Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-23 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAKA XIX. évfolyam, 249. szám. Ára 70 fillér 1968. október 23.» szerda. Tárgyalás előtt Újból felsorakoztak az esők. A szakszervezeti bi- »ofctság is. a vállalat is kijelölte — legtöbb üzemünkben — azokat, akik részt- vesznek az 1969—1970. évre szóló kollektív szerződés egy- egy témakörének--előkészítésében, megfogalmazásában. A munka az idén sem lesz kisebb, mint tavaly, ám lényegesen könnyebb, mint akkor, tekintve hogy tapasztalat, gyakorlat nélkül készültek az üzem eleiének első alkotmányai. A vállalati jog alkotóinak most rendelkezésére áll többek között egy írásos anyag is, a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT együttesen kiadott irányelve. Ezen kívül — a nagy munka előkészületeinek megkönnyítésére —- a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége is megvizsgáltatta a megyében kötött kollektív szerződéseket, azok érvényrej ut- latását és természetesen összegezte a tapasztalatokat. Érdemes ezek közül néhányat helyi vonatkozásban azok figyelmébe ajánlani, akik a kollektíva bizalmából vagy &z igazgató megbízásából e tiszteletreméltó feladaton töprengenek. Attól függetlenül, hogy az elmúlt évben aláírt okmányok általában jól tükrözték az üzemi élet demokratizmusát, mindkét fél jogait es kötelességeit, voltak elvileg vitatható pontok s olyanok is. melyek ellentmondanak gz eddig kialakult gyakorlatnak, törvényes rendnek. így pL a Sütőipari Vállalatnál valami oknál fogva a progresszív felmondási időt csak a vállalat ilyen kezdeményezésére vonatkoztatták. Az Építési és Szerelőipari Vállalatnál az Igazolatlan mulasztás idejével csökkenteni szándékoztak a törvényes fizetett szabadságot. (Ezt a Munkatörvény minden körülmények között biztosítja, az igazolatlan mulasztásnak más szankciói vannak). Ilyen irányú beleszólás általában nem illeti meg. mégis kikötötte magának a dolgozók felvételéhez és elbocsátásához való hozzájárulást az egyik állami gazdaság szakszervezeti bizottsága. Általános probléma szinte, hogy nem használják ki a megállapodásoknál a felmondási és ezalatt a felmentési idő kiterjesztésében, variálásában rejlő lehetőségeket Pedig a Munkatörvénykönyv erre tág teret ad. Jó község politika, gyorsabb iparosodás A megyei tanács vb üléséről A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén többek között az iparfejlesztésre kijelölt területek előkészítéséről, közművesítés érői, a fejlesztési és foglalkoztatási feladatokról készített jelentést is megtárgyalta. Talán ez okozza azt, hogy a távozók jó része nem tölti M a felmondási időit, inkább vállalja az erre utaló munkakönyvi bejegyzést, mely új munkahelyén kedvezményelvonással és más hátránnyal jár. Nyilván alaposabban el kell gondolkozni majd ennél a témánál, mérlegelni az adott szakmákon belüli elhelyezkedési lehetőséget, munkaerő kínálatot és keresletet. Talán sok dolgozó azért kényszerült megsérteni a kollektivet. mert létbizonytalanságtól tartott, egy vagy esetleg két hónappal munkábalépés előtt ugyanis a vállalatok jó része néni hajlandó munkaszerződést kötni. A felmondási és felmentési jdő optimális terjedelmére, illetve arányára keil tehát törekedni és mindkét fél számára elfogadható megállapodást elérni. Persze nemcsak a dolgozók. hanem a munkaadók is hajlandók néha elfeledkezni saját vállalásukról. A szolnoki állami gazdaság néhány dogozójámak csak hosz- szas vjta és közbenjárás után adták ki az egyébként jogos illetményföldet. A Húsipari Vállalatnál — a dolgozó beleegyezése nélkül — szabadnappal akarták megváltani a túlórákat. Több vállalatnál előfordult, hogy a dolgozó munkakörét és bérét megkérdezése nélkül módosították. Pedig nemcsak a kollektív szerződés, hanem a Munkatörvénykönyv is világosan utal rá, hogy a munkaszerződést csak a dol gozó beleegyezésével lehet módosítani, változtatni. Aztán előfordult olyan esét is, amikor a bérfizetési szabályozást, a munka és egyenruha kiadási rendjére vonatkozó megállapodást nem tartották be. Ezek ugyan kiragadott példák ás nyilván nem képezhetik a vita alapját ott, ahol hasonló esetek nem fordultak elő. Ám mindenütt csiszolgatni, esetleg módosítani kell azokon a paragrafusokon. melyeket nem vagy csak részben sikerült betartani bármelyik félnek- Mint általában a jogalkotásnál a mérce itt is az lehet: az a jó törvény, amit kevesen sértenek meg. Feltehetően azért, mert a kialakult gyakorlatra, az emberek igazságérzetére támaszkodik, s persze a kölcsönös előnyökre. A jelentés tartalmazza hogy a megyei tanács vb építési, közlekedési, vízügyi osztálya — az érintett társosztályok bevonásával — az ipartelepítési intézkedési terv előkészíféiet még 1967- ben megkezdte. Az előkészítő munka teszi lehetővé, hogy a helyzet ismeretében az iparfej lesztésne reális intézkedési terv készüljön közép- és hosszútávra. Az utóbbi években — különösen a városokban — s tanácsok végrehajt« bizottságai többször foglalkoztak iparfejlesztési témákkal. A rendelkezésre álló egyszerűsített általános rendezési tervek tartalmazzák — városrendezési, telepítési szempontból a meglévő ipari területek és Üzemek fejlesztési lehetőségeit és a szükséges új ipari területek kijelölését, valamint a távlatban kitelepítendő üzemeket is. Az ipartelepítési problémák közé tartozik, az új ipari területek előkészítése, közművesítése, a lakásépítés, a kommunális és egészségügyi-kulturális jellegű feladatok megoldása is. Mindez komplex feladatot képez, • a megyei tanács végrehajtó bizottsága így tárgyalta az iparosodással összefüggő kérdéseket tegnapi ülésén. Az új ipari területek — ahogyan arról a jelentés is szólt — hosszú távlatban is kielégítik a várható igényeket. Többnyire megközelíthetők kiépített, szilárd burkolatú úton, azonban az ipari feltáró út nincs kiépítve, s általában hiányzik a területek közművesítése is. Csak Szolnok város kivétel ez alól. Szolnokon ugyanis az ipari kapacitás zöme korszerű módon, úgynevezett ipar} zónákban helyezkedik el. A városnak ipartelepítési tanulmányterve van és a fejlesztési program is rendelkezésre áll. Elkészült az általános rendezési terv programja is, ami szintén foglalkozik az ipartelepítés és fejlesztés kérdéseivel. A megyeszékhelyen két nagyabb ipari centrum fejlődött ki: a meglévő déli és a jelenleg betelepítés alatt lévő északi iparterület. Mindkét rész távlati fejlesztése biztosított, jelentős tartalék területek állnak rendelkezésre. A közművesítés csak részben megoldott, így további beruházások szükségesek a vízellátás, csatornázás. energia- és gázellátás érdekében. A többi település közül csak Jászberény rendelkezik jóváhagyott ipartelepítési tanulmánytervvel. A közművesítés viszont egyetlen városban és községben sem megoldott. A tervszerű ipar- telepítéshez fetétlenül szükség van : tanulmánytervekre és ‘ árrá is, hógy a tanácsok anyagi erejükhöz és lehetőségeikhez képest járuljanak hozzá az ipari területek feltárásához, közművesítéséhez. A termelés, felvásárlás és az élelmiszeripari feldolgozás irányítását tavaly minisztériumi szinten összevonták. Létrejött a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Ez év január elsején került sor az Állatforgalmi és a Húsipari Tröszt egyesítésére. 1969- január elsejével a vállalatokat is egyesítik; megyénkben összevonják a Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalatot és a Szolnok megyei Húsipari Vállalatot. Cél- a termeltetés, feldolgozás és az ellátás egy kézben való összpontosítása. Az új vállalat megszervezésével, az egyesülés irányításával Janklovirs Mártont, az állatforgaiml vállalat igazgatóját bízták meg. A vállalatokat megyénként szervezik, tehát Heves leválik a jelenlegi állatforgaimi vállalattól. Az összevonó- természetesen a vállalat jellegét nem befolyásolja, ha nem termeltet, nincs mit feldolgozni. Az átszervezés —- mint Janklovils Mártontól megingtok — tó ütemben halad. Már elkészült a vállalat szervezeti sémája. Most dolgozzák ki az ügyvitel és a bizonylat rendjét, s a közeljövőben határoznak a vállalat elhelyezéséről. November végéig a vezető káderek kinevezésében is döntenek. Ebben kikérik a már összevont pártszervezet vezetőinek véleményét- Újjáválasztják a szakszervezeti bizottságot és megkötik aa új, Az ehhez szükséges anyagi sszkőzöket főként 1970 után hosszúlejáratú bankhitel igénybevételével is lehet biztosítani. Szó esett arról is, melyek azok a városok, községek, ahol a következő években jelentősen fejlődik az ipar, új üzemek létesülnek, s nő az iparban foglalkoztatottak száma. A? iparosodással együtt jár a lakásigény < növekedése, fejleszteni kell a közműhálózatot, növelni az oktatási, egészségügyi intézmények kapacitását. Ezért elengedhetetlen e feladatok-1 nál a komplex szemlélet ér-; vény esi tése. Vannak már erre jó példák, így Mezőtúron is, ahol ugyan még új üzem nincs, de az ipari célra kijelölt területen víz, villanyhálózat, út és járda készült. Az előre elkészített területek is vonzzák az ipart. A helyzetet reálisan tükröző, a megoldásra váró feladatokat is tartalmazó jelentést, figyelembe véve a hozzászólók javaslatait a megye; tanács Végrehajtó bizottsága elfogadta. két évre szóló kollektív szerződést. A jelenleg még külön-kü- lön működő vállalatoknál most van a munka dandárja, az átlagosnál több állatot vásárolnak és dolgoznak fel Az idén rekordesztendejük lesz. Szolnok megyében tavaly 154 ezer hízott sertést és 28 400 vágómarhát vásároltak fel, az idén 210 ezer sertésre és 34 ezer marhára számítanak. A felvásárlás emelkedését több tényező befolv ásolta. Mindenekelőtt a tavalyi árrendezés. mely a sertéstartás fejlesztésére ösztönözte a közös gazdaságokat. Korszerűsödött a hizlalás technológiája is, gazdaságosabbá vált ez az ágazat. Az aszálykár ellensúlyozására a gazdaságok több sertést hizlalnak, mint a korábbi években, s igénybe veszik az állam’ által nyújtott importtakarmányt. Az állatforgalmi vállalat jó kapcsolatot tart fenn a termelőszövetkezetekkel. Az új vállalat kialakítása után ezt még javítani szeretnék- Ezt célozzák szók a megbeszélések is, melyeket a tsz szövetségek bevonásával a közös gazdaságok elnökeivel, íőá] lattenyésztőivel folytatnak. Megvitatják a termelés. értékesítés közös gondjait. Már megkezdték a jövő évi termelési szerződések megkötését is. 1969 első negyedében a szövetkeztek több jószág átadására szerződtek, mint ez év hasonló időszakában. r-r m , 1, Az olimpia mai műsora Szerdán, a XÍX. Nyári Olimpiai Játékokon a 11- versenynapra kerül sor. 13 sportágban találkoznak egymással öt világrész versenyzői, s ezek közül a magyarok kilencben érdekeltek, mégpedig; kötöttfogású birkózás, kajak—kenu, kerékpár ökölvívás, sportlövészet, torna úszás, vívás és vízilabda. A birkózók ismét szőnyegre lépnek, de ezúttal kötöttfogásban. A műsoron egyébként 11 döntő szerepel. A versenyek magyar idő szerint a következő időpontokban kezdődnek: Kosárlabda: i - .» 24 órától, négy mériíő?és,.a , 9—16. helyért. ökölvívás: 20 órától, mérkőzések a döntőbe jutásért. Kajak—kenu: 17 órától, reményfutamok, Kerékpár: 16 órától, a 196 km-es egyéni országúti verseny. A magyar indulók; Gera, Keserű, Magyar, Mészáros és Takács közül háromLovaglás: 16 órától, olimpiai Grand Prix. Vívás: 15.30 órától, női tőrcsapat- mérkőzések negyeddöntő. Torna: 15.30 órától, női egyéni és csapatverseny s/.-toadonvá- lasztott gyakorlatai Gyeplabda: 18 órától, hat mérkőzés az 5—6., illetve a 9—16. helyértBirkózás: 17 órától, kötöttfogású verseny első fordulója. Magyar résztvevők; Alker, Varga J.j Rusznyák, Steer, Bajkó, Sií- lai, Kiss F., Kozma. Úszás: 24 órától, női torony ugrás döntő, 400 m gyors, 200 m női mell. 400 m vegyes és ICO m nőj hát döntő. Sportlövészet: 15-30 órától, nagyöbű sportpuska három testhelyzet, ösz- szetett verseny. Magyar indulók; Papp és Petrováez. Gyorstüzelő pisztoly második rész. Skeet lövésben tartaléknap. Röplabda: 17 órától, hét férfi és női mérkőzés. Vízilabda: 20 órától, két csoportmérkőzés, Magyarország—Kuba és 20 órától Jugoszlávia—Japán. P. A szajoli bckötöúton átereszt létesítenek a vízügyi igazgatóság dolgozói. Az átereszen keresztül az eddig pangó szennyvize* vezetik le a Tiszába Egyesül az állatforgalmi és a húsipari vállalat 210 euer sertést vásárolnak fel a% idén
