Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-07 / 210. szám
1963. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megyei tanácselnökök értekezlete JÓ ÚTRA TALÁLTAK Dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnökletével pénteken a Parlamentben értekezletre ültek össze a fővárosi, a megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Első napirendként Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese időszerű kormányzati intézkedésekről tájékoztatta a megjelenteket. Ezután Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke tartott referátumot a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek feladatairól és a tanácsi szervekhez fűződő kapcsolataikról. Korábban kezdődik a szüret Az esős idő következtében sok helyen rothadásnak indult a szőlő, s a nagyobb károsodás megelőzésére az érintett termelők megkezdték a szedést. A becslések szerint az idei termésből mintegy 3,3 millió hektoliter borra számítanak a szakemberek. Ez a mennyiség jóval több ugyan, a tavalyinál, viszont nagyobb a termőterület is, s így a mostani jó, közepes termésnek számít. Nem sokat várat magára a tömeges szüret sem. A szokásosnál két héttel korábban, szeptember 15-e körül országszerte megkezdődik a szüret. A Magyar Állami Pincegazdaság időben felkészült a szürettel kapcsolatos feladatokra. Ötvenöt szőlő-feldolgozó telepén minden készen áll az űj termés fogadására. A telepek feldolgozó kapacitását több mint 150 000 mázsával, mintegy kétmillió mázsá- nyira bővítették. A pince- gazdaság csaknem 200 új szállítókocsit is munkába állít, ezek másfél percen belül kiüríthetők, ugyancsak elegendőnek ígérkezik a mintegy 2,7 millió hektoliteres tároló terem, amelyben ugyan még van 0,7 millió hektoliternyi ó-bor, de ezt a következő hetekben folyamatosan szállítják a pincékből. Gépjavító termékkiállítás 1 örökssentmiklóson Könnyű volt még húsz évvel ezelőtt az akkor alakuló gépállomások dolga. A falu, az új gazdák az akkor szintén első lépéseiket megtevő termelőcsoportok, majd a szövetkezetek alig várták, hogy feltűnjön csak egy kormos traktor is. S rá nemsokkal, tíz évre megfordult a kocka. A gépállomások, pontosabban a gépjavító állomások legnagyobb gondjává lett: milyen munkát találnak maguknak. — 1961-ben az országban elsőnek megszűnt a túrkevei gépállomás. S a rákövetkező három-négy év alatt sorra átalakultak gépjavító állomásokká a többiek is. — Kezdődött a tapogatózás: mi lesz a jövő? Nem ment könnyen, de aránylag gyorsan, s most már bízvást mondhatjuk, sikeresen megtörtént az átalakulás. Erről tanúskodik a Törökszentmiklósi Gépjavító Állomáson ma megnyíló ter- mékkrállítás is. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat és nyolc állomása vonultatta itt fel gyártmányait, termékeit. — Kicsit országos géptárlat is. Hiszen a rendezők meghívták kiállítóként a szolnoki, a monori, a debreceni, az egri és a pásztói vállalatot is. Száztizenhárom kisgép, munkaeszköz, ötlet, szolgáltatási mód beszél egy dologról. Arról, hogy a gépjavító állomások betöltik rendeltetésüket. Megmaradtak a mezőgazdaság kenyerén, törekvésük elsősorban a termelőszövetkezetek szolgálata. A törökszentmiklósi vállalat alkotógárdája — harmincnégy mérnök, ötven technikus, ezernyolcszáz j. munkás — minden gondolata arra irányult, olyan termékeket állítsanak elő, amelyek a szövetkezeti parasztembert segítik nehéz munkájában. Instrumentumok egész sorával vonult fel a cibakházi állomás. Milyen örömmel nézhetnék a szövetkezeti fejőnők az úgynevezett Nutrix gyártmányukat, vagyis a borjú- szoptatót. Tizennégy borjút szoptat meg borjanként egy percet véve ez az elmés kisgép, úgy hogy mindössze egy ember elegendő kezelésére. De elhozták a cibakhá- ziak a borjúlekötőrácsot, a bocibölcsőt, a szénarácsot, a vödörtartóállványt, az általuk gyártott fejőgépet. — Mindezzel azt is bemutatva, erőteljes náluk az istállógépesítés, ami bizony nem nagy erénye még a magyar állattenyésztésnek. A jászberényiek mutatják be a csigás szállítóeszközt. Azt a gyártmányukat, amely a zsákolás alól menti fel a parasztembert. Kern Pál főmérnök elmondta az volt a céljuk, bizonyítsák — megmaradtak termelőszövetkezeti partnereknek. A törekvés sikerült. Noha ma még csak a távoli jövőbe látó érzi, hogy a kisújszállási műhelyben készülő hűtőkocsi nemsokára a mezőgazdasági termékek szállításának eszköze lesz. helyre szállíthatja. A mező- gazdaság régi gondja az építkezés. Az itt látott termékekből bőven lehet válogatni, amelyek ezt segítik. A már említett kunhegyesi betonkeverő kisgépen kívül a tiszafüredi állomás egész sorozatot hozott. Ök gyártják az acélistállótetőket, ajtókat, ablakokat, rácsokat, üvegfalat. S végül hozzátartozik e kiállítás krónikájáhaz egy tény: a kiállított termékek közül legalább tíz teljesen új találmány. És valameny- nyi az utóbbi két-három év útkeresésének terméke. Így A kiállítás nagy érdeklődésre számot tartó darabja. A Törökszentmiklósi Gépjavító Állomás gyártmánya: a trágyamarkoló De a kunhegyesi állomás betonkeverő gépe már a mának szól. Tudniillik olyan könnyű, gumikeréken guruló, hogy két ember a tetthát az egész kiállítás bizonyítvány is. Annak bizonysága, a gépjavító állomások megtalálták a helyüket a mezőgazdaság új struktúrájában is. : » ; (. " ' ) ■ Naponta hétezer láda A Gyümölcs-, Zöldség- Göngyölegellátó Vállalat szajoli VIII. számú üzemében a III. negyedév végére — többségében alma, szőlő és barack export-szállításához és belföldi tárolásához — egymillió 250 ezer, különféle ládát gyártanak. Az üzem teljes egészében kielégíti a Szolnok megyei állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, és a MÉK igényeit. Eddig a legnagyobb mennyiségű ládát a megyéből a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz, a Surjáni Állami Gazdaság és az abádszalóki Lenin Tsz rendelte még, és szállította el. A legnagyobb megrendelők azonban a Szabolcs megyei gyümölcs, — főleg almatermelő szövetkezetek. — Ennek ellenére az üzemben még mindig több tízezer export- és belföldi szállításra alkalmas láda van raktáron, amely várja a vevőket. Azonnali belépéssel felveszünk KUBIKOSOKAT, KUBIKOS BRIGÁDOKAT, — BETONOZÓKAT, ÚTÉPÍTŐKÉT, CSATORNAÉPÍTŐKET, BETANÍTOTT MUNKASOKAT, FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Bérezés teljesítménybérben kiemelt munkahelyi pótlék biztosítva, napi háromszori étkezés, szállás modern munkásszállóban, Szabad szombat, Jelentkezés személyesen Dunaújváros, Kenyérgyár út 1. szám alatt, 26. sz. Állami Építőipari Vállalat. KVJATOVSZKIJ t Három történet a szerelemről 'A fökönyvelß vendégség- ben járt a barátainál, s megismerkedett egy elragadóan szép, fiatal lánnyal. „Az lényegtelen, hogy az apja lehetnék, — győzöget- te magát. — Az enyém lesz és punktum.” Az igazat megvallva, nyugodtan lehetett volna a lány nagyapia is. Annál nagyobb volt hát az öröme, amikor az első randevú alkalmával. — egy brilliánsgyűrüt ajándékozott ekkor a lánynak — rájött, hogy ő sem közömbös a hajadon szemében... Hamarosan összeköltöztek. A főkönyvelő minden nap meglepte valami aprósággal a lányt; hol egy nyugati márkájú kocsival, hol egy nercbundával. vagy egy arany nyakékkel. — Mindezekre a túlórákból telik! — tudatta a lánnyal. — Teéretted hajtom magam, érted igyekszem. A lány boldoa volt, és örült, mint egy gyermek. — Csak az egészségedre vigyázz! — figyelmeztette a férfit, s magához szorította — a bundát... — Hiszen olyan naavon. de nagyon szeretlek. Gyóayteát főzögeteti neki és apucikámnak szólította, így éldegéltek gondtalanul és boldogan mindaddig, amíg a főkönyvelő egy villát nem építtetett kerttel és fürdő- medencével. Az egyik napon a könyvelő: helyett a. rendőrséa emberei jelentek meg a villában. Lefoglaltak mindent: az autót, a nercbundát, a nyak- ékeket. — Több. mint egymilliót sikkasztott! — jegyezték meg röviden. — Szent ég! — kiáltott fel a szegény, szerelmes lány. — Én meg nem tudtam semmiről! De hát hogy is tudott volna? Hiszen a szerelem vak... ☆ A férfinek csodaszép felesége volt, aki nagyon szerette a férjét. Annyira szerette. hogy állandóan csak róla zengedezett. Nikodém- mai is csak véletlenül ismerkedett meg. Taxi helyett az 5 Fiatjába ült be és a kocsiban is szeretett férjéről áradozott. — Hová visz engem? — kiáltott fel hirtelen. — Én a város másik végében lakom! Jaj, hogy fog az én szegény kis Dunduszom nyugtalankodni! Mindig ideges, ha kések. Ha tudná, hogy mennyire imádom az én kis Dunduszomat!... Aztán felment Nikodém lakására. hogy megnézze annak pipakollekcióját. — Vajon mit csinál most az én kis Dunduszom? — szólt. — Bizonyára vár és nyugtalankodik. Ö, ha tudnád, Nikodém, hogy mennyire imádom az én drága kis férjemet?! Néhány héttel később már eoy vasúti kocsi hálófülkéiében utazott Nikodémmal. és így duruzsolt: — D unduszkám bizonyára unatkozik nélkülem! Drága kis Dunduszom! Fogalmad sincs arról, hogy mennyire szeretlek!.:. A vonat sebesen röpítette őket a külföldi határállomás felé. Mert a szerelem, ugye, nem ismer határokat... ☆ Nyugalomban és békében teltek a csinos fiatal asszony Miért érzi magát rosszul Szolnokon ? Hoxxtísxólás cikkünkhöz A Szolnok kulturális életével, a város művelődési lehetőségeivel foglalkozó vita tovább gyűrűzik. A pénteki lapszámunkban közölt cinikus levél nyomán bizonyára sokakban támadt ellenérzés. Mint pedagógus, abban is biztos vagyok. hogy a város diákjainak túlnyomó többségében is. akiknek eevéb gondjuk és dolguk is van. mint „unatkozni”. A magam részéről azonban csak a Megyed Könyvtárat érintő megjegyzésekkel kívánok foglalkozni. Az az állítás, hogy a Megyei Könyvtár valóban kielégíti a „klasszikus” igényeket, a modemeket azonban nem. csak az első részében igaz, a másikban a legcsekélyebb mértékben sem. Könyvtárunk minden Magyarországon megielenő szépirodalmi és ismeretterjesztő művet beszerez, s a szakkönyvekből is igen sokat, a tudományos kutatás legfelső szintiéig. Külön modem kézikönyv gyűjteményünk van, elsősorban irodalmi és képzőművészeti ritkaságokból (jelentős részük külföldi), melyek máshol alig férhetők hozzá, a kisember számára pedig megvásárolhatatlanok. Az ország más könyvtárainak szakemberei is gyakran fordulnak meg nálunk, hogy e gyűiteménvt tanulmányozzák. Természetesen akadnak olyan úgynevezett „modem” művek, melyeket csak igen csekély példányszámban. sőt egyáltalán nem szerzünk be: néhány selejtes bestsellert, vagy teljesen értéktelen ponyvát. Művelődéspolitikai elveinkkel ellenkezik, hogy ezekkel „szórakoztassuk” olvasóinkat. (zárójelben jegyeznék meg itt valamit: a levélírók észre vehették, hogy néhány kifejezést idézőjelbe tettem. Remélem megértik, hogy miért. Szeretném megkérdezni tőlük: ők miért tették idézőjelbe a „klasszikus” jelzőt? Nem hiszik el. hogy több mint százezer kötetet számláló gyűjteményünkben valóban klasszikus, a művelt ember számára nélkülözhetetlen művek tömege található. — vagy éppenséggel az ezek iránt megmutatkozó igényekre vonatkozik a pejoratív. — lekicsinylő, megvető — értelmezést kifejező idézőjel?) Jár a könyvtáranfcnatc mintegy 360 féle folyóirat Is: ebből az óriási választékból mintegy 240 magyar és 120 külföldi. Nyugodtan állíthatom: egytől-egyig mind rao napjai. Sokat aludt, általában délig, aztán elment a kávézóba, vaay a fodrászhoz. s séféit néhány órát. És esténként így csicsergett a férje fülébe: — Mit vettél ma nekem? Eszedbe jutott-e a te kis feleséged? A férj. persze, sohasem feledkezett meg róla. Imádták egymást. Egy szép napon aztán elbocsátották munkahelyéről a tériét. El kellett adnia a kocsiját. Nevetve mondta: — Majd beiratkozom az autóbusz-vezetői tanfolyamra... Abba kellett hagynia az aiándékozgatást. És tovább viccelt: — Nagyon-nagyon szeretlek, édesem, de csak plátói alapon... Az asszonyt mindez erősen nyugtalanította. Annyira szerette a férfit, hogy nem akart, tovább a terhére lenni. „Dráoám. — gondolt rá gyöngéden. — én nem é'em fúl a te kínlódásodat.. Ljósaknak kocsiia. villdia. van, minden évhen külföldön nyaral... inkáhh hadd kín- löditic velem ő!" És elment L fősekhez. Mert. a szerelem óriási áldozatokra is képes... (Fordította: Baraté Rozália) dem. Ami a külföldi lapok késését illeti: azok pontosan annyi idő alatt jönnek, ameddig a posta hozza őket. A szolnoki posta semmivel sem lassúbb az ország bármelyik postájánál. Engem azonban ez a kifogás másféle szempontból érdekel: szeretném megkérdezni a levélíróktól. hogy milyen nyelven olvasnak, melyik az a külföldi lap, amelyik olyan égetően hiányzik nekik, ha nem kapják azonnal kézhez? Ilyen sürgős igényei többnyire tudós, képzett kutatóknak vannak, akik fontos és sürgős munkán dolgoznak, vagy fontos hírközlő, irányító szervek vezetődnek. A levél egész modorából és szellemiségéből — bár mit lehessen tudni, hiszen nem írták alá a nevüket — erre mégsem mernénk következtetni. Vagy talán beat-képekről, szépen öltözött és kevéssé öltözött sztárokról lenne szó? Ebben az esetben viszont a sürgősség elhanyagolható, mert ezek a képek évek óta lényegében mindig ugyanolyanok. Nem is annyira a névtelen levélírók, mint inkább a jó- szándékúan tájékozatlan olvasóink kedvéért a könyvek késéséről is szólnom kell. Az az állítás, hogy a „legújabb könyvekhez csak hónapok múltán tudunk hozzájutni, ha van szerencsénk.” — csak részben igaz, bár a i.hónapok” kifejezés túlzás. Ez azonban minden könyvtárban így van. nemcsak a szolnokiban, hanem a budapestiekben is. Ennek oka a könyvtári beszerzés és feldolgozás törvényszerű mechanizmusa. Amint megjelenik az új könyvek egy-egv csoportja, az Állami Könyvterjesztő Vállalat összeállítja és leküldí a jegyzéket. Ez körülbelül két hetet vesz igénybe. Mi ennek alapján azonnal elkészítjük és posta- fordultával visszaküldjük a rendelést. (2—3 nap.) A kol- léktor kiválogatja az anyagot. ellátja a szükséees nyomtatott katalóguscédulákkal. tasakkal. raktári jelzettel és leküldi a könyvtár- naik. Itt állományba kell venni, bevezetni a leltárkönyvekbe. kijelölni raktári helyüket stb. (A merni viség- től függően 4—8 nap.) Ezután jut el a könw az olvasóhoz. Van persze egy másik — elkerülhetetlen és ugyancsak mindenhol általános — probléma is. Az olvasók mindig a legújabb könyveket keresik — sokan csupán divatból is. A Megyei Könyvtárnak több ezer olvasója van. természetes tehát, hogy csak néhány szerencsésnek sikerül azonnal „lecsapni” a legújabb könyvekre. Imre Lajos a Szolnok megvei Verseghy Könyvtár igazgatója Hirdetmény Közhírré teszem, hogy Tiszafüred Községi Tanács 1968. március 27-én — a strandfürdők használatáról, — a közterületek tisztántartásáról, — a gépjárművek megőrzéséről, — az agyag és homok kitermelő helyek kijelöléséről. használatáról szóló tanácsrendeleteit módosította. A rendel eteket a Tiszafüredi Községi Tanács V. B, hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt bárki megtekintheti. Tiszafüred, 1968. szept. 2. Sári Béla sk. vb elnök
