Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

A Kosárlabda Szövetségben (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) Reklámajándékozás Sikertelenül zárult az egyik országos vállalat rék- lámajándék-pályázata. Mi az a reklámajándékozás? Az a gavalléros gesztus, amely nélkül nincs korsze­rű üzleti kapcsolat. — Az üzletkötők ahhoz a vállalat­hoz, intézményhez húznak inkább, amely a legszínvo­nalasabb újdonságokkal aján­dékozza meg őket. 'lamármost. Az egyedi ter­méknek számító bőrdíszmű­ves ás iparművészeti tár­gyaknak még megvan a vonzerejük, a cifra műanyag encsem-bencsemek, rozo- gácslta golyóstoll ak, note­szok. kulcskarikák, hamutál­cák. naptárkártyák viszont már aligha hódítanak. A forgatással sztriptiz-táncos- nöt láttató töltőtoll Is — ha­bár ez zugimportcikk, s egyéni ügyesség révén som­polyog be hozzánk — csak az újszülöttet hozza lázba lassanként. Érthető hát, hogy az a bí- zonvos vállalat pályázattal próbálta felfrissíteni a rek- lámajándék-repertoart. No de kérem, milyen anyag futott be a pályázatra! Mi az ör­dögöt kezd egv fővárosi üz­letkötő egy szagos kereplő­vel, hfmzéses pelenkával, robbanó képeslappal, avagy parfümöt szóró fatrombitá* val?! Hova akassza a meg­ajándékozott az óriási vörös fclipszet amelyen ez a rek­lámszöveg feketéllik: „Köz­lekedj balesetmentesen!” — Mert ugye a fület nem lehet ekkora csüngővei megterhel­ni. De akkor a test melyik fertályán lehet aktuális ez a felirat?? Hát persze, ügyetlen öt­letek ezek reklámajándék­tárgyaknak. Keresettek, eről­tetettek, semmi közük az élethez. Ment ka nem is nézi az ember az ajándék ló fogát, mégis csak annak örül leg­jobban, ha valami hasznát is látja. A legközeiebbi ötlet­pályázóknak ebből — az élet­ből — keil kiindulniuk Ha rendszeresen olvasnának új­ságot, egészen a közelmúltat számítva is találtak volna ajándék-koncepciót. Emlékezzünk csak: milyen ajándéknak örültek olyan közismert, népszerű emberek, mint például Komlós János, vagy Bujt«- István? Televí­ziónk közkedvelt „numizma- tikusa” ugye csak pedzegette, hogy nincs telefonérméje... Nos, tisztelői nem voltak restek, megajándékozták ót telefcmérmével... Bujtor Ist­ván, markos és szeretett szí­nészünk fiirdőkád iránti óha­ját tette közhírré. Olyan kád kellett neki, amelyet minél jutányosabb áron tölíhetett meg pezsgővei.. Egy kád pezsgőbe fogadott ugyanis Kulcsár Győzővel: hogy ha meglesz az aranyérem Mexi­kóban. ő fizeti... Fizethette. Az „emberséges” méretű kádat ezért áhította Bujtor. Küldtek is neki mindenfelől minikádakat hálás barátai... Elég a szóból, tanulság­ként ez is doszü Mi a leg­kedvesebb ajándék? Ami éppen nincs. Ebben g szfé­rában Btöljék ki a reklám- ajándéknak valót is a leg­közelebbi pályázat résztvevői. Ajándékozzanak hiány­cikkeket. Mennyi válto­zatra van lehetőség?! Hogy örülnének az üzletkötők, ke­reskedelmi partnerek adott esetben egy átlá4szó neylon- be csomagolt facsavarnak, patrankiszúró tűnek, bizton­sági zárnak, lakatnak — eceretrá, ecetet^' Tóth István ÖNTELT Londonban két férfi be­szélget egymással; — Hogy hívják önti — Shakespeare. — Ö, ez a név nagyon is­merős. — Hogyne lenne az! Hi­szen már 12 éve hordom ki a tejet ebben a kerületben Meggyőzés X légikisasszony így nyug­tatja a rettegő utaséi — Ne nyugtalankodj éte annyira asszonyom! Még go* hasem fordult elő, hogy egy repülőgép vissza ne tért vol* na a földref NYAKKENDŐ Ull—1 LS S2J 1 — Neked és nekem tetszik, de mit szólnak hozzá a lányok a hivatalban! (A Wochenpresse karikatúrája) Furfangos feleség —- Már megint berúgott! (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) Meglepetés A Szolnok meqyeí Néplap szatirikus melléklete 429. csípés „TYUXXEM" és fülmozgaiás VIZIT Puska Józsi remekül tudta mozgatni bal fülét. Nemcsak úgy, általában, hanem tak­tusra is. Előbb egyszerűbb dalokat tudott füleivel „ki- 3egyezni”, később már tánc­dalokat is. Ez a tehetsége már akkor megmutatkozott, amikor az általános iskola felsőbb osztályait és tanárai idegeit nyúzta. Józsi nem tartozott a legjobb tanulók közé. a matematikával, meg a helyesírással mindig hadi­lábon állt, de bal fülének mozgatásával hihetetlenül nagy népszerűséget és tiszte­letet vívott ki magának tár­sai körében. Egyszer megren­dezték az iskolai „Ki mit tud?”-ot — bár akkor még nem így hívták —, s Puska Józsi osztatlan sikert ara­tott. Később a városi talál­kozón is nyert egy leértékelt porceiánfigurát, és népszerű­sége körülbelül akkora volt, mint napjainkban a Beates magyar úr előadójának. Egyetlen ember akadt csak. aki mereven szembeszegült Puska Józsi füimozgató mű­vészi ambícióival: Derék ta­nár úr, aki a helyesírás kiis­merhetetlen szabályait pró­bálta Józsiba átplántálni — igen kevés sikerrel. Egyszer Józsi a tyúkszeme: két iksz­szel írta, s mikor Derék ta­nár úr ennek oka után ér­deklődött, felvonta vállát, és úgy mozgatta füleit. hogy annak láttán mindenkinek az akkortájt divatos. Szénát hordanak a szekerek kezde­tű zöngemény jutott eszébe. Derék tanár úrnak is. mert felindultan közölte Puska Józsival, hogy kikéri magá­nak a pimaszkodást, s ha még egyszer énekelni mer a fülével, úgy kitépi, azt a művészi hajlamú emberi al­katrészt, hogy soha többé mét. harmadik helyre sem juthat semmiféle kulturális versenyen, egvébként is a tyúkszem írásához felesleges a két iksz. Azt is hozzátette, hogy célszerű lenne Puska Józsinak végleg lemondani a művészi ambíciók;*)!, amit 5 különben sem becsül sokra. És maradt minden áitcv zatianul. csak az idő telt- múlt. Puska Józsi régen ki­került az iskolából, de a fül­mozgatást nem hagyta abba. Sőt! Magas színvonalra fej­lesztette, s mire serdülő fi­úcskából többé-kevésbé fel­nőtt ember lett, már lem is gondolhatott másra, mint­hogy hivatásos művész lesz. A közérdeklődés előterebe került, s már nem számított valamire való házibulinak; földművesszövetkezeti ven­déglőben rendezett esztrád- műsornak, amelyben Puska Józsi nem működött közre híres fülmozgató számaival. Mind többször szerepelt a televízióban és egyéb nyil­vános helyeken, s filmfelvéte. lei révén külföldön is. így eljutott Józsi néhány szom­széd országba, s legutóbb az egyik fülmozgató fesztiválon elnyerte az első díjat, a la­pok hozták fényképeit, per­sze profilból, hogy híres fü­lei jobban láthatóak legye­nek. Hazajövetele után nyi­latkozott a televízióban, a rádióban és a lapokban. — Nyugodtan kiírhatjuk, már semmi baja! (A Paris Match karikatúrája) Ha a levegő tovább szennyeződik... Derék tanár úr is olvasta Puska Józsi sikerének hírét. Olvasta és emlékezett. Elő­ször a lakógyűlésen szólt ró­la, igaz, hogy a lépcsőházi szemetelés csökkentése volt a téma, de a tanár úr elmond­ta, hogy 6 már tizenöt évvel ezelőtt felfigyelt Puska Józsi egyedülálló tehetségére. s mindig biztatta, hogy gyako­roljon, mozgassa csak szor­galmasan fülét, fejlessze te­hetségét, mert ha a helyes­írás nem is a legerősebb ol­dala, nagy művészi jövő előtt áll. A jelenlévők meg­tapsolták. de a lépcsőház et­től nem lett tisztább. Derék tanár úr ezt követően felele­venítette Puska Józsival kap­csolatos élményeit minden le­hető és lehetetlen helyen és alkalommal. Igyekezett a tanár úr A* illetéke* társadalmi bizott­ság, amely Puska Józsi mű­vészetének méltó képzőmű­vészeti megörökítésére vál­lalkozott, őt kérte fel szak- tanácsadójának — egyben ar­ra is, hogy az emlékmű ta­lapzatán első mellékalakként az ő szobrát helyezhessék eL Benedek Miklós .. .ajánlatos utcai viselet. (Zsoldos Sándor rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom