Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

1968. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Sugárágyúval a baktériumok ellen Zászlóbontás tizenkét év után Űj kommunista párt Nyugat-Németországban A legtöbb ember számá­ra a „radioaktivitás” szó csak a halálos veszedelem egyik elnevezése: a radio­aktív sugárzás számukra egyértelmű a megsemmisü­léssel. Az atomenergiát in­kább átoknak, mint áldás­nak vélik. Nem csoda te­hát, ha az emberek min­dent, amit csak némileg is meglehet gyanúsítani a ra­dioaktivitással, távol akar­nak tartani maguktól. Ért­hető is az idegenkedés, hi­szen még élénken emlék­szünk Hirosima és Nagasza- ki pusztulására és nem mú­lik el nap, hogy az újságok ne hangsúlyoznák: az egész emberiség az atombombák árnyékában él. Pedig a radioaktív anya­gok sugárzása — ésszerűen alkalmazva és kellően el­lenőrizve — valóban nagy áldás az egész világ számá­ra. Nemcsak a tudományos kutatások minden terén ad óriási előnyöket, nemcsak energiatermelésre és min­denféle technikai célokra használható, legújabban szerepet kapott a világ élel­mezésében is. Segítségével valószínűleg az emberek mil­liói menthetők meg az éh­haláltól. A valóságban egy­szerűnek látszó dologról van szó: radioaktív sugárzás al­kalmazáséval csírátlanítani, illetőleg konzerválni lehet az élelmiszereket. A nagy sugáradagok veszélye Amerikában és Európában is már csaknem két évtizede kísérleteznek ezzel a tartó­sítási móddal, de a közel­múltig sehol a világon nem engedték meg a radioaktív sugárzással konzervált élel­miszerek forgalombahozata- lát. Az a veszély áll fenn ugyanis, hogy a besugárzott anyag kisebb-nagyobb mér­tékben maga is radioaktív­vá válik, vagy az egészség­re ártalmas új anyagok kép­ződnek benne. A félelem nem is alaptalan. Kiderült ugyanis, hogy a hús tökéle­tes sterilizálásához 5 millió rád (1 rád a sugárzásadag egysége) szükséges. Ilyen nagy adag sugárzás hatásá­ra azonban egyes élelmisze­rek íze, például a marhahú­sé, annyira megváltozik, hogy élelmezési célokra már nem alkalmas. A disznóhú­son viszont nem vehető ész­re elváltozás, de félő, hogy az erős besugárzás hatásá­ra a húsban radioaktív ré­szecskék képződnek, ame­lyek azután a szervezetünk­be jutva komoly ártalmakat jelentenek: Az élelmiszeriparban azon­ban nincs is szükség tökéle­tes sterilizálásra, megelé­gedhetünk, az úgynevezett sugárzásos pasztőrözéssel, amelyhez 100—500 000 rád is elegendő. Az ilyen sugár­zásadag már annyira steri­lizál, hogy a friss húsfélesé­gek eltarthatósága mélyhű­tés nélkül is több nappal megnövekszik. Könnyen el­gondolható, mit jelent ez a nyílttengeri halászat szem­pontjából, hiszen az ilymó- don besugárzott hal az óceán közepéről is frissen érkezhet, az onnan akár 5000 kilométeres távolságban le­vő európai, vagy amerikai városokba és konzervgyá­rakba. Az élelmiszer tartósításának új útjai Még kisebb sugárzásada- gokkal is (10 000—50 000 rád) megakadályozható a burgo­nya csírázása és elpusztítha- tók a növényi eredetű élel­miszereket károsító rovarok. Ha tekintetbe vesszük, hogy a világ élelmiszer termelésé­nek átlag egyötödét pusztít­ják el a rovarok, patkányok és más kártevők, és hogy a veszteség a trópikus vidéke­ken eléri az 50 százalékot is, rögtön kitűnik, hogy milyen fontos szerepet kaphat a rizs és a gabonafélék sugár- kezelése ezekben az orszá­gokban. Ha a veszteségeket akár csak 10—15 százalék­kal lehetne csökkenteni, az emberek százezreit lehetne megmenteni az éhhaláltól. Ilyen sugárzáshigiéniai ke­zelés igen alkalmas a disz­napjainKban előidézni. Ä hajdani polgári liberalizmus viszonyainak emlékét lát­szik felidézni, s újra életre kelteni. A választásnak, a látszat-választásnak szabad­ságát s lehetőségét biztosít­ja ugyanis így dolgozó tö­megei számára. Hiszen bár­ki véleménye, igénye, meg­győződése szerint választhat militarista, nyílt s vad anti- kommunista nézetek, mo­dernizált” új-fasíszta ideoló­giák. hagyományos konzer­vativizmus, ideológiamentes­séget hirdető hazugságok vagy kispolgári illúziók, .,megszelídített” s legális lát­szat-marxizmus, marxizált elméletek s reformista tanok között egyaránt. Lényegében azonban csak a polgári és kispolgári világnézet egyes válfaiaí s változatai közölt választhatott. Ha az egyén még mindig úgy érzi. hogy for­radalmi erő. tettvágy él benne, valóságos indulatok fűtik a fennálló polgári tár­sadalommal szemben, s a vi­lágnézetek e felsorolt skálá­ján sem talált igényeit ki­elégítő ideológiára. akkor ám. küzdiön. küzdhessen a »minden ivari társadalom­nóhúsban lévő trichinák és a marhahúsban található ga- landféreg borsókák megölé­sére és a salmonella-fertő- zések terjedésének megaka­dályozására. A trichinák és borsókák csupán Afrikában évente sok ezer tonna mar­hahúst tesznek felhaszná­lásra alkalmatlanná, s a salmonella-veszély leküzdé­se pedig főleg Közép-Euró- pában fontos, mert a salmo- nella-fertőzések száma itt növekvőben van, és a gyári­lag feldolgozott húsfélék fel- használásának terjedésével a veszedelem még fenyege­tőbb. Az ilyen készételek, egyszerű felmelegítése nem öli meg az esetleg bennük levő solmonellákat. A mondottakból szemmel látható, mennyi előnyt je­ban” szükségszerűen fellépő torzulások és elfajulás ellen. E harcot pedig — igyekez­nek világgá kürtölni, sugá­rozni 9 „tanácsolni” minden­kinek — a szocialista orszá­gokban kell először is meg­vívni. Ha pedig Nyugaton is ilyen küzdelemre kerülne sor. akkor e harcban már nem lehet .az ivartól s a tömegfogyasztástól megfertő­zött’ ipari proletáriátus a vezető erő. Csakis a még önállóan nem kereső s »et nem kötelezett’ ifjúság, a diákság. Igjr pedig már Her­bert Marcuse „prófétai” ta­nai is — különösen kritikus történelmi pillanatokban — olyan ideológiák, melyek el­homályosítják a valóságos és nemzetközi méretű osztály­harcnak tényleges és fő front­vonalait. Hangsúlyozni szükséges: számtalan olyan közgazdaság,- s történelembölcselet szüle­tett s születik bizonyára e napokban is Nyugaton, melynek szerzője, hirdetője s magyarázója — szándéka szerint — antikapitalista. S a jelenkori polgári társada­lom viszonyainak valamiféle lenthet az élelmiszerek ra­dioaktív sugarakkal való ke­zelése. A sugárkezelésnek nincsen semmiféle technikai akadálya, mert akár részecs­kegyorsítókkal, akár pedig radioaktív készítményeket magukba záró sugárágyúk­kal könnyen elvégezhető. — Természetes, hogy az élel­miszereket pontosan megha­tározott és ellenőrzött elekt­ronsugár, vagy gammasugár adagokkal kellene tartósíta­ni, de az adagolás és ellen­őrzés sem megoldhatatlan technikai probléma. Az eddigi eredmények el­lenére is még mindig félnek ettől az eljárástól, mert 1—2 évtized tapasztalatai még nem jelentenek elegendő biztonságot arra, hogy a be­sugárzással tartósított élel­miszerek valóban teljesen veszélytelenek az emberre nézve. Európában még min­denütt tilos a sugárzással tartósított élelmiszerek for- galombahozatala. Az USA, a Szovjetunió és Kanada azon­ban már megengedte a kis sugárdózissal tartósított, il­letőleg csírázóképességétől megfosztott burgonya árusí­tását, sőt az USA-ban há­rom mozgó és kilenc hely- hezkötött besugárzó beren­dezéssel már különféle élel­miszereket tartósítanak. Rablás — indiai módra Az indiai hatóságokat nyugtalanítja, hogy a temp­lomokból és a múzeumokból egyre gyakrabban lopnak ér­tékes műtárgyakat. A tolva­jok a műtárgyakat a külföl­di turistáknak adják eh A tolvajbandák még fegy­veres rablótámadásokat is intéznek a múzeumok ellen. Nem régen például eav gengszterbanda lelőtte egy buddhista múzeum őrét. Lakhnau város múzeumából nem régen eltűnt, egy na­gyon régi, értékes ezüstsze­lence. Delhi nemzeti múzeu­mából 116 ősi arany- és ezüsttárgyat loptak el. A rendőrség feltételezése szerint Indiában kiterjedt aengszterszervezet működik, amelynek a templomokban cinkosai vannak. Megállapí­tották például, hogy az egyik bálványt, amelyet azután 6000 rúpiáért adtak el egy külföldinek, eav pap roko­nának a segítségével lop­ták eh kispolgári bírálatát fejti ki, fogalmazza meg. De nézetei­nek. nézetei egész rendszeré­nek téves. következetlen pontjait remegő kézzel tapo­gatja ki a fegyveres harc helyett a világ több terüle­tén gazdasági s ideológiai (küzdelemre kényszerített — világimperializmus. A bonni kormány ki akar lépni az olyan zsarnok- diktatúrák- sorából, mint a görög katonai junta, a portu­gál, vagy a spanyol fasizmus — így kommentálják általá­ban az NSZK kormánykörök „gesztusát”, amellyel tudo­másul veszik egy úi kommu­nista párt alakulását. Elad­hatóvá tenni a bonni rend­szert, demokratikusabb szín­ben feltüntetni önmagukat — ez lehet a magyarázata an­nak a döntésnek, amelyet a tartományi belügyminiszterek tanácskozásán hoztak: Min­den külön engedély nélkül megalakulhat egy úi német kommunista párt. amennyi­ben céljai nem ütköznek az alkotmány előírásaiba. „Az új kommunista párt— hangsúlyozza a szervező bi­zottság nyilatkozata — prog­ramját. harci formáit és mód­szereit a tudományos szocia­lizmus alapjaira támaszkod­va. valamint a Szövetségi. Köztársaságban érvényesülő gazdasági és politikai felté­telekből kiindulva fogja ki­dolgozni, tiszteletben tartja az alkotmányt, védelmezi az alkotmányban lefektetett de­mokratikus jogokat és alapel­veket. A megalakulással azokkal az alkotmány bizto­sította jogokkal élünk, ame­lyek a 21. cikkelyből adód­nak, miszerint politikai pár­tok alakítása megengedett. Követeljük, hogy az 1949 óta foganatosított antidemok­ratikus változtatásokat és korlátozásokat különösen a szükségállapot törvényeket érvénytelenítsék. Az alkot­mányban meghirdetett de­mokratikus elvek alapjám demokratikus megújulásért harcolunk a társadalmi élet minden területén U nasúlyozza a nyilat­11 kozat hogy a Párt a forradalmi német munkás- mozgalom hagyományait, Marx és Engels, Bebel, Lu­xemburg, Liebknecht és ThaLman hagyományait kö­veti és a náci diktatúra el­leni antifasiszta ellenállás szellemében fog működni. Célia az állam és a társa­dalom szocialista átalakítá­sa. „E cél azonban — írják — csak a munkásosztállyal, a nép nagy tömegeivel való­sítható meg, mert a szocia­lizmus feltételezi, hogy a po­litikai hatalmat a nép többi dolgozó rétegeivel szövetség­ben a munkásosztály hódítja meg.” A hatalomhoz vezető út politikájáról így ír a nyilat­kozat: „Olyan politikáért harcolunk, amely biztosítja az állandó gazdasági fejlő­dést és a teljes foglalkozta­tottságot. Meggyőződésünk, hogy a szociális bizonytalan­ságot nem lehel legyőzni és a tudományos-technikai fej­lődés problémáin nem lehet úrrá lenni addig, amíg a mindent kezükben tartó konszernek uralmát a gaz­daságban nem szorítják visz- sza és nem szüntetik meg." A bonni diktátorok kül­“ politikai elgondolásá­val szemben pedig a mai európai helyzetben egyedül iárható. reális német kül­politikát vallják: „Pártunk a meglevő határok elismerésé­ből indul ki és követeli az egyedüli képviselet igényé­nek feladását, az egyenjogú kapcsolatok helyreállítását a Német Demokratikus Köz­társasággal, az atomsorompó szerződéshez való azonnali csatlakozást, a fegyverkezési költségvetés leszállítását és a tevékeny közreműködést az európai biztonsági rendszer megteremtésében. Ma. ami­kor két német állam áll fenn, a nemzeti érdek és az európai béke azt követeli, hogy a Szövetségi Köztársa­ság és az NDK békés egymás mellett élésüket nemzetközi jog szerint kötelező megálla­podásra alapozzák." 1WI isodirendűvé válik an­* * nak a jelentősége, ho-gy miért engedett Bonn a bal­oldali erők nyomásának, mi­ért. milyen spekulációs szán­dékkal „tűri el” az új kom­munista Párt fellépését. Az európai haladó közvélemény számára magának a ténynek van történelmi jelentősége. Tizenkét év után újra lesz legális marxista—leninista pártja Nyugat-Németország munkásosztályának. Nemcsak számukra volt ez már ége­tően szükséges hanem az egész nyugatnémet közélet egészségesebb vérkeringése is megkívánta. Egy követke­zetes marxista párt szüksé­gessége mellett szól minde­nek előtt az a veszélyes iobbratolódás, amelv ez utóbbi években a nyugatné­met társadalmi és politikai életben tapasztalható. Ez a tendencia eddig is súlyos kö­vetkezményekkel járt. s még félelmetesebb tragédiák ké­pét idézi fel. Most az új párt — a majna—frankrurii programnyilatkozat efelől semmi kétséget nem hasy — világos alternatívát ad az uralmon levő, s Nyugat-Né- metországot az új háború fe­lé sodró, a német állam to­vábbi létét is kérdésessé tevő nagytőkés köröket képviselő pártok politikájával szemben. V. J. Heten egy kunyhóban Borzalmas életkörülmények a Párizs környéki nyomornegyedekben VOUS ALLEZ DÉTRUIRE MA BARAQUE? — kérdezi ijedt arccal Miguel Hernan- dez, három gyermek atyja, amikor a champigny-sur- marne-i Bidonville-ben ta­lálkozom vele. Miguel a portugáliai Co- imbra környékén levő fa­luját, kis földjét és néhány olajfáját néhány évvel ez­előtt hagyta el, hogy eljöj­jön ide, az ígéret földjére, Champigny-sur-Mame-ba, — anti-kavitalisia. nézeteket, a jelenkorban kialakult újfaj­ta .,legális marxista’’ iskolák tanait, a reformizmust, a revizionizmust s a kis- •polgári ál-forradalmisáaot és ál-radikalizmust egyaránt S éppen ehhez, olyan vi­szonylag egységes elvi ala­pot kísérel találni vagy ki­munkálni, mely — különféle változatokban s áttételekkel —- egyaránt elfogadható s cselekvésre ösztönzővé vál­hat burzsoá és kispolgár, re­formista és revizionista szá­mára. valamint a praletáriá- tus és fél-proletáriátusnak a fennálló tőkés viszonyokkal elégedetlen, azt gyűlölő, az­zal szembefordulni akaró, de elméletileg fejletlen s harci tapasztalataiban még járat­lan rétegei számára is. sok tízezer portugál máso­dik hazájába. Itt akadt szá­mára egy üres kunyhó, ő maga pedig rövidesen mun­kát talált, 3,20 frank órabé­rért: Amikor a hét végén megkapta első bérét, nem akart hinni a szemének. Három év alatt takarított meg annyi pénzt, hogy csa­ládja is utána jöhetett. Még egy szabad kunyhót kapott, és boldog volt. Egészen ad­dig, amíg nem adták ki a rendeletet, hogy a néhány tízezer portugál otthonát, a champigny-sur-mame-i nyo­mornegyedet ki kell üríteni. Helyén rendes lakásokat akarnak építeni; De nem azok számára, akik most laknak ott. Bidonville (nyomornegyed) — e szót mindenki ismeri. A nanterre-i nyomorne­gyedben (ez egyike a Párizs környéki tömegszállásoknak) két évvel ezelőtt egy tűzvész után három kisgyereket megszenesedve emeltek ki az egyik kunyhó romjai alól; A nyomornegyedek lakói­nak normális lakásokba való áttelepítése nemcsak anyagi, hanem társadalmi nehézsé­gekbe is ütközik. A csalá­doknak semmijük sincs. Üres lakást kapnak, és azt maguknak kell berendez­niük. Ezek a nincstelenek csak nagyon ritkán örülnek an­nak, hogy elhagyhatják ed­digi környezetüket, bonyo­dalom nélküli életüket, és olyan életformát kell vállal­niuk, amelyet nem mindig tartanak célszerűnek. A nyugati propagan­da-gépezet s a tömegek fél­re vezetését, manipulálását szolgáló egész hálózat ez illúziókból, tévedésekből is gyűjti azokat az elemeket, amelyeket fegyverként fel tud használni az eszmei harc­ban. Így valamiféle egységes vonalba igyekezne sorakoz­tatni a látszat-tárgyilagos li­berális. a kispolgári illúziók­tól terhes és romantikus Nyomornegyedek minden nagyobb francia város kör­nyékén találhatók. Párizs peremén számuk több tu­catnyira tehető. Az emberek itt olyan kö­rülmények között laknak, mint száznál több évvel ez­előtt az első textilgyárak munkásai. — Agyagpadlós kunyhókban, víz nélkül, ár­nyékszék nélkül, sőt gyak­ran ablak, tehát fény nél­kül. Egy-egy kunyhóban két ember számára van hely, de gyakran hatan, sőt heten is laknak benne. Gyermekek és felnőttek együtt. A legföljebb 9 négyzetmé­ter területű helyiség köze­pén kis kályha és egy pará­nyi asztal áll. Körös-körül matracok hevernek. Minden száz kunyhóra jut egy kút, amely innen 200 méter távolságra van. KÜLPOLITIKA A szocializmust építő országok népeinek előszeretettel ajánlja a nyugati propaganda e gazdasági, társadalmi s ideo­lógiai „közeledés-elmélet” az eszmei harc s az ideológiai „erózió” során, mint „korszerű”, „tárgyilagos”, „tudományos” s „a békés egymás mellett élés körülményeiből születő” — valójában pedig az ideológiai küzdelemben s a nemzetközi méretű osztályharcban lefegyverző — elméletként. Dr. Császtvai István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom