Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
/ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. október 27. Kélnaponkínt egy szálloda Ta®, "bfimSA A KGST tag gazdasági 1967-ben Í€ÜE,PQ1.ST1K£I1 Vera esetét, arany Veránkét, magát a puszta tényeket könnyű elmondani, hisz egy mondatba belefér: mindösz- sze háromszáz méter után feladta a 800 méteres futam elődöntőjét, anélkül, hogy arra bármilyen külső, objektív oka lett volna. Most mindenki azt kérdezi, hogy miért tette. Ki tudná ezt megmondani. Ki tud egy nő leikébe látni, ki tud egy egyszerű környezetből kinőtt csillag tudatába férkőzni? Esetleg onnan kellene kezdeni mindent, hogy egy nemzet istent csinált egy kis falusi csitriből. És edzőjéből is, aki maga sem tudott tanítványa fölé emelkedni kellőképpen. Arany Veránk megkapott mindent, akkor is, amikor mindenki tudta, hogy semmit sem érdemel. Amikor viselkedése a legenyhébben mondva botrányos volt Látván környezete megalkuváA Holiday Inns azzal kezdte meg európai offenzíváját, hogy 200 szobás szállodát építtet Leicesterben; ezt Angliában tucatnyi újabb szállodája fogja követni. A főként az Egyesült Államokban és Kanadában gyökeret vert Holiday Inns vállalat a világ legnagyobb szálloda-hálózatának tulajdonosa: 1007 szállodája és motelje van, összesen 170 ezer ággyal. Jelenlegi fejlődési ütemében 52 óránként készül el egy-egy szállodája. Kemmons Wilson, a társaság vezérigazgatója tavaly „fiókvállalatot” létesített Svájcban, hogy tanulmányozza az európai lehetőségeket. Itt az ingatlanszerzés nehéz volta és a közigazgatás lassúsága megnehezíti az óoeánontűli lehetőségekhez hasonló gyors fejlődéstsát, a kislány, aki kicsi maradt mint ember, nem válhatott nagy versenyzővé, bajnokká. Morális és lélektani kvalitásai sosem tudták követni testi képességeit Márpedig az magában nem elég egy bizonyos színvonalon túl- Fél órával a futam előtt egyébként kijelentette, hogy nem óhajt futni. Képzeljék, nem óhajt! Habár ő tudta legjobban, hogy *z idei előkészületei több mint 8 (nyolc) millió régi dinárba kerültek! Erre 6 úgy tesz; mint egy milliomos lánya, aki a tengerbe dobja a milliókat érő nyakéket.., Egy igazi sportoló ilyent nem tesz. Legyen annak száz magyarázata, akikor sem. önmaga miatt sem, hát még a kis város miatt, mely olyan ünnepélyesen fogadta az új Európa-bajmokot, és a világcsúcs tulajdonosát Hogy fogadta volna az olimpiai győztest! Egy New York-i bíróság felbontotta egy tizenkilenc éves leány eljegyzését s a vőlegényt kártérítésre meg a jegyajándékok visszaadására kötelezte, mert bebizonyosodott hogy menyasszonyát szeméremöv viselésére kény- szerítette. De még ettől is többet nyomott a latban az, hogy a vőlegény elvesztette az Öv kulcsát, és egyetlenegy lakatost sem volt hajlandó a zár közelébe engedni. ☆ Karl Kraus osztrák publicista írja: A háború legelőször azt a gondolatot ébresztette az emberben, hogy az ő sorsa majd jobbra fordul, mint másé. — Később már azt állapítja meg, hogy másnak sem jobb a helyzete, mint az övé. Cs végül, az ember abba Is beletörődik, hogy ennél rosz- szabbul már senkinek sem mehet. * Interjú közben Anita Hef- fer német színésznő egy újságírónak azt találta mondani, hogy ha autogramot kémek tőle, bármennyire sok a dolga, képtelen nemet mondani. Az interjú másnap „Anita nem tud nemet mondani” címen jelent meg az újságban) Marcel Achar francia színműíró azt az embert nevezi optimistának, aki a kereszt- rejtvényt tintával fejti meg. * Leopold Senghor afrikai politikus életrajzában olvasható: „Hogy konokságomat megtörje és megbüntessen, apám a fehérek iskolájában taníttatott” A KGST-országoknak a népgazdaság további sikeres fejlődését, a lakosság élet- színvonalának emelkedését, a kölcsönös gazdasági együttműködés további kiszélesedését hozta meg az 1967-es év. Együttes nemzeti jövedelmünk növekedése az előző évhez képest csaknem 7 százalékot tett ki, és ipari termelésük abban az évben 9,5 %-kal emelekedett. — így a KGST-országok, — amelyek a világ ipari termelésének csaknem egyhar- madát és a világ nemzeti jövedelmének egynegyedét adják — új lépést tettek előre a gazdasági fejlődés útján, és nagymértékben elősegítették a szocializmus világgazdasági helyzetének további erősödését De az elmúlt év gazdasági eredményeit nem vezethetjük vissza csak a termelés és fogyasztás növekedésének mennyiségi mutatóira. Az 1967-es év tapasztalatait végeredményben három igen fontos szempont alapján ítélhetjük meg. Mindenekelőtt: az elmúlt év a KGST országok számára az 3 966— 70-re szóló új ötéves tervek teljesítésének második éve. Az a tény, hogy 1966—67- ben az alapvető mutatók viszonylatában a legtöbb országban túlszárnyalták a terv által előírt évi átlagos ütemet, arról tanúskodik, hogy sikeresen teljesítették a gazdasági fejlődés programját. Az elmúlt év tapasztalatainak értékelésében a második fontos szempont az, hogy 1967-ben intézkedéseket tettek a tervszerű gazdasági irányítás formáinak és módszereinek tökéletesítésére. Ezek az intézkedések máris pozitív eredménnyel jártak. Végül, az 1967-es esztendőben a KGST országai új sikereket értek el a gazdasági együttműködés terén. Itt nemcsak a kölcsönös árucsere kiszélesítéséről van szó, hanem arról is, hogy a gazdasági együttműködés s elsősorban az államok közötti specializáció és termelési kooperáció formáinak és módszereinek hatékonyságát kell tovább emelni, s az ide vezető utakat kell kutatni. Az ipari termelés növekedési üteme (százalékban) 1961— 1966— 1965 1970 Ország évi átterv sze1966 1967 laga rinti átl. Bulgária 11,7 11,2 12,0 13,4 Magyarország 7,5 5,0— 6,0 6,6 9.1 NDK 6,0 6,5— 7,0 6,1 6,8 Mongólia 10,5 11,2—12,5 7,2 7,7 Lengyelország 8,5 7,5 7,3 7,5 Románia 13,8 10,6—11,6 11,0 13,5 Szovjetunió 8,6 8,9 8,6 10,0M Csehszlovákia 5,2 5,1— 5,4 7,2 7;i n&sjrK Szégyen, tragédia vagy esztelen ség ? figyelemre méltó kommentárt olvashattunk a Magyar Szóban a jugoszláv ctodifuiónó érthetetlen olimpiai szerepléséről. 1 eotihuacán, az „istenek városa64 Hold Az egykori Texcoco-tó szigetén felépült azték fővárostól, Tenochtitlántól mintegy 50 j-m-re északra terült el a mexikói kultúra egyik legsajátosabb együttese, Teotihuacán. Az nt található Hold-piramis és a Nap-piramis méreteiben nem marad el az egyiptomi, gizehi Cheops és Cephren piramisok mögött. A Nap-piramis oldalhossza 225 m, 63 méter magasan, a csonkagúla tetején állt valaha a szentély, amelyhez hatalmas lépcsősor vezetett fel. a piramisokba körülbelül 2,5 millió tonna anyagot építettek be, A kutatók megállapították, hogy Teotihuacán 4000 házában kb. 100 ezer ember élt, a város politikai és vallási központ volt és a VIII. század végéig tartotta meg jelentőségét. A nyilvános épületek, templomok, vallási célokat szolgáló építmények, n Papság, a királyi udvart leörülvevő fonemesség lakóházai a város kultikus központja felé haladó, hatalmas sugárút két oldalán csoportosultak. A citadella felfelé keskenyedő teraszokkal megoldott épületének a belsejében volt Quetzálcoatl, a Tollas Kígyó szentélye. ATeotihuacánban kivirágzott kultúrának a IX. században betört toltékok vetettek véget. Északról hatoltak be és nyomultak dél felé, s eközben elpusztították Teotihuacant és helyére felépítették fővárosukat, Tulát, — TERRA — ptramT* CaeteTeíatf-fempTom ' Citadella A MUNKAFEGYELEMRŐL — avagy: hogyan találtak m« ' oldást a pakisstáni hóhérok Olvasom, hogy az amerikai újságírók egy csoportja nemrégen interjút kért az egyik legnagyobb iparmágnástól, akinek a gyáraiban rendkívül magas a munka termelékenysége, nagy a szervezettség és a rend. — Többek között azt a kérdést is feltették neki, hogyan ösztönzi a munkásait? — Pofonegyszerű az egész — válaszolt a gyáros. — Aki hibát követ el, vagy tétlenkedik, azonnal szedheti a sátorfáját. Ez a példa nálunk bizonyára nem talál követésre. — Mert ugye, hol vannak nálunk gyárosok? No jó, a szocialista üzem igazgatója is tarthat ilyen szigorú fegyelmet — hallom az ellenvetést. Igen, igen, de csak úgy az utcára tenni egy dolgozót? Úgyis visszaveteti a döntőbizottság. Vagy ha mégsem? A baj még nagyobb. Mert a termeléshez azért egy-két munkásra mégiscsak szükség van... Nem jók ezek a kapitalista módszerek. Nálunk a nevelésen van a hangsúly. Az öntudat kifejlesztésén, hisz éppen az idézetthez hasonló hajcsár módszerek tették a munkások egy részét naplopóvá, fegyelmezetlenné. — Vegyünk például egy üzemet. Vagy műhelyt. Sok a lógós, meg kell szilárdítani a fegyelmet. Mit teszünk ilyenkor? Megkeressük az alapvető okot és azt szüntetjük meg. Hogyan? Elmondok rá egy pakisztáni tanmesét. A tolvaj kifosztott egy lakást, bíróság elé állítják. — Miért lopott? — kérdeni tőle az elnök. — Mert nyitva volt az ablak — feleli a tolvaj. Megállapítja tehát a bíróság, hogy az a bűnös, aki nyitva felejtette az ablakot. Be is idézik a főbérlőt. •— Azért maradt nyitva az ablak, bíró úr, mert elromlott a zárja. Hívtam ugyan lakatost, de ő nem jött... Minden világos. A bűnög a lakatos, aki nem jött, öt is beidézik. — Nem jöhettem, mert az inasom elkésett reggel a munkából... A bűnög az inas. — Nem volt pénzem az autóbuszra bíró úr. Igen mesz- sze van n műhely... Ez nem kifogás! A bíróság előtt most mór minden világos. Az inas itt min. dennek az oka. Kötél általi halálra ítélik. Másnap fel akar-, ják akasztani a gyereket. A börtönudvarra vezetik. A hóhérok azonban megakadnak. Kidéiül, hogy a kölyök túlságosan magas növésű, pontosabban szólva túl hosz- szú a kötél. Hiába akasztanák fel. a kötél úgysem feszül meg. Elvágni viszont nem szabad, mert az állami vagyon rongálását a pakisztáni törvények is szigorúan tiltják. Itt tartanak a bölcs hóhérok, amikor arra téved egy koldus, aki megfelelő testmagasságú. Megragadják; felakasztják. — Ezzel mindenki meg van elégedve, s hazamegy a mester, az inas, a bírák, a hóhérok. Mi ebből a tanulság? Semmi. Vagy talán annyi mégis« hogy könnyebb okot találni, még bűnbakot is, mint erélyes kézzel rendi*-* tar tani. ; ” A KGST-országok nemzeti jövedelmének növekedési üteme (százalékban) Ország 1961—65 évi átlaga 1966—70 évi (terv) átlaga 1963 1967 Bulgária 6,7 8,5 11.6 9,0 Magyarország 4,5 kb. 4,0 8,4 kb. 7,0 NDK 3,3 5,1—5,7 4,4 5,0 Mongólia — 5,4 — 6,9 Lengyelország 6,2 6,0 6,5 6,0 Románia 9.1 8,0 9,8 7,5 Szovjetunió 6,6 6,8 7,5 s6’7 Csehszlovákia 1,9 4,1—4,4 10,7 kb. 8,0
