Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-02 / 231. szám

1968. október SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s KÉPERNYŐJE ELŐTT Némi elégedetlenséggel nyugtáztuk az elmúlt hetet. Nem mintha a programot ke- veseltük volna — abból bő­ven akadt, s elég változatos — inkább a kiemelkedő pro­dukció hiányát érezhettük. Akadt ugyan eredeti bemu­tató is, Benedek Marcell röp­ke játéka kedves előadás­ban, az elmaradt tartalmas Péntekesti Színházért azon­ban nem pótolhatott igazán. A kolozsváriak bemutatása és bemutatkozása sem hozott különösebb élményt, jóllehet a Tragédia idézett színeiben valami újszerűséget felfedez­hettünk, az új felfogású színpadravitelből a képer­Esüstlakodalom Benedek Marcell írói intel­ligenciájának és játékos ked­vének szülötte. Ki nem ját­szott még el azzal a gondo­lattal, hogy az olvasmányai­ban megismert és megked­velt hősök sorsát, életútját továbbvigye; képzeletben el­kísérje őket egy magacsinál­ta helyzetbe. Vagy éppen időtől és tértől függetlenül kedvenceit összetalálkoztassa. Benedek Marcell is ezt tette: összehozta irodalmi ideáljait. Shakespeare-t és Racine-t, méghozzá 25 évvel azután, hogy sor került arra a bizo­nyos Szentivánéji álomra. A klasszikusoknak hódoló író szellemes bravúrral és finom humorral vonultatja fel a tündéri játék kissé megöre­gedett, elpocakosodott figu­ráit. 25 év nem kis idő! A szökdécselő Puckból nehéz­kes járású ember lett. A tündérkirályi pár felett is alaposan eljárt az idő; tisz­tes öregek lettek, s még a varázsigét is elfelejtették. A derék kézművesekből is már csak Zuboly van életben. Egy kellemes este Latabdr Kálmánnal nyőn is megérezhettünk egyet-mást. Rövidcbbre fo­gott riport és mozgalmasabb áttekintés, arrój amit csinál­nak, — mégis szerencsésebb lett volna. A szombat estére különösebb panaszunk nem lehet, hiszen az aranyos La- tyit láthattuk viszont legked­vesebb szerepeiben. És en­nek a napnak a koraestéjén bonyolították le az Olvasók Olimpiájának döntőjét is. Az igényesebb néző szívesen ült volna oda egy eredeti tévé­játékhoz, amelyik a mai éle­tünk problémáit tárta volna fel legalább olyan őszintén és nyiltan, mint Kovács András filmje, a Falak. aki viszont 25 év előtti si­keren felbuzdulva színielö- adások rendezésére adta a fejét, mellesleg író és költő. S a többiek is! Idősecske asszonyok idősecske férjek. Tele kicsinyes panaszokkal, a ,.mindennapi élet” gondjai­val. Az idő őket sem kímél­te. Van azonban valami, ami az idő útját állja: a szeretet. S a fura, groteszk játék bölcs I tanulsága éppen ez. Démet- rius ki is mondja; Érjünk meg együtt akárhány nyarat. Akit szeretnek, ifjú és szép marad. Adám Ottó és a mögötte felsorakozó tehetséges színé­szi gárda az Ezüstlakodalom sajátos humorán túl, a finom érzelmességet is fel tudta villantani. A kosztümös utó- játék atmoszférája jól tük­rözte a klasszikus színpadi hagyományokat és a mai em­ber ízlését. Egyben volt tisztelgés a klasszikusok előtt és egy kiváló magyar szál. láscsinálójuk előtt. Sajnos, csak egy félórácska volt! • • „Üres íejbe kevesebb fér" akit nyugodtan nevezhetnénk Ja nemzet első számú bohó­cának, ha nem kellene attól tartanunk, hogy a bohóc névvel való illetés nem sér­ti-e meg művészi rangját. Felejthetetlen nevettető, aki­vel egyre ritkábban találko­zunk, s akihez — nincs olyan tévénéző — valamilyen él­ményünk ne kapcsolódna. Mindent tud, amire egy iga­zi komikusnak szüksége van. Táncol, énekel, még hajda­nán artista produkciókra is vállalkozott. Ég hogy humo­ra mennyire emberi, éppen a Fel a fejjel c. filmből vett részlet bizonyította. Tragi­komikus Peti bohóca még az egyébként gyengécske film­ben is felemelően szép pil­lanatokat szerez. Az össze­állítás fő erénye, hogy sem magyarázó, sem kísérő, sem összekötő szöveg nem zavar­ta az estet: Latabáré volt minden szó. A többiek is, akik vele szerepeltek az ő segítőtársai voltak: a ftumor- ban. Nem minden részlet ért fel Latabár nagy szerepeihez, és valahogy kimaradt a vá­logatásból az igen nagysike­rű Mágnás Miska; pedig hoz­zá fogható magyar filmsiker talán azóta sem született: majdnem annyian látták, mint ahányan élnek ebben az országban. Szívesen láttuk volna viszont a csetlő-botló Pixit és Mixit, legalább egy rövidke jelenetben, vala­melyik operettszerepe he­lyett. Olvasók Olimpiája Ami az őszi televíziós ve­télkedőket illeti, az első fecske. Sokban hasonlított egy emlékezetes Tizen­két székre, — főként a kérdezés módjában. Üj és ügyes elemnek bizonyult viszont a segítőtárs beikta­tása telefonon. Arról nem a televízió szerkesztői tehet­nek, hogy a telefonbetyárok egy új fajtája, a közbetelefo­náló — kifejezetten zavarta az adást. Nem volt könnyű döntő. A versenyzők ei is véreztek szépen, sorban. Még a nagy tapasztalatú Morvay papa is „csődöt mondott*. A sport kérdései is alaposan próbára tették a döntőbe ju- toltak«! Mindent egybevet­ve kezdetnek nem volt rossz; legfeljebb az olyan disszonáns elemektől tekintenének el, mint a Major Árvácska esete, akit Piszkos Fred a róla ké­szült riportfilmmel a TV je- lentiben szinte „kiütötte” a képernyőről. A kissé hosz- szadalmas riportfilmből iga­zán adhattak volna a lóhalá­lában érkezett rokonszenves segítőtársnak is! Röviden Változatos, gazdag anyag­gal rukkolt ki a Századok dalban, táncban. Az ízléssel bemutatott modern táncok élményszerűen bizonyították, hogy sohasem a tánc a „bű­nös’’ hanem aki táncolja. V. M. ...ezért jelent meg ebben az évben egy szép kivitelű. — gondolom elég drága — 110 oldalas könyvecske. Ki­mondhatatlan hiányt, szünte­tett meg ezzel az ÉVM Épí­tésügyi Tájékoztatási Köz­pont, amikor nekünk lakók­nak lehetővé tette, hogy vég­re megtudjuk, mi végből van, milyen helyiségekből áll és mit hogyan kell elhe­lyezni és használni a lakás­ban. Nem felesleges fáradozás, időfecsérlés a szerkesztőktől, hogy a ma emberének tudo­mására hozzák: „Az előszo­ba a lakásnak a beiáratról nyíló első helyisége.” Ki tudja, lehet hogv vannak még olyanok, akik az elő­szobát a lakás leghátsó zu­gában keresnék. Ügy látszik, a következő tanáccsal sem a spanyolviaszt akarták felfe­dezni, csupán azoknak a fi- gvelmét akarták felkelteni a lábtörlő iránt, akik még nem hallottak használatának áldásos következményéről. ..A lakás tisztántartása érde­kében temünk a bejárati aj­tó elé lábtörlőt (a kertes háznál sárkaparót). Ki korán kel, aranyat lel! Sántított a közmondás igaza, mert akit kerestünk, csak késő délután találtuk meg, — addig gyű j tőú tón volt Fiatalos frissességgel foga­dott bennünket a kilencven­éves dr. Végh József nyu­galmazott ügyvéd. — Mióta gyűjti a közmon­dásokat, doktor úr? — Ajaj, olyan régen, hogy na! Több évtizede. Hogyan kezdtem? Ügy vagyok, mint a nagyorrú Cyrano; „Maga­mat kigúnyolom. — ezért meg merem az újságnak is mondani: „Bolond lyukból, bolond szél fúj!” — Na. de komolyra fordítva a szót itt születtem, éltem Tiszafüre­den. és már gyermekkorom­ban fel-felkaptam a fejeim egv-egv gyönyörű közmon­dásra. Történt egyszer, hogv kórházba kerültem, s fek­témben. unalmamban emlé­kezetből összegyűjtöttem vagy ezer közmondást. Ilyet is, olyat is. amit aztán azóta nagyon megrostáltam, mert a gyűjteményembe csak ér­tékes közmondások kerülhet­nek be. — Milyen az értékes köz­mondás? — Az értékes közmondás általános igazságot. nemes, emberi érzést felez ki. fényt vet egy nép lelkületére. Ugyanígy a szólásmondás Is Minden igazi közmondás és szólásmondás egy kis böl­csesség. Van egy nagy köny­vem ebbe csak a tiszta köz­mondások kerülhetnek. Van már belőlük több mintnégv és fél ezer. Sokat is élcelőd- tek velem, hogv minek ez. minek csinálom, sehogy se ment a fejükbe. Tudja, mit mondtam nekik? Azt, hogy „Üres fejbe kevesebb fér”. — Eredetük szerint is osz­tályozza a közmondásokat? — Ezzel csak próbálkozom, de nagyon nehéz feladat. A közmondások zömét. így, vagy úgy. minden nép hasz­nálja. Becsapódtam már egy párszor, azt hittem pl., hogy magyar közmondás ez: „A becsületes embernek sok gyereke van” — aztán ki­derült, hogy japán. — Hány közmondást hasz­nálunk megközelítőleg? — Ez „Bizonytalan, mint a kutya vacsorája” — sze­rintem tíz—tizenkétezer köz­mondás lehet a magyar nyelvben, de ezt nem lehet pontosan megállapítani, hi­szen állandóan változik. A negyedét sem használjuk, s közben úi közmondások is születnek­— Melyik a legrégibb köz­mondás a négy és fél ezer közül? A konyhán keresztül. — amely fejezetben megtudtuk, hogy mi a különbség az ét­kezőkonyha. főzőkonyha, fő­zőfülke. főzőszekrény és ét­kezőfülke között — elju­tottunk a kamráig. „A kam­ra egyetlen berendezése egy sorozat polc a falak men­tén.” (Nem a közepén!) „Na­gyobb súlyú terhet ne a polcra, hanem a legalsó polc alatt tartsunk.* (Arany- vagy ólomtömböket tehát a polc alá tegyük.) A lakóhelyiségek ismerte­tésénél is találhat az olvasó néhány korszakalkotó felfe­dezést. „Szobáinkban általá­ban a fekvő- és az ülőbúto­rok * az ezekhez kapcsoló­dó egyéb berendezési tár­gyak elhelyezését kell jól megoldanunk.” (Ne tessék mondani! Eddig azt gondol­tuk. hogy a szobák a kerti szerszámok tárolására szol­gálnak.) Nem bosszantom tovább önöket, bosszankodtam én eleget, míg e takaros köny­vecskét végig lapoztam. Bosszankodtam, de derültem is. Mérgesített, hogv ezt a könyvecskét, amelynek a cí­me: „Lakáshasználati útmu­— Arany-ezüstért. ej fin ruháért leányt el ne végv! Az is nagyon régi. hogy: „Amilyen az úr. olyan a szolgája”. 'Vagy egy másik igazi' paraszti szólásmondás „Annak van avas szalonná­ja. akinek harmatos a csiz­mája.” Mindnek meg lehet magyarázni az eredetét, ez törvényszerű. —• S megfejtette? — Egytől egyig. Kérdezzen csak. — Nem kételkedem. — De azért mondjon egyet, hagy fejtsem meg. — Eb ura fakó! — Ez könnyű! Az ónodi országgyűlés ideién született 1707-ben. A fakó a Habs búr gok szőkeségére, fakóságára célzás, s hogy kutyán legyen a Habsburg úr. ne a ma­gyaron. Olyan logikus ezek­ben minden, hogy na! Ez például: „Tanítót temetnek. szomjasak1 a sírásók”. Milyen szépen benne van ebben, a — Hogyan és milyen főbb tényezők figye­lembevételével indult meg a középfokú okta­tási hálózat fejlesztési koncepciójának kidol­gozása? tató* 12 500 példányban nyomták és kiosztották az ingatlankezelő tulajdonában levő lakások főbérlőinek. Szerintem egv útmutató elő­állítási költsége meghaladja a 20 forintot, tehát több mint 250 ezer forintot fordított az ÉVM Építésügyi Tájékozta­tási Központ a lakások és felszerelési tárgyai megóvá­sának ismertetésére, propa­gálására­Nem is itt van a hiba. Amiért szót emelek az a módszer, ahogyan az útmu- jatót megírták és terjesztet­ték. Bosszantott az. hogy óvo­dás szinten szól a lakástulaj­donosokhoz. Pedig a lakás­tulajdonosok általában fel­nőttek. Jó. tudjuk. hogy nem egy van. áld az állami lakást — finom kifejezéssel élve — lelakja. Aki ilyen, annál vagy a hanyagság, vagv a műveletlenség játszik döntő szerepet. Márpedig a hanyag és műveletlen ember szépirodalmat, sem nagyon olvas, nem •sédig egy 113 ol­dalas útmutatót. A másik- zömmel ©Ivá­nok kanták ezt az útmuta­tót. akik — mint jómagam — eddig is főbérletben lak­régi tanítóélet nyomorúsága, hogv nem tellett halotti tor­ra sem. Tudom én ezeket mind. cs&khát: „A vén ci­gány mindem nan iele.it egy nótát.” — Miről szól a leatöbb közmondás? — Természetesen a mun­káról. meg a természetről. Minden szalonra a. közmon­dások százait teremtette meg. Tiszafüred környékén egész sor vesszővel és gyékénnyel példálódzó közmondást gyűj­töttem össze. Az sem vélet­len, hogy a kutya meg a ló annyit szerepel a magyar közmondásokban. Kedves há­ziállat mind a kettő- Na meg a szerelem, haiai arról mennyi van! „Csúnya asz- szonytól ne kéri csókot, mert eldicsekszik vele!” — Az egyik legrégibb szólás­mondás: „Sokba van az asszony. Ádámnak is két bordájába került!” Ezt jó tudni manapság is. — A középfokú oktatásban és annak feljesztésében az elmúlt esztendőkben csak­nem ötévenként történtek olyan változások, amelyek a különböző típusú képzésben részesülő tanulók számában tak. Tehát a lakás felsze­reléseit tudják kezelni- Mi­ért, nem az új lakásokba be­költözők kapják? De azok sem ilyen — szellemi képes­ségeiket lebecsülő — szöveg­re kíváncsiak, hanem a leg­újabb technikai berendezé­sek (pl. gázkonvektor) hasz­nálatára lennének kíváncsi­ak. (Igaz a gázszolgáltató vállalat szakembere felvilá­gosítja erről a lakókat ! Gáz­üzemű berendezésekről vi­szont egv szó sem esik az útmutatóban.) Annak ellenére, hogv a lakás használati útmutató — a szerkesztők magukra ves­senek — nem éri el a kívánt feladatát, hosszú őszi és teli estéken nagyszerűen elszóra­koztatja a vidám könyvek kedvelőit. S hogy kedvet szerezzek olvasásához, befejezésül kira­gadok egv részletet a ..Sze­métgyűjtés és tárolás” c. fejezetből: .■Billenővályús szemétbc- dobóknál a leürítés csak há­rom műveletből áll: 1. A beöntővályú ajtaját lenyitjuk, 2. A hulladékot a vályúba töltjük. 3- A vályút alapállásba hozva kiürítjük. Hát nem kedves?! — bj Háromdimenziós TV-kép Vitathatatlan, hogy a tele­vízió súlyos csapást mért a filmszínházakra. A színes televízió sem járul hozzá a filmszínházak látogatottságá­nak növeléséhez. Most újabb próbatétel vár a mozikra. Az a hír járja, hogy az Egyesült Államokban sikerült olyan eljárást kidolgozni, amely le­hetővé teszi a tv-képerayőn három dimenziós hatású kép vetítését. Más szóval, itt a térhatású tv. Emlékezzünk arra, hogy a filmnél is állandóar újabb módszerekkel próbát^ -ak, hogy a nézőben a plasztikus kép benyomását keltsék. A legismertebbek a moziláto­gatónak kiosztott szemüveg­gel folytatott kísérletek. A szemüveg azt a feladatot töl­tötte be, hogy bizonyos fil­meknél háromdimenziós ha­tást váltson kL Ez az eljárás azonban nem vált be. Ma már senki sem gondol arra, hogy olyan fil­met forgasson, amelynél a plasztikus hatás kedvéért a nézők speciális szemüveget hordjanak. Kérdéses, hogy a plasztikus mozifilm valaha is megvalósulhat-e. Egészen más a helyzet a televízió képernyőjén a há­romdimenziós hatás elérésé­nél. Az Egyesült Államokban végrehajtott kísérletekből ki­derül, hogy az ezirányú fej­lődés annyira előrehaladt, hogy a közeljövőben meg­kezdhetik az olyan jv-készü- lékek szériagyártását, ame­lyeknek képernyője plaszti­kus képet ad. A televíziónál a plasztikus hatás olyan technikai eljá­rásra épül, amely nem való­sítható meg a mozifilmeknél. Így tehát a háromdimenziós hatás a mozivásznon a jövő­ben is álom marad. jelentősebb módosulást ho­zott. Ennek oka, hogy az ál­talános iskolát végzett fia­talok továbbtanulását távlati igények ismeretének hiányá­ban, túlnyomóan a művelő­déspolitikai célkitűzések, va­lamint a rövidtávú, ún. „na­pi” munkaerőigények és az oktatási intézmények befoga­dóképessége határozta meg. Az utóbbi években mind je­lentősebb tényezőkké váltak az oktatási reform célkitű­zései, a szakemberszükségle­ti irányszámok és a demo­gráfiai helyzet alakulása. Az utóbbi tényezők hatása a középfokú oktatás fejlődésé­re gyakran egymással ellen­tétes hatású volt. Ily módon az iskolatípu­sonkénti beiskolázás alakulá­sa, a középfokú oktatás szer­kezetének egészségtelen megváltozását eredményezte. A társadalmi szükségletek és lehetőségek mérlegelése, a tudományos-technikai hala­dás követelményei alapján, az oktatási reformtörvény cél­kitűzései, a szakképzést nyújtó középiskolák számá­nak növelését és a szakmun­kásképzés fejlesztését hatá­rozta meg. A szakképzést nyújtó iskolák fejlesztésével egyidejűleg a gimnáziumi beiskolázási arányok csök­kentésére kerül sor. — Milyen alapvető cé­lok megvalósítását tűzi ki a most kidolgozás alatt álló fejlesztési terv? — Legfontosabb feladat a szakközépiskolák és a szak­munkásképző iskolák fejlesz­tési tervének szakmánkénti és megyei közigazgatási egy­ségenkénti összehangolása. Az erre vonatkozó munka egy szakasza most lezárult. A szükséges egyeztetések után a középiskola és a szakmunkásképző iskola há­lózatfejlesztésének együttes tervezését segítő irányelveket a megyei tanácsok rendelke­zésére bocsátottuk. Gy. x Lakni tudni kell... Készül a középfokú oktatás hálózatfejlesztési terve Amint már arrój á sajtó is hírt adott, ez év nyarán az Országos Oktatási Tanács megtárgyalta a középiskolák és a szakmunkásképző iskolák területi, szakonkénti szakma­csoportonkénti fejlesztésének főbb irányelveit. A középfokú oktatási hálózat fejlesztési tervének kidolgozása azonban folyamatos, hosszabb ideig tartó feladatot jelent. A most folyó munkálatok az 1975—76. tanévre elérendő állapotot kívánják felvázolni. A kialakult tervekről, elgondolásokról a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Vendégh Sándor elvtárs a következő tájékoztatást adta lapunknak:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom