Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-08 / 236. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 236. szám. Ára 70 fillér 1968. október 8., kedd. Zsebbevágó ügyek Februári jóslat — októberi realitás... Elmosta az eső a terveiket A vártnál kisebb less a nyereség Amit a pártvezetőség sürget Ha valakinek esetied még kétségei lennének, hogy ,-megeredt”-e az új mechanizmus, vagy senyved csak elvetett magvacskája, szíves figyelmébe ajánlanám az alábbiakat. Mondják, hogy a vállalatok még mindig nem nagyon kapkodnak a nyereség után. pedig ez áll a centrumban, most ez a lényeg. Amióta megszűnt a kötelező tervmutatók rendszere — a diktált átlagbéren kívül — csak a gazdálkodási eredményt kérik számon. Ezt sem elsősorban a felügyeleti szerv, hanem maga a vállalati kollektíva amennyiben annak minden tagja kisebb-na- gyobb arányban érdekelt a termelés, az üzleti akciók hozamában. Nos. ha ezt vesszük alapul. elfondhatjuk megyénk ipari és kereskedelmi vállalatainál máris erős gyökerekkel kapaszkodik az úi gazdaságirányítási rend. Ez év első felében csaknem fél- milliárd forint nyereséget értek cL Mondhatják erre fel — és joggal — ez a félmilliárd bizonyíthatja épp az ellenkezőjét is. Lehet, hogy tavaly nagyobb volt az eredmény. Valóban az ilyenfajta számok önmagukban nem mondanak sokat Kiegészítésül érdemes idézni a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának tájékoztatóját. E szerint: .,A Szolnok tnegvei vállalatok jelentős lépést tettek a félév folyamán az elmúlt évet meghaladó részesedési alap és a tervezettnél magasabb fejlesztési alap képzésére”. Konkrétebben összehasonlítani a jelenlegit az óme- chanizmus&al e tekintetben sajnos csaknem lehetetlen, a nyereségelvonás akkori bonyolult rendszere miatt. Ám az adatokból készített és rendkívül leegyszerűsített teszt sokat elárul. így az említett félmilliárd forint eredmény olymódon alakult ki. hogy az árukért kapott minden 100 forintból 1,84 forint nyereség lett Felmerül a kérdés, mi tesz ezzel a 7.84 forinttal? Természetesen senki nem számolhat azzal, hogy az új rend szerint már kiosztják a különféle kategóriákba soroltak között, akik közvetlenül, vagy közvetve részt vettek előállításában. Ha ..számonkérésről” beszéltünk, úgy a nyereséggel kapcsolatban hozzá kell tenni, hogy ez abból csak részesedés lehet Nyilvánvaló a termelés bizonyos szintű megismétlése, a szocialista bővített újratermelés feltételezi, hogy a képződött nyereséget ne éljük fel. Eddig bontva a problémát, eljutunk a zsebbevágó kérdésig. Mi jut a féléves eredményekből] a dolgozónak, m: az államnak, mi marad a vállalat fejlesztésére? A bonyolult adatokat mellőzve forduljunk ismét egy egyszerű teszthez, ezek szerint 100 forint nyereség sorsa így alakul a megyei ipari és kereskedelmi vállalatok összesített számai alapián: Nyereség 100 forint. Ebből: részesedési alap 4,97. fej' (osztási alap 12,86 nyereségadó 58,60, egyéb állami járulékok 23,57. A tesztnek az a sajátossága hogy csakis próba, ha úgy tetszik a gazdasági makett. A fentiek szerint ha az első félév eredményei nem romlanak — s máért romlanának — azt a prognózist mutatják, hogy a fizetésén felül átlag minden dolgozó még pluszban az elért nyereség 5 százalékára számíthat. Ezzel szemben a vállalat fejlesztésére a képződött nyereségek ennek több mint kétszerese jut. Ezen belül persze, lehetnek nagv eltérések. Legjövedelmezőbb megyei vállalatunk jelenleg kétségtelenül a Tisza Cipőgyár. Ott a lábbeliekre fordított anyag-, bér- és rezsiköltség tÓO forintjára több mint 31 forint nyereség jut 100 forint nyereségből viszont 12,50 a dolgozók között kerülhet elosztásra a jelenlegi, illetve a félévi adatok szerint, s 27,90-t fordíthatnak a gyár fejlesztésére, közvetve a bővített újratermelésre. Ä féléves mérlegadatokat elemezve sok átlagtól eltérő példát tudnánk még felhozni. A lényeg azonban mindenütt az: aki többet ad. többet kap. Felületesen szemlélve talán úgy tűnik, megindult a tánc a nyereség az aranyborjú körül, megkezdődött tehát az új mechanizmus. Nem tagadjuk, kétségtelenül ez a legbiztatóbb jele. S az. hogy ez az aranyborjú a mienk, a munkáscsaládoké. a vállalatoké, oz államé. Lehet minél nagyobb a korrekt vállalati cs kereskedelmi akciók határai között Palatínus István MA: Targoncával Rómába # Műhús Autó—motor Komszomol küldöttség Szolnokon Tegnap az egyéves Komszomol iskola igazgatóhelyettesének vezetésével háromfős Komszomol küldöttség érkezett Szolnokra. A delegációt a délelőtt folyamán a tiszaligeti KISZ táborban Száraz László, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának titkára tájékoztatta a megyei ifjúsági szervezetekről és a KISZ vezetőképzés rendszeréről. Nagy András pedig a szolnoki KISZ vezetőképző tábor kialakítását és tevékenységét ismertette előttük. A delegáció a délután folyamán a Tiszámén ti Vegyiművekbe látogatott és az üzemi KISZ szervezet életét tanulmányozta. Az est folyamán a Tiszalieetben baráti beszélgetésen vettek részt a küldöttség tagjai. Napi útjukon a megye ifjúsági vezetői mellett elkísérte őket Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. . A delegáció szombaton utazik vissza a Szovjetunióba. Ár- és belvíz- védelem Az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi és belvíz- védelmi központi szervezete ez év elején alakult meg a korábbi árvízvédelmi készenléti szervezet kibővítésével, fejlesztésével. Az új védelmi központ számos új gép és anyag kipróbálását, — felhasználását tervezi: A töltésszakadás elzárására, nyúlgát építésére, vagy a gát mögött feltörő buzgárt hatástalanító ellennyomó medence készítésére a szokásosnál nagyobb műanyagzsákkal és a nagy zsákokat mozgató gépek és eszközök kialakításával kísérleteznek. A védelmi beavatkozás gyorsítása és a munka költségeinek csökkentése érdekében foglalkoznak újabb szádf allem ezek kipróbálásával is. A jövő évtől fokozatosan felszerelik a vízügyi hatóságok védelmi osztagait a most kialakított korszerű, négy kilowattos világítási agregátokkal, s a korábbinál 700 kilóval köny- nyebb hordozható szivattyúkkal. Az árvédelmi anyagok vízi szállítására elkészült a 10 tonnás dereglye korszerű típusa, az osztagok felvonulásának meggyorsításához. A búvárok munkáját a vízalatti hírközlés fejlesztésével és pneumatikus vízalatti fűrész alkalmazásával segítik. Ezenkívül a védelmi központ gondoskodik az egész vízügyi szolgálat gépjármű- és hajóparkjának, URH- és repülő szolgálatának fejlesztéséről, igazgatási feladatainak ellátásáról is: ,,Katics Péter, az ÉVM Szolnok megyei Tégla- ~ és Cserépipari Vállalat igazgatója éTmöndöTfá, terveik szerint ebben az évben 176,8 millió égetett téglát gyártanak, ötmillióval többet, mint 1967-ben.” Ez a nyilatkozat 1968. február 27-én a Néplap Indulásra készen a téglagyárak című cikkébep jelent meg. Milyen okokra vezethető vissza, hogy a vállalat az idén nem teljesíti a terveit? A gazdasági vezetők két tényezőre hivatkoznak; a rossz időjárásra és létszámhiányra. A márciusi hideg napok miatt a nyersgyártást a kitűzött időpontnál két héttel később kezdhették meg. A technológiailag indokolt létszámból csaknem háromszáz munkáskéz hiányzik. Főként a szolnoki, karcagi, martfűi és kunszentmártoni gyárakban kevés az ember. A törökszentmiklósi üzemük már csak egy műszakban termel. Eltekintve az utóbbi két- három héttől, július közepe óta kevés szünettel esett az A gyár vezetőinek érvel ismerősek, hiszen ha nem megy jól az üzlet, rendszerint az időjárásra és létszám problémákra hivatkoznak.. Magyarázatuk kétségkívül megalapozott, elfogadható. De vájom meddig lehet még jószerivel a vak szerencsére bízni a nyerstégla sorsát? Ha süt a Nap, minden rendben, ha esik az eső. akkor nagy baj van. A szárítókapacitás a nyersáru termeléshez viszonyítva nem elegendő. Sok gyárban a szabadGyors és majdnem hivatalos jelentés a hétfői piacról: közepes felhozatal, közepes kínálat. — Amint azt Pongrácz József, a városi tanács piaci részlegének vezetője elmondotta a hétfői, — megszokottan közepes forgalmú piac nagyszerű híre a zöldáruk kiváló minősége. A szokatlan időjárás az átlagosnál alacsonyabb árakban jelentkezik. A tavalyinál ötven fillérrel olcsóbb a kelkáposzta, nyolcvan fillérrel a fejes káposzta. negyven fillérrel a karalábé. Húsz, illetve harminc fillérrel drágább viszont a hagyma és a burgonya. A hétfői piac szenzációja a Kecskeméti—Szikrai Állami Gazdaság csemegeszőlője. Kétezer mázsa csemegeszőlőt és almát kínáltak. Kilója hét forint ötven fillér. Minőségét a púit előtt sor- banállók száma szavatolja. A borszőlő a tavalyi átlagnál egy forint húsz fillérrel, a téli alma hatvan fillérrel volt olcsóbb. Beálltunk a sorba a kecskemétiek standja előtti VáBár még szilveszterig csaknem három hónap van hátra, oizonyosra vehető, hogy a vállalat nem teljesíti terveit. A termelési programhoz képest 1968-ba.n nyerstéglából 9 millióval kevesebbet gyártanak, égetett téglából 3 millióval, cserépáruból 0,5 millióval alacsonyabb lesz a forgalom a tervezettnél, Ez a realitás októberben. eső. A nyerstégla nem száradt ki rendesen, így a kemencék kiszolgálása akadozott. A nedves nyersárut nem sikerült tökéletesen kiégetni, pontosabban szóivá döntően első osztályúra. Így a minőségromlás miatt ugyanannyi önköltség mellett kisebb volt az árbevétel, ebből következően a nyereség is. A mostani számítások szerint az 1968-ra tervezett 15 helyett csak 12—12,5 millió forint lesz a vállalat nyeresége. (Ebben persze a gyengébb minőségen kívül a prog- ramozottnál kisebb termelés, tehát az árbevétel kiesés is közrejátszik.) bán tárolják a nyerstéglát, cseréppel letakarják, aztán a jó szerencsére bízzák. Nemcsak a csapadék, hanem a fagy is ellenségük. Például 1965-ben 15 millió tégla pusztult el a szabad ég alatt. A létszámhiány évről évre visszatérő jelenség a vállalatnál. A gyárakban nehéz fizikai munkát végeznek az emberek, ezért ha könnyebb akad valahol, egyszerűen kilépnek. Üj jelentkező sincs elég. A vállalat vezetőinek — véleményünk szerint — a sáriás helyett egyetlen kérdésre kértünk választ: — Két hete jelentkeztek először itt Szolnokon? Meg- érte-e? A válasz néhány adat: az első napon 1200, a második napon 1900, a harmadik napon mintegy négyezer forint volt a forgalmunk. A rekordot jelentő 12 000 forintot szombaton érték el. S hogy meddig él a rekord? Balázs Sándor eladó véleménye szerint már hétfőn megdőlt. A karfiol, a zöldborsó és a zöldbab tegnap is sláger volt. jövőt illetően a létszámgondok növekedésével kell számolniuk. Ha jól megfigyelik, a megyében éppen azok a községek, városok iparosodnak a leggyorsabban (Kunszentmár- tom, Szolnok, Karcag, Török- szentmiklós, Tiszafüred például), ahol a legnagyobb téglagyárak működnek. Az uj üzemek munkaerőt elszívó hatása 1970-ig megtöbbszöröződik. Jó és könnyebb munkát kínálnak majd. mint a téglaipar és legalább olyan jó keresetet is. Ráadásul nem szezon jellegűek: Csak egy kiút van A Tv Híradóban néhány nappal ezelőtt bemutattál: a köröshegyi téglagyárat. Az üzem szinte teljesen automatizált, zárt rendszerű. Az időjárás viszontagságai elől a szárító alagútba „mentették” át a nyersárut. Az új, korszerű technológiára jellemző: nyolcvan ember termel Kőröshegyen annyit, mint a hagyományos üzemekben kétszáz. Ha. egyszer „Kőröshegyig” eljutnak majd a vállalat téglagyárai akkor nem lesz többé félnivaló sem az időjárástól, sem a létszámhiánytól. Az üzemi pártvezetőség a váUalat idei helyzetét elemezve a műszaki fejlesztés meggyorsítását, a nehéz fizikai munka fokozottabb gépesítését, a dolgozók szociális ellátásának megjavítását és a bérek reális (az átlagbér gazdálkodás keretein belül) rendezését sürgeti. Minden oka meg van rá. Ezek ugyanis halaszthatatlan feladatok. Fábián Péter Kiváló minősége és ára teszi slágerré. A tószegi Dózsa Termelőszövetkezet hat forintért mérte a zöldborsó kilóját. A zöldbab és a karfiol szeptemberi átlagára egy forint harminc, illetve öt forint harminc fillérrel maradt alatta a tavaly szeptemberi átlagárnak. A piaci részleg vezetője és a hazáiasszonyok egyformán egyetlen panasszal éltek. — Idézzük hát azt, egy kicsit a gazdaságok figyelmébe ajánlva is: változatlanul kicsi a tejtermék és a tojás felhozatal. Jó minőségű árunak nagy *M*ea lenne. Olimpiai ügyelet A GELKA felkészült, hogy a mexikói olimpia idején a hibás rádió és televízió készülékeket a legrövidebb idő alatt rendbehozza. A vállalat jelenleg országszerte naponta mintegy 2700 rádió- és televízió készüléket javít, az olimpia idejére ennek a kétszeresére készültek fel. A helyszínen nem javítható televíziók helyett cserekészülékeket visznek magukkal. Az olimpia idején az országban 1156 GELKA műszerész —• tart megerősített ügyeletét, s a vállalat valamennyi — összesen 640 — gépkocsi ját is az olimpiai javítások szolgálatába állítják. A ház tartási gépek és egyéb elektromos készülékek szállítását bérfuvarral oldja meg a vállalat. Vidéken 34 megyei és járási székhelyen, nagyobb városban húsz óráig tartanak nyitva a GELKA szervizek} Molnyija—1. A Szovjetunióban szombaton pályáiéra bocsátották a Molnyija—1 típusú távközlési mesterséges holdat. A műhold keringési ideje 11 óra 52 perc. pályájának az egyenlítő síkjával -bezárt hajlásszöge 65 fok. A Molnyija—1 feladata a távolsági rádiö-telefon és távirórendszer működésének biztosítása és a szovjet központi televízió-program szétterítése az ..Orbila”-hátóza: távolabbi állomásaira. A műhold fedélzetén a tv- program adását és a több- csatornás rádiókapcso'nt megteremtését biztosító műszereken kívül vezérlő és mérőműszereket, tájékozódó, pályakorrekciós és energia tápláló berendezéseket helyeztek el. A berendezések normálisan működnek. Rossz idő és létszámhiány Az érvek ismerősek Kecskemétiek a szolnoki piacon Közepes felhozatal — közepes kínálat
