Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-30 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI 8 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 255. szám. Ára 70 fillér 1968. október 30., szerda. Emberek és lakások Az ember élete jelentős részét a lakásban tölti. Ott nő fel, ott játszik, étkezik, alszik, tanul, pihen. Onnan megy munkába, oda jár visz. Bza. A rádió, a televízió gyors hódítása méginkább lakásá­hoz köti. De az időjárás vi­szontagságai elől is a lakás­ba húzódik. Ha pedig meg­öregszik, alig hagyja el. Ezért aki tud, házat épít magának, vagy a társadalom, az állam segítségével jut megfelelő hajlékhoz. Hazánk területén megközelítően két millió ház. illetve lakás van. Ezeknek majdnem fele, mint. egy 800 ezer van állami tu­lajdonban. Szolnokon 3900 állami lakás van, S még egy adat: a 3900 lakás évi lak- bérösszege mintegy ötmillió faring Az állam! lakáét bérlők méltányos, sokszor szinte névleges bért fizetnek laká­saikért. Sok család egy éle­tem át él ugyanabban az egy-két szobában. Igyekez­nek azt saját ízlésüknek, szükségleteiknek megfelelően berendezni, díszítik, csino- ®tják, rendben tartják. Vi­gyáznak rá, igazi otthonná varázsolják. Azt l«het mondán!, hogy a lakás is idomul a gazdá­jához. Míg új, addig rideg, mondhatni barátságtalan Fo­kozatosan „felenged” azon­ban, ha gondos lakói akad­nak. Virágok telepednek meg az ablakaiban, az erkélyen, képek, polcok bontják köz­vetlenebbé nagy, sík felüle­teit, szőnyegek lágyítják a parkett vagy műanyagpadló ridegségét. Lakhatóvá, ott­honossá válik így a lakás, emberi fészekké. Gazdái nem érzik, hogy állami vagy saját lakásban élnék-e, ma­gukénak tartják, vigyáz­nak rá. Az ilyen lakásokban „meg. hitt viszony” alakul ki a család és a lakás között. A lakás szolgálja lakói kényel­mét, biztosítja nyugalmukat, az ő gazdái pedig óvják, gondozzák ezért cserébe. Teszik ezt éppen úgy, mintha lakásukat maguk gürcölték, téglánként hord­ták volna össze. Amiirt hogy becsüli a saját házát az. aki építette. PerSZ© nem mindenki gondolkodik így. Sok állami lakásban lakó úgy van az „ajándékba” kapott lakással, mint a talált pénzzel: köny- ayen jött, könnyen megy. Az a tény, hogy a lakás tu­lajdonjoga nem az övéké, sajátos állapotot idéz elő náluk. Valami ingerült nem­törődömséget „mit kíméljem, úgysem az enyém, ha tönkre megy, majd rendbehozza a házkezeiőség Ha pedig ösz- szedől, kapok újat”. Néhány közeli példa: a házkezelőség vezetője pana­szolta, hogy egy alig két hó­napja átadott lakásban a bérlő, ittas állapotban össze­törte az ajtót, ablakot, le­verte a falat, kárt tett a parkettben. Rendszeres, hogy a lakók közül néhányan nem végzik el az apróbb javítá­sokat. Csepeg a víz, az egy levált csempe után leválik a második, a harmadik, a rossz ajtózár mellett sérül maga az ajtó. Természetesen az ilyen (Ktilőkböl a gyerekek sem tanulják meg a lépcsőház, a faiak, a virág ágyak óvását. „Benne van a levegőben” a felelőtlen rongálás lehetősé­ge, csak „ne lássa meg sen­ki”. Persze, ha látja, akkor sem történik nagyobb baj. A jobb szándékú szomszédok ritkán húznak ujjat a sza­badszájú. agresszív családok kai, akik minden a miénk jelszóval, csak kérnek, köve­telnek az államtól. Mond­ván: „azért van a demokrá­cia, hogy gondoskodjon ró­lunk”. Az ilyenek a levert falra a világért sem csap­nának egy gipsz-flekket, a kilazult szögre sem ütnek rá a kalapáccsal. Az Ingatlankezelő vállalat csak Szolnokon évi három millió forintot fordít felújításokra, kétmillió nyolc- százezer forintot a lakások korszerűsítésére, s három millió forintot berendezések pótlására, kiegészítésére. A 3900 lakás közüzemi díja másfél millió forint. Az ál- íami támogatás tiszta ösz- szege tehát nyolc millió fo­rintnál is több. Mennyit ta­karíthatnának meg ebből a lakók? Hozzávetőleges szá­mítás szerint legalább egy­millió forintot évente. Elképzelhetetlenül sok.imL- tióba kerül az államnak az idő előtt tönkretett lakások karbantartása. Ennek jórésze megspórolható, új lakások építésére lenne relhasanál- ható, ha sok ember, család magáénak erezné az aján­dékba kapott lakást Emberi módon lakná, s nem ron­gálná, s főleg nem tűmé gyerekeitől a sokszor szán­dékos pusztítást. önkéntelenül is felvetődik az emberben a gondolat, va­jon megérdemli k-e az ilyen lakók az ingyen lakást és elég-e a minimális, szinte jelképes bérfizetés a laká­sért? Nem volna-e célsze­rűbb a terhek egy részét megosztani velük? Hiszen az élet lépten-nyomom igazolja — sok ember még nem ju­tott él arra az erkölcsi, kul­turális színvonalra, hogy a népi tulajdont is a magáé­nak tekintse. Sokan még mindig ott tartanak, hogy csak azt vallják magukénak, és csak arra vigyáznak, ami az ő személyes tulajdonuk. Pedig az állam nem is há­lát vár lakosaitól a gondos­kodásért, csupán szerény gondozását, megbecsülését annak, amit kaptak tőle. — Egyes polgárai még ezt a keveset is megtagadják, el­felejtik, hogy a lakásukban, amit rongálnak, pusztítanak, munkatársaik, kollégáik ál­dozatvállalása. forintja is benne fekszik. Nem megnyugtató azonban a példás lakó tü­relme sem. Amikor tehetné­nek valamit a házukban a közvélemény megváltoztatá­sáért, akkor megelégszenek azzal a védekezéssel „én ren­des lakó vagyok”. Kényel­metlen nekik rossz viszonyba kerülni azokkal, akikkel bu­ta nemtörődömségből, fele­lőtlenségből „elszaladt a ló”. Pedig a gyeplő nemcsak a törvény, hanem minden jó­szándékú állampolgár kezé­ben ott lehet« Á Szojuz—3 teljesíti feladatát A szenzáció: űrruha nélkül az űrben A fv képernyője élőt! & Kedden, moszkvai idő sze­rint 10.11 órakor a Szojuz —3 űrhajó befejezte a 48 fordulatot a Föld körül. — Beregovoj ezredes, a Szov­jetunió Hőse harmadik nap­ja repül a világűrben. Á három nap alatt tudo­mányos és műszaki kísérle­tek gazdag programját tel­jesítette, az űrhajón* elhe­lyezett különböző berende­zések segítségével többször végezte el az űrhajó tájo­lását, a kézi és az automati­kus berendezés felhasználá­sával különféle manővereket hajtott végre a világűrben; Egész eddigi repülése során az űrhajós-pilóta pontosan betartotta a napirendet: a program szerint végzett munkát felváltotta a pihe­nés, időnként tomagyakor- latokat végzett, étkezett. Az űrhajósról érkezett or­vosi és biológiai adatok elemzése azt mutatja, hogy Beregovoj ezredes továbbra is megőrizte magasfokú munkaképességét, aktivitását és gyors alkalmazkodó ké­pességét az űrrepülés körül­ményeihez. Így például, — amikor a Szojuz—3_ rátéri pályájára, az űrhajós érve­rése percenként 102—103 volt, az űrrepülés első kö­reiben lecsökkent 75-re, vi­szont az első nap végén és utána érverése már nem ha­ladta meg a 65-öt, alvás idején pedig 52-re ment le, — hasonlóképpen alakult, majd később állandósult az űrhajós légzésének szapora- sága. A Szojuz—3 útja közben a szovjet asztrofizikai és geofizikai állomások a Nap aktivitásának növekedését jelezték. Ennek ellenére a Szojuz—3 kabinjaiban mért napsugárzási szint megfelel az előre kiszámítottnak és nem haladja meg azt a határt, amelyen túl veszé­lyes lenne az űrhajósra néz­ve. Beregovoj közérzete jó, munkaképessége továbbra is magasszintű. Az űrhajós^ to­vább folytatja a kitűzött vizsgálati programot, állan­dó megbízható rádiókapcso­latot tart fenn a Földdel. Az 50. körbein az űrhajós beszámolót küldött a világűr­ből, részletesen elmondta megfigyeléseit a csillagos ég­boltról. a Nap, a Hold és a csillagok kölcsönös helyzeté­ről. Utána megmutatta, ho­gyan helyezték el az űrhajó rekeszeiben az élelmiszereket és az ivóvizet. Azt is bemu­tatta, hogyan fogyasztja azo­kat. Tájékoztatott a kabin és a szomszédos fülke berende­zéséről, amelyeknek tágas tere, berendezésének ésszerű elhelyezése lehetővé teszi, hogy az űrhajós akadálytala­nul végezze munkáját és pi­henőjét. Elmondta élményeit az űrhajón belül a súlytalan­ság állapotában történő hely- változtatással kapcsolatban. Ezeket a mozdulatokat úszáshoz hasonlította, s kije­lentette, hogy az igen kelle­mes és szórakoztató. Kedden, magyar idő szerint kevéssel délután öt óra után a Szojuz—3 befejezte 54-ik földkörüli fordulatát. Bere­govoj űrhajóspilóta teljesí­tette a tudományos-műszaki kutatások és kísérletek kedd­re előírt programját; Magyar idő szerint délután négy órakor a Szojuz—3 ki­lépett a közvetlen rádióösz- szeköttetés övezetéből. Az űr­hajós a hálófülkébe vonult, ahol az éjszakai pihenőt tölti. A CBS amerikai televíziós társaság hétfőn közvetítette azokat a tv-felvételéket, amelyek a Szojuz—3 szovjet űrhajó felbocsátásáról, illet­ve az űrhajó belsejéből ké­szültek. A hírmagyarázó kü­lön kiemelte, hogy Beregovoj ezredes, az űrpilóta különle­ges védőruha nélkül indult el az útra. A szerkesztőség postájából Ellenszavazat nélkül... a az Megérkezett if arany repülő Tegnap délután a ferihe­gyi repülőtéren ünnepélye­sen fogadták a mexikói nyá­ri olimpiai játékokról ered­ményesen hazatért sportoló­kat. Hozzátartozók, barátok, is­merősök, a társadalmi szer­vek, különböző vállalatok, sport egyesületek képviselői állták körül a repülőtér be­tonján elhelyezett emelvényt. Ott volt a Szolnok me­gyei pórt és KISZ bizottság, a városi pártbizottság, az MTS Szolnok megyei és vá­rosi tanácsa, a járműjavító párt- és szakszervezeti bizott­sága, a vállalat vezetőinek és a Szolnoki MÁV SE küldöt­teinek népes csoportja. / Izgatott moraj futott végig a várakozók sokaságán, ami­kor 13 óra után 10 perccel feltűnt az óriás gépmadár. Mivel korábban érkezett, még körözött néhányat, az­Új üzem a baromfifeldolgozóban tán méltóságteljesen a föld­re ereszkedett, majd a vára­kozók elé gurult a KLM ha­talmas hőlégsugaras kék-fe­hér színű gépe. Zászlók, kezek, s virágok repültek a magasba, pattogó indulót játszott a zenekar, amikor pontosan 1 óra 20 perckor kinyílt a gép ajtaja és olimpiai formaruhában, széles sombreróban megje­lent az első magyar sporto­ló, majd utána a többi. A párt, a kormány, a társadal­mi szervek vezetői, hozzá­tartozók siettek olimpikon­jaink elé, akik között egy­más után tűntek fel az isme­rős arcok. Amikor B. Nagy Palit is felismerték, nagy él­jenzés tört ki a szolnoki tá­borban. Felsorakoztak az olimpiko­nok, ott voltak a hétfőn ér­kezettek is. Egri Gyula, az MTS és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke adott jelen­tést Fehér Lajosnak. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a minisztertanács elnökhelyettesének. Fehér elvtárs rövid beszédben kö­szöntötte eredményesen sze­repéit sportolóinkat, elége­dett volt az elért eredmé­nyekkel és további sikereket kívánt valamennyiüknek. Ez­után a családtagok, barátok, autogramkérők gyűrűje vette körül a sportolókat. — Két napot alszom majd egyfolytában. Tizennyolc órát repültünk, nagyon elfá­radtunk — ezek voltak B. Nagy Pál első szavai. Ezután a küldöttség elin­dult Szolnokra, B. Nagy munkahelyére, a járműjaví­tóba. Ott a vállalat vezetői köszöntötték az olimpiai baj­nokot. B. Nagy a kiváló dol­gozó oklevelet és jelvényt kapta, beosztásában pedig előléptették. »Együtt a forradalomban“ Fejlesztik, korszerűsítik a Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyárát. Az utóbbi két évben csaknem 20 millió forintot fordítottak a gyár fejlesztésére. Tavaly ősszel új üzemcsarnok építéséhez fogtak hozzá, melyben most október elején kezdték meg a próbaüzemeltetést. Az új feldolgozólancon óránként háromezer csirkét, vagy 800 —1000 pulykát dolgoznak fel, hűtenek és csomagolnak. Ké pünk az új feldolgozóláncot üzemelés közben ábrázolja. Tegnap este a TIT szolno­ki előadótermében Károlyi Mihályné. az 1918-as polgári demokratikus forradalom ve­zéralakjának özvegye, az Együtt a forradalomban círftű nagysikerű könyv szerzője tartott forró légkörű, nagy szeretettel fogadott előadást. Munkatársunk interjút ké­szített Károlyi Mihálynéval, melyet a napokban közre­adunk. í>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom