Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-08 / 236. szám
1968. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Különös... A Köznevelés ezévi 18. számában „Irodalomtanításunk — válságban?” címmel írt cikket Makay Gusztáv, budapesti gyakorló iskolai tanár. Cikke a magyar irodalom középiskolai tanításának gondjait elemzi• Mindazzal, amit az irodalom tanításáról írt, nem kívánunk vitába szállni. De amit a hazai magyar szakos tanárokról megállapít, valóban különös•.. Magyar szakos tanáraink között ugyanis — szerinte — „a legnehezebb helyzetben a ma <30 és 40 életév között járó irodalomtanárok vannak,.. • akik egész iskolai pályafutásuk és tudományos képzésük folytán a régi szellemben nevelkedtek fel és nehezen tudnak megszabadulni a megszokott szemlélettől■. •” S mi van a 40 évnél idősebbekkel, illetve a jóval idősebbekkel? Ezt is megtudhatjuk a cikkből. Ok e hatásokat — írja Makay — „könnyebben egyensúlyozták ki-.. a maguk összetettebb kultúrájával. •.” Nem kívánunk nemzedéki vitákba bocsájtkozni, ez felesleges és értelmetlen lenne. Valóiában itt nem is erről van szó. Hogyan értsük azonban mindezt? Hiszen a magyar költészetben e Makay által elmarasztalt nemzedéket olyan lírikusok képviselik, mint Juhász Ferenc, Garai Gábor, Fodor András, Csanády János, — Simon István, Nagy László egy-két esztendővel időikbbek a cikkben meghúzott felső korhatárnál, — prózairodalmunkban Abody Béla, Kamondy László, Sánta Ferenc, irodalomtörténészeink, kritikusaink között Czine Mihály, Héra Zoltán, Garamvölgyi József, filmrendezőink közül Kovács András — talán 1—2 évvel lépte túl a negyvenet.,- Csupán igy, gyors futtában említve. •. S éppen akikből magyarszakos tanár, gyakorló pedagógus lett valahol az országban — esetleg ugyanabból az egyetemi, főiskolai évfolyamból, — csak éppen azok nem tudtak vagy alig tudtak még megszabadulni „a megszokott szemlélettől” s a „régi szellemtől”- S nékik nem volt „összetettebb kultúrájuk”, amely átsegíthette volna őket.. •? Milyen különös... Császtvai István A pénzügyi népbiztos 80 éve született Lengyel Gyula Nyolc esztendeje tanárkodott az egyik budapesti kereskedelmi iskolában — ma ötven év múltán a Lengyel Gyula Közgazdasági Technikum felirat olvasható azon az Alkotmány utcai épületen —, amikor magával ragadta a forradalmak forgószele. A fiatal, alig 30 éves matematikus, aki már diákkorában felismerte a tőkés társadalom ellentmondásait, reményekkel és bizakodással telten csatlakozott az új viszonyokért országszerte kibontakozó harchoz. Mihelyt megismerkedett az új forradalmi párt programjával és céljaival, munkára jelentkezett. 1919 januárjától éjt nappallá téve dolgozott, s a higgadt halkszavú pedagógus azokban a napokban szónokká, munkás és értelmiségi tömegek harcos vezetőjévé nőtt. Korábban csak a tanítók és tanárok ismerték őt, mint szakszervezetük egyik vezető emberét; de 1919-ben hétről-hétre ezrekkel növekedett követőinek, tisztelőinek száma; Március 21-én, a Tanács- köztársaság kikiáltásának napján a Kommunisták Magyarországi Pártja megbízásából az Osztrák—Magyar Bank élére került. Az összeomlott Monarchia nemzeti bankjának magyarországi vezetője. majd a forradalom pénzügyi politikájának irányítója lett. S ha arra gondolunk, milyen volt a több mint négy évig tartó háború után az ország helyzete, világossá válik előttünk, milyen emberfeletti feladatra vállalkozott. A Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosa, a Forradalmi Kormányzótanács tagja, amikor az imperializmus fegyveres erői megtámadták az országot, felhívást tesz közé: Jelentkezzenek volt tanítványai. lépjenek be önként a Vörös Hadseregbe, siessenek hazájuk védelmére! És az egykori diákok, közgazdászok nagyrészt banktisztviselők, a „Tanár úr” felszólítására olyan nagy számban jelentek meg a sorozó bizottság előtt, hogy a belőlük szervezett egységet „bankzászlóalj’’ néven indították a frontra. A Tanácsköztársaságot követő ellenforradalmi terror az életét fenyegette, mégis vállalkozott rá, hogy itthon marad, részt vesz az illegális pártszervező munka megindításában. De a párt, éppen mert olyannyira ismert személyiség volt, hogy bárhol, bármikor felismerhették volna. úgy látta, jobb ha külföldre megy, ott hasznosítja hatalmas tudását a magyar nép és a nemzetközi munkás- mozgalom javára. Menekülésekor, ugyanaz, ami itthon vesztét jelentette volna —, közismertsége —■, segítette át a legnagyobb nehézségeken. Volt tanítványa, egy vasutas tiszt segítségével jut át a határon. Bécsbe Berlinbe, majd Moszkvába kerül. A Szovjetunióban a szovjet kereskedelmi kamara főtitkárává nevezik ki; A külkereskedelmi akadémia professzora, a magyar forradalmi emigráció köztiszteletben álló tagja, aki 1941-ben bekövetkezett tragikus haláláig — a törvénytelen eljárások áldozata lett — maradandó értékű közgazdasági, tudományos tevékenységet fejtett ki. A Kommunisták Magyarországi Pártja hűséges katonáját, bátor, önfeláldozó tagját vesztette el benne, aki lélekben sohasem szakadt el hazájától, 1888-ban született, most lenne nyolcvan esztendős. A ma élő nemzedékre vár a feladat, hogy mint más gazdag életű forradalmárok hagyatékát, Lengyel Gyula életművét is feltárja, közkincsévé tegye, megőrizze a szocialista jövő számára. V. F. Októberi folyóiratokban olvastuk A NAGYVILÁG a szokásos bő és sokrétű válogatással ismerteti meg az olvasót a kortárs világirodalom legjobb műveivel. A legkellemesebb meglepetés Jose Triana kubai író drámája a ..Gyilkosok éjszakája”. Egy még mindig nem eléggé ismert irodalom méltó reprezentánsa a dráma, amelyben a forradalom előtti Kuba társadalmi tragédiára bontakozik ki a jobb sorsra érdemes embereket tönkresilányító. elviselhetetlen viszonyok rajzában. A prózát Sivano Ceccheri- ni olasz író és Muriéi Spark angol írónő novellái képviselik a legrangosabban. Pablo Neruda és négy osztrák költő versei egészítik ki többek között a folyóirat szépirodalmi anyagát. A „Tájékozódás” és a „Dokumentum ” című rovatok nyújtják a legrangosabb és legérdekesebb olvasnivalót. Az előbbiben Sükösd Mihály „Regény és cselek- / mény” című tanulmánya, a másodikban pedig Gereblyés László cikke, a „Május—júniusi napok Párizsban”. Ennek az írásnak igen érdekes kiegészítője a diáklázadás napjaiban született falfeliratokból készült válogatás, tmely Franciaországban kötetben is megjelent és az akkori forradalmi versekből válogatott néhány darab, amelynek egyikét Michel Bútor a francia „új regény” egyik reprezentánsa írta. A KORTÄRS Moldova György „Malom a pokolban” című regényének befejező részét közli Déry Tibor önéletrajzi jegyzeteiből pedig a 19—20. fejezetet. Formailag is újszerű Lengyel József írása, amelynek a szerző is az „etűd vagy librettó” műfaji meghatározást adja. A lírát Vas István s.Áz őrült város” című költeménye és Mezei András két verse képviseli a legrangosabban. A „Fórum” rovatban egyre izgalmasabb vita bontakozik ki. A szerzők Hegedűs András „A társadalmi fejlődés alternatíváihoz” című cikkére reagálnak. Vérbeli vitacikk Friss István „Osztály- harc. állam, párt és társadalmi fejlődés” című írása és részben ide kapcsolódik Tordai Zádor cikke is, amelynek címe: „Miért vannak irányzatok a marxizmusban?” A „Napló” rovatban Du- czynska Ilona az ötven éve elhunyt Szabó Lőrincre emlékezik. A JELENKOR októberi száma az ünnep jegyében készült. A folyóirat most ünnepli megjelenésének 10. évfordulóját. A jubileumról szól Csorba Győző. Takáts Gyula, Berthh Bulcsú. Po- mogáts Béla írása B. A. Targoncával Rómába A gyár udvarán leállítottam az első szembe jövő villás targoncát. Azt mondták Kaszab József is villással dolgozik. Esküdni mertem volna rá, hogy ő lesz. Nem ö: volt — Bent volt. de hazament. Délután maid beszélhet vele. — Miért ment haza? Mit csinált délelőtt? Nem dolgozott? — Dehogy dolgozott kérem... Ügy nézett rám. mint egy nagyon elmaradott emberre aki azt sem tudom, hogy Kaszab József nem egyszerű targon cavezető. — Edzeni jár be délelőt- tönként — hajolt közelebb. — Készül az október tizen- ötödiki olaszországi nemzetközi versenyre. — Aha. Két óra után munkahelyén. a targonca garázsban kerestem. — Már az edzőpályán van. A hulladéktelepen. Messziről láttam Kaszab József a gépe mellett ült. Pihent. — A pályát az első országos targoncavezető verseny pályájának megfelelően ilyen üres ládadobozokból készítettük el. Azt mondották Pesten. hogy nemzetközi méretű útvonalon versenyezünk. — Láttam pihent. Fárasztó a targoncavezetés? — Nem gyerekjáték. Az embernek majdnem leszakad a karja, a volán forgatásában. amíg egyszer, vagy kétszer megcsinálja a kötelező feladatot. — Az országos versenyen nem izgult? Ügy tudom, augusztusban volt a nemzetközi vásár olasz pavilonjában. — Nyugodt voltam. Nincs olyan Magyarországon használatos targoncaféle. amelyet ne ismernék. Lehetett gyakorolni a verseny előtt de feléje sem néztem a gépeknek. — Azután eljött a start ideje. Meséljen... — Rengetegen voltunk. Nagyon sokon félúton feladták a versenyt. Nagyon meleg volt, az út pedig rémisztőén szűknek látszott.. A gok nyolcasba bele is szédültem. Időre kellett a gyakorlatot megcsinálni. Egy pillanatra mégis megálltam. Csak annyira, hogy a kezem- feiével kicsapjam a szememből az izzadságot. azután tovább... — Két hét múlva meny Olaszországba... Milyen érzés? — Különös. Izgulok. — Mondja, gondolta, hogy valaha is kijut Rómába? A törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ktsz hűtőgépszervizének új csarnokában szeptember elején indult meg teljes kapacitással a munka. Evenként 10—12 ezer hűtőszekrény agregátjának felújítását végzik. — Képünkön: Nagy István agregátot forraszt. MÜHUS Az ember dolgos lény. Ezért is találta fel a munkafegyelmet. Egyébként is nap mint nap felfedez, készet valamit, műalkotásokat hoz létre. Ezeknek bizony — hála szorgalmának lassan se szeri, se számaMert ugye. kezdetben volt az anyag. Addig-addig mesterkedett az ember, míg feltalálta a műanyagot. Eleinte még kielégítette ha csak vész van. Most már művész is kell a társadalomnak. Mikor már elege volt a gondbóL kreált magának műgondot. És így tovább, és így tovább — lett a Hold mellé a műhold, az emlék párjául létrehozta a műemléket, az igazi kritikus ellentétpárjául a mű- kritikust. No és ha már a rost kiegészült műrosttal, abőr — műbőrrel, aligha várathatott magára sokáig, hogy a hús ellensúlyozására a műhúst is organizálja az ember. És hát hol is lehetne máshol a műhús hazája, mim Amerikában, ahol először gyártottak műfűiét, ahol Johnson mondott műimát a békéért, ahonnan szép export árad Nyugat-Európába felfújható műnőkből. S hogy az a bizonyos amerikai élelmiszer-konszern jótéteménykém ajándékozta meg az emberiséget mühússal. bizonyítja a recept közkinccsé tétele. Mert miből tevődik össze a műhús? 50 százalék fehérjéből. 32 százalék szénhidrátból. 6 százalék ásványi anyagokból és 1 százalék zsiradékból- Alapanyaga szójabab. A műhús natúr állapotban száraz massza. Ezt azonban egyszerű házikonyhai eljárással lehet olyanná változtatni. hogy a valódi hús illúzióiát keltse. Forró vízbe áztatjuk mindaddig. míg halmazállapota azonos nem lesz a mintának mellé tett marhailletve sertéshúséval. Mikor az áz- tatást — kétszeri-háromszori kísérlet során — begyakoroltuk a valódi sablon-hús mellőzhető. Mint minden hasznos újítás, a műhús is elindult világhódító útjára. Egész közel jár már hozzánk, hiszen — mint hírlik — itt zörget az osztrák-magyar határon. Ausztriában hamarosan forgalomba hozzák. És végre lesz valami új. ami ismét működésbe hozza a turista-fantáziát. Az már unalmas volt. hogy ha valaki Becsbe rándult ki. addig-addig rándult — ha elkapta az üzletelő láz —. míg orkánon nem fogták. Most már nem orkánra buknak a séf telő honfitársaik, hanem a műhúsra. Bizonyára nem egy közülük hamarabb kiszagolta már a műhús-hírt mint ahogy most tájékoztatjuk az olvasókat —. s ugrásra készen állnak a bécsi expressz lépcsőjén kövér bőröndjeikkel. Micsoda rongyrázási lehetőség lesz. isten- kém! Becsből hozott műhússal házibulit csapni! Műbécsiszeletet sütni! Természetesen ez a műhús-csoda is három napig fog tartani. Eleinte harapnak rá odakint a turisták, csem- pészgetnek is belőle hazánkba, ha ugyan nem lesz étkezési célokra vámmentes. Aztán mikor már mi is elkezdjük gyártani — marha- és sertéshús ízben, mint az osztrákok —. a kutyának se kell majd. Tóth István — Soha. Ezerhatszázat keresek. két gyermekünk van. Másra kell a pénz. nem utazásra. — Mit tud Olaszországról? — Mit tudok? Megmondom őszintén, semmit Elmondta az élete történetét Leien egy erek volt hal évig. Azután nevelőszülőkhöz került. Sokait dolgozott és csak négy elemit végzett. Azóta is sokat agitálták, hogy végezze el a nyolc általánost. — Nem ment A gyárban három műszakban dolgozni, azután még külön is. hogy valamire vigye az ember-•• Nem ment. Sokat dolgoztam. Tíz év alatt házat vettem, meg négyszáz négyszögöl telket. Nekem már jó így is.-- Hány éve ül targoncán? — Kilencedik éve. ötvenkilenc májusában vállaltam. Az első hét után otthagytam a gépet Mindennek nekiment A főnököm rámparancsolt. akkor újra ráültem. Azóta csinálom. —- Milyen jutalmat kapott a szép szereplésért? — A Diesel villainytargon- ca kategóriájában második helyen végeztem. Kaptam háromezer forintot, egy Doxa karórát és egy magnetofont. Itt a jászberényi Hűtőgépgyárban hétszáz forint jutalmat adtak és megkapom a kiváló dolgozó jelvényt is. — Megkérhetem, hogy csináljon egy kört? Felkapaszkodott az ülésbe Beindította a motort azután valósággal „kilőtt” a targoncával. Boszorkányos gyorsasággal forgatta a nagy volánt nagy pontossággal robogott a ..bádogdoboz utcában”. A kerekek mellett kétoldalt legfeljebb 3—4 cenlis hely van csupán. Parányi helyen leír két nyolcast felemeli a rakodólapot elviszi felteszi egy vas polcra, leengedi a villát, a másik oldalra megy. felemeli a villát, s mint cukrász a tortát olyan vigyázva veszi le a rakodólapot. Visszaviszi a helyére. S-eket csinál nyolcasokat ír. forgolódik, azután megáll, leállítja a motort. — A jövő hét sokkal erősebb lesz. Minden délelőtt és délután edzeni fogok. Közeledik az utazás napia és a tizenötödiked verseny. — Sok sikert! — Nem tudom. milyen targoncák lesznek. Ez izgat a legjobban. —bognár — Irodalmi színpadok találkozója A Hajdú-Bihar megyei szövetkezeti bizottság október 4-től 6-ig Debrecenben rendezte meg a kisipari szövetkezetek irodalmi színpadainak 6. országos találkozóját. A háromnapos találkozón hét együttes mutatta be műsorát. Vasárnap került sor a szakmai értékelésre és az eredményhirdetésre. Födíiat kapott a sárbogárdi községi szövetkezeti bizottság irodalmi színpada „Látószög” című és a debreceni Rapszódia együttes „Egyedül magam” című műsoráért Uitz Béla Budapesten Budapestre érkezett a Szovjetunióban élő Uitz Béla a XX. századi képzőművészetünk nagy mestere. A kedves vendéget többek között Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes Pogány ö. Gábor, a Magvar Nemzeti Galéria főigazgatód fogadta a Kelet-pályaudvaron. A 82. évében iáró művész hét esztendeié járt utoljára Budapesten.
