Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

1968. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az országgyü'és csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) törvényjavaslat törvényerőre emelésével igen régi hiányt pótolunk a vasutakra vonat­kozó alapvető rendelkezése­ket átfogóan tartalmazó tör­vény ugyanis a felszabadulás előtt sem volt. Ezt a hiányt a múltban csak részben el­lensúlyozta, hogy az egyes vasútvonalak építésének en­gedélyezése törvényhozási úton történt és ennek kere­tében szabályozták az üze­meltetés feltételeit is. Dr. Csanádi György nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök szünetet rendelt el. A szünet után az országgyű­lés dr. Beresztóczy Miklós elnökletével a képviselők törvényjavaslat feletti vitá­jával folytatta munkáját. A napirendhez több mint húsz képviselő jelentkezett hozzászólásra, ami magá­ban is jelezte, milyen nagy mértékben érinti és érdekli a közlekedés jövője a vá­lasztópolgárokat. Az elő­adó Nemeslaki Tivadar, mintegy tájékoztatásul még- egyszer összefoglalta a ja­vaslat és a koncepció leglé­nyegesebb vonásait, hangsú­lyozva, hogy elsőrendűen fontos a közlekedés szolgál­tató jellegének hangsúlyozá­sa; az utazóközönség érde­kei ugyanis nem szenved­hetnek csorbát, ellenkezőleg, arra kell ügyelni, hogy az ország közlekedésének kor­szerűsítése a legkevésbé se késleltesse a helyi közleke­dési problémák megoldását. A felszólalások szinte ki­vétel nélkül arra utaltak, hogy a képviselők, megyé­jük, városuk, választókerü­letük közlekedési problémá­it tanulmányozva, az érde­keltek és a szakemberek vé­leményét kikérve rendkívül lelkiismeretességgel vizsgál­ták az országgyűlés elé ke­rült javaslatokat. Csáki István Szolnok me­gyei képviselő is felszólalt!"" Csáki István felszólalása — A közlekedéspolitika most benyújtott koncepciójúi úgy fogjuk fel — mondotta, — mint szocialista népgaz­daságunk további korszerűsí­tésének programrészét, a gazdaságirányítás új rend­szerének tartozékát. A nép­gazdaság szocialista alapokra való átállítása csak akkor válhat teljessé, ha a ter­melő ágazatok — az ipar és mezőgazdaság — szocialista átszervezését és korszerűsí­tését az ahhoz kapcsolódó ágazatokban, köztük a köz­lekedés és szállítás szerve­zetében és technikai ellátá­sában is végig visszük... Csáki István ezután utalt azokra az erőfeszítésekre és eredményekre, amelyek a háborút követően, valamint a szocalista építés előző szakaszában jellemezték a közlekedés és a szállítás fej­lesztését. Majd egyebek mel­lett ezeket mondotta; — Nem tudom ugyanezt ugyanígy hangsúlyozva el­mondani a közúti szállítás és különösen a közúthálózat fejlesztéséről. A két ágazat között ütembeli eltérést ér­zékelünk, s ezt most azért vetem fel, mert a tervezett vasút korszerűsítés új köve­telményeket állít a közút és a .közúti szállítás élé.' A mi megyénkben a minisztérium hatáskörébe tartozó mint­egy 1300 kilométer közúthá­lózatnak alig fele elfogadha­tó "minőségű, a másik fele keskeny, alap nélkül lera­kott makadám. — Külön probléma szá­munkra a 4. számú főközle­kedési útvonal megyén át­vezető szakasza. Ez az út­vonal korszerűtlen, vasút­tal többszörösen keresztezett. Városi átkelési szakaszai szűkek. Az út jelentőségét népgazdasági oldalról, tran­zitforgalom szempontjából, sőt mindezeken túl sokszo­rosan lehet bizonyítani. Terv szerint az útszakasz 1969— 70-ben került volna korsze­rűsítésre. Ezt dr Csanády György miniszter elvtárs je­lentette be itt a parlament­ben a múlt év költségvetési vitájánál. Készülve a napi­rendre, tudomást szereztem, hogy 1969-ben a tervezett re­konstrukció nem valósul meg. Hosszan tudnék érvel­ni, hogy ezt nem volna sza­bad megtenni. Nem lokális megyei érdeket képviselek, amikor ezt felvetem, mert a Szolnok megyei közúti szál­lításoknak csak töredéke bonyolódik ezen az útvona­lon. Azt is elmondhatom, hogy a többi közút a megye területén — a 2 és 3-as számjegyűek — még korsze­rűtlenebbek. Most mégis a 4-es számú főút tervezett fejlesztését sürgetem, mert ez érinti az egész keleti és délkeleti országrész közleke­dését és a Szovjetunióval a közúti összeköttetést. — Képviselő csoportunk a téma megfontolását kéri az ágazati felelős minisztérium­tól. Nem kérünk többet, mint a harmadik ötéves terv elő­írásainak betartását, de azt határozottan. Csáki István a napirend­del kapcsolatos javaslatait a következőkben foglalta ösz- sze: — A végrehajtást szabá­lyozó kormányrendelet mondja ki, hogy a kisfor­galmú vasútakról a közút­ra való forgalom átterelés­nek be kell fejeződni, mi­előtt a vonal megszüntetés­be kerül. A megszüntetést a "minisztérium a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak határozatban kimondott-egyetértése után eszközöl­heti. — Kiindulva a közleke­déspolitika koncepciójából a közutak, — különösen pe­dig a mezőgazdasági üze­mek területén lévő utak — területén is szükségesnek ígérkezik olyan intézkedés, amivel azt hozzáigazíthat­nánk a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével elért helyzethez. Felszólalásának befejezé­seként Csáki István a szol­noki vasúti rekonstrukcióról tájékoztatta az országgyű­lést, bejelentve, hogy an­nak első üteme, a rendező­pályaudvar építése a terve­zett határidő előtt 2 hónap­pal november 7-re befejező­dik. — Tisztelettel adózom ez alkalommal is a tervezésben és kivitelezésben résztvevő műszaki és munkáskollektí- vákank, az irányító szerve­zzetek dolgozóinak és a lelkes szocialista versenyvállalás teljesítésének — mondotta, majd a beterjesztett javas­latokat elfogadásra aján­lotta. Balogh László a vasút kö- * telezettségeit hangsúlyozta az étkezés és háló lehetőségek megteremtésében; Péti Já­nos arra figyelmeztetett, hogy a vidéki letelepülés iránt érdeklődő nagyvárosi vállalatoknak sem közömbös a helyi vasúti szállítás kö­rülményed ; Varga Károly pe­dig úgy vélte, leghelyesebb, ha a tanácsok és a tárca között felmerülő vitákban a Minisztertanács dönt. Egyébként Varga Károly igen kedvező véleményt mondott a Kaposvárott egy esztendeje létrehozott első körzeti pályaudvar működé­séről, ami igen fontos érv a javaslat elhatározásainak he­lyessége mellett Kállai Fe­renc, Fejér megyei képvise­lő úgy vélte, hogy a tör­vényjavaslat mintha erőtel­jesebben hangsúlyozná a vasút jogait, mint köteles­ségeit. Schumeth János, bu­dapesti képviselő pedig el­mondta: nem elég az orszá­gos közutakat korszerűsíteni, hanem a hozzájuk kapcsoló­dó fővárosi utakat is át kell építeni. -L Dr. Dimény Imre, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter is felszólalt a vi­tában, s elemezte a korsze­rűsítésben messzemenően ér­dekelt mezőgazdasági, élel­miszeripari üzemek, vala­mint az erdészet áruszállí­tási helyzetét és problémá­it, nem utolsósorban azokat az igényeket, amelyeket a rendezéssel és fejlesztéssel szemben támasztanak. A tanácskozás — amelyben az említetteken kívül még Var­ga Gábomé, Borsod megyei, Tóth Géza Szabolcs-Szatmár megyei, Zámbó József Győr megyei, Korponai Lajos deb­receni, Riba Miklós győri, Papp János veszprémi. Ra- mteisl Ferencné Baranya megyei, Nagy Dániel Csong- rád megyei, dr. Udvardy Károlyné budapesti, Kalmár János Pest megyei, Kerkav Andomé Fejér megyei, Fü- löp János Szabolcs megyei és Kelemen Sándor Bács megyei képviselő kért szót — az esti órákban ért véget Az országgyűlés ma foly­tatja munkáját. Kádár János és Biszku Béla az ülésteremben A Balatonfűzfői Nitrokémiai Ipartelepeken üvegszálas poliészterből óriási lámpa- búrákat készítenek. A 280 centiméter átmérőjű, 80 kilogramm súlyú lámpabúrákból az idén 50 készül el. A képünkön látható lámpabúrák Miskolc közvilágítását szolgál­ják majd. — (MTI foto — Kunkovács László felvétele) Mégegyszer a Thököly úti húsholtról Új vállalkozó az állami gazdaság — E;z volt a húsboltunk, mármint a kerületé, — mu­tatott az asszony az úttest mellett levő rom marad­ványra. — Lebontották, de másik üzletről nem gondos­kodtak. Éppen, ez a pana­szunk,’ mert a legközelebbi húsbolt a Gólyánál van. — Ha onnan is nem kell tovább mennünk, mint a múlt szombaton, amikor a Gólyánál levő húsboltban nem volt áru. A Ságvári úti üzletnél is sorban álltunk-— mondta Spanyiel Józsefné. Engem személy szerint is nagyon rosszul érintett a Thököly úti húsbolt lebon­tása, mert mi nem szeret­jük a* csirkét, s a húst mindig a hentestől' vásárol­juk. Most aztán jó messze van a bolt, pedig tőlünk még távolabb is laknak a kerületben, nem is beszél- ye a vasúton túli rész la­kóiról, akik kilométereket gyalogolnak a városban le­vő üzletekig. — Miért nem törődik a kisker a peremrészeken élők ellátásával? Igaz, hogy több­ségében kisfizetésű munká­sok, nyugdíjasok élnek itt, akik fél káló, vagy egy-két szelet húst vesznek egyszer­re. de annál sérelmesebb, hogy ezért a kevéske húsért olyan messzire kell menni — folytatta a panaszt eg? középkorú asszony. — Itt lett volna az a helyiség a húsboltnak, amelybe a Földgázszolgál­tató Vállalat egyik részlege költözött, miért nem gon­dolták erre — kérdezték többen is, amikor a környék lakóival beszélgettem. Mit mond a kisker? A Thököly úti 44 sz. húsboltunk egy magánház­ban volt, amely szanálásra került. Még áprilisban be­jelentettük az igényünket cserehelyiségre, a városi ta­nács igazgatási osztályához, azonban választ nem kap­tunk. A régi, most lebon­tott húsboltot tavalv kor­szerűsítettük, kicsempézltet- tük, bevezettettük a vizet, s mindezért a KPM-től 9600 forint kártalanítást kaptunk. Oj húsboltot vállalati erőből nem tudunk létesíteni, nincs rá pénzünk, — mondta Ko­vács Béla, a Szolnok me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója. — A vállalat semmikép­pen nem tud segíteni? — Annyiban igen, hogy a Gólyánál levő 48. sz. hús­boltunkba még egy dolgo­zót helyezünk, hogy csök­kenjen a várakozási idő. S ha a körzetben elfogadható költségért kapnánk megfe­lelő helyiséget, biztosítani tudnánk a húsbolt berende­zését és személyzetét is. Mit intézett a tanács illetékes osztálya? — A körzet tanácstagja már júniusban jelezte, hogy a húsboltot megszüntetik, mivel a vasúti rekonstruk­ció, illetve útépítés miatt lebontják az épületet. Ekkor kértük az igazgatási osztály segítségét újabb helyiség biztosításához, mert a hús­boltra — igazuk van a pa­naszosoknak — nagy szük­ség lenne abban a nagy körzetben — mondta Honti László, a városi tanács vb ipari és kereskedelmi osztá­lyának vezetője. A tanácsülésen elhangzott interpelláció óta újból tár­gyaltunk azokkal, akikre az ügy tartozik. A tanácstag­nak küldött Válaszlevélben is megírtuk; ígéretet kap­tunk a KPM Közúti Igaz­gatóságának vezetőjétől, hogv segítenek új helyiséget biz­tosítani a Földgázszolgálta­tó Vállalat részlegének, s akkor felszabadul a Thö­köly út 55. szám alatti üz­lethelyiség, amely alkalmas húsboltnak. A Mezőtúri Ál­lami Gazdaságnak kívánjuk azt átadni üzemeltetésre. A gazdaság vállalja a húsbolt fenntartását. Ennyit tudtam meg a szó­beli és írásos panaszokból, a tanácsülésen elhangzottak­ból a húsbolt ügyéről, sár­ról ami az interpelláció óta történt. S bár nem adható'? hírt a jogosnak elismert sé­relem végleges megoldásá­ról, az biztató, hogy a ta­nács vb ipari és kereskedel­mi osztálya a Mezőtúri Ál­lami Gazdasággal tárgyal a húsbolt megnyitásáról. A vásárlók nem firtatják, hogy ki lesz a gazdája az üzlet­nek, csak mielőbb legyen bolt a körzetben, ahol meg­vehetik az ebédre, vacsorá­ra valót. N. K. Tisztázom a helyzetemet — Uram, nekem végem van\ Nem tud va­lami állást? — Minek az magának? Nagyon jó helye van, megbecsülik■ ■. — Engem? Téved kérem. Kirúgás előtt állok és nem szeretném megvárni — mondta szomo­rúan és megtörölte kopasz fejebúbját. Arcán mélységes fájdalom tükröződött­— Ügy hallom, most kapott ezer forint ju­talmat! — Éppen ez a gyanús! Tudja, hogy van ez? Azt akarják, hogy az ember ne figyeljen oda­— Elküldték jutalomüdülésre• — Persze, mert azalatt nem voltam itthon és nyugodtan tudtak készülni, összegyűjtöt­ték ellenem a terhelő adatokat­— Miért, van valami a rovásán? — Nekem? A világon semmi! — Akkor mire alapítja ezt a félelmét? — Két hete történt: a hivatalsegéd nem kö­szönt­— Na és? — Ez magának nem elég? Gondolja, a hiva­talsegéd megengedhetné magának, hogy ne köszönjön, ha nem hallott volna valamit? — Ha magát ki akarják rúgni, azt nein a hivatalsegéddel közük. — A hivatalsegéd bejáratos az igazgatóba: Éppen viszi be neki a feketét, vagy a szalá- mis zsemlyét, amikor hallja, hogy rólam van szó- Kissé tovább szöszmötöl az edényekkel, azalatt meghallja, hogyan határozlak rólam­Egy óra múlva meglát a folyosón és termé­szetesen nem köszön. Minek? De ha ez nem elég, ezt hallgassa meg: Nem engem küldtek a párizsi konferenciára­— Maga tavaly volt­—. Na és? Attól még az idén is el tudtam volna menni! — Valóban- Már akkor éreztem- Es azóta figyelem a legapróbb jelzéseket is. A leg utóbbi termelési értekeleten a központi ki­küldött rámnézett, utána valamit írt a jegy­zeteibe. — Biztos eszébe jutott valami­— Természetesen- Azt írta: „Ez a Kemencsei még mindig itt van?” — Oktalan képzelgés ez! — Magának \ Mert nem a maga bőrére megy a dolog! Es ahhoz mit szól, hogy elküldenek egy évre iskolára! — Gratulálok hozzá! Remélem maga is örül ennek? — De nem vállaltam( Már teljesen nyílt a harc! — Ezt miből gondolja? — Az igazgató kimutatta a foga fehérjét. Képzelje csak- Reggel bementem hozzá- A titkárnő nem akart beengedni, de én benyitot­tam a párnázott ajtón. Az igazgatónál egy síró nő volt- Rámnézett és megkérdezte, hogy mii akarok- Mondtam, hogy a helyzetemet tisztáz­ni. „A maga helyzetén nincs mit tisztázni”! Ezt mondta! De nem tágítottam- Végül szabá­lyosan kidobott­— Nem hallotta? Ma reggel halt meg az anyósa ( Az a síró nő a felesége volt! * — Magának is ezt mondta? Ez hogy tud konspirálni! Ősz FerciV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom