Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

1(68. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s O LVASÖINK Forradalmi műszak a KMP tiszteletére — Fédnőkségvállalás A Jászsági Egyesült Ci­pész Ktsz dolgozói — a szo­cialista brigádok kezdemé­nyezésére — a Kommunis­ták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére és méltó megünneplésére októberben forradalmi műszakot tarta­nak; A forradalmi műszak alatt az 1968. évi tervük egy hónapra eső átlagára egy százalékos túlteljesítést vállaltak. Túrkevén a Mátyás király utca 12. sz. alatt szolgáltató ház épül, melynek kivite­lezője, valamint építtetője a Túrkevei Vegyesipari Ktsz. Az építtetők között van még a Kunsági Egyesült Cipész Ktsz, valamint a Mezőtúri Ruházati Ktsz. Az új szol­gáltató házban ezen ktsz-ek szolgáltató részlegei kapnak helyet — remélhetőleg a la­kosság megelégedésére. A szolgáltató házat — a terv szerint — november 30-án adják át rendelteté­sének. Annak érdekében, hogy ez megtörténjen, a Túrkevei Vegyesipari Ktsz KISZ alapszervezete véd­nökséget vállalt az építkezé­sen. Az alapszervezet veze­tősége figyelemmel kíséri az építkezés ütemét, s a ta­pasztaltakról tájékoztatja a ktsz vezetőit. Szükség esetén betonlocsolásban, terepren­dezésben, parkosításban se­gítenek a KISZ-tagok. A szakipari- és építőipari munkák befejeztével a fia­talok a takarításban is se- gítkeznek majd. Tárj Ferenc Szolnok, KISZÖV Június óta várom a családi pótlékot Június 19-én kerültem az ÉM Budapesti Betonárugyár (Bu­dapest, XXI. II- Rákóczi Ferenc út 289/295-) telepére segédmun­kásként- Mivel a családi pótlékot erre a hónapra nem kaptam meg, júliusban reklamáltam- Azt a választ kaptam: szerezzem be az igazolásokat és megkapom az elmaradt családi pótlékot is. A kért igazolásokat személyesen adtam át a vállalat ügyintéző­jének. Szeptember 10-én áthelyeztek Szolnokra, a vállalat itteni ki- rendeltségéhez- Mivel a családi pótlékot közben csak nem kéz­besítette a postás, ismét ajánlott levelet írtam Budapestre, amelyre megnyugtató választ kaptam: szeptember 12-re megka­pom a pénzt. Pénzt ugyan nem kaptam, de választ sem újabb szeptember 20-án küldött levelemre. Ezért kénytelen vagyok ügyemben a szerkesztőség segítségét kérni­Csécsei István Szandaszöllős, Kossuth L- út 8­„Súlyponti** kérdés Hónapok óta azon tépelő- döm, honnan tudhatnám meg, hogy testsúlyom meny­nyit nyom a latban. Na, nem hiúsági kérdés ez ná­lam, csupán tudni szeret­ném, az utóbbi időben híz­tam-e, fogytam-e? Sajnos, ez ügyben kolleganőimre va­gyok utalva, akik közül az egyik így szólt a múltkori­ban: Jaj, de jól nézel ki! Híztál? — Néhány nap múlva a másik: Mi van ve­led, nincs étvágyad? Te rengeteget fogytál! Így azután abszolúte ta­nácstalan vagyok. Melyik­nek higyjek? Volna egy megoldás. De ehhez egy pontos mérleg kellene. — Rémlik nekem, hogy gyer­mekkoromban minden gyógy­szertárban volt egy mérleg. Most viszont nem látok se­hol — legalább is Szolno­kon. Az sem lenne — sze­rintem — elképzelhetetlen, hogy az SZTK rendelőinté­zet földszintjén helyeznének el egyet; (A liftes kezelhet­né is.) Komolyan mondom, húsz-harminc fillért, vagy talán még ötvenet is meg­érne nekem, ha visszanyer­ném éjszakai nyugalmamat. H. J. Szolnok Bérlet kellene a fedettben is Gyermekemnek egészségügyi okokból naponta kellene úsznia- Ez „ment” is addig, amíg a Vamjanich-uszoda naponta nyitva tartott. Egész nyáron oda járt, ugyanis egy-másfél óra miatt nem volt érdemes a nagyon kedvelt tiszaligeti strandra kijárnia. Sajnos, a naptár októbert mutat már, s az időjárás is ehhez igazodott, így érthető, hogy féltem őt a strandolástól- Marad hát a fedett uszoda- Igenám, csakhogy naponta hét forint kiadás kis­sé sok az úszásért. A fedett uszodát üzemeltető vállalatnak véleményem szerint feltétlenül megérné, ha bérletet árusítana a téli időszakra- Akár felnőtt, akár gyermek vásárolná azt meg, félnapokat nem ücsö­rögne az uszodában, hiszen dolgoznia kell, illetve iskolába járnia és természetesen tanulnia­F. J. Szolnok Az AFOR és a fűtés Még csak most kezdődik majd a fűtési szezon, az ÁFOR helyi illetékesei azon­ban már gondoskodtak az olajkályha tulajdonosok bosszantásáról. Az Eötvös téren levő kútnál ugyanis Mekalor olajat csak októ­ber 15-e után szolgálnak ki, arra hivatkozva, hogy a hi­vatalos (helyesebben a hiva­talokban való) fűtés csak ez időpontban kezdődik. Kapható ugyan olaj a há­rom-négy kilométerre levő kútnál, s akinek nincs gép­kocsija, vagy még a TEMPÓ- ra sem futja, gondolkozhat azon, hogyan hozzon olajat, ha esetleg kiskorú gyerme­kei miatt kénytelen október 15-e előtt is fűteni. A magánháztartásokat sze­rintem semmi esetre sem lehet egy kalap alá venni a hivatalokkal. Bár ott is fűl­hetnek október 15-e előtt, ha a külső hőmérséklet 15 fok alatt van. Sz. J. Szolnok Szórakozás, művelődés a karcagi fmsz-nél A karcagi fmsz párt, gazdasági, és tömegszervezeti vezetői azon igyekeznek, hogy dolgozóiknak a legtöbb művelődési, szó­rakozási alkalmat nyújtsák- Mindehhez csak egy kis kultúr­terem áll rendelkezésre, így azt jól ki kell használnunk­A KISZ szervezet kérésére beat-zenekar létesült. Ebben együttműködünk a felsőfokú mezőgazdasági technikum fiataljai­val- Az öt tagú zenekarral hét közben, valamint vasárnap dél­után táncdélutánokat rendezünk- A város ifjúságának régi óhaja teljesül ezzel­Fotószakkörünknek húsz tagja van. Hamarosan a legifjabb korosztáylnak, dolgozóink gyermekeinek is szervezünk fotószak­kört- A téli hónapokban felnőtteknek, gyermekeknek fotó-lan- folyamot rendezünk- A szakkör tervében szerepel egy országos, meghívásos fotókiállítás a város felszabadulásának 25. évfordu­lója tiszteletére­A sportot kedvelő dolgozóink is kedvükre tevékenykedhetnek- Természetjáró szakkörünk néhány éves működése alatt országos viszonylatban is említésre méltó eredményt ért el. Legutóbb a Mátrában rendezett versenyen tűntek ki- Az fmsz-nek labdarúgó- csapata is van- A sakknak is számos művelője akad dolgozóink között. A megyében elért eredmények mellett néhányon levelezés útján nemzetközi mérkőzéseket játszanak­MHSZ lövész-csapatunk a városi bajnokság győztese­Kovács Ferenc Karcag Legkésőbb december végéig fényt kap a Mosonyi utca Lapunk október 2-i szá­mában „Sötét az utcánk” cím­mel a szolnoki Mosonyi ut­ca lakóinak sérelmét közöl­tük, amelyben kifogásolták, hogy több mint két éve járnak-kelnek a sötét utcá­ban. Az észrevételre a Tiszán­túli Áramszolgáltató Vál­lalat szolnoki üzletigazgató­ságától érkezett válasz, — amelyből megtudtuk, hogy a városban több mint tíz helyen az év végéig fejezik be a közvilágítási hálózat- bővítést. Legkésőbb decem­ber 31-ig tehát • remélhető­leg a Mosonyi utcában is világos lesz esténként. Kisajátítják a Lehel utcát Bencze László szolnoki ol­vasónk észrevételét szeptem­ber 25-i számunkban közöl­tük, „Megúsztuk” címmel. A Lehel utca járdáját, útját, közvilágítását kifogásolta ebben olvasónk. Ez ügyben a szolnoki városi tanács vb építési és közlekedési osz­tályától, Barna Gábor osz­tályvezető főmérnöktől kap­tunk választ: „ ... Tájékoztátásül köz­löm, hogy a szóbanforgó út­szakasz a vasútállomás épí­tése, illetőleg a vasútállomás előtti teret övező la­kóépületek építése miatt még ez évben kisajátításra kerül. Erről a tanácsszer­veknek már hosszabb idő óta tudomásuk van, éppen ezért ésszerűtlennek tartot­tuk volna bármilyen, ezzel kapcsolatos munka elvég­zését. Ezért nem foglal­koztunk a terület út-, jár­da-, illetve közvilágítása rendezésével. Egyidejűleg közlöm, hogy a cirkusz nem a tanácsi szervek engedélyével tele­pült ezen a helyen, hanem a MÁV-tól bérelte a terüle­tet, így arra sem volt mó­dunk, hogy az útvonal ki­világítására az engedély megadásakor ideiglenes jel­leggel kötelezzük.” Nem lesz mindenütt autóbuszváró Ugyancsak a szolnoki vá­rosi tanács vb építési és közlekedési osztálya osz­tályvezető főmérnökétől kaptunk választ a szeptem­ber 25-én megjelent, „Több autóbuszváró kellene” cí­mű cikkünkre, amelyet Só­lyom István szolnoki olva­sónk levele alapján közöl­tünk. Eszerint: „Tájékoztatásul közlöm, hogy Sólyom István észrevé­telével sem most, sem a későbbiekben nem érthe­tünk egyet. A városi tanács végrehajtó bizottsága anya­gi eszközeihez mérten az autóbusz végállomásokon folyamatosan létesít fedett autóbuszvárókat; Az idén is több helyen épült ilyen autóbuszváró. Sehol a vilá­gon — nálunk gazdagabb országokban sem lehet ar­ról szó, hogy minden autó- buszmegállóhoz fedett váró épüljön. De ha az anyagi eszközök ezt megengednék, megvalósítása akkor sem lenne helyes, mert azok el­helyezésére a lehetőség sem a jelenlegi, sem távlati út­viszonyaink mellett nem teremthető meg.;.” Mégsem hiába... „Hiába hívják a kémény­seprőt” címmel tettük köz­zé Szabó Gáborné mezőtú­ri olvasónk sérelmét szep­tember 18-i lapszámunkban. A Szolnok megyei Kémény­seprő Vállalat műszaki ve­zetőjének tájékoztatása sze­rint a panasz jogos volt. Olvasónk kéményét kitisztí­tották. Intézkedtek arra vo­natkozóan is, hogy a jövő­ben ne legyen hasonló pa­nasz a mezőtúri körzetben. Remélhetőleg máshol sem lesz. Budapestre „utazott“ a Tiszazug Szeptember 14-i számunk­ban munkatársunk Hová lett a „Tiszazug”? címmel kifogásolta, hogy a Nagyré­ven készült dokumentumfil­met nem vetítették a szol­noki Vörös Csillag moziban, annak ellenére, hogy a mű­sorban ez szerepelt. Papp Lászlótól, a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat igazga­tójától kaptunk a fentiekkel kapcsolatban a tájékozta­tást: »■... Hová lett a „Tisza­zug”? című cikkükre vá­laszolva közöljük, hogy az említett kisfilmet a szolno­ki Vörös Csillag mozi nem kapta meg a debreceni mo­zitól a nagyfilmmel együtt. Tévedésből azt a budapesti raktárba küldték vissza. Így a mozi a kisfilm bemutatá­sának elmaradásáért nem felelős. A mozi gépészét és üzemvezetőjét csak azért le­het elmarasztalni, hogy nem intézkedtek azonnal a kis­film keresésére és arról a vállalat műsorpropaganda csoportját sem értesítették. A kisfilmet így csak kétna­pos késéssel tudtuk a buda­pesti raktárból visszaren­delni és bemutatni „A nő hétszer” című film mel­lett ...« Kik a hatóságok? Egy italboltban nemrég verekedés tört ki. Pofonütöt­tek egy férfit, a rendőrség­nek kellett közbelépnie. Az igazoltatás során kiderült, hogy a sértett kalauz. Többen hatóság elleni erőszaknak vélték az esetet. Ugyanilyen inzultus ért egy másik ka­lauzt is. de most már nem szórakozóhelyen, — hanem munkahelyén: a villamoson, szolgálat közben. A két ese­tet különbözően bírálták el. Az eljárásnál sokkal szigo­rúbb büntetést szabtak ki az utóbbinál, mert törvényeink — jóllehet a kalauz semmi­lyen körülmények között sem hatóság — fokozott vé­delmet nyújtanak a közszol­gálatot végző alkalmazottak­nak. Ha egy civilruhás rendőr rendkívüli esetben a köz­rend érdekében intézkedni kénytelen, (ezt úgy nevezik, hogy szolgálatba helyezi ma­gát) köteles azonnal igazol­nia személyét, mert ha meg­támadják, a bűncselekmény már: hivatalos személy el­leni erőszak. Sokan azonban visszaélnek a „hatóság” fogalmával. — Gyakran okoznak bosszúsá­got az „apró hatalmassá­gok”, akik olykor hatóságot játszva fontoskodva ellenőr­zik az egyesi állampolgárok személyazonossági igazolvá­nyát, jogtalanul berendelik őket. kérdőívek kitöltésére köteleznek, egyszóval feles­legesen kellemetlenkednek. E túlbuzgó ügyködésnek leginkább azok esnek áldo­zatul, akik gyakran azt sem tudják, hogy tulajdonképpen mely szervek is Magyaror­szágon a hivatalos hatósá­gok. Dr. Berényi Sándor, az ELTE jogi karának állam- igazgatási tanszékvezetőjével beszélgettünk erről a kér­désről. Az állam hatóságai első­sorban a hatalmi testületek, az országgyűlés, a választott tanácsi testület. De hatósá­gok az államigazgatási szer­vek is: minisztériumok, a tanácsi hivatalok, stb. továb­bá hatóságok a bíróságok és az ügyészségek is. Valójában ezekkel az álla­mi szervekkel van a legke­vesebb félreértése a lakos­ságnak. Hiszen pontos jog­szabályok szerint járhatnak csak el, s mindenkor a tör­vényesség maximális betar­tására kötelezettek. Műkö­désüket rendszeresen ellen­őrzik, és a törvényeket, a jagszabályokat pedig, ame­lyek szerint e hatóságok cse­lekednek, éppen az állam­polgárok által választott ha­talmi testületek hozzák. Azoknak a hatósági szer­veknek is körűlhatároltan korlátozott a hatásköre, ame­lyek közvetlenül a társadal­mi együttélés szabályait el­lenőrzik és betartatják. — Ilyen például a rendőrség, amelynek 72 óránál tovább nincs joga a személyes sza­badságot korlátozni az ügyészség jóváhagyása nél­kül. A lakosság legtöbbnyire a tanácsapparátus — hatósági működésével találkozik, hisz ott intézik a lakosság min­dennapi ügyes-bajos dolgát. Fontos tehát annak ismere­te, hogy a tanácsokon belül, mely szervek a hatóságok. Többek között: az igazgatási osztályok, az építési osztá­lyok, az adóhatóságok, vala­mint a KÖJÁL, amely szi­gorúan felügyel az egészség- ügyi rendszabályok betartá­sára. Dr. Berényi Sándor professzor elmondta, hogy az ügyeinket intéző tanácsi tisztviselők személyükben nem minősülnek hatóságok­nak. Ilyen joggal csak az illetékes szakigazgatási szerv vezetője rendelkezik. Szocialista társadalmunk­ban a hatóságok főfeladata — a számukra meghatáro­zott területeken — társadal­mi élet irányítása és szerve­zése és nem elsősorban a büntetések kiszabása, vagy rendszabályok foganatosítá­sa. Feladatuk, hogy biztosít­sák a törvények, jogszabá­lyok megvalósítását és az ál­lampolgárok jogainak érvé­nyesítését. Az ügyefelekkel való bá­násmódot szigorú rendeletek szabályozzák. A tisztviselők például kötelesek minden­kor türelmesen végihallgat­ni az ügyfelek kérését, pa­naszukat, s udvariasan intéz­kedni, tanácsot adni, egyszó­val megkönnyíteni minden­napi életüket. Mégis előfordul, hogy nem egyszer órákat állhatunk egy-egy tisztviselő előtt, aki közben már kívülről megta­nulta a személyi igazolvá­nyunkat. — Gyakran, szinte felsőbbségként kezeli a la­kókat a HKI alkalmazottja. „Raportra” rendeli az iro­dákba, olyan záradékokkal, az idézési lapon, hogy meg nem jelenés esetén ilyen meg ilyen szankciókat alkal­maz. Pedig erre a legkevés­bé sincs joga. Épp olyan vál­lalat, mint például aGEBKA. Nem hatóságok a társadal­omi szervek, a szövetkezetek, nincs joga ellenőrzést gya­korolni a nagyvállalatoknak a kisvállalatok felett. Még szolgálat közben sem ható­ság a portás, sem a házmes­ter. — Semmiféle hatósági funkció gyakorlására nincs joguk. A törvényességünk szilárd­ságát jellemzi, hogy a ható­sági szervek összes végha­tározatainak az elmúlt évek­ben csupán 6—7 százalékát fellebbezték meg az ügyfe­lek. De a kis hétköznapi ügyekben is rendet kell te­remteni, mert közéletünk demokratizmusát csak úgy lehet elmélyíteni, ha végre lemondanak vélt jogaikról az „apró hatalmasságok”. Regős István Megvizsgáltuk Siker helyett kudarc A Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága tavaly január 22-én a Néplapban hirdette meg azt a pályáza­tot, amelynek témája a fog­lalkoztatottság növelése volt; Az igen terjedelmes felhívás pontokba szedve ismertette, mit tartalmazzon a pályamű. S mint ilyenkor lenni szo­kott, közölték a nevezési határidőt (1967. június 30), a pályázatok beküldési ha­táridejét (1967. december 31) és az elbírálás módját és idejét is. Ez utóbbi is jó ré­gen elmúlt — az elbírálás dátuma 1968. május 1 —, s nem történt semmi. Illetve annyi, hogy levélírónk két­szer is érdeklődött szerkesz­tőségünktől — nyilván érde­kelve volt —, hogy mi lett a bekülött pályaművek sorsa. A megyei tanács vb mun­kaügyi osztályán kapott in­formáció szerint sajnos, nem sok gond volt ezekkel. Mind­össze négyen neveztek be, s közülük is csupán ketten küldték be pályázatukat. A „Csepp a tengerben” és az „Aki mer, az nyer” jeligével ellátott pályaművek — az első Kétpóról, a második Mezőtúrról érkezett — sem felelnek meg a követelmé­nyeknek, még annyira sem, hogy elbírálhatók lennének. Ha így történt is — igazat adunk levélírónknak —, már illett volna szólni valamit a pályázatról, hiszen azt már májusban is tudták, hogy siker helyett kudarc szüle­tett. — nk —-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom