Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-31 / 256. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI gnr. évfolyam, 256, szám. Ára 70 fillér 1968. október 31., csütörtök. A vegyipar jelene és jövője Megyénkbe látogatott dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese Tegnap reggel egész napos látogatásra Szolnokra érkezett dr. Ajtai Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnök- helyettese. Vendégünket a pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták, _— melynek során Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a niegye helyzetéről. A gazdag program további része a vegyiparhoz kötődött és a helyszínen zajlott le. Így vendégünk első útja egy rendkívül érdekes téma kapcsán Tiszavár- konyba vezetett. Világszínvonal kísérlet Ott épül ugyanis és rövidesen munkához kezd az a sérleti üzemecske, mely a vt kí: ti bizottsága és vállalatvezetősége nevében Matyus Béla átnyújtotta azt a bronz plaTiszamenti Vegyiművek viszont á szervetlen vegyipar imponáló jelenét. Bán László igazgató ismertetője és az ennek során kikerekedő beszélgetés kifejezetten ma aktuális témákat hozott szőnyegre. Milyen a jó mosópor? (Mindenek előtt ízléses csomagolású, erős illatú és szép színű, emellett persze nem baj, ha jó tisztítóhatású is.) ... Miért Tomi, a szolnoki márka? (...Hát csak! Kizárásos alapon többszáz névajánlatból választották. És miért éppen a Tomit? Ez van!) Aztán sző esett a festékgyártásról, a piacról, a kon- korrunciáról, a termékek el helyezési lehetőségeiről, — Persze nehezebb, illetve „nehéziparibb” témákról is, a kivitelezés stádiumához közel járó 200 000 tonna kapacitású új lengyel kénsav- gyár építéséről, alapanyag problémákról, munkaügyi kérdésekről stb. Ajtai elvtárs a téma alapos ismeretében tett fel néha nehéz kérdéseket is. (Mi van a kriolit üzemmel?) — Beszélgetés volt csak, nem összegezte véleményét a vendég, nem is mondott udvarias dicsérő szavakat. Megjegyzéseiből azonban arra lehetett következtetni, hogy korszerűnek, ötletesnek tartja itt a vezetést (beleértve a párt- és társadalmi szerveket is) s , jói beállt, erős vállalatnak a TVM-et. A Szojuz—3 visszatért a Földre • • Ünnepi hangulat a szovjet fővárosban A művészek vallomása Dr. Ajtai Miklós és Csáki István világon e pillanatban egyedülálló gyártási eljárást kísérel meg: a 98 százalékos tisztaságú szintetikus magnezit üzemszerű előállításit. (Az élenjáró amerikai és japán gyárak nem érik el ezt a minőséget.) A budapesti Magnezitipari Művek gazdasági igazgatója Sípos Domokos a kísérleti félüzem célját, a vállalat perspektíváját ismertette, beszélt tűzálló kettet Ajtai elvtársnak és Csáki elvtársnak — a program lelkes támogatójának — mely a tűzállóanyagipar 75 éves jubileuma alkalmából készült. Mielőtt tovább indultak volna, a vendégek körülsétáltak az épülő kis gyárban. Tiszavárkony ma még a megyei vegyipar jövőjét jelképezi. A látogatási program következő állomása, a örömmel fogadta el a kedves ajándékot: a Szolnokon élő művészek TVM ihlette rézkarcainak albumát. Az iparhoz, ipartelepítéshez kapcsolódó program mellett a kormány elnök- helyettese érdeklődött az épülő, szépülő megyeszékhely után is. Ezért a délutáni tervben városnézés szerepelt, az esti órákban pedig beszélgetés a megyei párt végrehajtó bizottság tagjaival, a megyei pártbizottság osztályvezetőivel és a megyei tanács vb elnök- helyetteseivel. Vendégünk az esti órákban .utazott vissza a fővárosba. V. t gyártmányaikról, ezek jelentőségéről az acélipar in- tenzifikálásával kapcsolatban. Ezután Cser Arisztid, a vállalat főtechnológusa a leendő üzem makettjén próbálta érzékeltetni azokat a folyamatokat, ' melyek során a dolomit és a rákóczifalvi természetes szénsav szintézise végbemegy. Ajtai elvtárs a szakember szemével és biztonságával vette fontolóra a tervezők elképzeléseinek egy-egy részletét s végűiig, koncepciójukat reálisnak tartotta. A vita során kiderült, hogy az épülő kísérleti üzem legtöbb berendezését laboratóriumi méretekre lekicsinyítve már kipróbálták, kivéve a szűrő részt, a gáz- expandáltatót, ezenkívül nincs még gyakorlati tapasztalat a porképződésről gém. E pillanatban ezek a legkritikusabb részek s végső választ csak az év végére induló és fél évig működő üzemecske ad. A látogatásnak ünnepélyes pillanata is volt. A vállalat pártbizottsága, szakszervezeA TASZSZ magyar idő szerint 9 óra 55 perckor gyorshírben jelentette, hogy Georgij Beregovoj ezredes, űrhajóspilóta leszállt a Szovjetunió területére. A Szojuz—3 leszállása, miként a Szojuz—2 is, aerodinamikai tényezők felhasználásával és irányítottan történt. Az irányított leszálláshoz betájolták az űrhajót a szükséges irányba, a fékező- mfl 145 másodpercig működött, közölte az űrhajóval a kellő fékező impulzust, mire a Szojuz—3 megkezdte a leereszkedést űrbéli pályájáról. Ezután a leszállásra kerülő berendezést leválasztották az űrhajóról és az irányítómű segítségével a légkör sűrű rétegeibe való behatoláshoz szükséges irányba fordították. A légköri repülés során az irányító berendezés biztosította a pontos leszállást. Az utolsó szakaszban működésbe lépett az ejtőernyő rendszer, a Föld közvetlen közelében pedig bekapcsolásra kerültek a sima leszállást biztosító hajtóművek. A Szojuz—3 űrhajó repülése négy napig tartott. Beregovoj űrhajós pilóta sikeresén elvégezte a programban kitűzött tudományos és műszaki vizsgálatokat. Beregovoj ezredes a leszállás után jól érzi magát. Amikor Georgij Beregovoj űrhajós a földre lépett, azonnal körülvették a kutatóegység pilótái. A földretérés helyéhez siettek a környék falvainak lakói Is, akik már jóval korábban észrevették az ejtőernyővel leereszkedő nagyméretű berendezést. Az űrhajós leszállását alapos előkészítő munka előzte meg. A 81. fordulat során a Szojuz—3 belépett a földi megfigyelő állomások észlelési körzetébe és közvetlen rádiókapcsolatot létesített velük. Néhány óra múlva az űrhajó fedélzetéről jelentés érkezett, amely szerint megtörtént a fékezőmű bekapcsolása. Ebben az időben a Szojuz—3 az Atlanti Óceán felett repült, Afrika térségében. A földetérési körzetben levő parancsnoki állásban egy leereszkedési térkép-vázlaton percekre és másodpercekre időzítették az egész folyamatot. A íöldetérés helyén pedig már ott voltak az ügyeletes helikopterek. Amikor az űrhaiós kilépett a kabinból, első mozdulatával egy kevés havat markolt fel s így szólt: „kellemes, csak egy kicsit hideg”. Ugyanabban a könnyű kék zekében volt, amelyet az induláskor viselt, csupán prémsapkáját húzta a fülére. ..Nyárból a télbe érkeztem” tréfálkozott Beregovoj, amikor a pilóták rásegítették a szőrmebekecset. A leszállás körzetében ugyanis mínusz 12 fok hideg volt, s erős szél fújt. Az űrhajós fényképezőgépet vett elő a kabinból, s felvételt készített azokról, akik először értek oda. Ezután Beregovoj a legközelebbi lakott településre repült. Körülbelül egy órába telt, amíg lezajlott az első orvosi vizsgálat, megborotválkozott, megebédelt, s kissé kipihente magát. Ezután sajtóértekezleten találkozott az újságírókkal. Ünnepi hullámhosszra hangolta a szovjet fővárost a moszkvai rádió rendkívüli adásának híre: Georgij Beregovoj ezredes sikeresen földet ért a Szojuz—3 fedélzetén. A szovjet emberek már nagyon várták a pillanatot, hogy a Földön köszönthessék a Szojuz—3 bátor űrpilótáját. A havas és hideg Moszkvában százak és százak állnak a TASZSZ hírügynökség és az APN sajtóügynökség vitrinjei előtt: a lehető leghamarabb akarják látni az (Folytatás a 2. oldalon-) A város rang fához híven A pártbizottság és a tanács együttes ülése Jászberényben A jászberényi városi párt- bizottság és a tanács együttes ülése arról tárgyalt október 29-én, hogy időarányosan hogyan teljesültek a III. ötéves terv fejlesztési célkitűzései és mik a további tennivalók; irányzatokban szerepelt. A túlteljesítés kívánatos, mert a gyárakból ktsz-ekből kikerülő árutöbblet keresett cikkekből áll, a szükségletek kielégítését szolgálja. Nem különösebb érdem, hanem Jászberény városának ösz- szes ipari termelése 54,2 százalékkal több mint három évvel ezelőtt volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mai napig jobban növekedett az ipari termelés, a város üzemeiben, mint ahogyan az előa piaci igények egyenes következménye, hogy Jászberényben ma már elavult terméket egyik ipari üzem sem állít elő. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Szakszervezetek Országod Tanácsának együttes ülése Az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom 50. évfordulójának tiszteletére együttes ünnepi ülést tartott szerdán a parlament kongresszusi termében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Részt vett a megemlékezésen és az elnökségben foglalt helyet Losonczj Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal, Nemes Dezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet az 1918- as polgári demokratikus far* radáiom részesei és tanúi közül Gárdos Mariska, Hu- nya István, Károlyi Mihály- né. Kelen Jolán, László Aladár, Molnár József, Uitz Béla és Várnai Zseni. Ugyancsak az elnökség tagja volt Pióker Ignác Kossuth-díjas gyalus, nyugdíjas, Veres József munkaügyi miniszter és Veres Péter Kossuth-díjas író. Major Tamás Kossuth-díjas színművész tolmácsolásában egy Ady verssel kezdődött az ülés, majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tartott elnöki megnvitót. Ezután Gáspár Sándor, tu MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Harrer Ferenc nyugalmazott alpolgármester, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Ezután Major Tamás színművész elszavalta József Attila Munkások című versét, majd az ünnepi megemlékezés Kállai Gyula zárószavaival ért véget A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa díszebéden látta vendégül az ünnepség résztvevőit. Abbahagyták az ilyenek gyártását, vagy műszakilag továbbfejlesztették, korszerűsítették azokat. A város üzemei szívósan kutatják az exportra való termelés növelésének lehetőségeit, s nem hiába. A külföldre irányuló árutermelés fokozódik. A nagyszerű termelésnövekedésnek egyetlen szépséghibája, — valójában több mint szépséghiba — az. hogy 80 százaléka nem a termelékenység növekedéséből eredt. dására; ezen belül is a kereskedelem és a vendéglátás helyzetére. Jászberény az utóbbi esztendőkben lényegesen fejlődött, mezőgazdasági jellegűből ipari jellegű várossá vált. Ez a kereslet és az áruforgalom összetételét is jelentősen befolyásolta; A harmadik ötéves terv eddig eltelt időszakában a fokozott követelményeknek eleget tett a kereskedelem. Bizonyítják ezt az áruforgalom tényszámai is. A város üzlet- hálózata 1965-höz viszonyítva 64,4 millió forinttal nagyobb áruforgalmat bonyolított le. Nem mondható el ugyanez a vendéglátóiparról. Egy lakosra jutó vendéglátói forgalom százalékban kifejezve magasan a megyei átlag alatt van. E számok s a valóság arra figyelmeztetnek, hogy A város rendelkezik ipari telepítésre alkalmas területtel, ugyanakkor a helyi ipari vállalatok területigényét is ki tudja elégíteni, csak e területek kisajátításának költségeit nem tudja a városi tanács magára vállalni. A harmadik ötéves terv a mezőgazdasági termelés 13— 15 százalékos növekedését írja elő. A’ jászberényi termelőszövetkezetek ezt lényegesen túlszárnyalták, hiszen a teljes termelés értéke 37,7 százalékos növekedést mutat 1965-höz viszonyítva. Az ipar és a mezőgazdaság helyzetét reálisan felmérő jelentés a továbbiakban nagy teret szentelt a városfejlesztési gondokra, s azok megolJászberényben végre fel kell számolni a vendéglátás elmaradottságát, korszerű, a város lakosságának igényét kielégítő éttermeket és szállodát kell építeni. A város vezetői sokat ti tek azért, hogy a kereskedi mi és vendéglátói hálózal Jászberény rangjához mé!1 an magasabb nívóra emelj« Ennek már látható jele van: a befejezéshez közé dő, minden igényt kielég; fmsz iparcikk áruház, azonban a kezdet. Az eg mást követő tárgyalások n\ mán várható, hogy úja vállalkozók — a termelős 2 vetkezetek, a Jászsági Áll mi Gazdaság és újra fmsz — nem sokára komc konkurrenciát jelenten majd az eddig egvedt"-olk dó állami kere.sk delmi vendéglátóiparnak;
