Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

196®. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Otven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok Tisztán látja már minden­ki. hogy az összeomlás elke­rülhetetlen. A kormány még egyszer meg akarja kísérel­ni, hogy Wilson 14 pontja alapján tárgyaljon az an­tanttal; — az egyszerű em­berek pedig, akár az antant győzelme árán is. csak a békére áhítoznak. Jól tükrö­zi ezt a kettősséget a Török­szentmiklósi Újság vezércik­ke: „Ügy érezzük és úgy kell lennie. hogy ennek a. nagy világháborúnak végső eldöntéséhez közeledünk. Az entev,te összes ereiét össze­szedve igyekszik a nyugati front áttörését kicsikarni és meg akarja akadályozni, hogy az ötödik tél ismét ál­landó harcban múljon el—. Az entente népei is hőn áhitják a békét és ebben az érzésükben kellemetlenül csalódnának, ha a gyors győ­zelem helyett ismét az egész télen át a lövészárkok hideg sarában kellene vesztegel­niük... Ezekben a döntő idők­ben ért bennünket a bol­gár fegyverszünet megkötése, ami kétségkívül súlyos csa­pás. Nem kutatjuk az oko­kat, amelyek Bulgáriát erre a lépésre késztették... A bol­gár tárgyalások különben Wilson eddigi nagy általá­nosságban tartott beszédei­nek és elveinek egyúttal praktikus tartalmat lesznek hivatva kölcsönözni. Nem tudjuk azonban, hogy maaa Wilson h°Ovan gondolkozik eszméinek gyakorlati meg­valósításáról... Ha a bolgá­rok rendelkeznek annyi dip­lomáciai ügyességgel. mint amennyi hősiességgel velünk küzdöttek a harcmezőn, igen gyorsan megtudhatjuk, hogy ' egy erőszakos idiótával vagy praktikus államférfiúval van-e dolgunk." A kormány és a közigaz­gatási szervek az összeom­lásból legalább hatalmukat szeretnék megmenteni, ha az annaktált területek el­vesztése már elkerülhetet­lennek látszik- Az eszközök­ben nem válogatósak. A Karczaei Hírlapban megje­lent egy nyílt levél, amelyet dr. Nyítrav Pál városi kép­viselő írt Szentesi Tóth Kál­mán polgármesterhez annak kapcsán, hogy a képviselő- testületi ülésen nem kapott szót interpellációjának el­mondása céljából. Pedig fon­tos kérdést akart felvetni: ..viseli-e a felelősséget a pol­gármester úr. hogy or egyik helybeli malomban Karczag mentálja. A kormány pedig rendeletet adott ki: nem cserélhetnek tulajdonost az újságok. A Haladás szerint ,.o rendelet kiadásával a kormány intenciója az volt, hogy a lapok között fenn­akadjon a ma fennálló poli­tikai egyensúly. Üt iát akarja vágni annak, hogy új. meg­bízhatatlan elemek lapvásár útján befolyást nyerjenek a politikában." És amíg recseg-ropog a világ, a legegyszerűbb em­bert is gyötrik a világot for­máló események és gondok. Szolnokon álmodoznak. Az új gőzfürdőről vitatkoznak, amelyet a Haladás vezércik­ke szerint a Tisza-parton. a vashíd mellett lenne célsze­rű elhelyezni: szép, kényel­mes és nagy legyen és jó lenne mellette vendéglőt és halcsamokot is építeni Stő- germeyer Antal kezelésében; és tornacsarnok kellene mel­lé és vívóiskola, de lehetőleg lövészterem is; és akkor már legyen evezősegyesület és tiszai népfürdő is, hogy a fiatalok ne a kocsmákba jár­janak duhajkodni, hanem nemes sportokkal edzzék tes­tüket. így álmodoznak a szolnoki urak. amikor a Karczagi Napló így ír: -,Jdehéz időket élünk, súlyos napok követ­keznek ránk, egyik baj a má­sikat éri- Bulgária megadta magát az ántántnak... Tö­rökországgal (a másik déli szövetségessel) ezután csak Ukrajnán vagy a Fekete ten- aeren át érintkezhetünk... Ha Bulgária utat enged saját testében az ántánt hadsere­geinek... délen az eddiginél jóval nehezebb frontot kell védenünk... A csehek ma va­lóságos államot alkotnak az államban. Antántgárti poli­tikát űznek... nyilvánosan igényt támasztanak várme­gyéinkre. osztják Au&ztria- Magyarországot szlovének­nek. szerbeknek... Magyaror­szág miniszterelnökének nincs egy szava, nincs egy parancsoló gesztusa, amellyel megtorlást követelne... Hát pártközi egyezményekről, fú­zióról leéli most vitázni?... Nehéz időket élünk. Szövet­ségest veszítettünk el. s el­lenséget kaptunk helyébe idehaza. Azt mondják, hogy a nagy idők nagy embereket szülnek- Vajon hol van az a Mózes, aki elvezet bennün­ket a tisztességes, munkás béke ígéretföldjére?’\ Kis iskola — szép eredmények Nagyhírű iskolák közelé­ben nem régen nyitotta meg kapuit a jászárokszáUisi gimnázium- Az indulás vem volt egyszerű, az előítélet, az idegenkedés az újtól aka­dályt jelentett. Öt év leH el, két osztály már le is érett­ségizett azóta. A helyieken kívül Jászágóról, Visznek-ől, Tarnaőrsröl, Gyöngyösről, Visontáról is jönnek diákok. Kilencven százalékban fizi­kai dolgozók gyermekei, akik közül igen sokan nem jártak volna középiskolába, ha helyben, illetve a közeiben nem nyílik meg a gimná­zium­Az épület nem korszerű, de az osztálytermek otthonosak, szépek- Társadalmi munká­val szép sportkert épült a gimnazistáknak. Az iskola kicsi, ennek előnyei is van­nak. A légköt otthonosabb, minden tanulót jól ismernek a tanárok, többet tudnak tö­rődni az órákon kívül is azokkal, akiknek erre szük­ségük van. Sikerült elérni, hogy minden tantárgyai szak­tanár tanít, s ez az eredmé­nyekben is megmutatkozik. Ezt leginkább az egyetemi, főiskolai felvételeken lehet lemérni. Az első évben a je­lentkezők egyharmadát vet­ték fel, tavaly huszonöt kö­zül tizenkilencet, egyetemek­re, főiskolákra, felsőfokú technikumba. Zenekaruk arany, irodalmi színpaduk ezüstérmet szer­zett megyei versenyeken- A tanárok minden lehetőséget megragadnak, hogy lelébresz- szék az igényt a műveltség­re, hogy leküzdhessék a vi­dék és a kis iskola hátrányos helyzetét­Az iskola máris kinőtte a jelenlegi kereteket. Bővítés­re, korszerűsítésre van szük­ség- A tervek már készen vannak, 1969-ben 2 millió forintos költséggel meg is valósulnak- A tárgyi feltéte­lek javulása bizonyára az eredményekre is jó hatással lesz. Győző Gyula város ellát atlanai számára több nap óta kiutalt, lisztet a közélelmezést vezető Kovács Lajos nemcsak Hornt nem vet­te át a mai napia. hanem ha jól értesültem —a ma- lomtulajdonos felhívósára le­mondta az átvételt azzal, hogn nem veheti át, mert ez- idő szerint nincs rá szükség” A Haladás a nyílt levelet — a hatalom birtokosainak két­ségbeesett erőfeszítéseit ta­lálóan jellemezre — „Ahol torkára forrasztják az em­bernek a szót" címmel kom- * 4 GYASZHlR Fájdalommal tudatom, — hogy édesanyán-: özv. Gyenge Károlyné szül. Dobos Erzsébet október 2-án 77 éves korában elhunyt. Temetése okt. 5-én fél 4 órakor lesz a rom. kát. teme­tő halottasházából Fia: Károly. Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk minden­kinek, akik kedves halottunk: Bozsó Margit sírjára koszorút, virágot helyez­tek, temetésén megjelentek, — részvétükkel fájdalmunkban osz­toztak. Szalal Gusztáv és családja. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak és ismerősöknek, akik felejthetet­len férjem, édesapánk Kaszaki Gyula temetésén megjelentek, virágaik­kal. együttérzésükkel fájdal­munkban osztoztak. ••T. Knszakl Gyuláné tm családja. lelki Hirosima ellen A Andrej Voznyeszenszfci j a neves szovjet költő már több mint egy hete tartóz­kodik hazánkban, érthető te­hát. hogy először benyomá­sairól. élményeiről érdeklő­dünk. ,A világ eddig látott váro­sai közül Budapest tetszik a legjobban — mondja, s hoz­záteszi — a régi városra gondolok elsősorban”. Véle­ménye nem csupán udvarias- sági gesztus hinni lehet ne­ki. mint szakértőnek is. hi­szen eredeti ..szakmája” épí­tészmérnök. A 35 éves költő apja neves hidrológus, a bratszki és más erőművek egyik tervezője- A család­ban ismerték, értékelték, sze­rették az orosz művészetet, kultúrát így lett Andrei bői építész és festőművész- Vé­gül mégis csak a költészet­nél kötött ki. Majakovszkij Paszternák. Garda Lorca ha­lott rá erősen. A prózaírók közül pedig Gogol. „Először járok feleségem­mel, Zója Bogusziavszkaja írónővel Magyarországon — mond ia- — Kevés ez a két hét. csak n Balaton. Székes- fehérvár. Esztergom és sok­sok pesti találkozás zsúfo­lódhat bele. Ügy tervezzük, májusban visszatérünk hosz­szabb időre és nekivágunk az országnak." Erőteljes, meghökkentő és rendkívüli tehetséggel meg­írt versekkel lépett a nyilvá­nosság elé. Hazai, de kül­földi kritikusainak vélemé­nye nyomban megoszlott: egyesek érthetetlennek for­malistának. bravúroskodónak tartották, aki fittyet hánya hagyományoknak- Mások. — és most már nyugodtan mondhatjuk — a többség, mellé állt. Védelmezték, a hagyományokat magába ol­vasztó korszerűségét dicsér­ték. Hogyan vélekedik ver­seiről ő maga? „A korszerű vers is. mint a tudomány, a mozgást, az örökké változó világot se­gíti folyamatában, megérte­ni, ábrázolni. Ez a világ pe­dig hihetetlenül bonuolult- Pásztorversek stílusában már nem ragadható meg a lé­nyege. A ma verse fel kell hogy vesse, jelezze a kor problémáit az alkotó ember küzdelmét az anyaggal, amely nemcsak vasban, be­tonban jelentkezik, az embe­rek oavveleiében lerakodott, elavult gondolatokkal is csa­tázni kell. Ami a közérthetőséget il­leti; n korszerű, ió verset egy fej káposztához hason­A tündérektől Robinsonig Meddig mese a mese — Fantázia és valóság Mit olvasson a gyerek? Milyen könyvet vegyünk a gyermeknek? — mint pe­dagógushoz, sokszor for­dulnak hozzám ezzel a kér­déssel a szülők. Mj felel meg legjobban gyermekük egyéni és életkori sajátosságainak? Az egy-négy éves korú gyermekeket általában még csak a saját életük apró- cseprő eseményei foglalkoz­tatják. Azokat a története­ket kedvelik tehát, melyek­nek témáját életüknek min­dennapos eseményei adják. Olyan mesét hallgat szíve­sen a gyermek, amely „őróla szól”, amelyből magára is­merhet. Ilyen történetecske például, amikor a mesehős nem szeret mosakodni, tor­kos, de végül póruljár, hát elhatározza, hogy megjavul. Az igazi mesekorszak, az Andersen—Grimm, — a tün- dés- és népmesék kora, a négy-nyolc életévre jut; A változatos cselekmény, az a csodálatos ólomvilág, mely a gyermek elé tárulkozik, a jellemrajzok egyszerűsége, mind-mind olyan tulajdon­ság. amit az óvodások és kis­iskolások fantáziadús világa őrömmel befogad. Nem igaz az a felfogás, hogy a mesék csodás elemei megzavarják a gyermek valóságismeretét. Egyrészt előbb-utóbb mind- l egyik kinövi „mesekorát”* másrészt még a legfiatalab­bak is tudják, érzik, hogy a mese „csak mese”. Akisgyerek a maga részé­ről gyakran „elnyomott­ként” él a felnőttek között. A népmeséket azért is ked­veli, mert ezeknek fő jel­lemzőjük, hogy bennük az igazság győz, a szegény meg­gazdagszik, az elnyomott legkisebb fiú dicsőséget sze­rez a nagyobbakkal szem­ben stb. A gyerek könnyen azonosítja magát a szerep­lőkkel, másrészt az erkölcsi nevelés megalapozását is jól szolgálják népmeséink tisz­taságukkal, igazságosságuk­kal. Az önálló olvasóvá válás ideje, az úgynevezett Robin­son mesekor, általában a nyolcadik év és a serdülés kora közé esik. E kor ol­vasmányai az egyszerű szer­kezetű, fordulatos, izgalmas „igaz” történetek, kalandre­gények, történelmi hősök tetJ tei stb. Sokan szinte váloga­tás nélkül mindent, mohón elolvasna!!. Itt már igazán szükséges az olvasmányok rendszeres szülői ellenőrzé­se. Nagy segítséget nyújta­nak ebben a könyvtáraink, s a későbbi éveket tekintve is jó, ha gyermekeinket a rendszerint bő választékot nyújtó könyvtárakba szok­tatjuk. A serdülő korhoz érve gyermekünk olvasási igénye általában csökken. Vannak akik megrekednek a kaland­regények szintjén, mások viszont már a „felnőtt iro­dalom” remekműveit is szí­vesen olvassák. Ez utóbbi célra kell törekednünk* Külön utat mutat a lá­nyok olvasás-fejlődése. Je­lentős részüket, noha még a kalandregények korát élik, nem elégíti ki a puszta cse­lekmény. A pubertás koráb­bi beköszöntése miatt ér­zelmi életük megelőzi értel­mi fejlődésüket. Ezért any- nyira közkedveltek a kizáró­lag bakfisok számára író­dott lányregények. Bősz Jenő Kis jászberényi filmtörténet Ma már pontosan talán a jászberényi amatőrfilmesek sem- tudnák megmondani, hogv hány filmet forgattak a klub fennállásának évei alatt Nem lehet, de nem is szükséges valamiféle leltárt készíteni, sok film eleve csak kísérletképpen szüle­tett és így nem is képviseli a klub általános színvonalát. A dokumentum filmekre sem tudunk részletesen kitérni, hiszen ezek jórészt nem is művészi, hanem ténylegesen dokumentáció«: igénnyel ké­szültek, R elbírálásuk olyan különleges szempontok érvé­nyesítését tenné szükséges­sé. mint a történeti hűség, fontos és kevésbé lényeges elemek aránya stb. Ez külö­nösen érvényes például a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgárhá­ború Szolnok megyében élő veteránjairól szóló filmre, amely részben készen kapott archív anvag bevágásával ké­szült s a fő hangsúly egyéb­ként is a hangon.a veterá­nok emlékezésén, volt- Az első igazán igényes alkotás 1963-ban készült. Ludánvi László munkája, az „Egy jászfestő’’ a Jászapátin élő Borbás Piroskát mutat­ja be munka közben. A té­ma nem véletlen. A jászbe­rényiekre általában jellemző a festői látásmód. Szeretik a színes filmet, a színorgiát, de a színnek mindig funkció­ja van filmjeiken- Az „Egy iászfestő’’ a festmény szü­letését próbál ia n vömön kö­vetni. A „modellként’’ szol­gáló tájat és a születő kép alakulását egyidejűleg mu­tatja. Ez a módszer néhány képnél sikeres volt. a kép és táj egymásba olvadása vi­szont már túlhangsúlyozta a gondolatot. kissé modoros túlzásnak tűnt. A következő esztendőben már az Országos Amatőrfilm Fesztiválon is hallattak ma­gukról a jászberényiek- Fa- ragó László „Tavasz" című filmje különdíjat kapott. Az „Apám rózsái Rudr.ai Mártom filmje 1965-ben ké­szült A IX. Vidéki Amatőr­film Fesztiválon Győrben versen ven kívül vetítették és elismerő oklevelet kapott- Képi megoldásai hasonlato­sak az „Egy jászfestő” ké­peihez. azonban többet mond annál, nemcsak bemutat ér­zelmeket is tolmácsol. Az öreg kertész szereti rózsáit Gyöngédség, szeretet és mélységes humanizmus árad a képekből amelyek egyik­másika operatőri bravúr. Az úiabb filmek közül „A mi városunk". Lakatox Jó­zsef filmje Jászberényt mu­tatja be- A jórészt kísérő szöveg nélkül pergő képek nemcsak egyszerűen bemu­tatják a várost az alkotó szeretetét is kifejezik. A „Kékfestés” a klub kö­zös alkotása. Ebben összegző­dik minden jellegzetesség* amelyet a korábbi jászberé­nyi filmekben láttunk. A színek, elidőzés egy-egy «szép látványon, a munka és a munkás ember tisztelete és szeretető. Egyúttal azonban ez a film jelzi az alkotók korlátáit is. Jászberényben van egy sajá­tos stílus, de nincsenek kü­lön egyéniségek. Ez előbb- utóbb önismétlésre vezet ez pedig, mármilven magas színvonalon történik is. hiba. Néhány jel azonban mu­tatja. hogy a klub művészi­leg is képes lesz megújulni, mint ahogyan szervezetileg megújult Rudnai Márton „Kiskunsági lakodalom’’ cí­mű fekete-fehér filmje* egyelőre még nem Wforrot- tan, azt ígéri hogy a fil­mesek az eddigitől eltérő irányban próbálkoznak. Szándékosan hagytam a végére Bállá Gábor Tamást, aki filmjei nagyrészét nem Jászberényben készítette, lé­vén csak néhány hónapja a klub tagja- Néhány megis­mert filmje alapján úgy tű­nik. hogv groteszk ötletessé­gének elsősorban az animá­ciós film ígéri a legiobb ki­fejezési formát „Tavasz Bu­dapesten" című filmjének ..hősei” széteső és újra for­mába rendeződő idomok. Sok ió ötlettel fejezi ki a ta­vaszt érző Budapest életörö­mét. 1967-ben aranvdíiat nyert az Országos Amatőr- film Fesztiválon és nagydí- iat az Országos Egyetemi és Főiskolai Fesztiválon. Né­hány külföldi amatőrfilm fesztiválon is sikerrel ve1 í- tették- „A részeg farkas" más technikával készült, köz­ismert mesét dolgoz fel a farkasról, amelynek a bor okozza vesztét A klubban még Dalmadi István foglal­kozik animációs filmek ké­szítésével. A megváltozott körülmé­nyek. az amatőr mozi és az amn*őrfi!mec tanfolyam meg­indítása valószínűleg úi kor­szakot nvit. a iászberénvi «umatörülmezés történetében. Olvan korszakot, amelvben az eddigi eredményeket túlszár­nyalják. okosan építve mind­arra. ami eö-ug íq volt a klub munka iában­Bistev Andris Beszélteié* *** Andrej Voznyeazeitszkijjel lítanám felső leveleit még mindenki érti a stadionban, a második-harmadik réteget már csak néhány ezren, s legbclül a. torzsát alia né­hány százan. Ve még ezen belül is lehet valami, amit már maga a költő sem ért teljesen, csak ösztönösen rá­talál. megfogalmaz.... hiszen a vers a folyamatok mélyébe hatol. A folyamatok pedia végtelenek ismeretlenségük­ben és mozgásukban egy­aránt’. A költészet, és a techni­ka áll vagy valódi ellent­mondásairól érdeklődöm, az emberi elgéndesedés tüneté­ről hogyan vélekedik vajon? „Valószínű, meglepi a ma­gyar olvasókat, de nekem a leghálásabb, Ica jobb olva­sóim, híveim s egyben bí­rálóim is a technika embe­rei. A fizikusok, a matemati­kusok, mérnökök, egyszóval a műszaki értelmiségiek. Számukra, akik mélységében ismerik a reá’is anyani vilá­got és látják összefüggéseit, verseim nem idegenek, öle navonta foglalkoznak. sőt létrehoznak elvont gondola­tokat alkotnak. megértik mondanivalómat Lehet, hogy verseim az első Pillanatban meghökkentők, érthetetlen­nek tűnnek, de az anyagi vi­lágban jártas ember megérti hasonlataimat, mondanivalóm tartalmát, összefüggéseit", Furcsa költő és nagyon emberi. Vékony, kamaszos, kekszemé és közvetlen. Leg­utolsó kötetének a címe: „Achilles sarka-valóban a szíve ez az achillesi sarok- Ez a legjobban sebezhető pontja — érzékenyen jelzi az emberiség minden bánatát, fájdalmát. Lírájában a lelki Hirosima ellen tiltakozik, az „emberi” megsemmisítése el­len. a tárgyak hatalma el­len. ahol a „lelkeknek vétót emelnek”. Kifogyhatatlan gondolati!, beszélgető partner. Szerelmi lírájában a hősnő nyugtalansága planétánk el- 3 en tmondásai bői keletkezi k. Reális ez a nő «hiszen az at- mok csodálatos ' összetétele, mint minden a természet­ben- De milyen könnyű szét­zúzni az egységek ilyen ösz- szetételét mihelyst atom rob­ban ássál ..megváltoztatják ezek rendszerét”. Szenvedélyesen óvja hát az emberiséget ..akkor már késő lesz, késő--­Alexa Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom