Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
1968. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Sugárágyúval a baktériumok ellen Zászlóbontás tizenkét év után Űj kommunista párt Nyugat-Németországban A legtöbb ember számára a „radioaktivitás” szó csak a halálos veszedelem egyik elnevezése: a radioaktív sugárzás számukra egyértelmű a megsemmisüléssel. Az atomenergiát inkább átoknak, mint áldásnak vélik. Nem csoda tehát, ha az emberek mindent, amit csak némileg is meglehet gyanúsítani a radioaktivitással, távol akarnak tartani maguktól. Érthető is az idegenkedés, hiszen még élénken emlékszünk Hirosima és Nagasza- ki pusztulására és nem múlik el nap, hogy az újságok ne hangsúlyoznák: az egész emberiség az atombombák árnyékában él. Pedig a radioaktív anyagok sugárzása — ésszerűen alkalmazva és kellően ellenőrizve — valóban nagy áldás az egész világ számára. Nemcsak a tudományos kutatások minden terén ad óriási előnyöket, nemcsak energiatermelésre és mindenféle technikai célokra használható, legújabban szerepet kapott a világ élelmezésében is. Segítségével valószínűleg az emberek milliói menthetők meg az éhhaláltól. A valóságban egyszerűnek látszó dologról van szó: radioaktív sugárzás alkalmazáséval csírátlanítani, illetőleg konzerválni lehet az élelmiszereket. A nagy sugáradagok veszélye Amerikában és Európában is már csaknem két évtizede kísérleteznek ezzel a tartósítási móddal, de a közelmúltig sehol a világon nem engedték meg a radioaktív sugárzással konzervált élelmiszerek forgalombahozata- lát. Az a veszély áll fenn ugyanis, hogy a besugárzott anyag kisebb-nagyobb mértékben maga is radioaktívvá válik, vagy az egészségre ártalmas új anyagok képződnek benne. A félelem nem is alaptalan. Kiderült ugyanis, hogy a hús tökéletes sterilizálásához 5 millió rád (1 rád a sugárzásadag egysége) szükséges. Ilyen nagy adag sugárzás hatására azonban egyes élelmiszerek íze, például a marhahúsé, annyira megváltozik, hogy élelmezési célokra már nem alkalmas. A disznóhúson viszont nem vehető észre elváltozás, de félő, hogy az erős besugárzás hatására a húsban radioaktív részecskék képződnek, amelyek azután a szervezetünkbe jutva komoly ártalmakat jelentenek: Az élelmiszeriparban azonban nincs is szükség tökéletes sterilizálásra, megelégedhetünk, az úgynevezett sugárzásos pasztőrözéssel, amelyhez 100—500 000 rád is elegendő. Az ilyen sugárzásadag már annyira sterilizál, hogy a friss húsféleségek eltarthatósága mélyhűtés nélkül is több nappal megnövekszik. Könnyen elgondolható, mit jelent ez a nyílttengeri halászat szempontjából, hiszen az ilymó- don besugárzott hal az óceán közepéről is frissen érkezhet, az onnan akár 5000 kilométeres távolságban levő európai, vagy amerikai városokba és konzervgyárakba. Az élelmiszer tartósításának új útjai Még kisebb sugárzásada- gokkal is (10 000—50 000 rád) megakadályozható a burgonya csírázása és elpusztítha- tók a növényi eredetű élelmiszereket károsító rovarok. Ha tekintetbe vesszük, hogy a világ élelmiszer termelésének átlag egyötödét pusztítják el a rovarok, patkányok és más kártevők, és hogy a veszteség a trópikus vidékeken eléri az 50 százalékot is, rögtön kitűnik, hogy milyen fontos szerepet kaphat a rizs és a gabonafélék sugár- kezelése ezekben az országokban. Ha a veszteségeket akár csak 10—15 százalékkal lehetne csökkenteni, az emberek százezreit lehetne megmenteni az éhhaláltól. Ilyen sugárzáshigiéniai kezelés igen alkalmas a disznapjainKban előidézni. Ä hajdani polgári liberalizmus viszonyainak emlékét látszik felidézni, s újra életre kelteni. A választásnak, a látszat-választásnak szabadságát s lehetőségét biztosítja ugyanis így dolgozó tömegei számára. Hiszen bárki véleménye, igénye, meggyőződése szerint választhat militarista, nyílt s vad anti- kommunista nézetek, modernizált” új-fasíszta ideológiák. hagyományos konzervativizmus, ideológiamentességet hirdető hazugságok vagy kispolgári illúziók, .,megszelídített” s legális látszat-marxizmus, marxizált elméletek s reformista tanok között egyaránt. Lényegében azonban csak a polgári és kispolgári világnézet egyes válfaiaí s változatai közölt választhatott. Ha az egyén még mindig úgy érzi. hogy forradalmi erő. tettvágy él benne, valóságos indulatok fűtik a fennálló polgári társadalommal szemben, s a világnézetek e felsorolt skáláján sem talált igényeit kielégítő ideológiára. akkor ám. küzdiön. küzdhessen a »minden ivari társadalomnóhúsban lévő trichinák és a marhahúsban található ga- landféreg borsókák megölésére és a salmonella-fertő- zések terjedésének megakadályozására. A trichinák és borsókák csupán Afrikában évente sok ezer tonna marhahúst tesznek felhasználásra alkalmatlanná, s a salmonella-veszély leküzdése pedig főleg Közép-Euró- pában fontos, mert a salmo- nella-fertőzések száma itt növekvőben van, és a gyárilag feldolgozott húsfélék fel- használásának terjedésével a veszedelem még fenyegetőbb. Az ilyen készételek, egyszerű felmelegítése nem öli meg az esetleg bennük levő solmonellákat. A mondottakból szemmel látható, mennyi előnyt jeban” szükségszerűen fellépő torzulások és elfajulás ellen. E harcot pedig — igyekeznek világgá kürtölni, sugározni 9 „tanácsolni” mindenkinek — a szocialista országokban kell először is megvívni. Ha pedig Nyugaton is ilyen küzdelemre kerülne sor. akkor e harcban már nem lehet .az ivartól s a tömegfogyasztástól megfertőzött’ ipari proletáriátus a vezető erő. Csakis a még önállóan nem kereső s »et nem kötelezett’ ifjúság, a diákság. Igjr pedig már Herbert Marcuse „prófétai” tanai is — különösen kritikus történelmi pillanatokban — olyan ideológiák, melyek elhomályosítják a valóságos és nemzetközi méretű osztályharcnak tényleges és fő frontvonalait. Hangsúlyozni szükséges: számtalan olyan közgazdaság,- s történelembölcselet született s születik bizonyára e napokban is Nyugaton, melynek szerzője, hirdetője s magyarázója — szándéka szerint — antikapitalista. S a jelenkori polgári társadalom viszonyainak valamiféle lenthet az élelmiszerek radioaktív sugarakkal való kezelése. A sugárkezelésnek nincsen semmiféle technikai akadálya, mert akár részecskegyorsítókkal, akár pedig radioaktív készítményeket magukba záró sugárágyúkkal könnyen elvégezhető. — Természetes, hogy az élelmiszereket pontosan meghatározott és ellenőrzött elektronsugár, vagy gammasugár adagokkal kellene tartósítani, de az adagolás és ellenőrzés sem megoldhatatlan technikai probléma. Az eddigi eredmények ellenére is még mindig félnek ettől az eljárástól, mert 1—2 évtized tapasztalatai még nem jelentenek elegendő biztonságot arra, hogy a besugárzással tartósított élelmiszerek valóban teljesen veszélytelenek az emberre nézve. Európában még mindenütt tilos a sugárzással tartósított élelmiszerek for- galombahozatala. Az USA, a Szovjetunió és Kanada azonban már megengedte a kis sugárdózissal tartósított, illetőleg csírázóképességétől megfosztott burgonya árusítását, sőt az USA-ban három mozgó és kilenc hely- hezkötött besugárzó berendezéssel már különféle élelmiszereket tartósítanak. Rablás — indiai módra Az indiai hatóságokat nyugtalanítja, hogy a templomokból és a múzeumokból egyre gyakrabban lopnak értékes műtárgyakat. A tolvajok a műtárgyakat a külföldi turistáknak adják eh A tolvajbandák még fegyveres rablótámadásokat is intéznek a múzeumok ellen. Nem régen például eav gengszterbanda lelőtte egy buddhista múzeum őrét. Lakhnau város múzeumából nem régen eltűnt, egy nagyon régi, értékes ezüstszelence. Delhi nemzeti múzeumából 116 ősi arany- és ezüsttárgyat loptak el. A rendőrség feltételezése szerint Indiában kiterjedt aengszterszervezet működik, amelynek a templomokban cinkosai vannak. Megállapították például, hogy az egyik bálványt, amelyet azután 6000 rúpiáért adtak el egy külföldinek, eav pap rokonának a segítségével lopták eh kispolgári bírálatát fejti ki, fogalmazza meg. De nézeteinek. nézetei egész rendszerének téves. következetlen pontjait remegő kézzel tapogatja ki a fegyveres harc helyett a világ több területén gazdasági s ideológiai (küzdelemre kényszerített — világimperializmus. A bonni kormány ki akar lépni az olyan zsarnok- diktatúrák- sorából, mint a görög katonai junta, a portugál, vagy a spanyol fasizmus — így kommentálják általában az NSZK kormánykörök „gesztusát”, amellyel tudomásul veszik egy úi kommunista párt alakulását. Eladhatóvá tenni a bonni rendszert, demokratikusabb színben feltüntetni önmagukat — ez lehet a magyarázata annak a döntésnek, amelyet a tartományi belügyminiszterek tanácskozásán hoztak: Minden külön engedély nélkül megalakulhat egy úi német kommunista párt. amennyiben céljai nem ütköznek az alkotmány előírásaiba. „Az új kommunista párt— hangsúlyozza a szervező bizottság nyilatkozata — programját. harci formáit és módszereit a tudományos szocializmus alapjaira támaszkodva. valamint a Szövetségi. Köztársaságban érvényesülő gazdasági és politikai feltételekből kiindulva fogja kidolgozni, tiszteletben tartja az alkotmányt, védelmezi az alkotmányban lefektetett demokratikus jogokat és alapelveket. A megalakulással azokkal az alkotmány biztosította jogokkal élünk, amelyek a 21. cikkelyből adódnak, miszerint politikai pártok alakítása megengedett. Követeljük, hogy az 1949 óta foganatosított antidemokratikus változtatásokat és korlátozásokat különösen a szükségállapot törvényeket érvénytelenítsék. Az alkotmányban meghirdetett demokratikus elvek alapjám demokratikus megújulásért harcolunk a társadalmi élet minden területén U nasúlyozza a nyilat11 kozat hogy a Párt a forradalmi német munkás- mozgalom hagyományait, Marx és Engels, Bebel, Luxemburg, Liebknecht és ThaLman hagyományait követi és a náci diktatúra elleni antifasiszta ellenállás szellemében fog működni. Célia az állam és a társadalom szocialista átalakítása. „E cél azonban — írják — csak a munkásosztállyal, a nép nagy tömegeivel valósítható meg, mert a szocializmus feltételezi, hogy a politikai hatalmat a nép többi dolgozó rétegeivel szövetségben a munkásosztály hódítja meg.” A hatalomhoz vezető út politikájáról így ír a nyilatkozat: „Olyan politikáért harcolunk, amely biztosítja az állandó gazdasági fejlődést és a teljes foglalkoztatottságot. Meggyőződésünk, hogy a szociális bizonytalanságot nem lehel legyőzni és a tudományos-technikai fejlődés problémáin nem lehet úrrá lenni addig, amíg a mindent kezükben tartó konszernek uralmát a gazdaságban nem szorítják visz- sza és nem szüntetik meg." A bonni diktátorok kül“ politikai elgondolásával szemben pedig a mai európai helyzetben egyedül iárható. reális német külpolitikát vallják: „Pártunk a meglevő határok elismeréséből indul ki és követeli az egyedüli képviselet igényének feladását, az egyenjogú kapcsolatok helyreállítását a Német Demokratikus Köztársasággal, az atomsorompó szerződéshez való azonnali csatlakozást, a fegyverkezési költségvetés leszállítását és a tevékeny közreműködést az európai biztonsági rendszer megteremtésében. Ma. amikor két német állam áll fenn, a nemzeti érdek és az európai béke azt követeli, hogy a Szövetségi Köztársaság és az NDK békés egymás mellett élésüket nemzetközi jog szerint kötelező megállapodásra alapozzák." 1WI isodirendűvé válik an* * nak a jelentősége, ho-gy miért engedett Bonn a baloldali erők nyomásának, miért. milyen spekulációs szándékkal „tűri el” az új kommunista Párt fellépését. Az európai haladó közvélemény számára magának a ténynek van történelmi jelentősége. Tizenkét év után újra lesz legális marxista—leninista pártja Nyugat-Németország munkásosztályának. Nemcsak számukra volt ez már égetően szükséges hanem az egész nyugatnémet közélet egészségesebb vérkeringése is megkívánta. Egy következetes marxista párt szükségessége mellett szól mindenek előtt az a veszélyes iobbratolódás, amelv ez utóbbi években a nyugatnémet társadalmi és politikai életben tapasztalható. Ez a tendencia eddig is súlyos következményekkel járt. s még félelmetesebb tragédiák képét idézi fel. Most az új párt — a majna—frankrurii programnyilatkozat efelől semmi kétséget nem hasy — világos alternatívát ad az uralmon levő, s Nyugat-Né- metországot az új háború felé sodró, a német állam további létét is kérdésessé tevő nagytőkés köröket képviselő pártok politikájával szemben. V. J. Heten egy kunyhóban Borzalmas életkörülmények a Párizs környéki nyomornegyedekben VOUS ALLEZ DÉTRUIRE MA BARAQUE? — kérdezi ijedt arccal Miguel Hernan- dez, három gyermek atyja, amikor a champigny-sur- marne-i Bidonville-ben találkozom vele. Miguel a portugáliai Co- imbra környékén levő faluját, kis földjét és néhány olajfáját néhány évvel ezelőtt hagyta el, hogy eljöjjön ide, az ígéret földjére, Champigny-sur-Mame-ba, — anti-kavitalisia. nézeteket, a jelenkorban kialakult újfajta .,legális marxista’’ iskolák tanait, a reformizmust, a revizionizmust s a kis- •polgári ál-forradalmisáaot és ál-radikalizmust egyaránt S éppen ehhez, olyan viszonylag egységes elvi alapot kísérel találni vagy kimunkálni, mely — különféle változatokban s áttételekkel —- egyaránt elfogadható s cselekvésre ösztönzővé válhat burzsoá és kispolgár, reformista és revizionista számára. valamint a praletáriá- tus és fél-proletáriátusnak a fennálló tőkés viszonyokkal elégedetlen, azt gyűlölő, azzal szembefordulni akaró, de elméletileg fejletlen s harci tapasztalataiban még járatlan rétegei számára is. sok tízezer portugál második hazájába. Itt akadt számára egy üres kunyhó, ő maga pedig rövidesen munkát talált, 3,20 frank órabérért: Amikor a hét végén megkapta első bérét, nem akart hinni a szemének. Három év alatt takarított meg annyi pénzt, hogy családja is utána jöhetett. Még egy szabad kunyhót kapott, és boldog volt. Egészen addig, amíg nem adták ki a rendeletet, hogy a néhány tízezer portugál otthonát, a champigny-sur-mame-i nyomornegyedet ki kell üríteni. Helyén rendes lakásokat akarnak építeni; De nem azok számára, akik most laknak ott. Bidonville (nyomornegyed) — e szót mindenki ismeri. A nanterre-i nyomornegyedben (ez egyike a Párizs környéki tömegszállásoknak) két évvel ezelőtt egy tűzvész után három kisgyereket megszenesedve emeltek ki az egyik kunyhó romjai alól; A nyomornegyedek lakóinak normális lakásokba való áttelepítése nemcsak anyagi, hanem társadalmi nehézségekbe is ütközik. A családoknak semmijük sincs. Üres lakást kapnak, és azt maguknak kell berendezniük. Ezek a nincstelenek csak nagyon ritkán örülnek annak, hogy elhagyhatják eddigi környezetüket, bonyodalom nélküli életüket, és olyan életformát kell vállalniuk, amelyet nem mindig tartanak célszerűnek. A nyugati propaganda-gépezet s a tömegek félre vezetését, manipulálását szolgáló egész hálózat ez illúziókból, tévedésekből is gyűjti azokat az elemeket, amelyeket fegyverként fel tud használni az eszmei harcban. Így valamiféle egységes vonalba igyekezne sorakoztatni a látszat-tárgyilagos liberális. a kispolgári illúzióktól terhes és romantikus Nyomornegyedek minden nagyobb francia város környékén találhatók. Párizs peremén számuk több tucatnyira tehető. Az emberek itt olyan körülmények között laknak, mint száznál több évvel ezelőtt az első textilgyárak munkásai. — Agyagpadlós kunyhókban, víz nélkül, árnyékszék nélkül, sőt gyakran ablak, tehát fény nélkül. Egy-egy kunyhóban két ember számára van hely, de gyakran hatan, sőt heten is laknak benne. Gyermekek és felnőttek együtt. A legföljebb 9 négyzetméter területű helyiség közepén kis kályha és egy parányi asztal áll. Körös-körül matracok hevernek. Minden száz kunyhóra jut egy kút, amely innen 200 méter távolságra van. KÜLPOLITIKA A szocializmust építő országok népeinek előszeretettel ajánlja a nyugati propaganda e gazdasági, társadalmi s ideológiai „közeledés-elmélet” az eszmei harc s az ideológiai „erózió” során, mint „korszerű”, „tárgyilagos”, „tudományos” s „a békés egymás mellett élés körülményeiből születő” — valójában pedig az ideológiai küzdelemben s a nemzetközi méretű osztályharcban lefegyverző — elméletként. Dr. Császtvai István