Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

t

1968. szeptember 15.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A jászberényi Aprítógépgyár 100. véradóját, Kispál Jánosáét virággal köszöntik.

*

Hegyei

„vadász-tréning"

Szolnokon

(Tudósítónktól)

A Magyar Vadászok Országos Szövetségének megyei választmánya ma Szolnokon a Vöröscsillag út végén lévő réten rendezi meg hagyományos ,,vadász-tréningjét”, a koronglövő versenyt. Az őszi vadászati szezon előtti vetélkedőn népes mezőny áll rajthoz, 35 vadásztársaság tagjai küldték el nevezésüket. A verseny érdekessége, hogy a vadászok repülő-mozgó célpontokra lőnek, gyakorolják a repülő apróvadak és a száguldó állatok kilövésének a tudományát. A reggel nyolc órakor kezdődő versenyen legjobb eredményt elért versenyzőket a választmány elnöksége értékes jutalomban részesíti.

Francia pulyka — barnahéjú tojás

Kooperáció a baromíitartó gazdaságok között

(Tudósítónktól)

Az Országos Baromfiipari Vállalat törökszentmiklósi gyáregysége bővítette szerződéses kapcsolatait baromfi és víziszárnyastenyésztő partnereivel. A Palotási Állami Gazdasággal hármas kooperációban mintegy hatszázezer pecsenyekacsa előállítására kötöttek megállapodást. A Mezőtúri, Csorbái és a Nagykunsági Állami Gazdaság közös társulása a francia- országi Studier cégtől tízezer Eehértollú, széles mellű, hibridpulykát vásárolt. A kísérleti állomány szeptember végén és október első napjaiban kerül próbavágásra. Ha a vágottáru minőség megüti a kívánt mértéket, a három állami gazdaság évente többszázezer exportpulykával biztosítja a hazai és az export igények kielégítését;

A törökszentmiklósi gyáregység kapcsolatot teremtett az Urai-Űjfalui Állami Gazdasággal is, ahoj nagyobb méretekben tenyésztik a barnahéjú tojást tojó külföldi hibridtyúkokat. Kezdeményezésére a hibridjércék előnevelését már megkezdték a gyáregység körzetében. Ettől a lépéstől azt várják, hogy jobb minőségű és több tojást vásárolhatnak fel már a következő évben. A barnahéjú tojás az export igényeket is teljes mértékben kielégíti. A BOV törökszentmiklósi gyáregysége még az idén nagy- mennyiségű, kiváló minőségű árut bocsájt piacra, mivel a most kezdődő szezonban csaknem kétszázezer pulykát és mintegy negyedmillió hízottlibát dolgoz fel.

Kutyaverseny

Cudar egy világ ez!

Panasz érkezett. Az ÁVlam elnevezésű fejőstehénre. Rosszul tejéi.

Történt, hogy a városi tanács kikövezett Szolnokon egy utcát. Biztos azért, hogy a lakók ne járjanak sárban. Zgenám, de a szűkmarkú tanács elfelejtkezett elemi kötelezettségéről: hogy kapubejáratot építsen a szegény, állami lakásban lakó gépkocsi tulajdonos számára. Azt mondták azok a szőrös szívű mérnökemberek, hogy erre nincs fedezet, — pénz. A KIK is ilyen elvetemült mód vélekedett.

Nincs kapubejárat, út a garázsig, — államköltségen. Hát nem felháborítói

Pedig a panaszos — ezt érvként írja =* lakbért és udvari bérletet is fizet

Mondom: baj van ezzel az Állam elnevezésű tehénkével. Nem tejel.

I

l

Hogy mégsem olyan kegyetlen, szőrösszívű emberek ezek a városi mérnökök: az illetékes osztály engedélyezi a kapubejárót elkészítését de ezt bizony annak kell megfizetnie, aki azt használni akarja.

Kétszer kettő négy.

— ti —

Szombaton a mezőgazda- sági vásár területén megnyitották az idei második nemzetközi kutyakiállítást. A 15 országból érkező külföldi. valamint a hazai kiállítókat dr. Sárkány Pál, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke üdvözölte. majd 28 bírói

körben 20 magyar és 10

meghívott külföldi szakember látott hozzá a zsűrizéshez. Az őszi kiállításra 1500 kutyát neveztek be, a látogatók összesen 77 fajtát láthatnak. A legszebb példányokat díjakkal és különféle érmekkel jutalmazzák;

Miért érzi magét rosszul Szolnokon?

Hozzászólások cikkünkhöz

I.

Tisztelt Szerkesztőség!

Szolnoki vagyok és fiatal.

1958-ban végeztem a gimnáziumot, harminchatan érettségiztünk. Közülünk több mint húszán felsőfokú iskolát végeztek. Ma körülbelül húszán dolgozunk Szolnokon és ebből fele a felsőfokú iskolát végzettek közül való. Valamennyien jól érezzük magunkat, noha én sem lakom állami lakásban.

Kertész Magda riportja, kétségtelen jó szándéka mellett, tájékozatlanságot árul el. írásából úgy tűnik, hogy a felvetett kérdések először fogalmazódtak meg a nyilvánosság előtt, pedig a városi tanács és a KISZ városi bizottsága által 1988. március 29-én szervezett ifjúsági kulturális fórum napirendjén is szerepeltek

Magam is hallottam fiatalokat panaszkodni arról, hogy nem érzik jól magukat Szolnokon. Rendkívül untatnak és ingerültté tesznek azok a siránkozások, amelyekkel ilyenkor elárasztanak. Általában a lehetőségek hiányáról panaszkodnak... azok, akik még gimnazista korukban sem érdeklődtek a színház, vagy a más igényesebb szórakozás iránt. Most azonban már érzik az önművelésük hiányát, de nem vallják be, hogy maguk voltak gyengék. mert engedtek az olcsóbb, könnyebb szórakozás csábításának, ami így, vagy ágy. az eltunyuláshoz vezetett —, hanem mindezt ráfogták a városra. Szerintem ez a panaszkodás tipikusan nyárspolgári tulajdonság.

Amikor visszakerültem Szolnokra — több egyete”W végzett társammal — hiányát. éreztem az irodalmat és művészetet kedvelő, általában közösségi érdeklődésű fiataloknak. Létrehoztunk egy klubot, a fiatal értelmiségiek klubját. Most hetenként összejövünk és klubunk tagjai közül választott vagy meghívott előadók segítésével gondoskodunk kulturális igényeink kielégítéséről.

Ami a város kulturális ellátottságát illeti, semmivel sem rosszabb, mint — a főváros kivételével — a többi nagy városunké. Azok, akik itt beletörődnek az unalomba és nem tudnak gondoskodni az egyéniségük fejlesztéséről. kerüljenek akár Budapestre vagy bárhová — kevés kivétellel — épp ügy nyárspolgárok lesznek, mint itt. Szeretnénk mi Is, ha lenne egyeteme

városunknak és több készen kapott nagy igényű szórakozási és kulturális lehetőség közül válogathatnánk. Ezzel azonban — úgy gondolom — nem oldódna meg az igényes fiatalok gondja, hiszen, amint az ifjúsági fórum tanácskozásain is kitűnt, a meglévő lehetőségeket is átengedték azoknak, akik a színtelenség irányába vitték.

Nem akarom a város kulturális életének irányításával megbízott vezetőket védeni, bizonyára lehetne ezt a munkát jobban is végezni, tervszerűbben, esetleg nagyobb anyagi hozzájárulással, — de erről inkább beszéljenek ők.

Dr. Szegedi Károly

Szolnok

II.

Nagy érdeklődéssel figyeltem a Nők Lapja cikke nyomán kibontakozó és egyre terebélyesedő vitát.

A riporter kérdésére a fiatalokra korlátozódott, de a felnőttek körére is joggal kiterjeszthetjük. Nem volna célszerű, ha a polémiát a nemzedéki ellentétekre egyszerűsítenénk, s ha a barikád egyik oldalán a küzdelmes múltat, másik felén pedig az unalmas jelent vágnák egymás fejéhez a hozzászólók. Bővítsük ki ezt az eszmecserét, alkalmi csetepatéból alakítsuk át fórummá. ahol alaposan meg lehet vitatni a közérdekű kérdéseket.

A Tisza-parti Gimnázium hevesvérű levélírói élesen támadták a színházat. Nem helyes lekicsinyelni a színház vezetőinek, munkatársainak erőfeszítéseit, amelyeket törzsközönségünk kialakítása és nevelése érdekében tesznek. Másrészről, ha jogos várakozással kezünkbe vesszük a Szigligeti Színház jövő évi műsortervét és azt látjuk, hogy három nagyoperettel szemben (a Csárdáskirálynő már valóságos szimbólummá vált) egy Brecht átdolgozás, a Vérnász és Jókai Anna színműve áll, csalódnunk kell.

Meg kell említeni, hogy a Pódium-estek színvonalas rendezvényeire egyre többen kíváncsiak az Arkád-presz- szóban. Hovatovább nagyobb „rangot” vív ki magának, mint a Szigligeti Színház. Beszélni kellene arról, hogy nem lehetne-e rendszeressé tenni az ilyenfaita művészi .,csemegéket”, akár egy stúdió-színház létesítésével.

Egyre több városban válik rendszeressé a művészfilmek bemutatása. Ügy gondolom. sokat kifogásolt ú. n. „reprezentatív filmszínházunk” ezzel válhatna valóban reprezentatívvá. Az elmúlt évben sokan részt ve4- tek a Tisza mozi „filmmúzeum” sorozatán. Idén még semmi hírt sem hallottunk az érdekes kezdeményezés felújításáról.

Érdemes lenne más kulturális kérdésekről is szót ejteni (megyei irodalmi színpad, Tisza táncegyüttes, a Művésztelep és a közönség kapcsolata stb.). A könyvtár után a TIT, a Damjanich Múzeum és mindenekelőtt a Ságvári Művelődési Ház munkatársai is belekapcsolódhatnának a vitába. Talán, ha munkájukat, eredményeiket jobban ismernénk, kevesebb ok lenne a panaszkodásra.

A művelődni, szórakozni vágyó szolnokiak választhatnak e-yy-két lehetőség közül. Kihasználjuk-e ezeket a lehetőségeket? Ven-e igénrpink rájuk? Ez már nem kulturális kérdés elsősorban, ez az életmóddal van összefüggésben.

Szolnak légkörét ma is befolyásolja a kisvárosi jelleg. (Érdekes, hogy a „plciy- kásság” vádja elsősorban azokat háborította fel, akiknek érdeklődése alig terjed túl a szomszédok szerelmi életén és anyagi ügyein). Sok bajt okozhat ez. ha olyan emberek lejáratásában, e'~ gáncsolásában is megnyilvánul, akik valami változást, fejlődést hozhatnának. A Szolnok megyei Néplap alkalmas fegyver lehetne a „káros hagyományok” elleni küzdelemben, de csak akkor, ha bátrabba- fe’elósséatel- iesebben boncolgatná az ügyeket.

A város (és a megye) jó- híréről is szó van. Elég gyakran előfordul, hogy legégetőbb problémáinkat az országos lapok előbb észreveszik. mint itt helyben. A vita (a hevesvérű diákok túlzása, szemtelenségei dacára) ezért is rokonszenves nekem. Talán ez a szenvedélyesség, ez a harci kedv és tenni vágyás hiányzik legjobban szellemi életünkből.

M. G.

Szolnok. Török u. 13.

Á vasútépítő város

IV.

A sínhegesztés nagyon precíz munka. A szabadlevegő hőmérséklete éppen 15 fok lehet. Nyáron hajnali két órakor van 15 fok. Kimentek a munkások a hajnali szürkületben a pályatestek erdejébe. Azt hitték, még senki nincs akkor ébren. Voltak. Lovakkal, kocsikkal pakolták az épületanyagokat alkatrészeket a kisgyeoi cigányok. Máskor a főópítésvezetőségen műszaki megbeszélést tartottak. Kinéznek az ablakon, hát tőlük pár méterre, fényes nappal kocsikra rakodnak a cigányok.

A szolnoki vasútépítők maguk mögött hagyták már az ország legnagyobb építkezéseit. De ilyenben még nem volt részük, azt mondják. A Kisgyep szomszédságában terül el a nagv építkezés. s az ottani cigányok szemtelenségének hírét viszik szét az országba. Nem győzik elzavarni a munkások, az alkalmakra váró. nyüzsgő cigánvhadat.

— Tudja mit eszeltek ki? — mondja Békési Jáno6 építésvezető. — Az asszonyt meg a gyereket küldik lopni. Abból indulnak ki, azokat nem fogja úgy a törvény. A férfiak a közelben várják a zsákmányt.

A vasútépítők vigyáznak a nagv vagyonra. Hétszázhúsz millió forintot építettek már be. Napközben egy elfelejtett csavart is felszednek. A cigányok ellen önkéntes munkásrendőrséget szerveztek. Még kevesen vannak, minden ötödik éjszaka rájuk kerül a szolgálat. Másnap reggel pedig mennek dolgozni. Alig hittem el ezt a nagy-nagv önzetlenséget.

— Márpedig így van, — mondta nvomatékkal Grá- czer Sándor kubikos, a parancsnok. Elrestelltem magam kételkedésemért.

A legfiatalabb kubikosok egyébként Gráczerék. Itt alakult meg a brigád a szolnoki építkezésen. 1965-ben került ide Gráczer ötödmagával. Eltöltött egy kevés időt. hívatták.

— Kell a munkáskéz nagyon. Szervezz magadnak csoportot.

Gráczer hazament hét végén Kunhegyesre. A brigád tagjai vitték a hírt a kocsmába, ide. oda. Jöttek az ajánlkozók szombaton, vasárnap. Gráczer belenézett a munkakönyvükbe. Ha nem találta rendben, azt mondta:

— Komám már betelt a

létszám.

De ha tetszett a munkakönyv. a vállára csapott.

— Hétfőn felszerelsz.

Jössz velem, vasútépítő leszel.

Csupa fiatalember a Gráczer csoport, harmincegyen vannak.

— Egy-egy este tiz—tizenöt is kinn van a városban. Fiatalok, nem bírnak magukkal — néz rájuk szeretettel Gráczer.

Egy idősebb ember dolgozott náluk. Fábián Miska bácsi. Nyugdíjba ment. Még emlegetik.

— Mikor elmesélte az öreg, hogy mulatta el a két tehén árát.

— Akkor is dűltünk, mikor azt mesélte, hogy hirdetésre nősült meg.

Gráczerék a torokban dolgoznak. Pappék a magas- fogsdón. Papp Józsi bácsi endrődi kubikos. A balos

brigád. így emlegetik. Papp József közepes termetű férfi. Smiltes sapkáját a homlokára tolja.

— Az itt a baj elvtársam, hogy nagy gyeplőre engedtük az értelmiséget, meg a maszekokat.

Mondják, volt egy taggyűlés, ahol kitört a Fapp- háború. A túl hosszú cigaretta időről volt szó. Papp Józsi bácsi felállt.

— Ezt a proletárság már régen kiharcolta magának. Ezzel ne törődjön senki.

De felállt Papp István is. a bátyja.

— Hát öcsém, ismerjük csak el, sokáia ég az a cigaretta, elég sokszor. A munkásbecsülethez ez is hozzátartozik.

A munkásbecsület kevésszer használta szó. Megvan, minek hivatkozzanak rá. Egymás között, a telepen nincs is lopás. Furcsa eset akad. Augusztus 20-át otthon töltötték a Sipos csoport kubikosai is. Mikor megjöttek ünnep után. jelentik, hogy eltűnt egyik társuk bakancsa a szobából. Ott valaki járt, az ágyban is aludt. A hamutartóban rúzsos végű cigarettacsikkeket találtak. Szólnak az éjjeli őrnek, mit tud erről. Semmit. No, akkor maga fizeti meg a kubikos bakancsát

— Hát akkor megmoru- dóm. úgy ahogy volt. A hanomágas szerzett egy nőt éjszakára. Idehozta.

A Hanomag mindentudó hatalmas gép. Vezetője megijedt. ő ugyan el nem vitte a bakancsot, ezt gondolhatják. De megfizeti, nehogy híre leéljen, hogy a telepen eltűnt valami.

Az építkezésen nagyrészt úgy nevezik az embereket: a ziles, a hanomágas. a felépítményes. a kertész. Kertész is van a telepen. Abony- ból jár be. rózsákat, virágokat ültet a barakklakások elé. Jövőre nagy bukszus- kertet telepít majd az étkezde ki járatához. Van itt asztalos is. Szerszámnyeleket készít. A fa. a szerszámnyél nem tart örökké. Csak a munka örökéletű, meg a munkás hétköznapok.

S minden hétköznapnak megvan a története. Munkásemberek életének krónikája. Benne a Kurilla szaktársé is. Kurilla szaktárs kékszemű, nagydarab ember. Kubikos volt. Még úgy kezdett Szolnokon. Azóta térmester lett. Neki szép emlék marad Szolnok.

Mindenkinek lesz maid valami emléke innen, ösz- szetalálkoztam egy udvarias fiatal mérnökkel. Simonirs Antallal. A műszerészek művezetője. Hatvan műszerész dolgozik az építkezésen. S kétszázan speciális szerelők, a biztosító berendezések szerelő vállalatától. Ahhoz tartozik Simonics Antal is. Nagv szeretettel magyarázta. hogy ez olyan korszerű pályaudvar lesz. amilyen a kijevi. Három vezénylőasztal mellől irányítható lesz az egész forgalom.

A mérnök egri fiú. Szolnokról annyit hallott azelőtt, hogy örök riválisa az egri vízipóló csapatnak. Tavaly még az egyetemre járt. Az első munkahelye Szolnok, A műszerészek ott laknak a sínmezőkön. Zöld gördu'ő lakókocsikban. Egész lakótelep. Ha végeztek a munkával. így gördül majd tovább a munkáskollektíva. Elmennek maid a hídépítők, a csatornázók. megszűnik a vasútépítő város.

A telep szomszédságában kukorica földek vannak. Szeméttárolóhely volt. A munkások elkérték a szolnoki tanácstól. hadd vessék be kukoricával. Esténként ott dolgoznak benne. A legtöbb vasútépítő a földekről jött, hiányzik a mező. S ha elmentek. ha úi építkezések várják maid őket. hiánveii- maid nekik Szolnok is.

Vége.

Borzák Lajs«