Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-22 / 274. szám
1*68. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TÁVIRAT TALLINNBÓL Nagy üzlet Az írnok és az iroda Csáki István és Fodor Mihály elvtársaknak, MSZMP Megyei Bizottsága, SZOLNOK Üdvözöljük Önöket és Önökön keresztül az összes párttagokat, a Kommunisták Magyarországi Pártja, a munkásosztály élcsapata megalakulásának yo. évfordulója alkalmából. Üj győzelmeket kívánunk a szocializmus és kommunizmus építésében, a béke védelmében, a kommunista és munkáspártok egységéért folytatott harcban, valamint testvéri kapcsolataink továbbfejlesztésében. Testvéri üdvözlettel: VAJNO VJALJASZ az Észt Kommunista Párt Tallinn Városi Bizottságának első titkára JOHANNES UNDUSZK a Tallinn Városi Tanács V. B. elnöke Egy nagy nemzedék iskolája Hatvan éve alakult a Galilei-kör Azok a csupa tűz fiatalok, akik a század elején „új időknek új dalaival” történelmünk színpadáig léptek, ma a legidősebbek ama köz- megbecsülésben élő veterán harcosok közül, akik a magyar haladásért, a nép ügyéért éltek, s maradandót alkottak. A Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik század című folyóirat nagyszerű eszmékkel és gondoláitokká! ismerteitite meg azt az értelmiségi ifjúságot, amely egyre inikább kezdte észrevenni a feudális maradványokkal terhelt magyar közélet megújhodásának szükségességét. A haladó lapokhoz és folyóiratokhoz csatlakozó, velük rokonszenvező fiatalok, a korábban jogász, közgazdász, orvosi és egyéb szakkörökben csoportosuló diákok, mind. élénkebben érdeklődtek az általános nemzeti törekvéseket kifejezésre juttató eszmék iránt. Szocialista körök jöttek létre, melyekre ebben az időben Szabó Ervin tanításai gyakorolták a legnagyobb befolyást Jász! Oszkár. Szende Pál, Czóbel Ernő, Bolgár Elek, Varga Jenő, Fogarasi Béla, Lukács György és mások, — akiknek többsége később a kommunista ideológia kimagasló képviselője lett —, ez- időtájt váltak a fiatalok hangadóivá, szellemi vezéreivé. Az egymást követő szervezkedések. az élénk eszmei csaták, az elmélyült, alapos, nagy érdeklődést kiválté viták, gyorsan érlelték és dif-' ferenciálták az értelmiségi ifjúságot, a haladó diákok százai, a polgári radikális és szocialista eszméket valló professzorokat, Pikier Gyulát és társait követték. Legnagyobb szellemi műhelyük a Szaba d gandolkod ók Magyarországi Egyesülete volt. Ennek fiókszervezeteként alakult meg hatvan évvel ezelőtt 1908. november 22-én Budapesten kétszázötven részvevővel a Calilei-kör. Első kiáltványában az egyetemi oktatás reformjának szükségességét hangoztatta, feltárta, hogy az élet és a tudomány között mély szakadék tátong, hogy önképzés segítségével el kell érni a tudományok megismertetését és megszerettetését a fiatalokkal. A Galilei-kör elítélte azokat a hivatalos felekezeti egyesületeket. amelyek rossz szemmel nézték az Bgyetemi hallgatók tudományos érdeklődését, a fiatal értelmiséget szembe akarták állítani a dolgozó osztályokkal. a társadalmi reformokkal. Amikor kitört a világháború, a galileista fiatalok merészen szembeszáll tak a soviniszta uszítással. Erőteljes nevelő munka folyt soraikban, az akkori idők legjelentékenyebb progresszív gondolkodói váltották egymást dobogóikon. Programjuk messze túlment azon, mintsem, hogy csupán önképzésükre legyen gondjuk, Tudásukat tovább adták, eljártak a fiatal munkások közé, illegális csoportokat szerveztek és csakhamar megkezdték a tervszerű háborúellenes munkát, az anti- militaristn agitációt. tüntetések szervezését. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom méginkább felélénkítette tevékenységüket, tiltakozó és felvilágosító röpira- tokat készítettek és terjesztették őket. - Sallaj Imre, Kelen József, Duczynszka' Ilona. Hevesi Gyula és mások szoros kapcsolatot teremtettek a galileisták 'és a nagyüzemi munkások között, mindenekelőtt a mátyásföldi repülőgépgyárban, a Weiss Manfred tölténygyárban, Mosolygó Antallal, Mikulik Jánossal, Matusán Jánossal és másokkal. 1918 szeptemberében a ga- tileista diákok elleni bírósági eljárás országos feltűnést keltett. Magatartásuk a törvényszék előtt, növelte Irántuk a háborút elítélő emberek rokons zenvét. Sem a súlyos ítéletek, sem más üldöztetés nem tudta megakadályozni, hogy a Galilei-kör, amely egy nagy forradalmi nemzedék iskolájává vált, olyan kiváló hazafiakat neveljen, akik az 1918-1919- ben lezajlott történelmi események során, s az azt követő időkben népünk minden áldozatra kész harcosainak bizonyultak. V. F. Nyilvános katonai eskü Szolnokon Hagyomány, hogy Szolnokon az ifjú katonák, a város vezetői, lakói és hozzátartozóik előtt nyilvánosan teszik le a katonai esküt. Erre a szép eseményre az idén november 24-én. vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor a Kos.uth téren. Hazaérkeztek Berlinből a KONSUMEX szakemeberei, akik választékcsere kiállítás szervezésében, lebonyolításában vettek részt. A kiállítás mintegy 800 ezer rubeles üzletkötéssel zárult. Megrendelést kaptak 350 ezer rubel értékű papíráru szállítására, ugyanakkor a magyar üzletek árukínálatának bővítésére 150 ezer rubel értékben vásároltak hasonló cikkeket. Az NDK belkereskedelme lekötött 200 ezer rubel értékű játékot és a KONSUMEX új exportcikkéből, a kirakati babákból ezret rendelt; Kiadvány a Szolnok megyei tsz-ek melléküzemágairól Megyénk termelőszövetkezetei egyre-másra bővítik üzemi tevékenységeiket, egymásután hozzák létre kisegítő melléküzemágaikat. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ezért határozta el, hogy az eddigi tapasztalatokról kiadványt jelentet meg. A képes brosúra feldolgozza a jászkiséri Kossuth TSz téglagyára, kenyérsütödéje, ax öcsödi Kossuth Tsz tejfeldolgozó üzeme, a cibakház! Vörös Csillag Tsz konzervgyári előkészítője, a jászdózsai Petőfi Tsz üzletháza, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz Mátyás-pincéje, a cserkeszöl- lői Magyar—Román Barátság Tsz autószerviz üzeme, a tl- szasasi Rákóczi Tsz pálinka- főzdéje, a túrkevei szövetkezetek vállalata, a TÖVÁLL kosárfonó ég építő tevékenységének eredményeit, tapasztalatait. A Szolnok megyei Az írnok az irodában dolgozik... Egyszerű bővített mondat, mely régebbi grammatikai példatárakból található. Alapvető összetételt értelmez, s ennek megfelelően túlságosan leegyszerűsített. De nem annyira mégsem, mint manapság szoktuk néha az ehhez kapcsolódó fogalmakat. Például így: ...ha nincs iroda, nincs írnok sem, ha nincs írnok, nincs bürokrácia stb. Epébe mártott tollal fabrikálnak e tárgyban ha- miskás történeteket némely írók, s a szkeptikus szolnoki polgár pedig jóravaló amatőr közgazdászként taglalja az íróasztal láncreakcióit, ha tudomására jut, hogy valahol új irodaház épül. Pedig épül! Nem az érintettek bosszantására, de a megyeszékhely legmagasabb, legimpozánsabb épülete lesz. Címerképpen akár homlokzatára véshetik a golyósiront és logarlécet, vagy ha úgy tetszik a pecsétnyomót és az aktát. Többszáz irodában ezernyi „írnok”, igazgatók, főmérnökök és mérnökök, közgazdászok és közgazdasági szakértők, szervezők és üzletemberek, főelőadók és előadók, valamint gépírónők altisztek és hivatali > kisegítők. Ez azután már mégiscsak sok — mondhatják a hivatalok harcias ellenzői, de továbbra is kénytelen vagyok e tárgyban ellenkezni. Nem sok, hanem kevés! Szolnok centrumában a tervek szerint három irodaháznak kell, illetve kellene épülni. Ebből az egyik ez a 22 emeletesnek szánt, s melyhez, ha minden jól megy rövidesen hozzáfognak. A másik kettőnek az ügye sehogy sem áll jelenlegi Akiknek kellett volna az épület, visszaléptek. irodaházra van szükségük, saját nyereségükből kell képezni az építkezés költségeit Egy év alatt viszont a kisebb vállalatoknál — épp azoknál, melyek a legmostohább körülmények között dolgoznak — nem jött össze annyi pénz. így hiába „kiadó” illetve eladó még másfél szint a városközponti tizenhét emeletesben, egy szint ára itt három és fél millió forint. De ha még megvan a pénz akkor sem megy minden simán. Ugyanis irodaház építési tilalom áll fenn jelenleg. Tehát különleges indok és különleges engedély nélkül a vállalatok még saját eszközeikből sem létesíthetnek új irodaházat. Itt is, ott is áthághatatlan akadályok s az „írnok és iroda” problémája a helyi szakigazgatás nem kevésbbé égető gondja, mint a lakáskérdés. * Toldozott székházak Az ,1968-ban képződött eszközökből a vállalatok jó része toldozza, foltozza székházát, hogy bővíthesse apparátusát, dolgozóit emberhez méltó körülmények közé juttassa. Régen lebontásra érett, városképet csúfító épületeket, telephelyeket újítanak fel, bővítenék, mert erre nem vonatkozik a tilalom. Ugyanakkor nem lehet tető alá hozni egy rendkvül gazdaságosan építhető és Üzemeltethető közös vállalat székházrendszert, mely egyben egy sor urbanisztikai problémát is megoldana! Egyben lakásokat, termelésre vagy raktározásra alkalmas fedett helyiségeket szabadítana fel. A 2-es számú irodaház egész épületére igényt tart például a főleg nőket foglalkoztató ruházati vállalat olyan arányban amilyenben a még ott levő irodák kiköltöznek. • Az egyszerű bővített mondatot, tehát még tovább kellene bővítenünk. Azzal, hogy az iroda a vállalat működési helye, ha fejlődik a város, növekednie kell intézményeinek is. Palatínus István közös gazdaságok melléküzemágairól hű képet adó brosúra is ösztönözni akarja a szövetkezeteket. öt emeletnek nincs gazdája De ez a’ 22 emeletes is -tulajdonképpen csak 17 emeletes lesz. öt emeletre néni akad senki. A Tiszántúli Mezőgazdaságfejlesztési Intézet foglalja el benne a legnagyobb helyet és partnereivel innen irányítja, illetve szervezi a következő ötéves tervek legnagyobb beruházását a kiskörei vízlépcsőt. Kevesebb helyen elfér a KPM Közúti Igazgatóság és a Magtermeltető. Nem fejeződött még be a tárgyalás a kiskereskedelmi vállalatok „beszállása” ügyében. Másfél szintnek még egyáltalán nincs gazdájaj És nincs a másik két épületnek sem, melyeket eredetileg az olajos vállalatoknak és a város lakóházaiban szerteszét működő kisebb vállalatoknak, intézményeknek szántak. No, lám-lám — így néz ki f— annyi irodát akartak itt csinálni, amennyi tisztviselő nincs. Ezzel szemben a helyzet más, s néha igen groteszk; A közületelhelyezés a városi tanács igazgatási osztályára tartozik. Szinte naponként ostromolják is helyiségekért, főleg irodákért. Egyrészt azok az Intézmények, melyek mostoha körülmények között dolgoznak, de még jobban ennél azok a szervek, melyeknek irányító hatósága — úgymond — elrendelte, hogy a továbbiakban a megyeszékhelyen kell működniök. A tanácsnak is hely kellene Nos ebben az ügyben annak a tanácsnak kellene segítségükre lenni, melynek százéves székháza maga is a végét járja, az első emelet életveszélyes. Az elhelyezőknek pedig legfőbb gondja, hová helyezzék az építési és népművelési osztályt, melynek falai. és födémé már egyre fenyegetőbb. Helye a száz éve méretezett épületekben már az államigazgatásnak sincs, de kötetekre menő irodalma azoknak a tárgyalásoknak, melyek során megoldást próbáltak találni egy új közűiét elhelyezésére vagy igyekeztek eldugni a lebontásra ítélt házakban székelő szerveket A megoldás pedig kézenfekvőnek látszik: nosza, ha így áll a dolog, építsük azokat az irodaházakat minél hamarább, költöztessük be a FÜSZÉRT-et, Gyógyszertári Központot és a többieket a „tanyasi’’ irodaházból. Egy emelet három és fél millió Csakhogy közbejött vala- az ingyenes beruházások, mi; Az új gazdaságirányltá- Azoknak az intézményeknek, si rendszerben megszűntek melyeknek székházra, vagy Csináljunk konkurenciát! A monopolhelyzetben lévő gyárnak sem fenékig tejfel! Nem, ezt igazán nem lehet mondani... Hallgassák csak meg a N1KMÜ, a Nikkelipari Művek esetét. Oh, milyen büszkén nyilatkozott a vezérigazgató annakidején: „Országos vállalat lettünk Cégünk gyakorlatilag „ teljes magyar nikkelipar fölött rendelkezik. A hajtútől a nikkelezett elefántig minden a mi gyárainkban készül”. Addig nyilatkozott, amíg azon vette észre magát: o sajtóban mind hangosabban olyan hangok hallatszottak, hogy a nikkeliparban valami nincs rendjén. A N1KMÜ vevőinek egyi- ke-másika panaszkodott, hogy nem kapja meg idejében a nikkelszállítmányokat, ami nem lett volna baj. ha hozzá nem teszi: „Vajon a késedelmes szállításban nincs-e szerepe annak, hogy a szállító cég monopolhelyzetben van a piacon?" Így kezdődött. De a tüzérségi tűz „ NlKMÜ monopolhelyzete ellen tovább erősödött. Idézzük az idevonatkozó sajtóközlemények címeit: „Eszik nem eszik — nem kap mást. Alcím: NIKMÜ-éknél valami bűzlik...” „Arukinálat, vagy ultimátum? A NlKMÜ azt tesz. amit akar.” „Mám- mutváilalat — agyaglábakon.” Még ilyen bulvárhangú cím is akadt: „Választhat; vagy „ NIKMÜ-től rendel — vagy sehonnan!” A Nikkelipari Müvek vezérkara akkor lett csak igazán ideges. amikor gazdasági korifeusok nyilatkozataiban is felbukkantak hasonló hangok. „Meg kellene vizsgálni — hangzott az egyik baljós célzás — nem kelle- ne-e egészséges versenyszellemet létrehozni, hogy az megakadályozza a monopolhelyzettel « szükségképpen együttjáró kényelmeskedést.” Ez a lövés talált. A NlKMÜ vezérkara egy emberként ugrott talpra. A vezérigazgató szavai vészkiáltsáként süvöltöttek végig n tanácsteremben: — Valamit tenni kell... Néhány hónap múlva a nyilvános bírálatok elcsendesedtek. Nem emlegették már n NlKMÜ monopolhelyzetét. mert az megszűnt. Történt pedig ez a következőképpen. A NlKMÜ vezérigazgatója kijelentette: — Ha verseny kell — csinálunk mi! A vállalatból kivált a kettes számú gyárrészleg és NOVAN1KK néven nagy reklámkampány közepette megjelent a piacon. A NOVA- NIKK igazgatója (korábban gr NlKMÜ főtechnológusa) sajtófogadást tartott. * ott toW nyilatkozott az újságíróknak: „Megtörjük az öreg, fogatlan oroszlán monopóliumát.” A NlKMÜ vezérigazgatója azonnal válaszolt a támadásra: „Nagy hagyományokkal rendelkező cégünk nem fél a nikkelipar holmiféle kon- kurrenciájától. Évtizedes gyártási tapasztalataink garantálják termékeink minőségét.” A NOVAN1KK sem maradt adós: „Mi nem évszázados ócskaságokat gyártunk. Üj gyár — korszerű, termék!”... Zártkörű banketten ünnepelték a NOVANIKK megalakulásának egyéves évfordulóját. Az asztalion „ NlKMÜ vezérigazgatója ült, ö mondott pohárköszönt öt: — Ürítem poharamat a mi kedves gyermekünk és kíméletlen versenytársunk, az egy- esztendős NOVANIKK egész- s égére. Csak azt kívánom: támadjatok minket teljes erőből, szidjátok gyártmányainkat, aminthogy mi is ékesszólóan fogjuk ócsárolni a ti készítményeiteket. Amióta megindítottuk egymás ellen ezt az ádáz harcot, nyugton hagynak bennünket. Mi több: nincs messze az az idő, amikor a közvélemény újra követelni fogja „ nikkelipar nagy családjának újraegyesülését!... A sajtóban ismét napirendre került n nikkelipar helyzete. Idézünk néhány jellemző címet: „Áldatlan test. vérharc a Nikk-szakmában”. „Nem konkurrencia kell — hanem nikkeláru!” A helyzetet azonban leginkább egy ifjú közgazdász cikke jellemezte: „A nikkeliparban a két szembenálló vállalat versengése nem járt azzal a jótékony hatással, amit vártak tőle. A NlKMÜ és a NOVANIKK közti kon- kurrenciaharc negativ következményei „ közgazdasági elméletek egész sorát döntötték halomra. Valószínűleg olyan új rejtélyes törvény- szerűséggel állunk szemben, amelynek mélyebb értelmét egyelőre még nein vagyunk képesek megfejteni.” i (nőve)
