Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-14 / 216. szám
1968. szeptember 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Otven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? „Drágább lesz a tudomány, — A vallás és közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett a törvényhatóságok első tisztviselőihez, hogy már a most kezdődő tanévre a középiskolák tandíját fölemeli. A viszonyosság elvénél fogva azt kívánja a miniszter azoktól a városoktól, amelyeknek középiskoláik oannalc, hogy ezeknek a tandíját is fölemeljék...” „A Magyar Könyvkereskedők Egyesülete legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy szeptember tizedikétől kezdve minden magyar könyv árát tíz százalékkal felemeli. Az árfelemelés mm vonatkozik, az elemi és középiskolai tankönyvekre és az utcán árusított füzetes vállalatokra” (a ponyvákra:). Egyidejűleg: „Szterényi József báró törvényhozásilag akarja az árdrágítók büntetését szabályozni”. (Mindhárom hír a Haladásbó.) A ..tudomány drágulása" a középiskolai tandíj felemelése azonban nem túlságosan érinti az „alacsonyabb néposztályt”. Nekik még alapvető igényeikért kell síkra szállaniuk. „Csisz- likff’ — A X. kerületben lakó vasúti és egyéb gyárt alkalmazottak kérelmet adtak be a város képviselőtestületéhez az iránt, hogy ezen városrész Gyárvárosnak neveztessék el. Tiltakoznak a mai elnevezés ellen, mert a csiszlikói elnevezés alatt olyan jelzőt értenek, amivel a becstelenséget szokták megbélyegezni. Kérnek m:'g ezen városrészbe vízvezetéket és villanyvilágítást is. Valóban ideje volna, hogy a hatóság végre-valahára a városrészeket hivatalosan is elnevezze és az összes utcákat számozással lássa el.” (Függetlenség.) A hatóság azonban inkább az intézményes népbűtífassaf van elfoglalva. A szolnoki rendőrség például hivatalos „gondolatolvasói” igazolvánnt adott ki özv. Krémer Gyulá- nénak, mint a Függetlenség írja „Csalás; hatósági engedéllyel” című. hírében., A harctereken a központi hatalmak frontvonalainak bomlása folytatódik. A hadvezetőség minden módon megkísérli az összeomlást halogatni — legalább addig, míg diplomáciai vonalon a megegyezéses békét biztosítani tudják. Ehhez a kísérlethez a magyar kormány is segítséget ad. bár a közhangulat nem kedvez a német törekvések támogatásának. t,Magyar ezredek a nyugati harctéren. — Abban a titáni küzdelemben, melyet most a németek önvédelemből folytatnak a túlnyomó ellenség ellen, részt vesznek a magyarok is. Segítenek feltartóztatni azt a pusztító áradatot, amely Németországra tör. Nem felejtettük el a kárpáti és erdélyi harcokban a német segítséget. Most a magyar hősiesség és önfeláldozás bizonyára épp oly jó szolgálatot tesz a, németeknek, mint ők tettek nekünk. Azok a jó magyar fiúk azonban — akik megmaradnak az ottani harcokban. — nem fogják a németek szemébe vágni, hogy ők húzták ki Németországot a — sárból, mint ők vágták a mienkbe.” (Függetlenség.) Az ellenségesen csipkelődő hang mögött az országnak sokkal súlyosabb tragédiája rejlik, mint amire a Függetlenség következtetni enged. Nyíltabban ír erről L. (Lányi?) a Mezőtúr és Vidéke vezércikkében: „Egymillió rokkant katonája van az országnak. Egymillió ember szerezte meg a jogot arra, hogy a nemzet mártírjának tekintsék... Az ország ösz- szes lakosságának egy huszadrésze áldozta fel egészségét, munkaképességét a haza megvédésére; a férfi lakosság egy nyolcadának lett a magyar állam adósa... Ezeknek a rokkantaknak az ellátása s. nemzeti becsület kérdése... A Hadigondozó Hivatal jelentése szerint a rokkantak ellátása és kárpótlása ügyében még eddig igen kevés történt. Mindössze hat esetben ajánlottak fel ezek ellátására ingyen földterületet, ellenben pénz- beni fölajánlás azok támogatására még eddig egyáltalán nem történt. Ez a körülmény szomorú világításba helyezi azt a társadalmi osztályt, amelyiknek vagyonát a háborús átértékelődés megsokszorozta és amelyik a háborús konjunktúrák ügyes felhasználása folytán mérhetetlen vagyonra tett szert. Nagyon szomorú volna, ha ezek az osztályok ezen a téren nem tennák meg tőlük méltóm elvárt kötelességüket, hanem ezúttal is igazolnák azt a felfogást, ami a köztudatban a gazdag emberek lelki minősége felől általában el van terjedve s ezzel is istápot adnának annak a ma már mindenütt jelentkező irányzatnak, amelynek egyéb radikális társadalmi és politikai reformok mellett az arányos vagyonelosztódás is egyik programját képtízi!” A tv mai műsorából ajánljuk Kakuk Marci bemutatja gazdáját... Aki ismeri az örökvidám, kamaszlelkű nyolcvan- éves írót, Tersánszky Józsi Jenőt, a magyar prózairodalom élő klasszikusát, tudhatja, hogy világéletében vi- szolygott személyének mindenféle ünneplésétől. A televízió születésnapi ajándékként csokrot nyújt át az életműből, igyekezvén száműzni a „hivatalos” köszöntők hangnemét. Az író legjellegzetesebb alakja, a furfangos piaci polgár. Kakuk Marci lép elénk. hogy megismertessen bennünket „gazdája” néhány történetével. A műsort a tv 20.30 órakor sugározza. „4 vasút idegrendszere“ A MÁV Budapesti Igazgatóságának Távközlési Főnökségén működik a vasút „idegrendszere”: rádió adóvevők, távgépírók, telefonok kötik össze a fővárost Európa országainak fővárosaival, hazánk városaival, a nagyobb állomásokkal, egészen a kis bakterházakig. Két szám tárcsázása után Debrecen, Szombathely, Miskolc, Pécs, Záhony jelentkezik. Több mint 2100 ösz- szefcöttetésen. keresztül továbbítják innen az utasításokat, intézkednek a hálózatban keletkezett zavarok elhárítására. Itt a másodperceknek is nagy a jelentőségük, gyorsan kell megkeresni a hibaforrásokat. azonnal gondoskodni kell lüjavíttatásukról, A 2100 állomáshely között nem lehet két óránál több naponta a kiesés. A napi „zavaridő” mértéke határozza meg elsősorban az itt dolgozók munkájának eredményességét. Üj üzemirányító rendszer épült fel, amelyen keresztül az Igazgatósághoz tartozó nagyobb gócállomások egyetlen tárcsázással hívhatók s kooferenciaszerűen, egyidőben több állomás vezetője hallgathatja, „veheti” a központ utasításait. A távközlő szolgálat most az utastájékoztatás korszerűsítésével foglalkozik. A váci vasútállomáson — kísérletképpen — felszereltéit az első hangos üzemirányító rendszert is, ez gombnyomásra közli nemcsak az állomás épületéből, hanem a vasúti síneknél szolgálatot teljesítőktől érkező jelzéseket is. m&motar Az akkumulátor A gépkocsi tulajdonosok többsége, de még a szakemberek egy része is az akkumulátorok élettartamát két- két és fél évre becsülik. — Sőt. Nem kevesen akadnak olyanok is, akik a magyar akkumulátorokat mindössze egy évig tartják üzembiztosnak. Először azt a tévhitet kell eloszlatni, hogy minőségi különbség van a magyar és a külföldi akkuk között. Szó sincs ilyesmiről. Mint ahogy azoknak sincs igazuk, akik a gépkocsi áramforrását ilyen rövid életűnek tartják. Az akkumulátort négy-öt évig biztonságosan lehet használni. Ennek mindössze egyetlen feltétele van; a gondos, szakszerű kezelés, karbantartás. Az akku felső lapját és a fémvezetéket állandóan tisztán és szárazon kell tartani, A nedvességen az áram elszivárog és hiába a jó töltés, az akku lassan kimerül. Vigyázzunk: az akku törlésére használt rongyot másra ne vegyük igénybe, mert a savas rongy könnyen kárt okozhat. A száraz fémrészeket savmentes zsírral vékonyan kenjük be. Fontos, hogy a folyadék mindig az előírt szintmagasságig érjen. Ez körülbelül 1 cm az akku belső lemezei fölött. Ha ennél alacso- nyabb a szint, csakis desztí- lált vízzel pótoljuk. Kevesen gondolnak arra, hogy az előírtnál magasabb vízszint is árt az akkunak. — Sokan „biztonságból” töltenek többet és ezzel többet ártanak, mint használnak. Ilyenkor g folyadék kilötyöghet, a gázo- sodás a záródugó nyílásain kiszorítja a már savas folyadékot és ez végeredményben sav-veszteséget jelent. A karbantartás lényeges része az állandó jó töltött- ség. Ezt volt és fajsúlymé- rővel lehet ellenőrizni. Ha viszont a leggondosabb kezelés ellenére is sűrűn csökken az akku ereje, álékor a dinamó töltésénél lehet hiba. A feszültségszabályozó állítását viszont bízzuk feltétlen szakemberre. Ennek ellenőrzését évente kétszer érdemes elvégezhetni; nyárra gyengébb, télre erősebb töltésre állíttassuk a feszültségszabályozót ür A Merkur Autószalon jelentése a gépkocsi mok állásáról: sorszáTrabant Limousine 21 059 Trabant Kombi 1 467 Wartburg Limousine 7 420 Wartburg de Luxé 5 182 Moszkvics 14 026 Skoda 1000 8 307 Skoda Kombi 321 Skoda 1202-es 133 Fiat 850-es 1 723 Fiat Coupe 288 Fiat 2300-as 81 Renault 1 166 Volga 672 A négy legjobb csapat közölt Bíróné is heirt állt A Középtiszai Intéző Bi- sottság csapata jól szerepelt a Hermann Ottó emlékversenyen, amelyet háromnapos időtartammal Pécsett rendeztek meg. Az összetett versenyben elérhető 540 maximális pontszámból a csapat 376 pontot szerzett meg. Külön említésre méltó, hogy a halfogási versenyben a második helyre került a versenycsapat, összesen 66,9 kilogramm halat fogtak a versenyzők, nagyobbrészt pontyot. A barkácsoló vetélkedőben, halászlé főzésben és a sportszerű magatartásban szintén elérték vagy megközelítették a maximális pontszámot. A legeredményesebb halfogó Köröspataki Gyula volt, több mint 29 kilogramm halat fogott. A csapat minden tagja részese az elért eredménynek. A háromnapos programban szerepelt a barkácsoló vetélkedő, ebben Köröspataki Gyula, a Ki mit tud a halakról? című vetélkedőben Mihály} Kálmán és Papp József, a halászlé főzési versenyben Bíró B’e- rencné és Vidra József vett részt a csapatból. A Középtiszai IB versenycsapata végsősoron a négy legjobb csapat közé került, s elnyerte a Baranya megyei IB tisztelet díját, egy díszserleget, ezenkívül díszoklevél birtokosa is lett. Hírek — Mintegy háromszázan vettek részt a — fogás kivételével — jól sikerült nagykörű} horgászversenyen, amelyet a szolnoki Munkás HE rendezett. — Szeptember 22-én a szolnoki Munkás Horgász Egyesület vezetőségi és választmány} tagjai részére tanulmányi kirándulást rendez a kiskörei vízlépcső munkálatainak megtekintésére. — A MOHOSZ Középtiszai Intéző Bizottsága idei második ülését szeptember 29-én 9 órai kezdettél tartja Szolnokon az MTE evezős szakosztály klubjában. Többek között megvitatják az IB jövő évi költségvetését, a MOHOSZ 1969. évi költségvetés tervezetét és újra választják a tisztségviselőket, „Kettőn áll a vásár * (MTI foto — Fctrovíes László és Szebellédy Géza tejtve í el u)
