Szolnok Megyei Néplap, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
1968. november CT. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • • 0(száztól ötszázezerig Két évtizedre emlékezve Érdemes bemutatkozni Húsz év nagy idő. Visszaemlékezni sem könnyű ró: a két évtized előtti feljegyzések papírja is elsárgult, tintája is elhalványult mostanra. Hét idős munkás gondjában azonban alig fakult valamit a jeles őszvégi nap: 1948. november 15-e. Tizenöten adták össze ekkor a csekélyke anyagiakat, kéziszerszámot, tűzőgépet, kj mit a közös suszterájhoz. Közülük heten ma is itt vannak: Farkas György, Herczegh Imre, Németh András, Iglódi Sándor, Bárdos Mihály és neje, született Vida Eszter valamint Fodor Dezső... Naponta bejárnak munkahelyükre azóta Is, melyet kisipari termelőszövetkezetnek néVeSTEir most- már, de^inkább a szövetkezeti nagyüzem illenék rá. Több, mimRSromszáz ember dolgozik az üzemházban, s a még szétszórt műhelyekben szerte Mezőtúron, Az elg6~ évben még 400— S00 pár cipőt készített a kis csoport, s egy esztendő alatt ezer forint haszon lett Tavaly meg már 122162 pár lábbeli hagyta el a gyártó- köröket De még milyenek. A világpiacon is megteszik Majd minden itt készült termékre vevő az angol, dán nyugatnémet és szovjet kereskedelem. összesen 596 OOfl pár cipő készült itt el ösz- szesen, annyi amennyiből a megye minden lakójának jutna egy pár. (Bárcsak jutna, ezeknek nem válik le a talpa!) 1960-ban kapták az első megrendelést exportra, azóta B3 000 000 forintot inkasszáltak közvetve a külföldi vevőktől. s húsz év alatt képződött nyereség megközelíti a húszmillió fórintot. A szövetkezet ingatlana, ingósága és befektetett pénze az ötSzombaton a Magyar Tudományos Akadémián az onkológusok és az anaesthesio- lógusok tanácskozásaival befejeződött a magyar orvostudomány idei nagy seregszem. .léje, a Semmelweis ünnepi hét. Az onkológusok ? radioaktív izotópoknak a rák felismerésében és gyógyításában történő alkalmazásáról tanácskoztak, az érzéstelenítés és az újraélesztés szakemberei pedig az újraélesztés közGyönyörű új .bérházak sorakoznak a szolnoki vasútállomás szomszédságában. A Mátyás király úti állami és szövetkezeti lakóházak. Egy új városnegyed van itt kialakulóban, a leendő nagyváros része. S hogy mégis régi falusias a szombat délelőtti kép,, i > „az én babám megy a kútra” dallamára, az anhak köszönhető, hogy az új lakótelepen nincs víz. Harmadszor történik, hogy hét végére megszűnik a vízszolgáltatás és az ott lakók, már csaknem száz család, mehetnek a kútra, sorbanállni. Elterjedt a lakótelken, hogy a „vizeseknek” szabadszombatjuk van és ha a hét végén csőtörés, vagy más műszaki zavar keletkezik, akkor ne igyon, ne főzzörr, ne tisztálkodjék a Mátyás " király úti dolgozó! Erről az jutott volna eszünkbe, hogy nem lenne talán egészen jó dolog, ha például a tűzoltóknál és a mentőknél is bevezetnék a szabadszombatot, — ha igaz lenne, hogy a „vizeseknél”. a Víz. és Csatornaműveknél ■abadszombat van. ■incs szabadszombatjuky és millióhoz jár közel. Megfogant, szépen bokro- sodott a húsz éve elvetett mag, az alapítók büszkék lehetnek rá. Rájuk és saját munkájukra pedig a később csatlakozók, az új generáció, a fiatalasszonyok, lányok, fiúk egyre gyarapodó serege Tegnap emlékeztek ünnepélyesen a városi kultúr- házban valamennyien a húS2 év előtti ősz végi napra az azóta eltelt időre, s osztoztak velük a kedves emlékekben a vendégek, a városi párt, tanács és társadalmi szervek képviselői, a testvérszövetkezetek küldöttei. Balogh Ferenc, a szövetben bekövetkezhető kórházi ártalma megelőzéséről tárgyaltak. Dr. Zoltán Imre profesz- szor, az ünnepi hét rendező- bizottságának elnöke a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondta, hogy ezen a héten 15 orvostudományi társaság tartott kongresszust, csaknem másfélezer hazai és külföldi szakember részvételével. Több mint hétszáz előadás hangzott el. nem is a vízszolgáltatást végző vállalat a ludas a Mátyás király útiak panaszában. A meghibásodás — egy jámbor dömper rágurult a parkosítás során a csőveztékre, — a vízórán belül keletkezett, tehát nem a Vízművek „portáján”. Az építkezést végző ÉVM Szolnok megyei Építőipari Vállalat kötelessége a hiba kijavítása. Ott viszont tényleg szabadszombat van, dehát... De ezen a ponton megállt a toliam a papír felett: bűnbakot keresünk, vagy vizet? Azt hiszem a Mátyás Király útiakat legkevésbé az érdekli, hogy kik miatt nincs víz és legjobban az, hogy ne töltsék már a harmadik hétvégét is víz nélkül. A csőtörés pénteken történt, az építőipari vállalat műszaki osztálya megkérte a Vízműveket, hogy legyenek a lakosság és a vállalat segítsé. gére, hárítsák el a hibát. A vízművek vállalta ezt, és lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy néhány órán belül megindul a vízszolgáltatás az új lakóházakban. Ha ez így lesz, akkor ezúttal nincs bűnbak, de van víz. Es ez a fontos. — ti -* kezet elnöke meghatott, meleg szavakkal emlékezett az eltelt esztendőkre, gondterhelten beszélt a jövőről, a vezetőség beruházási, szervezési, fejlesztési terveiről. A szövetkezet is vállalkozás, háromszáz ember megélhetése függ a kollektíva és a vezetőség döntéseitől, elhatározásaitól. A következő két évtized sem lesz végig sima diadalüt. De a küzdelmes évek kétségtelenül tovább gyarapítják, fejlesztik majd-a közös üzemet. A jubilájó szövetkezet tagjainak. dolgozóinak őszintén kívánjuk ezt. P. L Tiszaföldváron, e szolnoki járáshoz tartozó nagyközségben három ' függetlenített KISZ-titkár is dolgozik. Kettő a község immár országos hírű termelőszövetkezetében, egy pedig községi titkárként Tiszaföldváron mintegy ezerötszáz KISZ-korú fiatal él. Feljegyeztem néhánynak az — utcán át kimért — gyors ' véleményét a KISZ-ről. Két kislány várakozott« a martfűi busznál: _ A KISZ? Hát ahogyan én tudom nem sokat csinálnak. .. Igaz, én a gyári szervezetben vagyok... — Még egy rendes zenekart sem tudnak összehozni. A Lenin Termelőszövetke- 'zet egy traktora mellett két fiatalember beszélgetett. Rakodók. — A KISZ? Taggyűlésre eljárok. Nem nagyon mondanak ott se semmit.. — Én kaptam a múltkor színházjegyet. Az jó volt. Busz jött értünk, az vitt be minket... Egyetlen kérdésem volt még mindenkihez; gondjaikkal, bajaikkal, terveikkel megkeresik-e a KISZ titkárukat? Senki sem felelt igennel. A munkanapló A községi KISZ bizottság helyiségében aztán megkíséreltük a három függetlenített KISZ-titkárral, elkészíteni egyetlen hetük munkanaplóját Afféle kései normakönyv volt ez. — Kötetlen munkaidőben dolgozunk mind a hárman — mondta Busi József, a községi KISZ bizotsag titkára. — nehéz lesz hát a számadás. — Különösen így, hogy én például a járási tanács tagja, a sportkör elnökségi tagja, oktatási bizottsági elnök is vágj Csak úgy mellékesen. Tóth í ászló a Szabad Nép Termelőszövetkezet titkára, közben elővette kis noteszét és diktált: Az ország nyugati határai mentén még javában dúlt a háború 1945 elején, amikor Szolnokról néhány tagú küldöttség Budapestre igyekezett, élén a város polgármesterével. Nem élelmiszert, ruhaneműt mentek kérni. Építészeket kerestek a város rendezési tervének elkészítésére, az új Szolnok felépítésére. Elévülhetetlen érdemük a város akkori vezetőinek, hogy bár látták a szorongató lakáshelyzetet, a romokban heverő várost, — nemcsak a pillanatnyi gondok megoldására törekedtek. Már a jövőbe néztek. Elsődleges feladatuknak a tudatos és tervszerű városfejlesztés alapjának megteremtéséí~Íé- kintették. Később éppen ezt kifogásolták, sokan. Miért nem építi be a város a foghíjakat, miért bontat le utcasorokat, s építtet oda új házakat, intézményeket? Ma már tudjuk ez volt a helyes út. Szolnok tervszerűen fejlődött s napjainkban gyorsan épülő, szépülő Tisza- parti város. S milyen lesz évek múlva? Tulajdonképpen minderről szó volt azon a vitán, amelyet a Magyar Urbanisztikai Társaság budapesti klubjában rendeztek „Szolnok bemutatkozik a fővárosnak” címmel. Igen, az urbanisztikai társaság e kezdeményezésével nagyszerű vitafórumot teremtett. Hozzájárul ahhoz, hogy egymás tapasztalatainak kölcsönös megismertetésével segítsen a gondok megoldásában. Azzal, hogy szakemberek a városok fejlesztésére vonatkozó terveket, elképzeléseket megismerik, megbeszélik, lehetőség nyílik például arra is, hogy a különböző variációk közül — egy-egy város fejlesztésénél — azt a módszert, elképzelést válasszák, amely leg— Hétfőn négy órás megbeszélésünk volt a szövetkezetben. Aztán jelentést írtam az osztálynak. Este kerültem haza. Kedden mindig a marxista egyetemen vagyok. Szerdán vezetői megbeszélésünk volt a tagkönyvcserék- ről. Arra készülni is kellett. Csütörtökön a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén kellett ott lennem. Pénteken egy egiésznapos értekezlet Martfűn. Szombaton munka- bizottsági ülésünk volt. Bíró Ernő programja sem sokban különbözik. Hat nap neki is hat értekezletet, megbeszélést kínál. — Mindig akad valami. A vb-n, Martfűn, és a vezetőségi megbeszélésen ott leszünk mind a hárman. Nekem lesz egy sportköri programom is. Ezenkívül forgató- könyvet írok az öregek napjára, és meg kell beszélnem az oktatási programot. Szombaton pártbizottsági ülés. A rendezvények Nem ő meséli el, hogy maga takarít és fűt a bizottság szobáiban. Ügy érzem hát, jogos a kérdésem: — Mit tudnak hárman a faluról, a falusi fiatalok személyes gondjairól? Hányán, ég hogyan keresik meg őket a KISZ-tagok? Van-e ’dejük. kedvük, „lelkizni” is néha? Hiszen ezt is igényelnék tőlük. És ha valaki azt mondja, hogy a KISZ nem sokat csinál, ezért ,.is” mondja. A rendezvények száma itt sem kevesebb, mint másutt. Innét is elmennek kirándulni, inn'en is megnéznek egy-egy színházelőadást. És már szervezik azt a busz megállónál is hiányolt zenekart. De a hat-hét ülés,- megbeszélés, nem sok időt hagy a beszélgetésekhez. Három egyforma sóhaj felel a befejezetlen kérdésre ők mondják el; hitük szerint a jó KISZ titkár az, aki minhasznosabh, a leggazdaságosabb, s amely nem utolsósorban esztétikailag Is a legszebb városképet eredményezi. Az sem mellékes tény, hogy a fővárosban élő, dolgozó szakemberek Ilyen találkozásokon közelebbről Is megismerhetik a vidék gondját és tapasztalatokat szerezhetnek a hogyan továbbhoz. Volt Ciki megkérdezte; a bemutatkozások, a viták rendezésének sorát miért éppen Szolnok kezdte. Hiszen ennél a városnál sokkal nagyobb Szeged, Debrecen, Miskolc, vagy Pécs. Lakosságot, területet tekintve ez így Is van, de jelentőséget tekintve Szolnok most a legelsők közé. került. Miért? Ez az a város, amely elsősorban számításba jöhet akkor, amikor Budapest tehermentesítéséről beszélünk. Ez az a város, amely összefogja a keleti országrész felé vezető vasútvonalakat, s amely kapuja lehet egy közvetlenül Nyugat felé vezető útvonalnak Isi Általában a vasút' léte, a vasúti hálózat kiépítése mindenkor nagy szerepet Játszott Szól nők életében, fejlődésében. Itt vezetett az ország első leghosszabb vasútvonala az 1840-es években. Fontos vasúti csomópont lett a századfordulón, s ma mind a személyforgalom, mind a teherszállítás nagysága tekintetében a városok között a harmadik helyen áll. És most a vasúti rekonstrukció újabb nagy perspektívát nyit Szolnok fejlődése előtt A tervezőmérnökök egyre többet beszélnek arról: gazdaságos lenne, ha kiépülne a Szolnokot Székesfehérvárral közvetlenül összekötő vasútvonal. Nemcsak Budapestet lehetne tehermentesíteni ezzel, hanem meggyorsulnának den tagot személyes barátként ismer. Aki a tagok között éL — Engem megkeresnek néha — mesélte Busi József. — De van, aki háromszor keres, és mégsem talál. Negyedszer persze nem jön. És a barátai sem jönnek. — Nálunk a múltkor felmondott egy fiú. Addig nem ismertem. Akkor beszélgettem vele. Pontosan ezért mondott fel. És ez már érdekvédelem. A munkánk. . Három függetlenített KISZ-titkár vitatkozik. Szenvedélyes most ez a. vita. De ha az utcán at hallott véleményeket idézem, tudom: kevés a híd, az ottani közömbösség és az itteni szenvedély között. Ök valameny- nyien érzik is ezt: Az aprómunka — A legfontosabbra, a politikai aprómunkára marad a legkevesebb idő. Pedig egy- egy határozat, amit mi itt megkapunk, szó szerint sohasem értelmezhető. A helyi gyakorlattal ötvözötten kellene mindent végrehajtanunk. Nagy-nagy hely. és ember- ismerettel. Dehát... Valóban: dehát mikor? — Ha egy községből csak egy titkár menne el egy megbeszélésre, ha mi jobban eaz- dálkodnánk, vagy ha jobbap gazdálkodnának velünk... De hát a meghívó is diktál. Busi József és Tóth László egy kislányról beszél. aki börtönből jött haza. Sok baj volt vele. Most má' „egyenesben” van. Bíró Ernő egy- fiúról, aki tizennyolc munkahely után végre megállapodott. És most nem érzem a hidak hiányát. de tudom, hogy a KISZ munkájáról írt jelentéseikben ez a kislány és ez a fiú, ezek a fiatalok talán nem is szerepelnek. Pedig a legrangosabb helyen, talán nekik kellene szerepei- niök. Bartha Gábor • Nyugatról Keletre Irányuló szállítások, a tranzitforgalom, amely nem kis jövedelmet biztosít a népgazdaságnak. Nem la szólva arról, hogy ez megvalósuljon — mindössze 50—60 kilométeres vasútvonal megépítése szükséges s akkor nem kell a budapesti teherpályaudvarokat sok-sok milliós költséggel bővíteni Ez az egyik alapja az elképzelésnek, hogy Szolnok fekvésénél fogva alkalmas regio központnak. A másik alap a folyó léte. Ha megépülnek a tiszai vízlépcsők — a második és a harmadik — nagyobbarányú szállításokat lehet lebonyolítani a Tiszán. A harmadik alap, hogy sokfajta iparral rendelkezik a város — például vegyiparral, építőiparral stb. — s a közelében is olyan városok, községek vannak, ahol szintén megtalálható a cipőipartól, a gépipartól kezdve az élelmiszeriparig minden. Éppen ez a nagy választék lehetőség vonzza az embereket, hogy Szolnokra települjenek! Az 1950-es évek végén még olyan elképzelések voltak, hogy Szolnok lakóinak száma körülbelül az ezredfordulóra éri el a 80—90-ez- ret. Ha viszont a jelenlegi nagy fejlődési ütemet nézzük— évenként mintegy háromezerrel nő a város lakóinak száma s ez az ütem hatszor nagyobb mint a fővárosé .— kiderül, hogy az ezredfordulón Szolnokon körülbe- Uü 120 ezer lakossal kell számolni. Tehát ennek megfelelően kell végezni a város rekonstrukcióját, építkezni a jövőbe látóan, ennek megfelelően létrehozni különböző intézményeket, Szolnok távlati fejlesztési, általános rendezési terve nem is olyan soká elkészül. Nagyvonalakban azonban már most kirajzolódik előttünk a leendő nagy ipari város képe. A most még inkább földszintes házakból álló Szolnok helyén, sokszintes épületek — 10, 18, 20, 22 emeletes házak — emelkednek majd. üjabb és újabb területen kell nagyobb lakásépítkezéseket megvalósítani. A tervezők elképzeléseik szerint a városközpontban kap helyet, a kulturális, a bevásárló központ, ott lesznek a különböző hivatalok, intézmények. Természetesen ezeket is úgy kell építeni, hogy megfeleljenek majd a regió központ kívánta követelményeknek. Az úgynevezett kisgyepi részen 3500—4000 lakás, főként társasházak építésére van lehetőség. S hogy ne'kelljen a város déli részén lévő ipartelepre a városon át utaz- niok a munkásoknak, meg kell találni a legkézenfekvőbb megoldásokat. Lakásépítésre továbbra is megfelelő terület a Vosztok úti lakótelep. Egy új városrész kialakítására szintén jó lehetőség nyílik Alcsiszigeten, a Holt-Tisza partján. E terület előnye, hogy fejlesztésére az ezredforduló után is lehetőség nyílik. Az utazás nem lesz nagy gond, hiszen megépül egy új körút, a Zagyva-parti városrészt közvetlenül összeköti a déli iparteleppel. Ugyanakkor a t-es főközlekedési út, amely most még a városon halad, átéDÍtése után délről a város alatt vezet el. mintegy átköti majd az ipartelepet a Holt- Tisza-parti új Szolnokkal. Az ember kellemes környezetben akar élni. élvezni a technika nyújtotta kényelmet. Ezért a városfeilesztési, városrekonstrukciós terveket úgy kell készíteni, hogy az, az ember javát szolgálja. Hogyan tegyük ezt? Erről beszélgettek Budapesten neves szakemberek. Városvezetők. amikor Szolnok bemutatkozott a fővárosnak. Varga Viki óira A »kis” körön angol exportra eddig 49 ezer pár autós cipőt készítettek év végéig még tízezer párat foltnak gyártani. Véget ért a Semmelweis ünnepi hét Kötetlen munkaidőben Három függetlenített KISZ titkár hat-hat napfa Kiskút, kerekeskút. . .