Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-02 / 231. szám
1968. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 QLVASÖINK vtfófy Neki, nekik teljesen mindegy? Idő: csütörtök (szeptember 26) reggel 9 óra 10 perc. Helyszín: a 3-as autóbusz megállója a temetőnél, Szolnokon. Három kis öregasz- szony és csekélységem várjuk a buszt, amelyik a városba visz. A busz rendben befut. — Csuklós. Amikor megáll, kézzel-lábbal magyarázzuk a vezetőnek: jöjjön kicsit előbbre, mert építkezés, mély gödör miatt .bokáig sárban tudunk csak elkec- meregni a hátsó ajtóig. A GA 62—60-as autóbusz vezetője unottan vállatvon, s várja, hogy odabandukoljunk a sárba. — A vezetőnek lehet, mindegy, de nézze, milyen sárosak lettünk — mondom a kalauznőnek. Dehogy nézi, hogy is nézné. Látom a szemén, hogv neki is mindegy. Teljesen mindegy? — sós — Kap elegendő lisztet a szelevényi pék A közelmúltban örömmel tájékozódtunk a mezőgazdaság és élelmezésügyi miniszter 25/1968. (VII. 12.) MéM. sz. rendeleté alapján arról, hogy a sütő kisiparosok kiutalás nélkül kapnak lisztet a kereskedelmi kenyér sütéséhez. Különösen örültünk ennek bérből és fizetésből élő dolgozók, annak reményében, hogy most már mi is hozzájuthatunk jobb minőségű kenyérhez. Sajnos, mindössze egy alkalommal volt szerencsénk jó kenyérhez, mert a sütőiparos másodszor már nem kapott lisztet. Nem hisszük, hogy a fenti rendelet csak ilyen rövid élettartamú lett volna. Annak visszavonásáról sem olvastunk. Azt sem feltételezzük, hogy az országos rendelkezések a mi községünkre nem érvényesek. Fenti észrevételre a Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági- és élelmezés- ügyi osztályától kértünk és kaptunk választ: ^...Helyszíni vizsgálat alkalmával megállapítottuk, hogy Kovács Károly szele- vényi lakos, sütő kisiparos jogosult kereskedelmi liszt vásárlására, a kereskedelmi kenyér termelésére és árusítására. A megye területén K. I. Szelevény több olyan kisiparos működik, akik csak úgynevezett résziparengedéllyel rendelkeznek csere- és bérsütés, stb.) Ezek a személyek nem jogosultak a kereskedelmi kenyér sütésére... Intézkedtünk a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál, hogy nevezett kisiparos az igényelt lisztmennyiséget megkapja a kunszentmártoni malomtól...” Eltűnt Baráti Kör A Néplap szeptember 22-i számában megjelent, a „'Miért érzi magát rosszul Szolnokon?” című cikkben a színház műsortervével kapcsolatosan azt olvastam: „A szezon műsortervét a színházbarátok köre javaslatai figyelembe vételével állította össze az inézmény igazgatósága.” Ez a közlés bizony meglepett, hiszen a színházbarátok köre, helyesen a Szigligeti Színház Baráti Köre kezdeményezésére utoljára 1966. január 25-én jöttek össze a színház barátai, így a Kör az új évad műsortervére nem tett, nem is tehetett javaslatot. Félreértés ne essék, nem helyreigazítást akarok kérni, de ha már a Szigligeti Színház Baráti Köréről beszélünk, felmerül a kérdés, nem volna-e hasznos ezt újra megszervezni? A színháznak szüksége van az élő kapcsolatra a közönséggel és a baráti kör életrehívói éppen erre gondoltak, amikor 1965. szeptember 25-én megalakították azt. A téma felvetése annál is inkább indokolt, mivel a Szolnokon megvalósult kezdeményezés alapján az ország több városában (Pécs, Kaposvár) alakultak a színház mellett baráti körök. Sőt, a mi gondolatunk alapján jött létre a kelet-németországi Rostockban működő Volkstheater mellett is a színház baráti társasága. Ezért fájó. hogy elsőnek Szolnokon szűnt meg a színház művészeinek és közönségének rendszeres találkozása... Színesebbé, tartalmasabbá lehetne tenni Szolnok város kulturális életét, s ezt nagyban elősegítené, ha a színház élő kapcsolatot teremtene a közönséggel és a műsorterv összeállításánál a Szigligeti Színház Baráti Körének javaslatait is valóban figyelembe vennék. Dr. Kürthy László Szolnok Foglalt 1 Szeptember 21-én. szombaton feleségemmel és sógorommal a Budapest Nyugati pályaudvarról 18,33-kor induló személyvonattal utaztam Szolnokra. Mivel tudtuk, hogy a hét utolsó munkanapján az utazók szám* majdnem megkétszereződik indulás előtt már egy órával a peronon várakoztunk. — Amikor a szerelvényt betolatták a pályaudvarra, igyekeztünk magunknak ülőhelyet keresni. Az egyik fülkében egyedül ült egy férfi, személyi igazolvánnyal, SZTK-igazol- vánnyal és egy aktatáskával lefoglalva a nyolc ülőhelyet- Kérdésünkre eléggé udvariatlanul válaszolt, hogy katonáknak tartja fenn az ülőhelyeket, akik a büfében vannak. Nemtetszése ellenére is leültünk. Jó félóra elteltével sem jöttek vissza a személyi igazolvánnyal (?) rendelkező katonaismerősök. S mint kiderült, az aktatáskái valamint az SZTKigazolvány is a nyolc helyet foglaló férfié volt. Sokunk problémáját megoldaná, ha az illetékes szervek erélyes intézkedést tennének a fent vázolt esetek kiküszöbölésére. B. J. Szolnok Sötét az utcánk Négy OTP társasház van a szolnoki Mosonyi utcában, amely ötvennégy családnak nyújt otthont. 1966. júliusában költöztünk be az új lakásokba. Azóta az utca világítása megoldatlan. 1967. júliusában öt ostornyeles oszlopot leállíttatott ugyan a TIT ÁSZ, a hiányzó hármat viszont azóta sem pótolták, mert állítólag nem szállít a felsözsolcai be- tonelemgyár. Tanácstagi beszámolókon mindig elmondjuk sérelmünket, ígéretet is kapunk, de ettől még sötét marad az utcánk. Sok óvodás, iskolás gyermek van itt. Az őszi, téli korai sötétedés miatt éppen miattuk volna nagyon sürgős az intézkedés. Legalább az öt meglévő oszlopról kapnánk már fényt! H. L. Szolnok Hólabdázás" Nagy fába vágtuk fejszénket tavaly, hatan OTP társasház építésébe kezdtünk. Két hete adták át — műszaki hiba nélkül! — a lakásokat a boldog tulajdonosoknak. Elképzelhető, hogy örömünk határtalan, azaz hogy mégsem az. A meleg családi fészkekből most már csakugyan csak a meleg hiányzik, s ez szó szerint értendő. Januárban jelentettük he a földgázszolgáltató vállalatnak gázbevezetési szándékunkat. Az igaz, hogy szeptember elején jöttek volna az épületbe a szakmunkások, csakhogy akkor az még nem volt készen, s a kivi-' telező nem vállalta, hogy egyszerre dolgozik más vállalattal. Azután jött a kifogás: nincs a bekötéshez cső. Lett. Háromszázhatvan- két méter. (Állítólag nerc mind megfelelő.) A gázbevezetéshez szükséges pénzt is biztosítottuk, a földmunka elvégzésére is szereztek kivitelezőt. Most már „csak” a gázvezeték szereléséhez értő — s bennünket megértő — emberek hiányoznak. Vagy úgy vélik, igy is megoldható a téli tüzelés?: Mama, itt a brikett A Sajtó utca 16 sz. társasház lakói. Szolnok Harci játékok Tiszaigaron A Magyar Néphadsereg ünnepe alkalmából látványos harcijátékokat rendeztek a tiszaigari úttörők. Alapos előzetes ’tanulmányozás után megelevenítették a szolnoki csata főbb mozzanatait. A ,,fehér>’ és „vörös" egységek ádáz csatát vívtak az ütegállások, páncélos egységek, drótakadályok, aknamezők, védőpalánkok ostrománál. A vörösök ,,BiharV’-ezrede ellenállhatatlanul tört előre ködbombáival, homokgáránátjaival és víz-aknáival. Sistergő puffancsok csattantak, kelepeit a golyószóró, ropogtak a rohamozó tisztek revolverei. A tengerész-alakulatok szárazföldi egységei a „Vörös ezred”-del karöltve végülis elfoglalták a fehérek támaszpontjait. Zsidei Barnabás Tiszaigar CIKKÜNK NYOMÁN A Trabant humor nélkül Lapunk szeptember 18-i számában, a Szerkesztőség postája rovatunkban cikk jelent meg „A csoda Trabant” címmel. Ebben a szerző humoros formában bírálja egy konkrét eset kapásán az *\FIT KVII. az Autójavító Vállalat szolnoki üzemét. Az írás nyomán az érintett üzem vezetője Szabi István vizsgálatot indított, melynek eredményét megtárgyalta a párt és szak- szervezeti vezetőséggel és közölte szerkesztőségünkkel. A túrkevei anyavállalat igazgatója Papp elvtárs szintén érdeklődött az eset után. A szóban forgó Trabant gépkocsin végzett munkákat a túrkevei központi műhelyben felülvizsgáltatta, korrigáltatta. Ezt megelőzően egyébként a szolnoki üzem is készségesen elfogadta a reklamációt és díjtalanul kiküszöbölték az indítási problémákat, normális szintre állították vissza a motor alapjáratát A szolnoki üzem és a túrkevei vállalat vezetőinek in.; tézkedései azt bizonyítják, hogy a panaszokat nem fogadják közönyösen, legfőbb törekvésük, hogy az új szolnoki javító is a megrendelők körében teljes bizalmat élvezzen. Befejezésül még annyit: Szabó elvtárs közölte, vetünk. hogy az üzem műszaki dolgozói tiltakoznak a szóban forgó cikk hangneme, „romboló” humora ellen. — Véleményünk szerint a humoron nem szabad megsértődni. A cikk szerzője sem tragikusan, hanem viccesen fogta fel, mikor a kijavított kocsival úton maradt f Életbe lépett az új szabálysértési törvény Kedden életbelépett az új szabálysértési ‘ törvény, amely egységes elvek alapján és a hazánk társadalmi, gazdasági életében lezajlott változások követelményeinek megfelelően foglalja keretbe a különböző eljárásokat. Az országgyűlés a márciusi ülésszakon iktatta törvénybe az új szabálysértési kódexet. A törvény gyakorlati alkalmazása a tanácsokra rója a legnagyobb feladatot. — Szabálysértések miatt évente 150—160 ezer feljelentés érkezik az államigazgatási szervekhez, s a különböző vétségekért a városok és a falvak átlagosan 100 ezer lakóját bírságolják meg januártól december végéig. A kódex életbe lépése különösen közelről érinti a községi tanácsokat, amelyeknek a jövőben a tanácsokhoz tartozó szabálysértési ügyek mintegy 80 százalékában kell eljárniuk. A Minisztertanács tanácsszervek osztályán elmondták a Magyar Távirati Iroda munkatársának, hogy a tanácsok jól felkészültek megnövekedett teendőik ellátására. örömmel fogadták, hogy újabb területen valósították meg a nagy jelentőségű alapelvet: ott intézzék, bírálják el az ügyeket, ahol az érintett személyek élnek és ahol a legjobban ismerik a körülményeket. — Az ország 2700 községi tanácsa mellett 5—25 tagú szabálysértési bizottságokat alakítottak; megteremtették a munka egyik legfontosabb szervezeti feltételét. Előzetes adatok szerint a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek mintegy húszezer köztiszteletben álló képviselőjét választották be az újonnan életre hívott testületekbe. A tartalékos katonák keresetkiegészítése A. M. törökszentmiklósi lakos levelében arról ír, hogy tartalékos katonai szolgálata idejére járó keresetkiegészítésének kiszámításánál a fegyveres erőktől kapott természetbeni ellátás pénzértékét vállalata levonta, holott tudomása szerint, ha keresete a 2000 forintot nem éri el és két eltartásra szoruló hozzátartozója is van a természetbeni ellátás pénzértékét nem lehet levonni. Tekintettel arra, hogy a kormány a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők fokozott érdekvédelme céljából az elmúlt év nyarán a vonatkozó törvényes rendelkezéseket módosította az új szabályozás fontosabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük. A tartalékos katonai szol- Eálatra bevonult hadköteles részére segély helyett keresetkiegészítést kell fizetni. A keresetkiegészítés célja az, hogy a tartalékos katonai szolgálatra történt behívás ne jelentsen anyagi hátrányt a bevonulónak. A keresetkiegészítés mértéke elsődlegesen a katonai szolgálat időtartamától függ. Tíz napot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálat esetén a hadkötelest a fegyveres erőktől természetbeni ellátás, a munkáltatótól átlagkereset illeti meg. Tíz napot meghaladó tartalékos katonai szolgálat esetén a hadköteles a fegyveres erőktől természetbeni ellátást, és illetményt kap. ezen felül munkáltatójától keresetkiegészítésként megkapja átlagkeresetének, valamint természetbeni ellátása és illetménye pénzértékének különbözeiét. — Amennyiben tehát a bevonuló átlagkeresete a nyugdíjjárulék levonása után havi 1600 forint volt, és az illető a fegyveres erőktől illetmény valamint természetbeni ellátás formájában ösz- szesen havi 600 forintot kapott, akkor a keresetkiegészítés összege 1000 forint. A fenti főszabály alól a családos és kis fizetésű bevonulok érdekében a jogszabály az alábbi két kivételi rendeli el a keresetkiegészítés összegének kiszámításánál. Abban az esetben, ha a hadköteles havj átlagkeresete az 1500 forintot nem haladja meg és legalább egy eltartásra szoruló hozzátartozója van, úgy a fegyveres erőktől kapott természetbeni ellátás pénzértékét levonásba helyezni nem lehet tehát részére a tartalékos katonai szolgálat idejére a teljes összegű átlagkeresetet kell kifizetni. A természetbeni ellátás pénzértékének csupán 50 százalékát lehet levonni abban az esetben, ha a hadköteles átlag- keresete a havi 2000 forintot nem haladja meg, és legalább 2 eltartásra szoruló hozzátartozója van. A keresetkiegészítés meg- állapítása szempontjából hozzátartozónak számít a bevonuló hadköteles olyan gyermeke, örökbefogadott és nevelt gyermeke, szülője, kiskorú testvére, akinek eltartásáról a bevonulás előtt a tartalékos gondoskodott vagy tartási igényét bírói határozat állapítja meg. — Hozzátartozónak számít a hadköteles felesége is, az élettárs csak akkor, ha a bevonulást megelőzően legalább i éven át a bevonattal együtt élt, vagy ha az együttélésből gyermek származott és a bevonult az apaságot elismerte, vagy azt a bíróság jogerősen megállapította. Mezőgazdasági tsz tag esetében az átlagjövedelem kiszámítása az előző év azonos időszakában a közös munkaszervezetben végzett munkáért járó részesedés alapulvételével történik. Egy évnél rövidebb tagsági viszony esetében azonban a tagsági viszony keletkezésétől a bevonulásig eltelt időszak alatti teljesítmény után járó részesedés az irányadó az átlagjövedelem megállapításánál. A keresetkiegészítést 1 hónapot meg nem haladó tartalékos szolgálat esetén a leszerelés után, ha a katonai szolgálat ideje az 1 hónapot meghaladja havonta utólag kell kifizetni. A keresetkiegészítés megállapításával és folyósításával kapcsolatban keletkezett vita esetén a munkaviszonyban álló dolgozó a vállalat munkaügyi döntőbizottságához nyújthat be panaszt. Tsz tag esetén a vezetőség bizottsága dönt a panasz tárgyában. Á. M. levelére válaszunk, hogy tudomása csak részben helytálló. Mivel keresete 1500 forintnál több, de 2000 forintnál kevesebb, a természetbeni ellátás pénzértékének 50 százalékát le kell vonni áílapkv *éből. Dr. Cs. I. Áramszünet Cserkeszöllőn Szeptember 10-én és 11-én Szolnok megyében jártam, gyakorlati tapasztalatszerzés céljából. Cserkeszöllőre is eljutottam, ahol volt kedves tanítványomat, a községi tanács vb elnöíknőjét is meglátogattam. S hogy miért írok a szerkesztőségnek? Szeptember 10-én 17.45 órától 19 óráig, 11-én 8 órától 13 óráig áramszünet volt a községben. Lehet, hogy tovább is, ugyanis én ekkor jöttem el a községből. Ügy .vélem, helyes lenne, ha a jövőben a községi tanács vezetőit tájékoztatná az áramügyekkel foglalkozó hivatal az áramszünetről. Dr. Németh István tanár Budapest, Tanácsakadémia
