré­tumát, mely az Észt Szovjet Köztársaság elismeréséről szólott. Köszöntjük az ötvenedik évforduló alkalmával az Észt Kommunista Pártot és az egész testvéri, baráti észt népet forradalmi ünnepe al­kalmából. Vajno Vjaljasz Elvtársnak, az Észt Kommunista Párt Tallinn Városi Bizottsága első titkárának Johanesz Vnduszk Elvtársnak Tallinn Városi Tanács V. B. elnökének Kedves Vjaljasz Elvtárs! Kedves Vnduszk Elvtárs! Az Észt Szovjet Köztársaság megalakulásának 50. évfordulója alkalmából forró szeretettel küldjük testvéri, elvtársi üdvözletünket önöknek s testvérvárosunk, Tal­linn valamennyi dolgozójának. E jubileum alkalmából kívánunk erőt, egészséget és további sikereket a kommu­nista társadalom építésében, közös ügyünk a béke vé­delmében, testvérkapcsolataink továbbfejlesztésében. Szolnok, 196S. november 28. Csáki István Fodor Mihály MSZMp Szolnok megyei Szolnok megyei Tanács Bizottsága első titkára V. B. elnöke Ha gyorországi bemutató A szolnoki Szigligeti Szín­ház ma este mutatja beMar- lowe—Brecht n. Edwárd cí­mű kétrészes történelmi já­tékát, Serényi Gábor Jászai- díjas rendezésében. (Képeink: jelenetek az előadásból.) A premier előtt, 18 óra 45 perckor, nyitják meg a szín­ház előcsarnokában a Brecht munkásságát imertető kiállí­tást, amelyet az NDK Kul­turális Irodájának anyagából a Hazafias Népfront közre­működésével rendezett a színház. II. Edwárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom