Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-04 / 233. szám

1968. október 4. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP s ŐSZI PAPÍRIZLET Azt hiszem, elfelejtetünk verset írni az őszi papírüzlet­hez, amelynek lámpafényében kékborítós füzetek, fehéren derengő rajzlapok, mézesen* ragadó címkék röpködnek. El­felejtettünk beszélni a papír kesernyés illatairól. Mert más a friss, más a hervadó, más a hófehér, vagy éppen avultan sárgás papír szaga. A papírüzlet vegyelemzése megközelítőbb, ha számítás­ba vesszük az enyv és a papír szagát, a táskák műbőrszagát. Milyen szervetlen anyagok állnak itt össze illatba. Micsoda erők sóhajtanak az alacsony mennyezet alól! Milyen fatör­zsek nyers szaga alakul át papírszaggá! Lehet, hogy ez szak­mai izgékonyság, de az őszi papírüzlet illata egyenes össze­köttetésben van idegrendszeremmel; ez a fanyar, szintetikus illat, amely nem a végtelen magasságokban, de orrunkkal agyvonalban, testünkkel egyvonalban, egy modern szélességi fokon lebeg és életűink mitológiájához tartozik. Persze, a papírvegyész legyint, mosolyog és frappáns, önmagába foglalt képlettel, egyszerűen lerántja az orr ma­gasságából, s ugyanakkor az objektív ismeretek magassába emeli ezt a problémát. Világéletemben izgatott a papír. Gyermekkorom papír­üzletei és könyvesboltjai még ma is az orromban illatoznak. Első regényemet kilószám kapható, recéstapintású papírra írtam, s a nagy ívek nem győzték befogadni a fiatal kézbe szorított ceruza szertelen röptét, a mértéktelen álmokat, amelyek vitorláját a remény és a jószerencse feszítette. Papír és festékszag! Ó, mennyi időt töltöttem gyerekko­romban a Tolnai Világlapja rotációsának forgását figyelve, nekidőlve a nagyablakú pincehelyiség korlátjának, mintegy az emberiség fejlődéstörténetét követve nyomon. s Mert a láncolat végtelen. A papírüzletek illata összeke­veredik a nyomdák szagával. És a nagy nyomdák is végig­kísérnek. A szedőgépek finom kattogása, a nyomógépek ke­cses és szabatos ritmusa nélkül mennyivel szegényebb vol­nék’ Papírszag, nyomdaszag és az ember lassan eljut élete értelméig: az írható és az olvasható betűig. De abban is biztos vagyok, ez nem csupán szakmai érzékenység. Mindenki őriz magában egy őszi papírüzletet, s lelkünk orrcimpáiban immár múlhatatlan a friss könyvek és füzetek fanyar illata, fülünkben az ívek muzsikája, szemünkben a szitáló fény, amely egyben fiatalságunk fénye is. Vészi Endre A KlSZ-védnöksé.ggel épülő Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában hat hónappal a tervezett határ­idő előtt megkezdődött a betoncsőgyártás. Jól halad a mo- zaiklap gyártó üzem építése is, amelyben előreláthatóan — a tervezettnél két hónappal korábban — még ez év végén megindul a próbagyártás. (MTI fotó Mező Sándor felvétele) A hivatás kockázata Cayatte új filmjéről A film témája a pedagó- gus hivatás kockázata. Na­gyon is egyedi esetet tár­ával. szélsőségeset, ezért csak avró momentumai általáno- síthatódk. A valószínűtlen, logikailag is rosszul komponált filn nézése leözben az jutó t eszünkbe. hogy tényleg, minden hivatásnak megvan a maga kockázata ez alól a filmrendező sem kivétel- André Cayatte bonyolult lé­lektani motivációkon alapuló filmet akart készíteni és egy érzelmes, rosszul sikerült pedagógiai trmdtáma került a közönség elé. bizony ke­véske hitelességgel. Kiknek szól ez a film? A pedagógusoknak és a szü­lőknek? Művészi hitele saj­nos nem teszi a'kalmassá, hogy meggyőző nevelési ta­nulságokat kapjon belőle va­laki is, aki a gyermekekkel értő módon foglalkozik. A gyerek számára adód­nának a filmből némi el- gondolkozniva’ók. de a cse­lekmény ..tálalása" miatt a színes francia filmet a gye­rek nem nézheti meg. Kik­hez beszél tehát Cayatte? Az sem menti a rendezőt, hOQu megtörtént eseményt dolgoz fel. Megtörténhetett, de nagyon szélsőséges extrém mese. — a filmbéli meg fo­galmazása clősorban arra jó, hog,, ismét észrevegvül-: az életben megtörtént valós cselekmények művészi ábrá­zolása — ez esetben lehet azért mert művészietlen az ábrázolás? — nem mindig valószerű. A megrágalmazott tanító — Jacaues Brel — nem egy ideális pedagógusaikat, min­den esetre nagyon látvá­nyos. S ebben Cavatte szín- kompozícióin is ludas■ A nagyszerű Emanuelle Rima. az iaaz.sáa narrátora”, csak veraődik felszínes szerepé­ben. Oscar-dij ide vagy oda, bizony többet vártunk ettől a filmtől.-!• ti «S Ködösítés füstszűrővel Tegnap este rövid tépelő- dés után rádöbbentem, hogy ez a Magyar Dohányipar egy kis huncut. Vagy én va­gyok a végtelenségia konzer­vatív. Ragaszkodom ugyanis a megszokotthoz, pontosab­ban csak szeretnék ragasz­kodni, mert.. • Sora van ennek is. mint mindennek. Az egyszerűtől a bonyolult felé... Az egyszerű: pár évvel ez­előtt. még mindig és min­denhol lehetett Fecskét, kap­ni- Aztán, hess madárka... Azt mondták a Dohány­iparék. hogy nincs olyan füstszűrös izé... töltőmicsoda, gépkapacitás. Ezért nincs elegendő füstszűrös Fecske cigaretta. 4,40-ért. De azért segítettek a ba­jon. Csináltak füstszűrös Sa­váriát, meg füstszűrös Fil- tolt, valamicskével Rosszab­bat a Fecskénél. — egy ici­picit drágábban. Igenám. — kis pénz ide, vagy oda, — de mit csinál­jon az a bigott tüdő. ha már megszokta, hogy a Fecs­kével mérgezi magát, és nem jó neki az illatos miacsoda, kicsit drágábban. Aki nem szereti az illa­tosat, szívjon Alba-Regiát. Megoldódott■ Igen. mert kez­detben volt Alba-Regha. Fa- intos. jó cigaretta volt. Volt! Mert már nincs■ Igaz, hogy ez kicsit még a Fiitolnál is drágább volt. de úgy sincs. Amikorra átállt rá az a flan­cos tüdő, akkorra elfogyott. Nem a tüdő, hanem az Al- ba-Regia. Segítünk ám a bajon mondták a Dohányiparék. Csináltatták Plovdivot, szív* ja ezt a magyar, finom és ol­csó- Tényleg a Plovdiv fi­nom volt és olcsó, de ami­korra. megszokta az a flan­cos tüdő... mit részletezzem, volt nincs. De lesz Balkán! Az is finom. ■— de nem olyan olcsó. Tévedni tetsze­nek, a Balkán nem lesz, ha­nem volt. Ügv tűnik. Keres­tem. kutattam, sajnos már elfogyott. Semmi baj, tesz Trezor bőven! Finom és olcsó, mert leértékelték... Lesz Trezor, de meddig? Valameddig. Mi lesz a következő slá­ger? Apropos: a dohányipar­nak Slágernek kellene elke­resztelnie a következő füst­szűrös cigarettafajtáját. Így aztán nem érhetné vád őket, hogy volt. nincs. Hiszen j Sláger... — ti — | Megújult bizalommal és erővel... Jegyzetek a bútorgyári kommunisták taggyűlése után Szerda, déli egy óra. Ma választják újjá a párt veze­tőséget a szolnoki bútorgyár kommunistái. Molnár István titkár, a vezetőség beszámo­lóját olvasgatja a pártirodán. — Vázlatát már ismerik a párttagok, mert a beszámoló előkészítésében csakugyan mindenki részt vett — mond­ja a titkár lapozgatás közben. Ezért attól tart, a vita nem lesz valami élénk. Ügy véli, mégis jól tette a vezetőség, hogy még a tag­gyűlés előtt közreadta a be­számoló vázát, lehetőséget kínálva a pártcsoportoknak az előzetes eszmecserére. A kommunisták így alaposab­ban felkészülhettek a vitára. A két gondolat között némi ellentmondás rejlik. A máso­dik eloszlatta az elsőben megfogalmazott aggodalmat. 0 Amikor e sorokat írom, már túl vagyunk a taggyű­lésen. Mindannyian aludtunk egyet az eseményekre. Le­szűrhetünk néhány tanulsá­got is. Mindenekelőtt a be­számoló arányairól. A nem­zetközi és belpolitikai hely­zet elemzése túlzottan nagy terjedelmet foglalt el az anyagban, pedig a párttagság folyamatos tájékoztatást ka­pott a kül- és belpolitikai eseményekről, a nemzetközi munkásmozgalomról. Ezért úgy hiszem, elég lett volna csupán érinteni a leg­főbb momentumokat, ese­ményeket, csupán felfrissíte­ni azokat a kommunisták emlékezetében. A beszámolóban a vezető­ség színvonalasan, körülte­kintően, kritikus hangvétel­lel -foglalkozott a termelés­sel, a dolgozók szociális, és anyagi körülményeinek elemzésével. Erre egy példát:­A gyáregység termelésének értéke 1968. I. negyedévében 15,4 millió forint volt, há­rommal kevesebb a terve­zettnél. A következő hat hó­napban már sikerült túltel­jesíteni a termelési progra­mot. Ez az átlagbérek alaku­lására is kedvezően hatott. Január—március között 1505, míg augusztusban 1753 fo­rint volt az átlagbér. Követ­keztetés: a gyáregység kezd egyenesbe jönni, a jobb mun­ka magasabb jövedelmet biztosít a dolgozóknak. Még sincs minden rendben. Miért? Az értékesítéssel baj van. Csaknem négyezer konyha­bútor garnitúrát készletez a gyáregység. Mi ennek az oka? A pártvezetőség sze­rint az, hogy az üzem az el­ső negyedévben a szerződéses kötelezettségeinek jóformán a felét teljesítette. A piacon sokkal több árut lehetett volna ajnnál elhelyezik A kereslet azóta csökkent. Saj­nos a kereskedők bizalmatla­nok, minthogy az üzemet hosszabb idő óta pontatlan szállítónak tartják, amellett a termékek minőségével sin­csenek maradéktalanul meg­elégedve. Mindezek miatt a szerződések megkötése nagy nehézségekkel jár. A beszá­molóban a gazdasági vezető­ket tették azért felelőssé, hogy az üzem hitele megin­gott a piacon. 0 Nem szeretnénk megbán­tani bútorgyári elvtársainkat azzal, hogy megemlítjük; a beszámolóban a termelési kérdések elemzésénél kissé megfeledkeztek az emberről. A párttagságnak erre való igényét a vita bizonyította a legjobban. , Szolnoki István felszólalá­sában elmondta, nagyon rossz a hangulat a műhe­lyekben, bizonytalanság ural­kodik. Horváth István így vázolta a helyzetet: „Dolgoz­nak az emberek, de nem tud­ják miért. Aggódnak; meg­keresik-e a kenyerüket, vagy sem. Máról holnapra tengőd­nek a munkások a műhe­lyekben. Mielőbb tudni akar­ják, mit hoz számukra a hol­nap, hogyan vezetik ki a gyáregységet a kátyúból.” A vita egyre hevesebbbé, izzóbbá vált. Különösen, mi­kor a nők helyzete került szóba. Többen elmondták, hogy az asszonyok, lányok a bérek megállapításánál hát­rányos helyzetbe kerülnek a férfiakkal szemben. Pusztán előítéletek miatt. Sok vezető gorombán bánik a nőkkel, megengedhetetlen hangot használ... A bútorgyár pártveze tősé­gének beszámolója és az azt követő vita kétségkívül tar­talmas, színvonalas volt. Ez volt a véleménye Csáki Ist­vánnak, a megyei pártbizott­ság első titkárának. Felszó­lalásában többek között eze­ket mondotta: — A beszámoló és a vita egy üzemben küzdő, ég ered­ményesen küzdő kommunis­ta kollektíva hétköznapjai­ról szól. Azt bizonyítja, hogy a pártszervezet kész- és ké­pes beváltani a párt po­litikáját. A vitára ntalva fejtette ki: _ a piaci mechanizmus — mint az ezúttal is kiderült — magában hordja annak a le­hetőségét, hogy a kommu­nista kollektíva és a gazda­sági vezetők között konflik­tusok keletkezzenek. Üj do­log ez. Döntő, hogyan keze­lik a feszültséget, hogyan szüntetik meg a konfliktuso­kat. Közösen és gondosan elemezni kell a helyzetet. Ügy látom a pártvezetőség erre ösztönözte a gyáregység vezetőit, felajánlva a kom­munisták segítségét. A he­lyes utat választották. 0 Miért volt jó összességében ez a vezetőségújjáválasztó taggyűlés? Azért, mert meg­újította a bizalmat a párt po­litikája iránt, mert megújí­totta a bútorgyári kommu­nisták erejét, ami az eddigi­nél hatékonyabb munka zá­loga. Végül azért, mert az egységes gondolkodás, egysé­ges cselekvés elvének jegyé­ben tömörítette a pártszerve­zet sorait. Fábián Péter Szállítóhajó, raktár, konyha sokoldalú haszna „Látott már repülni olyan repülőgépet, amelynek hortí- felületein kereken egymillió lyuk van?” Sok olvasónk ta­lán a kérdést lehetetlennek találja, pedig... Igen sok kutató, technikus és mérnök töri ma a fejét azon hogy miképpen lehetne célszerűbben alkalmazni a lyuggatott- szerkezeteket. Azt a tényt, hogy milyen csodá­latos eredményeket értek el ezen a téren, sok Példa bi­zonyítja. Egy külföldi repü­lőgépgyárban például olyan repülőgépet kísérleteztek ki. amelynek hordfelületein 815 338 másfél milliméternv' és annál kisebb átmérőin lyuk van képezve. A hord- fe^ületek belsejében elhelye­zett kompresszorok ezeken a lyukakon keresztül szíviák be a levegőt, és a hord felü­liek mögött úiból kilöve- lik. Közismert tény. hogy a Zöldfelületek közelében min­den esetben örvénylő levegőből álló határréteg helyezkedik el. A kompresszorok beszív- ttk ezeket az ..örvényekből” álló réteseket így a levegő nvugodtabban áramol ía kö­rül a hordfelüteteket és a motor energiáiét nem emész­tik fél a káros turbulenciák Ezekkel a h ord fel ü 1 etek kel nagvobbá vált a repülőgép hatósugara és 5p százalékkal lehetett növelni a hasznos terhelést. így. ha még a lyuggatott hordfelületek is jól átgondolt szerkezeteknek bi­zonyultak. egyáltalán nem mondhatjuk csodálatosnak azt a tavaslatot, amely sze­rint telies haiórakteret lyu­kakkal lássanak el! Ennek a megoldásnak az a célja, hogy önürítő dereglyét építsenek­Két szovjet feltaláló ilyen dereglyét szerkesztett a „keljfeljancsi” elve alap­ján. A raktér lyuggatott fa­lai és a dereglye külhéia kö­zött teret hagytak és az azt kitöltő levegő tartia a de­reglyét úszó helyzetben. A haió oldalfalára döntőtanko­kat szerettek. Ha a tankok valamelyikét vízzel töltik fel. megdől a dereglye és rakományát Például követ, a vízalatti építés helyére üríti. Ezzel azonban még nem sikerült a telies rakományt kiüríteni, a dereglye dőlése túlságosan kicsi. Ezen segít a Ivuggatott raktér. A víz a nyílásokon keresztül az úszócellákba és a raktér- be hatol, a dereslve csak­nem teljesen átbukik, és így minden kő kicsúszik. A ki­rakás ezzel befejeződött. A dereglye — a gerinc és a ballasztsúly nehézségi ereie következtében — visszalen­dül, eredeti állásába, aa úszótankokból a víz a lyu­kakon kifolyik. Más feltalálók mestersé­gesen szellőztetett gabonaraktárt szerkesztettek. A magtárban a gabona a tárolás alatt szá­rad ki. A berendezés tulaj­donképpen óriási henger, amely egy másik, kisebb át­mérőjű hengert tartalmaz. A két henger szitaszerűen van átlyuggatva. A belső henge­ren levegőt nvom keresztül egy ventillátor, amely át- áramlik$; betöltött gabonán és a külső hengeren lévő lyukakon keresztül távozik a szabadba­A nagyméretű henger ki­bírja az egész gabona súlvát és ez ielentí egyben a tel­ies berendezés magvát. A feltalálók ügves ötletet al­kalmaztak: minden egves rombusz alakú Ivük Dere­mét különböző oldalakra haj­tották vissza. Éppen ez a megoldás biztosít a teljes szerkezeti kivitelnek ielen- tős szilárdságot, ugyanakkor a lyukak felülete is nagyob­bá válik, mint amikor a pe­remek csak az egyik irány­ban vannak meghajlítva. Így azt érik eh hogy lyukak­kal is tudnak szilárdságot biztosítani. Egy további javaslat azt indítványozta, hogy a vastag alumíniumból készült fözőfazék fenekét lyukasszák ki. a fe­nékbe süllyesszenek furatot és ebbe vékony fémlemezt sajtoljanak. Ha erre a fém- tárcsára nedvesített fűszere­ket, (borsot stb.) helyeznek^ a fenék tömör részére pedig húst helyeznek, akkor rövid idő alatt igen fzlete.s és le- veses ételt kapnak. A vé­kony tárcsa gyorsan meleg­szik a fűszerek nedvessége gőzzé változik. a fazékban uralkodó nvomás növekszik (fedéllel légmentesen záriák le) és a hús minden seitie illatos aromával itatódik át. A fenék tömör része ezzel szemben lassabban meleg­szik fel és ígv az ezen a ré­szen elhelyezett hús nem ég meg. csak egyenletesen át­sül, vagy párolódik. Az ilyen fazék készítése nem okoz különösebb műszaki problémát, s minden há*!- asszony hálás lesz érte. r—■>■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom