Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-11 / 213. szám
, Tiszasülyi Állami Gazdaság Rizstermelő NV-ként kezdték A Tiszasülyi Állami Gazdaság 1949. március 1-én alakult meg a Rizstermelő Nemzeti Vállalat utódjaként. Akkor még csupán 117 holdon, s ebből is 25 hold volt a szántó. A nem termő terület szintén 25 volt, — a többit gyümölcsös tette ki. A következő évek a területi fejlődés esztendei. 1950-ben a gazdaság területe már több mint 6000 hold. 1952 végére pedig — ebből is látszik, milyen hihetetlen gyorsan történt a területi felfejlesztése — kialakult a gazdaság mai területe, vagyis 14,5 ezer hold, Mint a legtöbb szocialista állami nagyüzem, a tiszasülyi is nagybirtokokból és középbirtokokból alakult meg. A tiszasülyi gazdaság helyén a Halasi, a Szénási, a Bra- ier, a Brakfeld, a Jánosi birtokok húzódtak. A tiszasülyi gazdaság első igazgatója Kővári József volt, főagronómusa Bene Antal, főkönyvelője pedig Kiss István. Néhány jószándékú fizikai dolgozó kezdett még velük, de az akaraton kívül kevés lehetőség állt igazi gazdálkodás megvalósítására. Jellemző, hogy 1949-ben az egész gazdaságban csupán egy pár ló- fogat és egy SZTZ traktor alkotta a vonóerőt. Nemcsak a gépek, a gazdasági épületek is hiányoztak. A megalakulást követő pár esztendőben bizony leginkább a kézierő helyettesítette, az emberi akarat pótolta az eszközök hiányát. A gazdaság egész kezdeti fejlődésére rányomta bélyegét, hogy gyenge minőségű földeken alakult meg. Már a gazdaság létrejöttét megelőzően többen próbálkoztak itt a szikes földön rizstermasz- téssel. A gazdaság akkori vezetői abban látták a kiutat, hogy berendezkedtek rizs- termesztésre. A felügyeleti hatóságok akarata is megegyezett ezzel a szándékkal, így évről évre növekedett a rizstermelő terület. Közép-Európa legnagyobb rizstermesztő gazdasága 1953-ban már 13 és fél ezer hold szántóföldjéből 8 600 holdon rizstermesztéssel foglalkozott a gazdaság. S egy évvel később elérték a maximumot, vagyis 8800 holdon ringott a rizskalász. Ez azt jelentette. nemcsak Magyarország, hanem az egész Közép-Európa legnagyobb rizstermesztő üzeme volt a tiszasülyi. A megtisztelő címhez abban az időszakban még jelentős rizstermés is jutott. Kezdetben jól fizetett a rizs. 1951- ben 16,2 mázsával. 1952-fcen pedig rekordtermést takarítottak be, 21,8 mázsás átlagterméssel. 1953-ban is 15.1. s 1954- ben is 14,8 mázsás átlagtermést vettek még le. Akkor még űffv mondták, a rizst csak vetni kell, magától terem. Szántó- területeket, feltört legelőket adtait át a rizsnek. A talajban még bőven volt tápanyagtartalék. a rizskártevők és a ví- zigyomok még ismeretlenek voltak. Aztán következett — törvényszerűen — a nagy visszaesés. A talaj kimerült, a rizstelepek elgyomosodtak, elmocsarasod- tak. 1955 és 1962 között aztán mindössze két esztendőben haladta meg a rizs a 10 mázsás átlagtermést, S a ba.i nem járt egyedül. A nagyütemű rizstelep-fejlesz- téssel vele járt, hogy a gazdaságnak le kellett mondania más beruházásokról. Nem jutott pénz például építkezésekre. Jóformán annyi épületet húztak fel ebben az időben, ami a nagylétszámú rizs- gyomláló és rizsarató munkások elszállásolását biztosította. A rizs talaielőkészítése és vetése óriási munkacsúcsot jelentett. A nagy kampányok idején a társgazdaságok é$ a gépállomások gépei segítették ki Tiszasülyi. A gazdaság központi műV—1 •'"'van már megalakult a Grosszmsnn-féle malomban és fűrésztelepen. A nagy rizstermesztéshez igazított vetésszerkezet miatt a gazdaság nagy területéhez mérten alacsony volt az állctlétszám. A fejletlen állattenyésztés, a kisegítő üzemágak hiánya maga után vonta, hogy a rizstermés mind gyakoribbá váló kieséseit más ágazatokkal nem tudta pótolni a gazdaság. Emiatt hosszú-hosszú időn át a ráfizetéssel működő gazdaságok sorába került. 1957-ben már végképp világossá vált, hogy az üzem fejlődésének útját állja a monokultúrás rizstermesztés. Megtörténtek az első intézkedések a rizsterületek csökkentésére, más ágazatok fejlesztésére. A rizs az 1956. évi 6300 holdról 1957-re már 4400 holdra zsugorodott vissza. Ellenben nőtt a kenyérgabona és a takarmánynövények vetésterülete. T ermészetátalakítás a szántóföldön Az állatállomány fejlesztése azzal kezdődött, hogy 1958 és 1960 között gyors ütemben megépült kilenc szabadtartásos istálló. Ugyanebben az időszakban épült fel a görbemai őri 200 vagonos magtár, a gazdaság tárolási gondjainak megoldására, Csakhogy a takarmány még kevés volt. a szabadtartásos istállók pedig nean biztosították a jó eredményt. S még 1960- ban is mínusz 11 millió forinttal zárt a gazdaság. Újabb mélypont. De újabb figyelmeztetés is, hogy nem elég a vetésszerkezet megváltoztatása, hanem a gazdálkodási alapfeltételeket is meg kell teremteni. Ebben a szellemben indult meg az akkori Szolnak megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának támogatásával 1961-ben a gazdálkodás új alapjainak lerakása. A szó szoros értelmében természetátalakító munka kezdődött a szántóföldeken. Az elavult rizstelepeket átalakították szántóföldi művelésre. Eltűntek a gépek munkáját akadályozó rizsgátak, csatornáik. helyüket modern öntözőtelepek foglalták el. Megkezdődött a megmaradt rizstelepek korszerűsítése. Csupán 1966- ban 950 hold elavult rizstelepet építettek át úgynevezett kubáni rendszerűvé, korszerű rizsteleppé. Nagy ütemben folytatódott a talajjavítás, a digózás. 1967 végére ötezer hold javított talajú földje volt a gazdaságnak. A táblákat határoló erdősávok területe 180 holdra nőtt. 1962-ig kialakult a gazdaság jelenlegi vetésszerkezete. A rizs lecsökkent 1900 holdra, a búza pedig az 1959. évi 930 holdról 2700 holdra emelkedett. Megtörtént az öt . üzemegység specializálása. Megépültek a korszerű ívató, nevelő és teleltető halastavak. S pótolták az elmaradt építési beruházásokat. A Görbema- jorban 320 koca befogadására alkalmas sertéstenyésztő telep és 2400 férőhelyes komplett hízótelep épült. A hollóháti területen ugyanebben az időben a korszerű 324 férőhelyes tehenészeti telep létesült, s 1965 őszén a dü- ledező vályogépületből, amelyben a központi iroda volt. emeletes irodaházba költöztek át az irodai dolgozók. A munkásszállásokat központi fűtéssel látták el, meleg vízzel tették lakályosabbá, otthonosabbá. És épültek a tárolóhelyek, két úi 100 vagonos. egy új 30 vagonos magtár is. Jó esztendők jöttek 1967 a kisegítő üzemágak megalapozásának esztendeje volt. Ekkor létesült a gazdaság húsüzeme, a rizshántoló üzem. s ugyanekkor rakták le az útépítő részleg alapjait, amelyek ma már jól működnek. A hús- és a rizshántoló üzem termékei keresettek az országban. Az útépítők pedig csak ebben az évben a Csorba’ A Tiszasülyön kitenyésztett libafajta Állami Gazdaságban két utat, a Nagykunsági Állami Gazdaságban és Tiszasü- lyön is építettek utakat. 1967-ben egyébként mér közel haitmillió forint eredménnyel zárt a gazdaság. S ugyancsak tavaly majd 16 mázsás búzatermést takarítottak be háromezer holdról, a rizshozam pedig a legjobb időkre emlékeztetett, hiszen kevés hiján 18 mázsát adott kétezer holdról. Az egy tehénre eső évi tejtermelés tavaly már 3246 liter volt, 520 tehénre számítva. A halastó hozama az országban is a legjobbak között emlegetett. Többéves tenyésztő munkával jutottak el oda, hogy az itt kitenyésztett libatörzs a mezőgazdasági kiállításon bronzérmet nyert. Sportló-tenyősztésük híre külföldre is eljutott, s a magyar sportpályákon és a külföldieken is szépen szerepelnek a tiszasülyi lovak. A múlt évben 140 vagon hántolt rizst értékesített ez a gazdaság. s az egy dolgozóra jutó halmozott termelési érték több mint százezer forint volt 1967-ben. Szépen emelkedik a tiszasülyi munkások keresete. 1961-ben még 16 800 forint volt az évi átlagkereset, tavaly már 22 és fél ezer forint. S a fizetésen felül egy év alatt több mint hárommillió forintot juttattak különböző formákban. Például csak a munkásszállások fenntartására 607 ezer forintot költöttek. A dolgozók oktatására 1968 első félévében 228 ezer forintot áldoztak. A gazdaság műszaki vezetői együtt fejlődtek, nőttek az üzemmel. Jelenleg már tizenöt egyetemet és főiskolát, s harmincnyolc középiskolát végzett irányító dolgozik Tiszasülyön. Minden az embernek köszönhető Hatalmas törzsgárdája van a Tiszasülyi Állami Gazdaságnak. Jelenlegi 580 állandó dolgozójából 408-nak öt évnél hosszabb a munkaviszonya. 252 dolgozó több mint tíz évet töltött már itt. S ki- lencvenen vannak, akik a tizenöt éves egyhelyben szolgálatot tudhatják magákénak. Nagyon sokan, mint Hulyák Tibor, Császár Szilveszter. Magyar János. Remecz Lajos. Sike István, Pázmándi Imre, Balaton István. Vallyon Imre. Kováes Mihály, Csillik Pál, Pomézi János. í Kovács János. Hasznos Frigyes, Oláh Sándor szinte a gazdaság megalakulásától kfezd- ve itt dolgozott. Kitartó szorgalmuk, hűségük sokat segített már a gazdaság vezetőinek. A sok bajjal járt. hogy a vezetők gyakran váltakoztak. A gazdaság jelenlegi igazgatója. Horváth Lajos ugyan már törzsgárdista, 1960 óta. Előtte Kővári József, Novák Ferenc. Pavluska Péter voltak itt igazgatók. Bakó Kálmán igazgató- helyettes főagsronómus 1965 óta dolgozik Tiszasülyön. Előtte Bene Antal, Dénes Albert, dr. É. Kiss Imre, Horváth Lajos, Ridegh György, Szakái György. Szath- mári Lajos töltötték be ezt a tisztet A gazdaság főkönyvelője Ács György. 1957 óta látja él megbízatását. Neki csak egv elődje volt. Kiss István. A gazdaság a közelmúlt években szépen fejlődött. Ebben benne van a párt- szervezetek és a szakszervezet segítő tevékenysége is. Százhatvankét párttag dolgozik az üzemben, négy pártalapszer- vezetbe tömörülve. A szakszervezeti tagok száma ötszáznegyvenhat. A munka- védelmet harminchét fős munkavédelmi őrség látja el és kilenc munkavédelmi megbízott társadalmi munkája segíti. Szépen fejlődik a szocialista brigádmozgalom. Jelenleg tizenegy szocialista brigádban száztizenkettőn dolgoznak. Mit hoz a jövő ? Már lehet sejteni. A pazdaságvezetők elgondolásaiban a növénytermesztési, az állattenyésztési hozamok növelése szerepel, s a kiegészítő üzemágak fejlesztése Most korszerűsítik húsüzemüket és a rizshántolót 1969 májusában már üzemel az új forrólevegős lucemaszárító. A Palotást Állami Gazdaságtól vásárolt naposkacsával a jelenlegi százezres pecsenyekacsa létszámot jövőre 220 ezerre emelik. Ugyancsak jövőre — szerény 40 ezres :n- dulással — kezdődik a csirkenevelés. Ki sáriéiképpen pecsemyebáránv hizlaló telep épül. A közeli években felújítják gépjavító hálózatukat. Az út nehéz volt idáig. Most már simábbnak látszik. Jó reménnyel néznek a jövő elé a Tiszasülyi Állami Gazdaság munkásai, vezetői. A gazdaságiak új, korszerű irodája, művelődési épülete A szépen kiépült görbeháti major
