Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-31 / 256. szám

4

SZÓIN OHhMCGYEI NÉPLAP

1968. október 31.

Kevés a megfelelő telek

Kislakásépitési gondok a megyében — Nem ösztönző a kamat Hiánycikk a táj jelle ű lakásterv

NAPIRENDEN i

az úszósport fejlesztése, Szolnok minőségi sportja

Tegnap az MTS Szolnok megyei tanácsának elnöksége a megye úszósportját, Szolnok város minőségi sportjának helyzetét, a fejlesztés lehetőségeit, valamint a jövő évi költségvetést tárgyalta.

A megyei úszó szövetség jelentése fölött hosszú vita alakult, ki. Többen bírálták a sportág visszaesését, egyhelyben topogását, különösen azt kifogásolták, hogy a megy es zékh elyen kívül csak Tiszaföldváron van némi úszóélet. Jelen volt a Magyar Üsző Szövetség elnöke is, aki megígérte, hogy támogatják a megye úszósporlját, s már jövőre jelentős rendezvényeket hoznak Szolnokra. Változtatás szükséges a szövetség összetételében, a sportág fejlesztése érdekében

pedig több pontból álló határozati javaslatot fogadtak el.

A Szolnok város minőségi sportjáról szóló jelentés i megállapította, hogy fejlődés van birkózásban, labdarúgásban, lövészetben, tollaslabdában, vívásban, kisebb a fejlődés üteme kajak-kenuban, vízilabdában, a többi sportágban visszaesés tapasztalható. Néhány sportágban jövőre és azután további fejlődés várható, 1969-ben egy salakos labdarúgó, két kézilabda, egy kosárlabda és hat teniszpálya épül, míg 1971- ben füves labdarúgó és egy atlétikai pályát építenek öl- ; tözővel, lelátóval.

Tárgyalta az elnökség a megye jövő évi költségvetését is.

TEKE NB il

Gyulai MEDOSZ—Szolnoki MÁV 8ü (2651:2369). A kiesés szempontjából döntő fontosságú mérkőzésen a kék-fehérek idei leggyengébb teljesítményüket nyújtották és súlyos vereséget szenvedtek a ragyogó formában lévő gyulaiaktól. A hazaiak fölényére jellemző, hogy egyetlen versenyzőjük sem ütött 431 fán alul és összteljesítményükkel pályacsúcsot javítottak. A szolnokiak közül Kántor S. 414, Kántor F. 411 fát ütött, a többiek 400-on aluli eredményt értek el. A váratlanul gyenge eredmény súlyos helyzetbe hozta a MÁV tekecsapatát, sorsuk a DVSC elleni itthoni és a Kecskeméti idegenbeli dói el;

Petőfi

(

elleni ,

mérkőzésen j

/

H. Gy. I

A Néplap

totó-tippje

1. Egyetértés—MTK x 1

2. Szombathely—DVTK 1

3. Győr—Videoton 1

4. Saig. BTC—Tatabánya 1 x

5. Oroszlány—Eg^r x

6. Várpalota—Komló x 2

7. Miskolc—Kecskemét x 1

8. Bp. Sp.—Ganz-MAVAG 1

9. Köss. KFSE—Szív. MÁV x 2

LO. BEAC—Borsodi B. 1 X

11. Pisa—Atalanta x 1

12. Varese—Juventus 2 x

13. Milan—Internazionale 1x2

14. Z. Dózsa—Dorog 2 x

15. Mosoni Vasas—PVSK 1

16. Pécsi Érc.—Pápa 1 x

Harc a második

helyért

A megyei XI. o. labdarúgó bajnokság (zárójelben az ifjúsági csapatok) eredményei: Szászberek—'Tiszatenyö 3:2 (0:1), Jászalsöszentgyörgy—Öcsöd 4:2 (elm.), Dózsa SE—Tiszaroff 5:0, Kengyel-Fegyvernek 3:5 ,1:1), Jászapáti—Jászladány 5:3 (1:11). Szó. Gépjavító—Zagyvarékas 4:2 (2:0), Jászkisér—Kisújszállás 5:1 (0:0). A bajnokság állása

1. Jászkisér 28 19 5 4 54:22 43

2. Jászapáti 28 18 4 6 57:28 40

3. Szó. Gépj. 28 16 8 4 53:31 40

4. Tiszatenyö 28 14 4 10 57:44 32

5. K-szállás 28 12 7 9 42:40 31

6. J-alsógy. 28 12 6 10 41:4Ú 30

7. Z-rékas 28 10 9 9 36:41 29

8. Szászberek 28 9 9 10 50:39 27

9. Jászladány 28 12 3 13 46:50 27

10. Kengyel 28 8 10 10 44:46 26

11. Fegyvernek 28 10 5 13 52:56 25

12. Tiszaroff 28 11 3 14 33:51 25

13. Dózsa SE 28 9 6 13 49:58 24

14. Öcsöd 28 7 7 14 35:46 21

15. Abádszalók 28 6 3 19 29:67 15

16. K-márt. Spartac. visszalépett. Az ifjúsági bajnokság állása

1. K-szállás 26 18 5 3 44:18 41

2. Fegyvernek 26 18 3 5 69:23 39

3. Szó. Gépj. 26 18 3 5 67:24 39

4. Jászkisér 26 18 2 7 82 :34 38

5. Kengyel 26 16 5 5 99:28 37

6. Jászladány 26 17 1 8 92:36 35

7. J-alsógy. 26 13 3 10 51:45 29

8. Z-rékas 26 12 # 10 58:63 28

9. Tiszatenyö 27 11 4 12 52:53 26

10. Szászberek 26 8 3 15 31:49 19

11. Jászapáti 26 8 2 16 43:67 18

12. Tiszaroff 26 6 2 18 13:87 14

13. Abádszalók 26 5 3 18 18:71 13

14. Öcsöd 27 5 2 20 20:94 12

15. Km. Spartacus visszalépett.

A szolnoki közönség hátai fordítóit a sportnak?

Lemondóan, kedvetlenül jegyezte meg nemrég az egyik szolnoki sportvezető: „Ez a város nem érdemel minőségi sportot. Dolgozhat itt bárki a legnagyobb erőfeszítéssel, akkor sem kap támogatást, főleg a közönségtől”.

Súlyos, elmarasztaló kritika ez. Sokat gondolkoztam azóta a vélemény helytállóságán, különösen az utóbbi rész ragadta meg a figyelmemet. Valóban így van? Igaz az, hogy a szolnoki közönség hátatfordított a sportnak? Nem látogatja a rendezvényeket? Nem támogatja a szolnoki sportvezetők, sportolók erőfeszítéseit, sem forintjaival, sem erkölcsileg? Közömbös az események, a fejlődés iránt, érdektelenül szemléli, hogy mi történik ebben a városban?

Nézzük a tényeket.

1.

Tavaly, amikor egyre biztosabbá vált a Szolnoki MTE labdarúgó csapatának bajnoksága az NB II-ben, egyöntetű és általános volt a vélemény, hogy az NB I B-ben jelentősen emelkedik majd a nézőszám és a 4—5 ezer körüli átlagot eléri. — Indokolták ezt azzal, hogy a város közönsége nagyon igényli már a magasabb osztályt, kíváncsi a jobb, az erősebb csapatokra. Kinevették volna, ha valaki ennek ellentmond.

Mi minden esetben pontos nézőszámot kérünk, amit az eladott jegyek alapján készségesen meg is kapunk Ehhez jön még az eladott bérletek száma, + 300, körülbelül ennyien látogatják ingyen a mérkőzéseket. Így tudjuk, hogy tavasszal többnyire 1600—2000 között mozgott mérkőzésenként az eladott jegyek száma, csupán a Kecskemét és most őszszel a Komló elleni mérkőzésen voltak valamivel többen, itt a nézőszám meghaladta a háromezret. Hát ez bizony messze van a 4—5 ezer körüli átlagtól.

2.

Emlékszünk még arra az Móré, amikor a Szolnoki

MÁV labdarúgó csapata osztályozó mérkőzést játszott és egy-egy vasárnap ezrek kísérték el a MÁV-ot. Valóságos népvándorlás volt. — Később, amikor rosszul ment a játék és kiesésre állt a csapat, akkor sem esett a nézőszám kétezer alá. Tavaly nem egyszer 6—80Ó volt a nézőszám, az idén pedig — a legutóbbi három mérkőzés kivételével — alig fordult elő, hogy jóval meghaladta volna az ezret.

3.

Közismert, hogy a Szolnoki MTE salakmotor szakosztályának létrehozására a sportág nagy hagyományai adtak ösztönzést. Régebben jobban szerették, mint a futballt, többen látogatták a salakmotor versenyeket, mint a labdarúgó mérkőzéseket. Nem volt ritka a 4—5 ezres nézőszám. Ma? Sok színvonalas futamot, magyar bajnoki döntőt, rangos nemzetközi versenyeket hoztak Szolnokra. Betetőzése augusztus 19-én volt, amikor rajthoz állt a svéd világbajnok is. Erre még a legkényesebb ínyencek is csettintettek egyet: ez igen, ez csemege. Az eladott jegyek száma viszont alig haladta meg a kétezret. — Másnap Debrecenben ugyanennek a versenynek 18 ezer nézője volt!

4.

Tíz évvel ezelőtt a Szolnoki Dózsa vízilabda csapatának mérkőzéseire megmozdult a város és környéke. 250$—3000 szurkoló hering módjára összezsúfolódva izgulta végig a bajnoki összecsapásokat. Ez évben a legtöbb eladott jegy egy mérkőzésen 195! volt, az Olimpiai Kupában pedig megtörtént, hogy 6 jegyet adtak el egy találkozón. A vízilabda mérkőzések ez évi bevétele nem éri el a 20 ezer forintot. Tudom sokan legyintenek: akkor még bajnokságot nyert a Dózsa, érdemes volt kijárni. Nincs igazuk. Most sem rossz a csapat, játéktudásban alig marad el a legjobbaktól, s a magyar bajnokság 4, h»lye nem egy rossz eredmény.

5.

Folytathatnám a sort vég nélkül. A vidéki atlétikai bajnokság kétnapos versenyein, — ahol magyar csúcsok is születtek — talán 300. jegyet adtak el, a vidéki úszóbaj noksiigon már meg sem kérdeztem a látogatottságot. A Szolnoki Vörös Meteor NB Il-es női kosárlabda csapatának 80 forint az átlag bevétele. — (Nemrég csak a játékvezetőknek majdnem 400 forintot fizettek ki.) Az asztalitenisz-, az atlétikai-, a birkózó-, a röplabda-, a teke-, a sakk-, a vívó és az úszóversenyek pedig a legnagyobb érdektelenség mellett zajlanak le.

6.

Mindezek azt bizonyítják, l'ogy a nézőszám aggasztóan lecsökkent. Sokan ezt a tv konkurrenciájának, a visz- szaesett színvonalnak, és a rossz propagandának tulajdonítják. Vitába szállók mindegyik állítással. — Fő műsoridőben ma már a tv ritkán közvetít eseményeket. Színvonal visszaesésről sem beszélhetünk, hiszen az MTE magasabb osztályba, a Dózsa a legjobbak között játszik, bíztatóan szerepel a MÁV, és így tovább ... A propaganda pedig azelőtt sem volt jobb.

Igaza van tehát annak a sportvezetőnek, aki a fenti kijelentést tette? Az elmondottakból következtetve, igen. Üres nézőterek előtt játszani, a tömeg biztonságot jelentő bázisa nélkül, gátlásokat okoz, fékezően hat, még a legjobb szándékú erőfeszítésre is. A sok r.éző nemcsak anyagi, hanem felbecsülhetetlen erkölcsi erőt is kölcsönöz, serkentően befolyásolja, eredményesebbé teszi a munkát. Nagyobb kedvvel, nagyobb erőbedobással dolgozik mindenki. Egy ilyen fejlődő, iparosodó városban, mint Szolnok, úgy vélem a jelenleginél többre vagyunk képesek. de ehhez kellő ösz- szefogás szükséges.

Pataki István

Egy évvel ezelőtt a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a kislakás építkezés alakulását. A több mint egy hónapig tartó vizsgálat során megállapította: a harmadik ötéves terv időszakára betervezett kislakások csak akkor épülhetnek fel, ha megszüntetik a gátló tényezőket, építőanyagot, telket és elegendő kölcsönt biztosítanak, kedvet adnak a lakosságnak az építkezéshez.

Egy év telt el a vizsgálat óta. A megyei NEB ismételten napirendre tűzte e fontos témát, ellenőrizte; történt-e változás, kijavították-e a hibákat?

Az eredmény sajnos nem kedvező. Az alap és tájékozódó vizsgálat megállapítása:

egyik legnagyobb gátló tényező megyénkben a telekhiány valamint az OTP társasházak építésétől való idegenkedés.

A tanácsok a NEB javaslatára felülvizsgálták a telekhelyzetet, de változás alig történt. Kivétel Jászberény, ahol egy év alatt 166 telket adott át a tanács az OTP-nek értékesítésre s jelenleg is 68 telek áll a lakosság rendelkezésére. A többi városban és községben azonban maradt minden a légiben. Szolnokon például mindössze egy, Kunszentmártonban pedig egy telek sincs.

Nem lenne terület? Nem erről van szó. Megfelelő, az igényeket kielégítő telek nincs. Tiszafüreden 61, Jászapátiban 124 telek közül válogathatnak az építtetők. Azonban hiába kínálják azokat, nem kell, mert a község szélén vannak, mélyfek- vésűek és a terület nincs közművesítve. Márpedig természetes igénye az építtetőknek, hogy ha 100 ezer, vagy annál több forintot áldoz, legalább a vizet ne kelljen majd száz méterekről hordania és villanyvilágítása legyen. Különben azt mondja: inkább marad a tanyán, vagy él albérletben s megvárja míg közművesítik az ajánlott területet.

A NEB e kérdésben úgy foglalt állást, hogy el kell fogadni a lakosság érveit. Javasolta, hogy

a tanácsok vizsgálják felül a községek rendezési tervét. s ahol a már közművesített területet csak 10, vagy 15 év múlva építenék be, a lehetőségek figyelembe vételével adják át kis vagy társasház építésre.

Vagyis ne ragaszkodjanak mereven az építési tilalomhoz. Természetesen kötelezzék az éppíttetőket, hogy a város vagy község képébe illő lakást, lakásokat építsenek, Ha a terület megfelelő helyen van, a lakosságtól megkövetelhető ez.

Általános tapasztalat a megyében, hogy az emberek idegenkednek a társasház építéstől és inkábbb kertes házat szeretnének. Megyénk mezőgazdasági jellegű, érthető a kerthez való ragaszkodás. Aki egész életét a föld művelésének szentelte, az nem tud később meglenni anélkül, hoffv ne ásogas- son. kapálgasson. Ha ilyen az igény, ennek megfelelően kell alakítani az „árut”. Olyan kislakás tervekkel szolgálják ki a „vevőt”, amilyet szeretne. Ilyen viszont alig van. Bár még ebben az évben rendeznek a megyében magánlakásépítési napokat, tájékoztató előadásokat, kiállítást. ahol bemutatják az újszerű, gazdaságos és jól kihasználható kislakások tervét, a költség kalkulációt. A NEB mégis helyesnek tartaná, ha a megyei tanács szak- igazgatási szerve pályázatot hirdetne a tájjellegnek megfelelő lakások tervezésére és erre megfelelő pénzügyi fedezetet is biztosítana.

A tájékozó vizsgálat arra is fényt derített, hogy

az építőanyagok árának emelkedése csökkentette az

építkezési kedvet. Korántsem annyira azonban, hogy az mint jelentős tényező jöhetne számításba.

Annál inkább a megváltozott hitellehetőségek. Nevezetesen az, hogy míg 20 ezer forintnál kettő, azon felül viszont már hat százalékos kamatot kell fizetni. Ez bizony jelentős többletkiadást jelent. A tapasztalatok alapján a NEB véleménye, az alapkölcsönt. azaz a 20 ezer forintot emeljék fel, különösen a társasház építésnél. Ezzel is könnyítenének azoknak akik nem az államtól várnák lakásgondjuk megoldását.

Feltétlen meg kell említeni a kislakás és társasház építés mellett az emeletráépítést. Ez is akadozik. Pedig olcsóbb, általában jó helyen juthat lakáshoz az igénylő, s a lehetőség is megvan, hiszen Szolnokon a centrumban 1938 óta csak olyan egyszintes lakások építését engedélyezték, amelyre később emeletet húzhatnak. A Ságvári Endre úton valamennyi egyszintes ház alkalmas erre. Évek óta kész a terv is. Sajnos nincs kivitelező. Az állami építőipar kapacitáshiányra hivatkozik, s nem vállalja (megjegyezzük: más megyékben, például Budapesten mégis dolgoznak munkásai), a ktsz-eknek pedig a felkészültségük hiányos. Érdemes lenne ezen elgondolkodni az illetékeseknek s elsősorban az állami

Az utóbbi három hónapban csaknem minden nap riasztották megyénkben a tűzoltókat. Több mint másfél millió forint érték szállt füstként a levegőbe. S ha az okokat boncolgatjuk, mint már ki tudja hányadszor, ezúttal is a gyermekjátékok vannak az első helyen. A könnyen elérhető helyen hagyott gyufa. a kellő felügyelet elmulasztása, bár tragédiát nem okozott, de szalmakazlakat, fészereket, bútorokat tett hamuvá.

A gondatlanság számlájára írható az is, amikor a keletkezés okaként a szakszerűtlen villanvbeszerelést állapítják meg. És mi mást lehetne mondani azokra az emberekre is, akik éjszakára áram alatt hagyják a gépeket, mint például a törökszentmiklósi Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat központi lakatosműhelyében dolgozók. Az ellenőrzés mulasztása volt az oka egv áruval megrakott tehergépkocsi lángralobbaná.sánaik is. Jászberény közelében az elhasználódott akkumulátor kábeltől gyulladt ki. S végnélkül lehetne Sorolni a példákat, amelyek eredményeként soksok ezer forintos kára keletkezett az egyénnek és a társadalomnak.

Gondatlanság és szabálytalanság. Valamennyi tűzesetnél e kettő közül valamelyik szerepel az okok között. Mit lehetne tenni, hogy az ember két keze munkájával előállított javak ne hamuként morzsolódjanak szét az ujjak között? Frázisként hangzik, de mi mást. mint megelőzni. iNem hagyni a gyermek előtt a gyufát, áramtalanítani a gépeket a munka végeztével, más szóval" betartani az írott és íratlan szabályokat. A tűzrendészed hatóság nap mint nap felhívja ezekre a figyelmet. S ahol ez pusztába kiáltott szó maradt, ott a büntetés eszközével tarttat- ják be a szabályokat. Csak az elmúlt negyedévben havonként 20—25 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást. Meg kellett ezt tenniük a társadalmi tulajdon. az egyén vagyonának védelme érdekében. S a lövőben még szigorúbban megkövetelik a szabályok beépítőipari vállalat vezetőinek. Mert igaz, hogy az emeletráépítés kisipari módszert követel, tehát nem olyan kifizetődő, mint a blokkos építés, de mégis csak Szolnok megyei vállalatról és Szolnok megyei lakásigénylőkről van szó.

A NEB magánlakás építkezés helyzetéről szóló tájékoztató jelentés főbb gondolatait próbáltuk összefoglalni. Végezetül annyit, a téma tárgyalásának a vitájában résztvevők hangsúlyozták:

a lakásépítés társadalmi és egyéni érdek. Társadalmi, hogy minél többet építsenek saját erőből, egyéni, hogy minél gyorsabban és olcsóbban juthassanak megfelelő lakáshoz.

E két érdeket kell összhangba hozni. Azaz legyen elegendő és megfelelő típusterv, olyan, amelybe a bútor is elfér. Mutassák be azok makettjeit, feltüntetve azokon az anyagszükségletet, az árkalkulációt. Közművesített telkeket juttassanak az építtetőknek. Más szóval adjanak kedvet és természetesen megfelelő támogatást azoknak, akik megértették, hogy az állam képtelen kielégíteni a jelentkező lakásigényt, s hajlandók anyagi áldozatot hozni. Ha ezt teszik, megnő az építkezési kedv, következésképpen több lakás épül.

— mj —

tartását. Társadalmi üggyé lett a tűzesetek elleni küzdelem. Ez tükröződik az október elsején életbe lépett új szabálysértési rendeletből, amely szerint ötezer forintig büntethető az, aki vét az előírások ellen.

Nem jellemző megyénkre a harmadik negyedévi statisztika. A nyári időszakkal szinte velejáró tarlótüzek emelték azt meg. De ez korántsem jelentheti azt. hogy engedhetünk a gyeplőn. — Nem, mert számos szabály éppen a fűtési idénnyel válik aktuálissá. Megszokott, hogy télen a kályhák mellett szárítják a ruhákat. Nem tiltja ezt szabály, előírás, különben sem lenne mód ellenőrizni a családoknál, hogy közel, vagy távol teszik-e a ruhákat a kályháktól. Ennek veszélyességét mindenki maga kell hogy megértse. Sajnos előfordul, hogy nem gondolnak előre a következményekre. Nem is olyan régen Törökszent- miklóson két gyermek életébe került ez. Rákóczi faj várói hasonló eset miatt több gyerek került súlyos füst- mérgezéssel a kórházba.

És nem csak a ruhaszárf- tás lehet tragédiák okozója. Gyakori hogy a kályhák két méter, vagy annál hosszabb csöveit nem rögzítik. Pedig egyetlen mozdulat elegendő, hogy az szétessen és máris tűz keletkezhet. Elmaradhatatlan, hogy a begyújtásnál egy-két esetben ne vétenének a szabályok ellen. Petróleummal. benzinnel locsol- gatják a tüzet. Pedig tudja mindenki, hogy milyen veszéllyel iár az, mégis megteszik. És ne feledkezzünk meg még egy dologról. Bár tűz abból nem keletkezhet, de súlyos égést okozhat. A hideg időben a gyermek benn játszik a szobában. Forró étellel. vízzel teli edényt ne hagyjanak számára elérhető helyen Súlyos tragédiákat előzhetnek meg ezzel.

Mindez csupán néhány aktuális szabálv, példa. Sokkal több van. S a gondolkodó ember tisztában is van valamennyivel. Csak az a baj, hogy nem vigyáznak eléggé, és a ..barátból” ellenséget csinálnak.

Barátból ellenséget