Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

1958. szeptember 10) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A második övezetben Egy nap a peremkerületekben Nyiri Béla tájékoztatója a mezőgazdaság helyzetéről Esfy mpig a város pere­mén „éltem”, osztozva lakói­nak eondiaiban. Szolnok kül- »5 kerületed ben róttam az »teákat, üzletet üzlet után hagyva masam mögött. Olyan volt ez a látogatás, mint bedeszkázott ablak egyetlen résén betekinteni. Az idő egyúttal látószög is »olt Kertváron Csaknem négyezer lakó, két élelmiszerüzlet. Van ke­nyér, gyümölcs, fogkrém, író­füzet. néhány háztartási cikk. miegymás. A húskészítmé- nvek az olcsóbb faltából va­lók- parizer, lecsókolbász, nyáriszalámi, rakotthús. Né­mi szoló és dinnye is volt a boltban. A zöldfélék és gyümölcsök megteremnek a ház körül, a kertekben. Mi­ben szenvednek hiányt? Tari József né szívesen «negáld t egy szóra. — A boltban megkapunk mindent. Az a mi nagy ba­lunk. hogy nincs húsüzlet a Kertvárosban. A busz órán­ként jár. Gondolja meg: ne- »vedkiló levesbe vagy Pör­költnek valóért be kell utazni. — És ha elszakad a vasa- lózsinór, vagy kellene egy kis festék, zsebkendő, egy vár zokni? — Bebuszozunk. Fél kilenckor megérkezett a kenyeres autó. Hainali vagy éjszakai sütés. Estére már szikkadt lesz. Csak egy­szer szállítanak. A gyerekek ezen a napon kora reggel hiába akartak kiflit, zsemlét venni. Üres kézzel mentek az Iskolába. Bagi István, a boltos önként elismeri, hogy húskészítményekből. kon- aervből. ; készételekből bi­zony. .nagyon. Jüan vas, itt a választék. 'A Napsugár utcai üzlet RH-as áruda) jóval tágasabb, mint az előbbi. Íme egy párbeszéd: „Kérek egy Ult­ra pasztát.” „Sajnos. kifo­gyott,” „Por is megfelelne”. „Az sincs.” „Hypo van?” „Nincs.” — Vegriámt egyáltalán nem kaptam — mentegető­zött Csollák István üzletve- • zeló. — A kertvárosiak hol vő. Báróinak cukrászsüteményt? — Bent ■— Maga miért nem tart? — A vendéglátó vállalat csak pénteken hajtandó hozni, szombati szállítást nem vállal. Itt pedig akkor kellene. Az üzletben kelten dolgoz­nak. Két tágas öltöző, egy­em' illemhellyel. Ez aztán a luxus! Csollák maga mondta, sz egvik éon elég volna ner kik. A másikból némi át­alakítással príma kis hűsbol- tot lehetne csinálni. Meny-? r,.yire igaza van! Kisgyep Szegő Sándomé így jelle­mezte a saját városnegyedét. — Akár a fertőző osztá­lyon élnénk, minden, s min­denki elöl elzárva. Húsért bejárunk a Gólyához, orvo­sért az SZTK-ba rohanunk, mert még telefon sincs a Kisgyepen. Az élelmiszerüzletben (66-os) valósággal nevethet- nékem támad. Temérdek té­liszalámi. gvulai kolbász. Ol­csóbb húskészítmény alig volt. Láttam szőlőt 7,80-ért. szilvát 3 forintért, s tűrhető almát négvért. A kissvepiek kispénzű emberek. Gondo­lom kedvelnék a téliszalá­mit. de nem veszik. Hol vá­sárolnak villanykörtét és kapcsolót) petróleumot, zseb­kendői, gum.rnadragot pelen­kát bilit bicikli belsőt és ködöm Is én mi minden mást. amit a Kisgyepen nem kap­nak? Ä másik üzletben nem so- c«ftt adnak a tisztaságra, . A tegyek jókedvűen korzóznak a zsíron, kenyéren, kolbá­szon. egyszóval azon. ami vari. — Kérek egy kiló körtét. — Sajnos, nincs. Nem játszom le az egész párbeszédet. Gyümölcs nem volt. Egy kis uborka, krump­li — ez minden. A boltve­zető állította, ő megrendelte, ami kell. de a MÉK ezúttal nem szállította le. Déli-ipartelep Távirati stílusban: Szűcs Gereetv. a 4-es számú áruda zöldségese. — Szép árum nincs. Pedig itt azt keresik. A szilvám cefrének jó. (Ha megveszik, azért eladia. kilóiát 3 forin­tért. A szerk.) Elsőosztályú gyümölcsöt szinte képtelen­ség beszerezni. Szolnoki fmsz-bolt a pa­pírgyárnál. Bőséges a kíná­lat. őszibarack (satnya, fony- nvadt) 6 forintért. A cse­megeszőlő és a szilva sem sokkal szebb. (A nagv piaci boltjaikban sokkal jobb mi­nőségű gyümölcsöket láttam késő délután.) A VIII. kerületben is kö­rülnéztem. A Körösi úti élelmiszerüzlet egykor zár. Gyümölcs, zöldség 11 után már nem volt, mert elfo­gyott A fokhagyma fejen­ként 1.70, Húszat kapott a bolt Kilója viszont tizforint lenne. Mondani sem kell, fe­jenként árusítani kifizető­dőbb. mint kilónként Ezt az eladónő magyarázta meg nekem. Az utcán találomra meg­szólítottam a járókelőket. A nevüket sem jegyeztem fel. Ahány mondat, annyi em­ber. „de miért nem adnak Patyolat 1 felvevőhelyet?” ..Kölcsönző bolt is kellene.” „Sok itt a. kerékpáros em­ber. de a legszükségesebb al­katrészekért is be kell men­ni a városba.” „Nincs, elég olcsó magyar palackozott sör. Bezzeg a drága külföldit azt Tíz évvel ezelőtt, 1958- ban rendezték meg első alkalommal az összetett honvédelmi versenyt me­gyénkben. Egy évtized alatt sokat fejlődött e fiatal sport­ág! Javultak az eredmények, nőtt a résztvevők száma. Míg 1958-ban nyolcszázöt­venen, az idén már több mint negyvenezrein, közép­iskolások, mezőgazdasági és ipar; munkások, fiatalok és idősebbek, nők és férfiak vettek részt a különböző szintű versenyeken. Az idei, jubileumi megyei döntőre vasárnap került sor Szolnokom a sportrepülőtéren. Csaknem százan sorakoztak fel az ünnepélyes megnyitó­ra. Ott voltak a tavalyi győztesek és helyezettek, de akadt szép számmal új arc is a versenyzők között. Si­kere van az ÖHV-nak me­gyénkben. S ezt nem csak a résztvevők nagy száma mu­tatja, hanem az is, hogy az országos versenyeken tisztes eredménnyel szerepelnek. — Tavaly például a férfiak III. korcsoportjában (har­minc éven felüliek) harma­dik lett megyénk. A női csapat pedig a legjobb idő­eredményt érte el Nem ki­zárólag rajtuk múlott, hogy ennek ellenére nem ők let­tek az elsők. De erről be­széljenek ók maguk. — Jogtalanul fosztottak meg bennünket az első hely­től — válik komollyá az egyébként állandóan mo­solygó Munkácsi Mária ar­ca, —• Az történt, hogy egy félreérthető versenybírói in­tésre az akadály leküzdése előtt indultunk és ezért ki­kínálják.” „A gyereknek gu­minadrágot csak a városban kapok.” „Se vendéglő, se cukrászda.” „Olyan üzletek kellenének ide, amelyekben a kolbásztól a kocsikenőcsig mindenfélét árulnak.” Ennyi’ mutatóban. Az 51-es árudában is kö­rülnéztem. A evümölcfi-zöld­ség kínálat kicsi volt. Kide­rült. hogy az üzlet megren­delését ezen a napon nem teljesítették. Megtudom, itt a II. osztályú áruknak volna keletje (az az olcsóbb). de leginkább a drágát szállít­ják. A malom melletti zöld­ségesnek éppen az a válasz­ték kellene, amit általában itt kapni; az 51-es meg elfo­gadná az övét. Cukorgyári élelmiszerüz­let. Gyümölcs nincs. Három­szor szállítanak hetente.azo- kon a napokon van, a többin hiába kémek a vevők, mond­ta az üzletvezetőnő. A hús­boltban sózott szalonnán kí­vül töltelékárut nem tarta­nak. Zsírszalonnát szeretne venni egy asszony, de nem kap. Vegyiművek lakóleiepe. Az élelmiszerboltban sok min­den kapható. Még háztartási cikk is. Aztán félig poshadt őszibarack 5 forintért. A kínált paprika legfeljebb le­csónak jó, vajaskenyér mel­lé nem venném meg. Az al­májukat és szilvájukat sem. Újságot is árulnak. Remek. A húsboltban minden van. Zsirszalomna is. A boltos szerint csak vevő nincs. Vége a napnak. *r E riportban vázolt körül­ményekhez képest milyen változásokat hozhat a jövő a szolnoki peremkerületekben? Mit kívánnak tenni a város, a kereskedelem és részint a hetvi ipar vezetői a lakosság ellátásának, továbbá a. szol­gáltatás megjavítása érdeké­ben ? Ezekre a kérdésekre — őket meghallgatva — rövide­sen visszatérünk. zártak bennünket a ver­senyből. Nagyon fájt, de majd az idén kárpótoljuk magunkat. Nincs több idő a beszél­getésre. Tizenegy óra, kez­dődik á verseny. Az előbb még a nyugodtságot maguk­ra kényszerített lányok most idegesen várják az in­dító szót. — „Rajt”! — Há­rom csapat, kilenc leány nekivág az 1500 méteres, akadályokkal nehezített táv­nak. Az első akadálynál egy kis megtorpanás. A bajno­kok majd száz méter hát­ránnyal iramodnak a töb­biek nyomába, „Vége. nem sikerül” — hallatszik a szurkolók között, ök azon­ban nem adják fel és ha­marosan csökken a hátrány Sebesült szállításkor utolérik a „szökevényeket”. Amikor pedig a kúszó folyosóhoz érnek már Munkácsi Mária szőke haja villan elsőnek. Elveszik a legkisebbtől a fegyvert, egymás kezét fog­va. segítve egyszerre és el­sőként. kimerültén futnak a célba. Űiabb csapatok indulnak. A férfi I. korcsoport, a kö­zépiskolások. a táv ugyanaz mint a lányoké, de egy aka­dállyal a kötélhágcsóval ne­hezítve. Alig néhány perc telik el a rajttól, amikor az elsők máris közelednek. — Karcagi fiatalok. Egyikük mar Csak bukdácsol. Meg­fogják társai, húzzák, von­szolják s valósággal beesnek a célba. Elsők lettek. Aztán újabb indítás. A startnál ismerős arcok. A férfi III. korcsoport tavalyi bajnokai. Öltéiben nem volt hiány Megálltak az utcán a járóke­lők Szolnokon is. Cegléden, hát még Nagykőrösön, mikor a 'sze­rencseautók hosszú sora végig vonult a főutcákon. Mire a csil­lagtúra végcéljához ért a kara­ván, legalább százhetvenre sza­porodott a résztvevő — gépko­csi nyereménybetétköny vvel nyert — autók szórna. A 600 éves Nagykőrös a Cifra­kertben fogadta vendégelt, ahol a műsoros nyereménysorsolás és autószépsgverseny mellett hűtött gyümölcslé* forró -debreceni”, no meg a verőfényes szeptem­beri idő tette kellemessé a ki­rándulást. Ötletben nem volt hiány a találkozón, mint azt a szépség- versenyre felkészült — parádé­san díszített — autók bizonyí­tották. ,,OTP-ben vagyok gondoltam egy nagyot: betétkönyvet veszek, hátha kocsit nyerek... ezt nyertem !’* „Nem járok már gyalog, az OTP jóvoltából keréken szaladok V* — s más, hasonlóan szellemes rigmusok vetélkedtek a nagy mezőnyben. A zsűri a Szolnok megyeiek közül három autó tu­lajdonosának is jutalmat ítélt meg az ízléses, ötletes dekorá­cióért. A nyereménysorsoláson Fortuna jóvoltából a szépség- verseny egyik helyezettje külön 560 forintos vásárlási utalványt — Árleszállítás! Csak két forint a görögdinnyének da­rabja! Ez a mind gyakrabban és sürgetőbben ismétlődő fel­kiáltás csalhatatlan jele an­nak, hogy az eladók már nem számíthatnak sok ve­vőre, á piac befejezéséhez közeledik. A nagy pakolás közepet­te, egy kicsi, összecsukható asztalka mellett kitartóan várakozott egy idősebb asz­Már az első akadály után éh-e vágnak és végig vezet­ve biztosan győznek. Ver­senyzők és vezetők gratu­lálnak a „veteránoknak”, akik sorrendben immár ne­gyedszer nyerik a bajnok­ságot. A férfi II. korcsoportban — 3o éven alul — is szol­noki siker születik. Nagy az öröm. A dobogó legma­gasabb fokái-a háromszor állhatnak fel a szolnokiak. S vége is a versenynek. — Még megvárják a díjkiosz­tást s aztán búcsúznak: vi­szontlátásra egy év múlva. A győztesek lerövidítik ezt az időt. Ök egy hét múlva edzőtáborba vonulnak, hogy felkészülhessenek a szep­. Hétfőn a járási-városi ta­nács vb elnökhelyetteseknek és a mezőgazdaság irányítá­sával foglalkozó más szervek vezetőinek Nvíri Béla a Szol­nok Megvet Tanács V. B. el­nökhelyettese tartott tájé­koztatót. Részletesen szólt a mezőgazdaság 1968 eddig el­telt időszakának eredményei­ről és gondjairól. Tptobek között ért ékeli e a nyári betakarítást. Mint mondotta az egész országban a gépek végezték el a munka 95 százalékát, Szolnok me­gyében pedig 98 százalékát, és 10 nappal korábban fe­leződött be az aratás. Ismert már, hogy a nagy aszály el­lenére is 14 mázsás volt a gabona átlagtermése a* or­szágban, megyénkben alig 13 mázsa feletti az állami gaz­daságok terméseredményét is beleértve. Szólt arról is Nyiri Béla, hogy a kenyérgabona vetés­területe nem csökkenhet az országban. Mégvénkben 176 ezer holdon kell kenyérga­bonát vetni ezen az őszön. A járások-városok kötelező tervszámot kaptak erre vo­natkozóan. de a termelőszö­vetkezetek közötti megegye­zéseknek nincs akadálya, vagyis a kölcsönös megálla­podás alapián az együk szö­vetkezet vethet többet. a másik kevesebbet. A megyei tanács vb elnök­helyettese a közös gazdasá­— Tessék a szép, erős fé­sűkből — kínálta a portékát. Inkább kíváncsiságból, mintsem vételi szándékkal álltunk meg előtte. Magda Imre fésűs mester — olvas­tam a tenyérnyi cégtáblán. Szép fésűk. Mustrálgattuk, érdeklődtünk az árak felől. Két kollegám vett is egyet- egyet. . — Eddig csak húsz fo­rintot árultam — mondta Magda néni. — Negyven­ötven forintnál soha sem jön be több. — Na ezt a szép sárgás­fehér árnyalatút megvenném. Mit kóstál? Rámnézett az asszony, ki­csit gondolkodott, azután halkan szólt; — Azt ingyért adom, hi­szen már kettőt megvettek. Hatvan forint jött ma be. Nem emlékszem, mikor árul­tam utoljára ennyit. Kifizettem a tíz forintot ázzál, hogy délután felke­resem őket otthon. Magda Imre Kunhegyesen lakik, a Kelet utca 30 szá­mú házban. Szerény épület műhellyel, tágás udvarral és nagy kerttel. Szolnok me­gye utolsó fésűkészítő mes­tere 63 éves. testes férfi. — Külsőre egészségesnek lát­szik, jó erőben is van. csak- hát a tavalyi agyvérzés óta már nem a régi. A műhely felől olyan szag csapta még az orromat, amilyent a kovácsműhely előtt, lótpatkolás közben le­het érezni. Égett szaru sza­got. — ötvenegy esztendeje csinálom a fésűt. Apám is fésűkészítö volt. Törökszent- miklóson szabadultam, de gok várható pénzügyi ered­ni énveiről is szólt A megye 17 gyengén működő terme­lőszövetkezete közül az ál­lami támogatás és a javuló gazdálkodás hatására 12-ben tud ják osztani a tervezett jö­vedelmet. 5-ben viszont nem. A kiskörei építkezésről szó­ló tájékoztatójában azt is elmondta Nyíri Béla. hogy a kisajátítások az abádszalórki T.enin. a tiszaörvénvi Dózsa, és a tíszaszöllösi Petőfi Tsz-t érintik legjobban, Már eldöntött, hogy az abádszalóki Lenin és a ti- sraörvénvi Dózsa tsz külön­leges kártalanítást kap, amely jelentheti az állami támogatás maximumát, a terhek csökkentését és több mindent, de az elv az, hogy a nagymértékű kisajátítás nem csökkentheti a szövet­kezeti tagok jövedelmét. Ugyancsak különleges kárta­lanítási eljárásra terjesztet­ték fel a tiszaszöllősi Petőfi Tsz-t is, A földtörvény előkészítésé­ről és végrehajtásáról beje­lentette Nyíri Béla. hogy a birtokegyeztetés megtörtént a meövében. Sőt harminckét községben és ötvenhárom tsz-ben ennek felülvizsgálata is megtörtént 269 ezer hol­don. összesen 675 ezer hol­dat érint e munka. Pillanat­nyilag 19 községben, 42 ter­melőszövetkezetben dolgoz­nak a bizottságok. egy városban vagy község­ben elég volt egy mester is. Én Kunhegyesen teleped­tem le. Régen, amikor még a leg­fontosabb „erőgép” a szürke, szép nagyszarvú magyar ökör volt, és a műanyag sem hódított teret, jó szak­ma volt a fésűkészítés. De jött a traktor, egyre több és több, az igavonó barom pedig rohamosan fogyott. — Nems is tudom, hogy mikor dolgoztam utoljára rendes anyagból. Talán nyolc éve is elmúlt, hogy két ren­des tülökhöz jutottam. Most már csak ilyen kis tehén­szarvak vannak. Azelőtt az ilyen számításba sem jött, azt mondtuk, alkalmatlan fésűkészitésfe, szemét anyag. Nagy úr a szükség. Mag­da Imre is ráfanyalodott a . szemét” anyagra. — Addig még jó volt. amíg csak a Galerit fcsut gyártotta n. műanyagipar. Ez nagyon törékeny volt, tehát ment az üzletünk. Később jött a nylon fésű. Azóta éppenhogy élünk. Szerencse, hogy itt van ez a nagy kert. Ebből árulhatunk egy keve­set. Nyugdíj még csak há­rom év múlva lesz. Bementünk a műhelybe. Rendkívül egyszerű felsze­relést, ám annál nagyobb hozzáértést igényel a szak­ma. 1943-ig a fogvágó gépet is lábba] hajtotta Magda Imre. Akkor vett egy 'ki3 villanymotort. Elmondta, hogyan lesz a szaruból lapos fésűanyag. A két végét le kell fűrészelni és az így nyert szarucső egyik oldalát hosszában fel kell vágni. A tűz fölött me. legített szarut ezután két fogóval kell kiegyenesíteni, majd tüzes présben laposra mindkét oldal legyalulasa és mindkét oldal legyalulasa es az újabb préselés. Ezt kö­veti a fésű kiszabása, for­málása, a fogak bemarásá, a csiszolás és végül a fé­nyesítő — Volt-e„ aki kj akarta tanulni a fésűs szakmát? — Még a felszabadulás előtt a vömet tanítottam, aki segédlevelet is szerzett, Miután kevés lett az anyag, visszament az elektromos szakmába. A tornácon ültünk, ott be­szélgettünk. Megegyeztünk abban, hogy a fésűs szakma kihalását a traktor és a mű­anyag okozta. Egyébként ez az egyedüli iparág, amelyet a nversanvaghiány ilye«» végzetes helyzetbe sodort. — bognár — tember 22-i országos döntőre. — m. j. — Utolsó akadályon, a kúszófolyosóban a bajnok csapat tagjai. Fábián Pcler szuny. Szolnoki sikerek a jubileumi OHV-n is nyert. —- rónai r-* Á műanyag áldozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom