Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-23 / 275. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. november 83. „Párizs pénzügyi Waterlooid" — Befejeződött a bonni valuta-tanácskozás — Készülődik a saigoni delegáció Tegnap esti helyzetkép Bár hivatalosan nem jelentették be, valamennyi meg­figyelő kész tényként könyveli él, hogy hamarosan sor kerül a nyugati valutarendszer egyik pillérének, a francia franknak a leértékelésére. A nagy tőzsdéken továbbra is szinte teljes a bénultság: a pénteki nap jórésze azzal telt el, hogy várták a bonni és párizsi híreket. A Bonnban tárgyaló Qrtoli francia pénzügyminiszter, akinek kemény csatát kellett vívnia a „tízek klubjának” kilenc tagjával szüntelen telefon-összeköttetésben állt a párizsi elnöki pa­lotával. Innen kapta meg péntek délelőtt azt a „zöld jel­zést”, amely a jelek szerint lehetővé tette a bonni tanács­kozások befejezését. De Gaulle ugyanis Couve de Murville miniszterelnök­kel tanácskozott és a francia államfő, aki néhány nappal ezelőtt még „abszurdumnak” minősítette a frank devalvá­lását, nyilvánvalóan kénytelen volt beleegyezni ebbe a drá­mai lépésbe. A londoni Daily Express „De Gaulle pénzügyi Waterloojának” nevezi a döntést, amelyet nyilván Ortoli közölt a „tízek klubjának” álmatlanságtól vörös szemű delegátusaival. Így jött létre az a megállapodás, amely le­hetővé tette a bonni tanácskozás befejezését és amelynek lényege a következő: Franciaország — a jelek szerint mint­egy hét-tíz százalékkal — devalválja a frankot, ennek fejé­ben viszont a tízek, pontosabban a kilencek, különböző formákban összesen három milliárd dolláros hitelt adnak Párizsnak. A frank leértékelésének bejelentése helyett fur­csa és megalázó formát találtak ennek közlésére: Strauss nyugatnémet pénzügyminiszter kijelentette, hogy „a deval­válás mértéke Franciaországtól függ”... Általában sok lap bírálja az NSZK pöffeszkedő magatartását a jelenlegi válság során. A Moming Star emlékeztet arra, hogy „sok- milliárd márkát, fontot, frankot pumpáltak Nyugat-Német- országba”, amely most magas lóról tárgyal nem egy hozzá képest „szegénnyé vált rokonnal”. Egyetlen kommentátor sem tartja vitásnak, hogy Wa­shington megpróbál politikai kamatokat is kapni a frank megtámadásáért. Nem véletlen, hogy éppen a Wall Street Journal csillantia meg azt a lehetőséget: most lehetne a „renitens” francia politikusokat „az Egyesült Államokkal való jobb együttműködésre” bírni. Párizs egyébként nemcsak a valutaválság, hanem a Vietnammal kapcsolatos tárgyalások „fővárosaként” is a nemzetközi érdeklődés homlokterében áll. Most már konkrét­nak minősített hírek keringenek arról, hogy készülődik a Ky-vezette saigoni delegáció, így vagy a legközelebbi, vagy az azutáni szerdán — a VDK—USA ülések immár hagyo­mányos napján — megindulhatnak a négyoldalú megbe­szélések. Más kérdés azonban az, vajon mit ígért Washing­ton Saigonnak annak a fejében, hogy Thieu végülis elküldi bábrezsimje képviselőit a francia fővárosba? Tájékoztató a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vezetőinek megbeszéléséről Véget ért a „tizek" tanácskozása Kétmilliárd dolláros hitel Franciaországnak Ä nyugati világ tíz leg­gazdagabb országának veze­tő pénzügyi szakemberei ál­lítólag már csak De Gaulle elnök beleegyezésére várnak, hogy bejelenthessék a fran­cia frank devalválását, le­hetővé téve ezáltal az utób­bi napokban ismét meingott nemzetközi pénzügyi rend­ezer alátámasztását. Bonnban a „tízek csoport­jának” pénzügyminiszterei pénteken hajnali három óra­kor, 18 órás maratoni ülés után a kialvatlanságtól vö­rös szemmel szakították fél­be ülésüket, de magyar idő szerint 11 órakor ismét ta­lálkoztak. Tájékozott forrá­sok szerint a megegyezés küszöbén áll és a legfonto­sabb kérdés most az, milyen értékű legyen a francia de­valválás. "í A tízek körülbelül két milliárd dolláros hitelt aján­lottak fel a gyengélkedő frank kigyógyítására azzal a feltétellel, hogy Franciaor­szág 7—10 százalékos deval­válást hajt végre. A nem­zetközi fizetések bankja (basel) ehhez csaknem egy milliárd dollár összegű to­vábbi hitelt nyújtana, Fran­ciaország azonban vagy úgynevezett „mini-devalvá­lást” akar, olyan mértékűt, amely körülbelül megfelel­ne a nyugatnémetek által felajánlott 4 százalékos ex- portpótadónak (ami a nyu­gatnémet márka körülbelül ilyen arányú felértékelésével egyenértékű), vagy pedig 15 százalékkal csökkentené va­lutájának értékét Ez utób­bi Franciaország számára azért lenne előnyös, mert le­hetővé tenné a francia ex­port gyors kiterjesztését és ahhoz vezetne, hogy a frank mostani válsága következté­ben az országból kivándorolt mintegy 1,6 milliárd dollár értékű külföldi valuta je­líSanz rlavaq BUDAPEST GANZ-MA VÁG alkalmaz: esztergályos, marós, kö­szörűs, gyalus, vésős, fúrós, lakatos, csősze­relő, kovács, öntő, he­gesztő, asztalos, ács, — mintakészítő szak- és betanított munkásokat. Vállalatunknál csökken­tett munkaidő és minden második héten szabad szombat van. Szállást és vasúti jegyet adunk. Jelentkezés levélben — vagy személyesen válla­latunk munkaerőgazdál­kodásán. (Budapest. Vili. kcr., Vajda Péter u. 10.) lentős része gyorsan vissza- áramlana Franciaországba. A nyugati pénzvilág veze­tői afféle csomagtervet dol­goztak ki a pénzügyi válság megoldására és a 15 száza­lék körüli francia devalvá­lás azért nem illeszkedik bele terveikbe, mert a frankra nehezedő nyomást áthárítaná más valutákra, köztük az angol fontra és részben a dollárra, veszé­lyeztetve azok stabilitását. Háromnapos tanácskozás irtán pénteken 15,15 órakor véget ért a tőkés világ tíz legerősebb állama képviselői­nek, az úgynevezett „tízek klubjának” bonni tanácsko­zása. A tanácskozás befejeztével kiadott záróközleményből ki­derül, hogy a frank megin­gott helyzetének alátámasz­tására kétmilliárd dollár ér­tékű kölcsönt nyújtanak Franciaországnak. A „tízek” jóváhagyták a nyugatnémet kormánynak a spekuláció megakadályozása céljából ho­zott intézkedését, az export négy százalékos megadózta­tását és az import ugyan­ilyen arányú kedvezményben részesítését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bonni kormánynak sikerült elhárí­tania a márka felértékelésé­re irányuló követeléseket. A záróközlemény a frank eset­leges leértékeléséről nem tesz említést, de Strauss nyugat­német pénzügyminiszternek abból a kijelentéséből, hogy a párizsi kormány joga a frank-leértékelés mértékének megállapítása, arra követ­keztethetnek, hogy a frank leértékelése küszöbön áll; Incidens a demilitarizált övezetben Amerikai katonai szóvivő ismét incidenst jelentett a demilitarizált övezetből. A közlés szerint az amerikai tüzérség első ízben intézett támadást a démilitarizált övezet északi fele ellen. A szóvivő szerint az amerikaiak akcióját az váltotta ki, hogy ebből a térségből az észak­vietnami légvédelmi erők rá­lőttek a demilitarizált öve­zet déli része felől közeledő amerikai felderítő gépekre. A zóna északi része gyakor­latilag a VDK területéhez tartozik és így erre'a terü­letre érvényes a Johnson el­nök által meghirdetett tűz­szünet Saigon elküldi megbízottait Párizsba A saigoni rezsim legké­sőbb e hó végéig, tehát még a jövő hét folyamán elküldi megbízottait Párizsba. Ez a vélemény alakult ki azokban a diplomáciai körökben, ame­lyek rendszerint megbízható saigoni információk birtoká­ban vannak. Az elmúlt 24 órában egyébként már Sai­gonból is jelentették külön­böző hírügynökségek és rá­dióállomások, hogy készülő­dik a dél-vietnami delegáció, melynek tagja, sőt esetleg ve­zetője lesz Ky alelnök. Még mindig nem világos, hogy miként oldódik meg a párizsi tanácskozások négyol­dalú jellegének biztosítása, Arról ugyanis nincs hír, hogy Saigon lemondott volna arról a képtelen ötletéről, mi­szerint a DNFF csupán a VDK küldöttségének része­ként vegyen részt a tárgya­lásokon, s a másik oldalon is egy küldöttséget alkosson Washington é^ Saigon dele­gációja. A VDK és a DNFF az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy a tár­gyalásokon a főszerenet ját­szó küldöttség a DNFF-é, te­hát szó sem lehet semmiféle alá. vagy mögérendeltségi vi­szonyról. r Újabb per Görögországban A görög katonai rezsim a világszerte megnyilvánuló til­takozási hullám hatására úgy tűnik, hogy lemondott Pana- gulisz kivégzéséről. Nyugati hírügynökségek a görög kor­mányhoz közelálló forrásokra hivatkozva jelentették, v ->gy a kabinet csütörtök esti rend­kívüli ülésén ilyen értelmű döntés született Hírek sze­rint a dezertálás és Papado- pulosz elleni merényletkísér­let vádjával halálra ítélt ka­tonatisztet szigorú őrizet mellett az Athéntől mintegy 25 kilométerre fekvő Aegina. sziget börtönébe szállították. Mint ismeretes, a semmitő- szék csütörtökön elutasította Panagulisz ügyvédjének semmiségi kérelmét. Egye­lőre nem világos, hogy mi­lyen jogi formulát találnak a halálbüntetés megváltoztatá­sára. Egyes informátorok sze­rint az igazságügyminiszter vagy a főügyész nyújtja be a kegyelmi kérvényt Zoita- kisz régensnek. Athénben csütörtökön egy újabb per kezdődött, amely­nek 16 vádlottját a fennálló rendszer megdöntésére szőtt összesküvéssel gyanúsítanak. A vádirat szerint a „Rigasz Feraiosz” elnevezésű szerve­zethez tartozó 16 vádlott kor­mányellenes röplapokat nyomtatott é*. terjesztett. Amennyiben a vádban foglal­tak beigazolást nyernek, a csoport kilenc vezetőjét ha­lálra ítélhetik. A csehszlovák kormány ülése Prágában csütörtökön Cer- nik miniszterelnök elnökle­tével ülést tartott a cseh­szlovák kormány. Az ülésen a CSKP K. B. novemberi plénumának hatá­rozataiból a kormányra há­ruló feladatokat tárgyalták meg, jóváhagyták a feladatok ledolgozását és megvalósí­tását. A továbbiakban a kormány a prágai közlekedési hálózat felújításának kérdéseivel fog­lalkozott. A KGST végrehajtó bi­zottságának Moszkvában, no­vember 25-én tartandó ülése előkészítésével kapcsolatosan a kormány jóváhagyta Cseh­szlovákia állandó KGST kép­viselőjének tevékenységét. Saragaf kormányt alakít Giuseppe Saragat olasz köz- társasági elnök pénteken dél­előtt megkezdte kormányala­kítási tárgyalásait. A jelen­legi kormányválságot még súlyosbítja a Keresztényde­mokrata Párton belül kitört válság, amelynek következté­ben csütörtökön este lemon­dott Mariano Rumor, a párt főtitkára és az egész pártve­zetőség. E lemondást Aldo Moro magatartása váltotta ki. A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának vezetői megbeszé­lést tartottak. Fock Jenő, a kormány el­nöke időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről adott tájé­koztatót. Elmondta, hogy az 1968. évi népgazdasági terv célki­tűzései lényegében az elgon­dolásoknak megfelelően va­lósulnak meg. Az ipari és előreláthatóan a mezőgazda- sági termelés, a nemzeti jö­vedelem, ennek megfelelően a lakosság fogyasztása, a dolgozók reálbére és reáljö­vedelme a tervezettnek meg­felelően alakul. Az elért eredményekhez nagymérték­ben hozzájárult a január el­sejével bevezetett gazdaság- irányítási rendszer. A továbbiakban tájékozta­tást adott az 1969. évi nép- gazdasági terv főbb célkitű­zéseiről. Hangsúlyozta, hogy a jövő évben is az ez évihez hasonlóan növekszik a dol­gozók életszínvonala, nő a foglalkoztatottság, emelkedik a reálbér és a reáljövedelem. A gazdaságirányítás szabá­lyozó rendszeréről szólva a kormány elnöke tájékozta­tást adott az 1969-ben sorra kerülő módosításokról. El­mondta: a szabályozó rend­szer módosításának az a cél­ja, hogy elősegítse a mecha­nizmus mind teljesebb ki­bontakozását, fokozza a gaz­daságban kifejtett hatását. E törekvés ugyanakkor szem előtt tartja a szabályozó rendszer stabilitását, így vál­tozásokra csak viszonylag szűk körben kerül sor és ezek nem érintik a gazdaság- irányítási rendszer alapjait. A szabályozó eszközök to­vábbfejlesztése a vállalato­kat a gazdaságosság, a haté­konyság fokozására, a terme­lékenység emelésére ösztönzi. A beruházások összege csak mérsékelten növeked­het a jövő esztendőben. Kö­vetkezetesen arra törek­szünk, hogy a befejezetlen beruházások száma csökken­jen. Ezért viszonylag kevés új nagy beruházás megkez­dését engedélyezi a kormány. Hangsúlyozta a kormány elnöke: továbbra is szüksé­ges, hogy a vidék iparosítá­sával, budapesti kis- és kö­zépüzemek vidékre telepíté­sével, munkaigényes gyárt­mányok vidéki üzemek szá­mára történő átadásával, mint fontos gazdaságpolitikai feladattal foglalkozzunk. Az elért eredmények és a január óta eltelt időszak ta­pasztalatai azt igazolják, hogy az új gazdasági mecha­nizmus minden eleme még nem tudott kibontakozni. — Nem megfelelően alakult a termelékenység, az élőmun­kával való gazdálkodás, a munkaszervezés, sok helyen nem vált hatékonyabbá a gazdálkodás. E kedvezőtlen jelenségek kialakulásához hozzájárult az is, hogy a fog­lalkoztatottság biztosítása ér­dekében létszámgazdálko­dásban a vállalatok enged­ményeket tettek. Az előforduló negatívumok ellenére a vállalatok az el­múlt időszakban jelentős eredményeket értek el. A tervezettnél lényegesen na­gyobb mértékben növekedett nyereségük. Ezt elősegítették azok a támogatások és ked­vezmények is, amelyeknek egy részét, mint utólag ki­derült — egyes üzemek indo­kolatlanul élvezték. A válla­latoknál — az elért eredmé­nyektől függően — jelentős anyagi alapok képződtek, s ennek megfelelően nőttek a részesedési alapok is. A SZOT titkársága megelé­gedéssel fogadta a vállalati lakásépítkezések bővítése ér­dekében tett legutóbbi intéz­kedéseket. Támogatást kíván nyújtani ahhoz, hogy a vál­lalatok — a szakszervezeti bizottságok bevonásával — maximálisan segítsék az ar­ra érdemes dolgozókat lakás­gondjuk megoldásában." A kormány és a SZOT együt­tesen felhívják a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetőit, hogy a vállalatfej­lesztési alap e célra megha­tározott részét használják fel. és a részesedési alapból is fordítsanak e célra meg­felelő összeget. A kormány és a SZOT ve­zetői egyetértettek, hogy — hasonlóan az élet- és mun­kakörülményekkel kapcsola­tos kérdésekhez — a népgaz­dasági tervezés, különöskép­pen az ötéves tervek kiala­kításának egyes szakaszai­ban az általános elgondolá­sokat és egyes fontosabb fej­lesztési javaslatokat meg kell beszélni a Szakszerve­zetek Országos Tanácsával; Franco és a dollár Áz amerikaiak 140 millió dollárnál tartanak, Franco viszont még ragaszkodik az egymilliárdhoz. Washington­ban és Madridban a politi­kai megfigyelők ugyanakkor bizakodóak, s úgy vélik, hogy a megegyezés most már csak alku kérdése, és a spanyol— amerikai viszony felett az égbolt derültebb lesz, mint valaha. A két ország közötti támaszpontegyezményről van szó, amelyet 15 évvel ezelőtt kötöttek meg. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy az ame­rikai kormány szárazföldi, légi és haditengerészeti bázi­sokat tartson fenn Snanyol- országban. — Spanyolország szeptemberben felmondta a katonai paktumot, de a hi-. vatalos spanyol és amerikai megnyilatkozásokból kitűnik, hogy nem politikai nézetel­térések támadtak a két fél között: a kötélhúzás mögött anvagi megfontolások húzód­nak A kiszivárgott hírek szerint Franco csak a látszat kedvéért ragaszkodik eredeti követeléséhez; úgy tudiák, hopv p snanvol diktátor hal­landó lesz hétszáz millió dol­lárban is kiegyezni. Az alkudozások elhúzódása azzal is magyarázható, hogy az amerikaiak az elnökvá­lasztás előtt nem akartak döntést hozni és az idő amúgy sem siettette őket. A paktum rendelkezései szerint ugyanis az a felmondás után még hat hónapig hatályban marad. A vita hátterében ugyanakkor igen fontos ka­tonapolitikai kérdések hú­zódnak meg Franco az ed­digi évi 10 millió dolláros katonai segélyt úgy akarja növelni, hogy a spanyol had­sereg a legkorszerűbb fegy­verekhez jusson. Űjabb F—-4 Phantom típusú szuperszo­nikus repülőgépeket ésHawk típusú rakétákat kér. Az új igényeket azzal indokolják, hogy a Földközi-tenger tér­ségében megváltoztak a ka­tonai erőviszonyok, elsősor­ban azért, mert Franciaor­szág kilépett a NATO kato­nai szervezeteiből és ez meg­gyengítette a nyugati kato­nai rendszert. Az anyagi se­gítségen, fegyverzeteken kí­vül a soanyol hatóságok na­gyobb beleszólási jogot is kö­vetelnek a bázisok haszná­latában. Franco tárgyalási pozíciói kétségtelenül erősek. — Az Egyesült Államok elvesztette támaszpontjait Marokkóban, így a spanyolországi haditá­maszpontok értéke jelentő­sen megnőtt. Ezzel áll össze­függésben, hogy Franco poli­tikai követelései is szaporod­tak. Rá akarja venni ameri­kai tárgyalópartnerét; szor­galmazza Nagy-Britanniánál a gibraltári kérdés rendezé­sét. valamint segítse elő Spa­nyolország felvételét a NATO- ba. Ami a gibraltári problé­mát illeti, ha az amerikaiak valóban lépéseket tesznek Anglia felé, akkor ez újabb N ATO-bonyodalmakat okoz­hat, mert bizonyos, hogy Londonban nem fogadnák nagy lelkesedéssel az ameri­kai intervenciót. Érdekelt a tárgyalások kedvező kimene­telében Nyugat-Németország is, hiszen az NSZK Washing­ton potenciálisan legfonto­sabb szövetségese, a spanyol —nyugatnémet kapcsolatok pedig jobbak, mint valaha. Bonn számára tehát az is kí­vánatos, hogy Spanyolország bejusson a NATO-ba, mert ezzel a szövetségen beiül egy újabb támogatóval számolhat. A megegyezés végül Fran- conak azért is fontos, mert az országban ismét érethető a politikai eriedés, a dikta­túra ellenfeleinek sorai erő­södnek. Franco számára te­hát az amerikai jelenlét biz­tosító szelepként is szolgál a nagy anyagi lehetőségek pe­dig hozzájárulnak a hadse­reg, és a különböző erőszak-* szervezetek megerősítéséhez} Sümegi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom