Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
'P/T — Most megmutatom drágám, hogyan világít a karórám számlapja. Színészek, bohémek A régi színészvilág emlékeiből HUMOR | A házaspár a televízión a I jéghocky mérkőzést nézte. ' Közben a férj elaludt. A felesége felkölti. — Ébredi. ember. már elütötte a tizenkettőt. — Tizenkettőt? Kinek a javára? ☆ — Miért vagy olyan szomorú? — Ki kell kísérnem a pályaudvarra a feleségemet, aki nyaralni megy. — És ez ennyire letör téged? — Nem, de ha nem látja, hogy szomorú vagyok, nem utazik el. ☆ Az öt éves Gigelt kérdezi nagynénje. — Mi a különbség egy kalapács és egy halacska között? — Nagyon egyszerű: be kell tenni mind a kettőt a vízbe és az amelyik úszi fog, az a hal Szöveg nélkül! Mini a divat Szeretett városomban, Miskolcon vendégszerepeit a rendkívül népszerű Rózsahegyi Kálmán. mindnyájunk szeretett Kálmán bácsija, a ..Vén gazember” címszerepében. Nálunk is óriási sikert aratott. Másnap délelőtt a város főutcáján sétáltunk Kálmán bácsival. Én bementem a trafikba cigarettát venni, ő ezalatt a kirakatot nézteAmikor a trafikosnő meglátja Kálmán bácsit, izgatottan kiabált hátra a férjének: — Apa. apa. itt a vén gazember! Mire a férj kiszólt: — Az öreg Blau?! * Egy baritonista szinte betegesen vágyott arra. hogy az Operaházhoz kerülhessen. Mikor meghalt Takács Mihály híres baritonista már a temetésen közel furako- dott Hevesi Sándorhoz, az Oneraház akkori főrendezőiéhez. s odasúgta: — Remélem, főrendező úr< hogy én kerülök a helyére?! — Mire Hevesi « halottra és. a sír körül álló hozzátarto-* zókra utalva válaszolta: — Kérem, ha a családnak nincs ellene kifogása ... V A múltban akadt színigazgató. akit egyáltalán nem érdekelt a színházvezetés művészi része. Mialatt színházában a világhírű Toseanini vezényletével opraelőadás folyt, azalatt ő az irodájában a turf-lapot böngészte. Az első szünetben, az előadástól fellelkesedve valósággal berobbant az irodába Tóth Aladár, a kiváló zene- kritikus- Látva az igazgatót, döbbenten kérdezte: — Igazgató úr, lent Tos- canini. ez a zseni dirigál és maga itt a turflapo* tanulmányozza? — Az nem volna baj. — mondta az igazgató —•. de felhallatszik! Sok vándortársulat működött országszerte, amelyek igen nagy anyagi zavarokkal küzdöttek. Természetesen a pontos fizetést még hírből sem ismerték. Az egvik ilyen dal társulatnál a Mágnás Miska című operettet játszották. A társulat már régen nem látott pénzt, amikor a darab főszerepét játszó bonviván — előadás közben — közölte az igazgatóval. ha nem kapja meg a járandóságát, azonnal elhagyja a színházat Miután pénzt nem kapott otthagyta az előadást. A szorult helyzetből a következőképpen vágták ki magukat. Az inast játszó színész bement a színpadra és jelentette Rolla grófnőnek: — B a rács Öméltóságának hirtelen el kellett utaznia, de azt üzeni, hogy ..a nő szivét ki ismeri, ezer titokkal van teh...” És Baracs helvett elénekelte a felvonás egész fináléját. Sebestyén Mihály Egy, s más Mozgalom A KIOSZ hirdetése a szerdai Néplapban: Dolgoztasson kisiparossal! „Kisiparosok a lakosság szolgálatában” mozgalom keretében a lakosság részére minden ipari javító, átalakító munkát elvállalunk. Megdöbbentett ez a hirdetés. Eszerint ugyanis a lakosság szolgálatában csak mozgalom keretében vállalnak munkát a kisiparosok. És mi lesz, ha véget ér a mozgalom? Ügy, ahogy általában minden mozgalom egyszer véget ér. A rongy- gyűjtő hetek, a papírgyűjtő hónapok, a vasgyűjtő mozgalom stb. Azután már nem lesznek a kisiparosok a lakosság szolgálatában? Hova forduljon a lakosság? És mit csinálnak majd a kisiparosok? Kinek a szolgálatában állnak? Vagy lehet, hogy csupán a hirdetés fogalmazásában van a hiba? Lehet, hogy amikor a KlOSZ-nál fogalmazták, azért tették bele a mozgalom szót, mert az olyan vonalasán hangzik? Csak inni lehet Éjjel egy óra után tévedtem be az egyik elsőosztályú zenés, táncos bárba. Az asztalomhoz siető pincértől megkérdeztem, hogy kaphatnék-e valami harap- nivalót. — Természetesen uram — válaszolta, — Sonkát, szalámit, vagy főtt virslit tormával, mustárral? — Nem viccel? — kérdeztem hitetlenkedve. — Miért viccelnék? Első osztályú helyen egészen záróráig kötelező a hideg ételek és egy-két gyorsan készíthető harapnivaló felszolgálása. Ez történt Budapesten. A napokban Szolnokon keveredtem az egyetlen éjjel is nyitvatartó zenés, táncos helyre. Újra megpróbálkoztam. — Sajnálom uram, semmiféle étellel nem szolgálhatok — mondta a pincér. — Kifogyott? — Nem. Soha nem is tartottunk. Egyébként a szolnoki pincér éppoly udvarias és előzékeny volt, mint pesti kollégája. Ez azonban sajnos nem csillapította éhségemet és bosszúságomat. — egy — A Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 425. csípés Férfi és nő Egy hírhedten pedáns fiatal főnöknek hiábavaló hosszas kísérletek után végre sikerült fiatal, csinos titkárnőjét meghívni agglegénylakásába. — S ml volt? — érdeklődtek másnap reggel kollegái. — Már egyáltalán nem értem meg a világot és a nőket sem. Kellemesen megvacsoráztunk, Ittunk egy kicsit, táncoltunk és akkor ő odaült az ágyra! De alig volt időm a cipőmet a sámfára húzni, amikor a lány felugrott, kirohant és becsapta maga után az ajtót. ☆ — Mit szól hozzá Mária? kérdi Krumpholzné bejárónőjét — most tudtam meg, hogy férjem megcsal a titkárnőjével? — A, ön csak féltékennyé akar engem tenni! * — Húsz éve nős vagyok, és még mindig ugyanazt az asszonyt szeretem. — De hiszen ez csodálatos! — Tényleg úgy gondolja? Ha a feleségem valaha is megtudná, megölne! A tisztaság A kis Péter a fürdőszobából jön. — Alaposan megmosakodtál? — kérdezi az anyja. — Alaposan! — mondja a gyerek. — Megnézted magad jól a tükörben? — firtatja a mama, aki nagyon jól ismeri fiának „mosdásművészetét”. — Ehhez nem kell magam a tükörben megnézni — morogja a fiú, — Hiszen a törülközőn Is látom! ☆ Apa és fia — Mit hallottam Carlo? Azt mondta az anyád, hogy rVieg akarsz szökni hazulról. — Igen, apukám. — Ha elhatároztad magad, szólj nekem és én veled megyek, ÜT Hiszékenység — Tudod-e. hogy Lujza és Femando házasságot kötöttek? — Mi a csuda? Azt hittem, hogy Lujza modern lány, aki nem gondol házasságra. — Fernando is azt hitte. — Nyugodtan ülj le és várj; ez ai űr meghívott egy étterembe — (A Weltwoche karikatúrája) Mindene a kocsi — Tessék a kávé, kedves!... — (A Polish W( karikatúrája)
