Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
IWi. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IS Az életmentő atomenergia Ember vagy automata? Ezt a kérdést sokan felteszik. Talán azért mert gyakrabban startolnak a Kozmoszba pilóta nélküli, automatizált repülőszerkezetek; a világűrben ritkábban végez személyesen megfigyeléseket, kísérleteket és kutatásokat maga az ember. A legtöbb ember, ha az atomenergiáról hall, a romboló hatására, a bombára gondol. Pedig a békés alkalmazás ma már nem elmélet, nem távoli célkitűzés, hiszen vannak módszerek, melyekkel a maghasadást ellenőrizni, irányítani lehet;. Mindegyikünk számára egyénileg is igen fontos az atomenergia, az atommaghasadás orvosi alkalmazásaiban mutatkozó fejlődés. Az egyetemeken külön tanszéket hoztak létre, sőt még erre az évre az egész világra kiterjedő radiológiai egyesület létrehozását tervezik. Abban a szakágban a paciensek száma évenként 30 százalékkal növekszik. Az alkalmazási lehetőségek kiterjednek az orvosi alapkutatásokra, a klinikai diagnosztikára és terápiára. A mesterségesen radioaktívvá tett atomokkal, a radioaktív izotópokkal elérhető eredmények esetenként elképesztóek. Az ún. „jelzett atomok” módszerével ugyanúgy nyomon követhetjük az anyag, a sugárzás útját a szervezetben, mint a vándormadarak vonulási útját gyűrűzés segítségével; Fontos, hogy diagnosztikai célokra rövid élettartamú izotópok álljanak rendelkezésre, melyek röviddel az orvosi vizsgálat után elbomlanak. A terápiás alkalmazásoknál, a betegségek gyógyításánál, a radioaktív atommagok bomlásakor keletkező sugárzás biológiai hatását hasznosítjuk. Fontos a sugárforrás, az izotóp lokalizálása a szervezeten belül. Pl : a betegnek a jód radioaktív izotópját tartalmazó orvosságot adnak be, A jód izotóp az anyagcserefolya- matok révén a daganatban igen erősen koncentrálódik. Az izotóp bomlásakor keletkező sugárzás hatótávolsága legfeljebb 2 mm, tehát míg a beteg szövetben a sugárdózis nagy és gyógyhatasa megfelelően jelentkezik, ugyanakkor már a közvetlen „veszélyességről” gyakorlati] ag nem lehet beszélni. A sugárkezelésnél természetesen nehezebb a helyzet A kívánt eredmények elérése érdekében nagyobb mennyiségű, ..gyakran százszor, ezerszer több izotópot kell felhasználni, mint diagnosztikai célokra. Á radiológusok azonban kidolgozták azokat a módszereket, melyek az egészséges szövetek oly mértékű védelmét biztosítják, amilyent néhány évvel ezelőtt még lehetetlennek tartottak. Természetesen a sugárkezelessel járó veszélyeket azzal a betegséggel kell összehasonlítani, melyet a sugárkezeléssel kívánunk gyógyítani. S mivel ez a betegség sok esetben a rák, az emberiségnek ez a szörnyű betegsége, az ellene való harcban a sugárkezelés • első helyen állj A Kozmosz-sorozat szputnyikjainak száma napról napra nő, egyre tökéletesebb a konstrukciójuk, „okosabbak” az irányító, ellenőrző és mérési rendszerek... A mind bonyolultabb feladatok megoldását küldötteire, az űrautomatára bízza az ember. De bármilyen tökéletesek is az automaták, lehetőségeik korlátozottak. Az automata nem tud konkurrálni az emberrel, aki szabályos és logikus programot ad a cselekvéshez és képes megváltoztatni azt a kialakult helyzetnek és a megoldásra váró feladatoknak megfelelően... Az uto- matában zavar, hiba keletkezhet, és nem működik tovább, amíg csak emberi kéz rendbe nem hozza. Tegyük fel, hogy az automata normális működése hirtelen megszakad; valamelyik rendszer munkájában zavar támad. Ha ezt az esetet, amely az úgynevezett „balesetszituáció” kategóriájába tartozik, számításba vették a Földön és előre betáplálták az automata logikai egységébe, úgy bekapcsolódik a tartalék-készülék, vagy megváltozik a rendszer munkája. De mi történik, ha a „balesetszituáció” egészen új, váratlan esetéről van szó? A földi irányítóközpont szüntelenül ellenőrzi az automata működését is. S ime, észrevették az egyik készülék szabálytalan „viselkedését”. Az automata nem marad magára. Az ember, ismerve a működés menetét, a Földről javíthatja ki az automatát, segít az „elektronikus esze” által előre nem látott helyzet elkerülésébenj Azok az emberek, akik a kozmoszba küldött követeiket figyelik, általában rendelkeznek a váratlanul felmerülő kérdések válaszaival Ám mindent ők sem láthatnak előre. Sok váratlan probléma adódhat a kutatás tövises ösvényein. És nincs mindig kész válasz, mely magyarázatot adna az automata rejtélyes „magatartására”. Mi a teendő ilyenkor? A matematikai képletekkel, a számítógépekkel való „beszélgetés” fárasztó percei, esetleg álmatlan éjszakái következnek. Végre megtalálja a megoldást az „istenek tanácsa": tudósok, mérnökök, konstruktőrök, akik az utolsó csavarig ismerik az automata űrállomás szerkezetét. Máris megy a Földről a jelzés, s a megbénult automata újraéled... Történhet azonban másként is: hiába kísérelnek meg mindent... A konstruktőr pedig felsőhajt: „Ha én ott lettem volna!" Starthoz készülődik az űrhajó. Fedélzetén embert szállít, akiknek a kozmoszból érkező minden szavát, hangsúlyát feszülten figyelni fogják. Nem száraz beszélgetés folyik majd a regisztráló szalagokkal és a számítógépek jelzéseivel. Dialógus lesz a kutatóval, aki teljesítve a megjelölt programot, közli megfigyeléseit és következtetéseit. Az űrhajót számos készülékkel szerelik fel. Ezek — valóságos érzékszervekként — mindent figyelnek, ami az embert körülveszi a világmindenségben; Információkat gyűjtenek. Am ezeket az ember kommentálja és egészíti ki, aki a műszerek közölt átéli a repülést. A start után egyre fokozódj k a gyorsulás okozta megterhelés. Méretérő] a Földön telemetrikus információk alapján értesülnek. De azt, hogy hogyan érzékeli a megterhelést ®x estnbeK, képes-e elviselni — csakis az űrhajós közléseiből tadhatjuk meg. Elérkezett a súlytalanság állapota. Az a helyzet, amelyet annyi ne? kézséggel imitálnak a Földön; Hogyan hat az emberre? Milyen jelenségeket váli kJ az életfunkciókbciii ? Ezekre a kérdésekre ismét csak az űrhajós adhat választ. Átmenetileg megszakadt a rádiókapcsolat; az űrhajó „rádióámyékba” korült. A pilóta egyedül marad az — automatákéval. Ha valamilyen elváltozást észlel a rendszerek munkájában, gyors és helyes döntést kell hoznia. Esetleg be kell avatkoznia az űrhajót irányító elektronikus agy tevékenységébe. Egyszóval az ember és a* automatika nem ellenlábasok, hanem segítőtársak. A bonyolult elektrortikus berendezések az ember képességeit és lehetőségeit növelik. N. Pavlov Képeink A. Leonov szovjet űrhajós festményeit ábrázolják, Sngárkeselés a debreceni klinikán Segít a matematikai gép Az örmény energetikai tudományos kutatóintézetben kidolgozták a fűtőanyagenergetikai mérleg optimális meghatározásának a módszerét azoknak a gazdasági körzeteknek a számára amelyek fűtőanyag-szükségletét a helyi erőforrások nem tudják kielégíteni. E fontos népgazdasági problémát a Rasdan — 2 típusú elektronikus számítógép segítségével oldották meg. Az a tény, hogy az új módszer alkalmazásával Örményország a következő években a fűtőanyag felhasználási terv módosítása nélkül az előirányzottnál 20 százalékkal több árucikket termelhet és ezzel együtt 7 százalékkal növelheti a lakosság foglalkoztatottságát, ■lég jelentős ahhoz, hogy jtemolyan vegyék az elektronikus számítógép ajánlásait. Az utóbbi években, főként az SZKP legutóbbi kongresszusa után, amely az elektronikus számítástechnika széleskörű alkalmazását szorgalmazta az energetika terén, az ország sok tudományos centruma kezdett foglalkozni azzal, hogyan lehet matematikai gépek segítségével optimálisan meghatározni a fűtőanyag-energetikai mérleget. Zömében azonban csak a kérdés egyik oldalát vizsgálták, és a termelés és a fűtóanyagszáilítás legkifizetődőbb megszervezését. Pedig legalább Ilyen fontos annak a meghatározása is, hogyan lehet a le<* racionálisabban elosztani ezeket a tartalékokat; éppen ezzel a kérdéssel foglalkoznak az örpiény energetikai tudományos kutatóintézetek; Nemcsak a szükséges módszer kidolgozását vállalták, hanem azt is, hogy ennek alapján összeállítják a köztársaság távlati fűtőanyagenergetikai mérlegét. A Raz- dan—2 az örmény népgazdaság 58 ágazata távlati komplex fejlesztésének 10 331 variációját vizsgálta meg és kiválasztotta a legmegfelelőbbet. A gép ajánlása szerint például célszerű, hogy a műszeripar fejlődési üteme 2,5- szerese, a gépkocsigyártásé 2-szerese legyen -az ipar általános fejlődési ütemének. — Mielőtt megkezdtük volna a programozást és a számításokat, rengeteg statisztikai adatot gyűjtöttünk össze és dolgoztunk fel — mondotta a kutatás vezetője. — Ezek között voltak a fűtőanyag és az elektromos energia felhasználás, az ipari struktúra, a termékenységre jutó munkaerőfelhasználás adatai és így „ovább Ezután logikai elemsés révén készítettük el a specifikus közgazdasági-matematikai modellt — A számításoknál *"*' használtuk az úgynevezett esetleges megoldások módszerét. Egy példával szeretnem megvilágítani, miről is van szó. A gepnek olyan feltételt szabtunk, hogy például a műszergyártás az általános fejlődési ütemnél gyorsabban fejlődik. Két határértéket jelöltünk meg: 1,5-szerestől 3-szoros lehet a növekedés. Hasonló feltételekkel végeztettünk számításokat a géppel minden más népgazdasági ágban is. A Hazdan—2 kiszámította például, hogy az adott fűtőanyag tartalékok mellett ez 3 struktúra milyen áru- mennyiséget biztosít. — A számítógép ezzel együtt meghatározta minden egyes ágazat fejlődési mutatóit is. Ezután megváltoztattuk a határértékeket A műszergyártást például abban az ágazat-csoportban vizsgáltuk, ahol a fejlődési ütem 1—1,5-szerese. Űjabb számítások, variációk értékelése és elemzése következett. A tudósok értékes, gyakorlatilag fontos kutatása befejeződött; adataikat továbbították a távlati tervező és irányító szervekhez. (APN) Véres Dél-Korea számára óriási profitot hajt, hogy részt vesz a dél-vietnami háborúban. 1965 óta, amikor az első dél-koreai katonák elindultak Vietnamba, ez év szeptemberéig Szöul 331 millió dollárt keresett a vietnami háborún. Dél-Koreának a vietnami szennyes háborúból eredő profitját négy fő kategóriára lehet osztani; különböző árucikkek, közöttük katonai felszerelések eladása; a Vietnamban levő koreai munkásoknak folyósított fizetés; a dél-koreai katonáknak folyósított zsold: különböző szolgáltatások és kedvezmények, amelyeket az üzlet amerikai fegyveres erők nyújtanak a dél-koreaiaknak. Körülbelül 150 000 koreai polgári személy, főleg szakmunkások — teherautósofőrök, berendezéseket kezelő műszakiak, villanyszerelők, ácsok stb. — dolgoznak az amerikaiaknak és a dél-vietnami építő és rakodómunkálatoknál a koreai alvállalkozóknak. Ezek a munkások keresetüknek körülbelül háromnegyed részét minden hónapban hazaküldik. A Dél-Vietnamban levő 48 000 koreai katona havonta és fejenként 42 dollár zsold- kiegészítést kap az amerikai kormánytól.
