Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

1968, október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Á társadalmi munkáról önként vállalt, általá­ban ingyenes szellemi és fi­zikai tevékenység a társada­lom javára. Olyan önkéntes munka, amelynek nincs nor­mája és díjazási feltétele. A szocialista közösségért érzett felelősség, az egyéni presz­tízs, vagy a közvélemény hatása az indítóoka. Így fogalmazódtak meg a Szolnok megyei pártbizott­ság _szgptember 26—27-én megtartott Ülésen a társa=- dalffii munkára jellemző kö­zös vonások;' Ez alkalommal a megyei bizottság a társa­dalmi szervek, a tömegmoz­galmak vezetőinek részvéte­lével megtárgyalta „A tár­sadalmi munka fogalmának értelmezéséről, a tapasztala­tokról és a további felada­tokról” szóló jelentést. Cik­künkben összefoglaljuk az írásos és szóbeli előterjesz­tésben foglaltakat. A téma érdembeni megvi­tatásához korábban a megyei pártbizottság osztályai, a já­rási, városi pártbizottsá­gok, az állami és tömegszer­vezetek megvizsgálták me­gyénkben a társadalmi mun­ka végzésének jelenlegi hely­zetét. Ennek során mintegy 800 kérdőívet bocsátottak ki, körülbelül 50 községi, városi, üzemi párt, tanácsi, tömeg­szervezeti vagy gazdaságve­zetővel tárgyaltak a témáról. A vizsgálódás során bebizo­nyosodott: a társadalmi mun­ka mind formai, mind rend­szere tekintetében jelentősen fejlődött, hatóköre kiszéle­sedett. Ez nemcsak azt je­lenti, hogy növekedett a vég­zett munka pénzbeni értéke. Jelentős az a fejlődési folya­mat is, amely az önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül vég­zett munka hatására, az em­berek gondolkodásában vég­bemegy, s amely kedvezően érezteti hatását a társadalmi életben is. A felmérés ada­tai bizonyítják: az emberek közül mind többen és fele­lősségük tudatában foglal­koznak községük, üzemük, megyénk gondjaival. Felszabadulásunktól nap­jainkig hatalmas társadalmi átalakulások idején mindig nagy politikai, erkölcsi, anya­gi jelentősége volt a társa­dalmi összefogásnak, a szo­cialista társadalom megte­remtéséért végzett önzetlen munkának. Ezek közül is ki­emelkedik: a háborús károk helyreállításáért, — az élet megindításáért kifejtett tár­sadalmi tevékenység, az üze­mek államosítása, a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésében és megszilárdítá­sában vállalt önkéntes mun­ka. Igaz, akkoriban egyér­telműbb volt a politikai cél és csaknem kizárólagosan a sokféle erkölcsi ösztönző volt a társadalmi munkára ser­kentés elsődleges eszköze. Napjainkban azonban a társadalmi munkának a IX. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtását, a terme­lési, gazdasági teljesítmé­nyek növelését, a szocialista tudat és erkölcs sokoldalú fejlesztését kell segítenie. — Most nem olyan látványos a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, az alkalmazot­tak, mindenekelőtt a kom­munisták társadalmi tevé­kenysége, mint a korábbi években. Sokkal hétközna­pibb, de sokkal bonyolul­tabb és összetettebb is. Je­lentősége, értéke ugyanak­kor nem kisebb, sőt egyik alapvető tényezője társadal­mi előrehaladásunknak. Énnek bizonyítására vizs­gáljuk meg közelebbről a társadalmi munkavégzés főbb területeit A termelés segítésére ki­alakult mozgalmak közül a szocialista munkaversenyt kell'elsőnek említeni, ezen belül is a ^szocialista brigád- mozgalmat. Átfogja az a munkásság többségét Pa­rasztságunk jelentős részét, meghonosodott az alkalma­zottak és az értelmiségiek körében. Tavaly megyénk­ben a különböző állami szek­torokban 1427 brigád több mint 15 ezer taggal nyerte el a szocialista címet. Uevan- akkor a kisipari termelőszö­vetkezetekben 103, a mező- gazdasági termelőszövetke- ■Stekben 104 brigád lett bir­tokosa a megtisztelő címnek. E brigádokban — összesen mintegy két és félezren dol­goztak. A szocialista brigádok mun­kája, a tagjainak magatartá­sa. a kezdeményező készsé­gűk a társadalmi aktivitás­ban kimagasló. Éves munka­felajánlásaikban, a norma­órák megtakarítását, az ex­porttervek minőségi teljesí­tését, a kiszállítási határ­idők betartását — ahol na­gyobb a munkaerővándorlás, ott — az új munkások beta­nítását, az önköltség csök­kentését, új munkamódsze­rek meghonosítását tűzik ki célul. És napjainkban mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban 30 ezer szocialista címért küzdő, vagy már e kitüntető címet viselő bri­gádtag megkezdte a KMP megalakulásának és a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulójára tett jubileumi vállalásainak tel­jesítését. Ezek a brigádok azonban termelési feladataikon kívül 8—10 órányi szabadidőben, társadalmi munkát is vállal­nak, amelyet az egész kol­lektíva érdekeit szolgáló lé­tesítmények építésére, — a meglévők bővítésére fordíta­nak. Fürdőt, üdülőt építe­nek, parkosítanak, rendbe- teszik munkahelyüket és an­nak környékét. A társadalmi aktivi­tás megnyilvánulásának egyik legnagyobb területe, a koz- ségfejlesztésben végzett mun­ka. Míg például 1965-ben mintegy 88 ezren, addig 1967- ben több mint 126 ezren dol­goztak megyénkben a köz­ségfejlesztési tervek válóra váltásán. Évről évre nőtt a munka értéke is: 1965-ben 18 millió, 1966-ban 22 millió, 1967-ben 26 millió Ft-ot tett ki. Ha koncentráltan akar­nánk felhasználni ezt a 66 milliót, akkor például 600 kilométerrel lehetne bővíte­ni a villanyhálózatot. Vagy megépíthetnénk 820 ezer négyzetméter betonjárdát, — esetleg 600 kilométer vízhá­lózatot, vagy 106 iskolai tan­termet vagy 21 művelődési házat. Lakásokiban ez azösz- szeg 410 kétszoba konyhás otthont jelent De építhet­tünk volna ebből 12 strand­fürdőt, vagy 1620 bölcsődei hely létesítésére biztosított volna anyagi alapot. Ä felhasználás azonban mindenkor a helyi igények­nek megfelelően történt. A legfontosabb kommuniális, szociális, egészségügyi, kul­turális problémákat oldották meg ezen összegekből, meg­gyorsítva így mind a közsé­gek, mind a városok fejlő­dését. A jól szervezett és politikailag megalapozott munka eredménye, hogy ta­valy megyénk felnőtt la­kosságának több mint 40 százaléka vett részt község­fejlesztési társadalmi mun­kában. A szolnokiak mun­kájának értéke megközelíti a két és fél millió forintot, a karcagiaké elérte a másfél milliót. A jászberényi járás­ban ez az összeg meghalad­ta a tíz milliót. A műszaki értelmiség például mintegy kilenc millió forint értékű tervdokumentációt készített el a községeknek, a városok­nak. Ezek között volt bekö- tőtú. víz-, villanyhálózat, kü­lönféle épületterv, több he­lyütt a távlati községfeljesz- tési tervek kidolgozásában vállaltak részt. Sajátos és nevelési szem­pontból fontos területei a társadalmi munkának a munkások és parasztok által kezdeményezett szolidaritási akciók. A vietnami műsza­kok eredményeként például a martfűi Tisza Cipőgyár doleozói 41 ezer. a vasipari Vállalat munkásai 61 ezer. a iászberénvi iá rág lakói eevmülió forintot fizettek be a szolidaritási számlára. Pél­dának lehet említeni méa a törökszentmiklósi fmsz által kezdeményezett HMM kerék­párt Vietnamnak akciót 's. Mindezek a dolgozók poli­tikai érettségét tanúsítják, kifejezik cselekvő interna­cionalizmusukat. Jelentős eredményeket ho­zott a társadalmi munka eav másik sajátos területe — mely a szocialista tudat és erkölcs fejlesztésének eszkö­ze — a tömegpolitikai és kuturális nevelés. A párt ez irányú munkája átfogja a megye lakosságának csak­nem egészét, s a sok önzetle­nül dolgozó aktivista segít­ségével eredményesen moz­gósítja az embereket az előttünk álló legkülönbözőbb feladatok megoldására. Erre is néhány példa: A pártoktatás kü­lönböző formáin évenként mintegy harmincezer párt­tag és pártonkívüli tanul, csaknem ezer-négyszáz pro­pagandista társadalmi mun­kában tanítja a marxizmus— lendnizmust. Szabadidőben vannak a párttaggyűlések, a pártcsoport értekezletek és az aktívaülések. Következés­képp az aktivisták, a párt- napi előadók. a propagan­disták is szabadidejükben önzetlenül tevékenykednek. Ügyszintén társadalmi munkában tesznek eleget megtisztelő megbízatásuknak a tanácstagok — megyénk­ben a különböző szintű ta­nácsoknál több mint három­ezren. Ezek a nők és férfiak rendszeresen tanácskoznak a lakossággal, kikérik vélemé­nyüket hogy a jó javaslatok megvalósulhassanak a közös" ség hasznára. A felmérés szerint évente kis híján 57 ezer munkanapot fordítanak tanácstagi tevékenységükre. Hasonlóan önzetlenül dol­goznak szabadidejükben a választókerületi bizottságok és elnökségek. A tömegszervezetek és tö­megmozgalmak: a szakszer­vezetek, a KISZ. a népfront- bizottságok, a nőtanácsok, a Vöröskereszt szervezetek tisztségviselői — számuk meghaladja a huszonnégyez- ret — részt vállalnak a na­pi politikai Tömegmunká­ból, a marxizmus—leniniz- mus eszméinek terjesztésé­ből. A Hazafias Népfront bi­zottságai például a tanácsok munkáját segítik, a köz­ségpolitikai feladatok végre­hajtását a nemzeti egység kialakítását. A szakszerve­zetek és a KISZ aktivistái a legszélesebb rétegek körében társadalmi munkában szer­vezik a munkaversenyt, részt vállalnak a politikai felvi­lágosító munkából, a társa­dalmi munka szervezéséből. Több ezren tanulnak mind a szakszervezet mind a KISZ különböző politikai tanfolyamain. A nőtanácsok és a Vöröskereszt szerveze­tek aktivistái amellett, hogy társadalmi munkával segítik a párt politikai felvilágo­sító tevékenységét ismerte­tik az iskolareformmal ösz- szefüggő pedagógiai felada­tokat, széles körű egészség- ügyi propagandát feitenek ki A nőtanács és a Vöröske­reszt társadalmi munkásai évente 30 ezer résztvevőt ok­tatnak a különböző tanfo­lyamokon. A Vöröskereszt tevékenységének értékes ré­sze a véradómozgalom szer­vezése. melynek keretében évente több mint négyezer liter életet adó vér kerül a megye kórházaiba. És folytathat! uk a sort a szocialista nevelés és tudat- formálás egyik viszonylag nagy területén dolgozókkal, a népművelési szervek és intézmények, a TIT. a könyvtárak vezetőségeivel, aktivistáival A társadalmi összefogás nálunk sokezer ember sza­badidőben végzett önzetlen munkáia. Mi készteti őket arra. hogy társadalmi mun­kát végezzenek? A felmérés alapián napvilágra kerültek a különböző indítóokok. Ezek között is első helven áll a szocialista társadalo­mért érzett felelősség. Leg­alábbis a megkérdezettek nagy része ezt a választ ad­ta a kérdésre. Az indító okok között van — s akik így vélekednek azok sokan vannak —, hogy elsősorban egyéni becsület­érzetük készteti őket tár­sadalmi munka végzésére, Kis számban akadnak olya­nok. akiket környezetük ha­tása bír közösségi munkára. Akik félnek attóL hogy meg­szólják őket munkatársaik, ha nem vesznék részt a kü­lönböző társadalmi felada­tok megoldásában. Voltak azonban olyanok is. akik a felmérés során a kérdésre azt válaszolták: a társadalmi munkának személyes hasz­nát látja az ember. Utoljára említjük, de figyelemre mél­tó tényezőként, hogy a tár­sadalmi munka előmozdítója, befolyásoióla a sajtó is. Egyébként ■ vélet­len kiválasztás alapján vi­szonylag nagy számban kér­dezték meg az embereket arról, szívesen végeznek-e társadalmi munkát? Azok, akik örömmel, szívesem a társadalomért érzett felelős­ségből. egyéni becsül Vérzés­ből vagy a környezetük ha­tására végzik azt szánté ki­vétel nélkül tagjai a párt­nak, vagy valamelyik tő- megszervezetnek. mozgalom­nak. Ezek az emberek rend­szeresen részt vesznék poli­tikai továbbképzésen és az újságoknak is szorgalmas ol­vasói. Ugyanakkor a tárear dalmi munkát nem végzők 91 százaléka semmiféle poli­tikai szervezetnek nem tag­ja, 77 százalékuk még alap­fokú politikai tanfolyamot sem végzett 40 százalékuk egyáltalán nem. vagy egé­szen elvétve olvas napilapot. Mindezt természetesen a tár­sadalmi munka hatékonysá­gának további fokozásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az előbbiek azt igazolják* hogy a politikai iskolázott­ság szintje, valamint a tár­sadalmi munkát végzők kö­zött szoros kapcsolat van. Vagyis a társadalmi munka szervezésében és végzésében elsősorban azokra számítha­tunk, akik politikai szerve­zetekben tevékenykednek, akik rendszeresen fokozzák politikai képzettségüket A felmérés számai mutatják: a politikai szervezetekben va­ló tevékenység a marxista képzettség segít annak fel­ismerésében. hogy nálunk a társadalom igényei nem el­lentétesek az egyéni törek­vésekkel. sőt szorosan kap­csolódnak azokhoz. A beszélgetések során több társadalmi munkás kifogó; solta: sokszor még elismerő szót sem kap munkájáért, vagy jobbik esetben nem attól kapja, akitől azt elvár­ná. Természetesen hiba len­ne azt gondolni, hogy e vo­natkozásban semmi sem tör­tént. A városfejlesztési mun­kákban résztvevőknek alapí­tott emlékplakettek, jelvé­nyek elismerő oklevelek azt mutatják, hogv a párt az állami, a társadalmi szervek, a tömegnjozffalmair igyekez­nek. a társadalmi munkát elismerni. Kifejezni, hogy megbecsülik az önzetlen munkásokat. Viszont nem hagyhatiuk figyelmen kívül, hoov a társadalmi munkások nagyrésze munkatársaitól, közvetlen környezetétől is varia az elismerő szót és ez. bizonv gyakran elmarad. Mi ennek az oka? Elsősorban az. hogy az emberek nem egyformán igénylik a társadalomért végzett önzetlen tevékenysé­get. A közömbösek gyakran hangoztatlak: „azért végez társadalmi munkát, hoav jobb beosztásba kerüljön, hogy felfigyeljenek r<P*. Érdeke a társadalmi mun­ka végzése, mert így jobb fiúnak látszik, jobban elné­zik hanyagságát...*• Nyil­vánvaló ellentmondás tükrö­ződik itt a politikailag önr tudatosabb én a Politikailag passzívabb vagy közömbösek között. Enroek n objektíve meglévő eüentmandásnak feloldása hosszú folyamat de a megoldás útja vflágoa. Fokozni kell szélesebb kör­ben a társadalmi aktivitást a demokratikus közélet mo­ráljának és illemszabályai­nak betartását fel kell lép­ni a bürokratikus társadalmi jelenségek ellen és elismer­ni a társadalmi munkások tevékenységét Természetese» akadnak problémák is a társadalmi munkák szervezésében, ame­lyek hátráltatják, nehezítik azt Ilyenek például, hogy a szocialista hrigádtagok sok helyen — az építőipari vállalatnál, a t&rökszentmik- lősi építőipari ktsz-nél — egymásból távoleső terüle­ten. vagy- több műszakű üze­mekben eltérő műszakbeosz- táflben dói somnak, fér nincs meg közöttük a rendszeres kapcsolat sem a munkában, sem ft szabadidőben Ebből adódik például, hogy tóné- hány brigád nem tud eleget tenni a közösen vállalt fel­adatnak. Akad olyan hely is. ahol a aazdaságvesKtők nem adják meg a szükséges segítséget ahhoz, hogy a brigádok eleget tehessenek a követelményeknek. Gátlő tényezővé vált pél­dául. hogy kialakult azoknak a szervezeteknek formáknak a köm amelyekben társa­dalmi munkát közületi te­vékenységet ki lehet fejteni. E kereteknek azonban egy­részt a hatóköre, másrészt az abban kifejtett munka mértéke nem éri el azt a szintet amelyet társadal­munk demokratizmusa és az úi gazdaságirányítási rend­szer igényelne. Így például tapasztalható, hogy újabb embereket nem vannak be közügyek intézésébe. Ugyan­akkor van olyan üzemi vagy intézményi vezető. akinek 2—6 különböző társadalmi megbízatása is van. A több éven át tartó túlzott több­letmunka pedig károsan be­folyásolta az egyén egész­ségét, családi életét. A felmérés azt is bizonyí­totta továbbá, hogy a kü­lönböző testületek, bizottsá­gok tagjainak csak kisebb százaléka kap konkrét fel­adatot megbízatást. Üze­mek. vállalatok vezetői, ve­zető szervek nem minden esetben tartják magasnak azt a munkaidő kiesést, amelyet társadalmi munka címén saját üzemükben el­számolnak. Tavaly például a Tisza Cipőgyárban csaknem tízezer munkaórát számol­tak ígv el. ennek következ­tében a termelési érték ki­esése elérte a másfél millió forintot. A Hűtőgépgyárban még ennél is magasabb, majd három és fél millió volt a termelési érték kiesés. Mindez természetesen hatás­sal volt az előállítási költ­ségekre. A vizsgá'ódás so­rán kitűnt az is. hogy a tár­sadalmi munkát r.em végzők között nagy számmal akad­nak nők. Miért? Még min­dig túlzott megterhelést je­lent az asszonyoknak, hogv napi nvolc órai munkaidő után a háztartási feladatokat Is el kell látniuk. Igaz. meg­teremtettük a jogi egyenlő­séget a nők és férfiak között. De még nem mindenütt te­remtőditek meg annak felté­telei, hogy levegyük a nők válláról a háztartást a gyer­meknevelés gondjainak nagy részéit Ez pedig objektíve akadályozza a nők szélesebb körű társadalmi tevékenysé­gének kibontakozásáit. Hátráltatja a társadalmi tevékenységet az is, hogy he­lyenként olyan feladat vég­zésére mozgósítanak nagy társadalmi erőket, amelynek hasznát, eredményét a la­kosság kevésbé élvezheti Mindezekből müven kö­vetkeztetéseket vonhatunk le? Mindenekelőtt, azt nö­velni kell a politikai tuda­tosságot Az előrehaladás ne­velő munkánk hatékonysá­gától függ, ez napjaink egyik konkrét feladata. A felmérés bizonyítja to­vábbá aat la. hogy az eddi­gieknél jobban ki kell hasz­nálni a szocialista brigádok emberformáló közösségét El kell érni. hogy a szocialis­ta brigádok minden terüle­te» őrködjenek az üzemi de­mokrácia felett. Ügy tevé­kenykedjenek. hogy megva­lósuljon a szocialista módon élni. dolgozni, gondolkozni elv. Fontos feladat továbbá a nők politikai tudatának fejlesztése, áj közélett mun­kások kinevel ése. Erősíteni keil a SSridhfts- ta munka vonásait!. * azt el­fogadtatni a közvélemény- nyeä. Olyan közszellem ki­alakításán kell dolgozni amely erkölcsileg elismeri a közösség érdekében áldozatot vállaló, önzetlenül tevékeny­kedő emberek törekvéseit Nem utolsósorban a dolgo­zók önzetlen segítségét olyan célok elérésére kell fordíta­ni. amelyekkel egyetértenek.- és valóraváltásuk szükséges. És természetesen nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi munka értékelé­sére, elismerésére A társadalmi munka he­lyes formáinak kialakítása ma közérdek. Ennek elha­nyagolásából nemcsak a társadalomnak, hanem az egyénnek la kára származ­nék. A társadalmi munka szélesítését és helyes értel­mezését rendeletekkel nem lehet megoldani Mindenek­előtt a kommunisták példa- mutatása és törekvése szük­séges, hogy kialakuljon egy olyan közszellem, amelv el­ítéli a társadalom / ügyei iránti közömbösséget. Akik pártunk politikáját maguké­nak vallják, azoktól nem­csak a rendelkezések, törvé­nyek végrehajtását hanem elveink alapján öntevékeny, eredményt hozó társadalmi tevékenységet is várunk. -» Végezetül válaszol­junk arra a kérdésre, mi­lyen irányban fejlesszük tovább a társadalmi mun­kát? Azon az úton-e. me­lyen az utóbbi években ha­ladtunk, vagy szükség van-e valamifajta irányváltozta­tásra? A felmérés során szerzett tapasztalatok. a pártbizottsági ülésen kibon­takozott vita után azt a kö­vetkeztetést vonhatjuk le: nincs szükség az eddig köve­tett irány megváltoztatására. Azon az úton keil tovább szélesíteni a társadalmi munkát, amelyen eddia jár­tunk A társadalmi munka továbbfeilesztése, az eddigi tapasztalatok helyes megíté­lését. az úi feladatok felis­merését módszereink javítá­sát és katékonucbi'á tételét jelenti A módpsttág célja és 1énvege nem az. hogy vál­toztassunk a társadalmi munka, jellegén, hanem hogy q feilődés során kitisztult formáit. bevált szervezési módszereit minői világosab­ban kfejezésre iuttassuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom