Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-04 / 207. szám
r r Szolnoki Állami Gazdaság A kezdet Ä gazdaság az 1948—49. évi földtago- sitás ideién alakult. Ebben az időben a Tápiószelei Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat gazdasága volt. 1950. január 1-én Tiszavárkonyi, Állami Gazdaság néven önálló gazdasággá szervezték át, földterülete 5500 kát. hold volt. Ide tartozott a jelenlegi tiszavárkonyi üzemegység területének egy része, a tószegi Szapári-major 500 kát. hold területtel, — legnagyobbrészt legelővel —, továbbá a jelenlegi központi üzemegység, a 410-es műút mellett és a Szolnok— Kiskunfélegyháza vasútvonal által határolt terület. Ebben a szervezetben 1951 végéig működött a gazdaság, állandóan változó földterülettel. Felügyeleti szerve ebben az időszakban a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Központja volt.1952. január elsejével a gazdaságot a Szolnoki Cukorgyár vette át. Ebben az időben a cukorgyárhoz tartozott az addig önálló Köröstetétleni Állami Gazdaság is. Az úi gazdaság területét 20—24 ezer kát. holdasra tervezték. Ebben az időszakban az állati vonóerő volt a döntő. Az ötvenes évek elejéről származó leltári adatok szerint a gazdaságnak 301 igáskocsija, 77 ökrösszekere. két garnitúra páros gőzekéje és 32 Hoffer traktora volt. A fejlődés útja Á cukorgyári célgazdasági jelleg megszabta a termelésszerkezet kialakítását is. A növénytermesztésben a répafélék termesztése, állattartásban pedig a marhahizlalás dominált. 1953-ban 7856 kát. hold szántó területe volt a gazdaságnak.. Ebből 850 holdon ipari cukorrépát, 200 holdon dugványrépát, 260 holdon Pédíg mágrépát termesztett. A marhahizlalás 1954—1962 években különösen felszökött, ugyanis az átlagos hízómarha létszám elérte az 1400-at, az evenként leadott marhahús mennyisége pedig a 190 vagont. A marhahizlaláshoz szükséges szálasta- karmányokat mintegy 800 kh fővetésű borsóterületen és 1500 kh lucernaterületen megtermelte, a cukorgyár pedig biztosította a nedves és száraz répaszeletet, valamint a melaszt. Ebben az időben a szállító kapacitás is növekedett. A gazdaság öt tehergépkocsit kapott. Abraktakarmányt a gazdaság központi készletből kapott. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben kialakult a megfelelő vetésszerkezet. Ebben közrejátszott a specializálódás és a koncentráció. E tényezők a gazdaság fejlődését, összességében pozitívan befolyásolták, egyes időszakokban azonban a rosszul értelmezett gyors fejlesztéshez nem rendelkezett reális alapokkal. A mezőgazdaságban végzett munkák tapasztalatai azt mutatják, hogy még a legjobb szervezettség mellett, a legfeszí- tettebb emberi vagy fogatos munkával sem sikerült minden esetben a munkát optimális időben elvégezni. Az évek során a gépek száma fokozatosan növekedett. A gépi vonóerőt 1960-ig nagyobbrészt G—35-ös és Zetor K—25-ös traktorok képviselték. A gabonaaratást ebben az időszakban 17 aratógéppel és 13 cséplőgéppel végezték el. A növénytermesztés fejlődése A gazdaságban a növénytermesztés hozamai állandóan emelkedtek. 1953-ban 12 mázsa, 1967-ben 23,2 mázsa búzát termelt kát. holdanként. A cukorrépa átlagtermése 1953-ban 131. 1965-ben 214 mázsa, tavaly 170 mázsa volt holdanként. A szénatermés kát. holdankénti átlaga 1953-ban 14,5 mázsa, 1966-ban 41, tavaly 28 mázsa volt. Az állattenyésztésben a kialakult helyzetnek megfelelően változott a termelés iránya. Az 1950-es évek eleién, egészen az 1960-as évek elejéig lehetőség volt a hízómarha alapanyag felvásárlásra. Ez a lehetőség állandóan csökkent, jelenleg a gazdaság csak a saját előállítású hizó- marha alapanyaggal rendelkezik. A hízómarha volumen csökkenése a tehenészet fejlesztését eredményezte. A gazdaságnak 1953-ban 37. tavaly már 450 tehene volt. Jelentősen megnövekedett a sertés- ágazatok létszáma. 1953-ban 387 kocát és 3000 hízott sertést tartott és állított elő átlagosan a gazdaság. 1966—67-ben már 750 kocát és átlagosan 6000 hízott sertést tartott évenként és 110 vagon sertéshúst értékesített minden évben. A gazdaság 2500 fésűs merinói anyajuhot tart, melyből 1700 törzskönyvezett, Az állomány minőségét és termelőképességét aszkániai és precoce kosokkal javítják. Az állattenyésztés fejlesztése nem volt töretlen, miután az állatok tartásához szükséges abrakot a gazdaság nem tudta megtermelni, központi készletből pedig az optimális mennyiség nem volt biztosítható. A korszerű nagyüzemi gépek alkalmazása 1961-ben kezdődött el. Ebben az évben a gazdaságnak 11 gabonakombájnja. 8 Zetor-szuper traktora és 8 lánctalpas traktora volt. A traktorok munkagépeikkel talajmunkára, növényápolásra és szállításra is alkalmasak voltak. A gazdasági reform hatása A gazdaság arra törekszik, hogy megfeleljen az új gazdasági reform követelményeinek. ezért mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben szerkezeti változásokat hajt végre. Az állatférőhelyek adottak, cél azok maximális kihasználása. A növénytermesztés szerkezetét a gazdaság úgy alakítja. hogy az állatállomány részére szükséges abrakot és tömegtakarmányt megtermelje, s ezzel egyidőbén az árunövény hányadát is növelje. A gazdaság növénytermesztésében elsősorban az öntözési lehetőségek maximális kihasználását tűzte célul. Jelenleg a tiszavárkonyi üzemegységben 1300 kát, hold öntözésre berendezett területe van. A Tiszamenti Vegyiművekkel kooperálva lehetőség nyílik a központi üzemegységben mintegy 1400 kát. hold öntözésére. A jelenlegi hízósertés-telepről, valamint központi üzemegységben megvalósítandó 600-as tehenészeti telepről kikerülő trágyáié öntözését is megvalósítják. E téren igen kedvezőek a tapasztalatok. 1967-ben kísérletképpen 40 kát. hold takarmánybúzát trágyalével öntöztek, s ez a terület holdanként 39 mázsás termést adóit A növénytermelésben a kalászosok gépesítése már megoldott, a kapásnövények — kukorica, cukorrépa — termesztésében géppel végzik az eddig emberi erővel végzett munkákat. A kukon (»termesztésben már az idén a növémyápolási munkákat teljes mértékben vegyszerrel és gépekkel, a betakarítási munkát pedig 85 százalékig emberi kéz érintése nélkül végzik el. A cukorrépa termesztésben a megfelelő jó gépek hiányában a gépesítés foka 50 százalékra tehető, de arra törekszenek, hegy modern gépek alkalmazásával itt is elkerüljék a nehéz fizikai munkát. Új ágazat az illóolaj termelés A szálastakarmányok betakarítása teljesen gépesített. 1969-ben a gazdaságban lucernaliszt készítő üzem épül. mely tovább növeli a növénytermelés eredményességét. Az üzem beindulásával a lucerna árunövénv lesz. Az idén zöldborsófejtő gépet vásárolt és állított üzembe a gazdaság. Űj ágazatként lép be az illóolaj tartalmú — például a levendula — növények termesztése a köröstetétleni üzemegységben 300 kát. holdon. Főként azokon a területeken, ahol más szántóföldi növényeket kevesebb sikerrel lehet termeszteni. Ezzel párhuzamosan a jövő évben illóolaj-lepárló üzemet is létesítenek az üzemegységben. A növénytermesztési főágazatban a szerkezet változtatás, a gépesítés fejlesztése. valamint az öntözési lehetőségek maximális kihasználása nyomán — az optimális időjárást figyelembe véve — a gazdaság négy-ötmillió forinttal tudja növelni évi eredményét. Korszerű, 600 férőhelyes tehenészeti telep Az állattenyésztési főágazatban elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését irányozták elő. Az 1969—1970-es evekben a központi üzemegységben 600 férőhelyes úi. korszerű tehenészeti telep felépítését tervezik. A telep megépítésénél újszerű megoldásokat alkalmaznak a takarmányozásnál, a fejősnél. valamint a trágya eltávolításánál. A takarmányozásnál az egész éven át történő jó minőségű siló etetését, a fejésnél a karusszel-rendszerű fejest, a2 almozásnál a tőzegfe-lhasználást és ezzel kapcsolatos vízöblítéses trágyaeltávolítást vezetik be. A tehenészeti telep létesítése a központi üzemegységben megoldja a szarvasmarha-tartás üzemegységenkénti szakosítását. miután a tiszavárkonyi üzemegységben 1970-től csak marhahizlalással, a köröstetétleni üzemegységben pedig tény észüsző neveléssel foglalkoznak. A központi üzemegység a korszerűtlen hízómarha-istállóit baromfihús előállítására alkalmas férőhelyekké alakítja át. Jelenleg kettő már készen van ezekből, melyekben évenként 8 vagon csirkehúst állítanak elő. A többi három istálló- átalakítása évente 20 vagon csirkehús előállítását teszi lehetővé. A sertéstenyésztés és hizlalás épületeinek korszerűsítése folyamatban • van. illetve részben befejeződött. Malac önetetőket és önitatókat, infra- és bakte- ricid-lámpákat szereltek be. Ezzel biztosítják a malacnevelés optimális eredményét. A sertéshizlalásban a meglevő modern férőhelyek levegőcseréjét is megoldják. A rendelkezésre álló technológiai berendezés és a sertéshizlaldában dolgozó szocialista brigád biztosítéka annak, hogy a hizlaldában egy kiló hús előállításához csak 4,2—4.3 kilogramm abrakot használjanak fel. Szivattyú- és silózó adapter gyártás A gazdaság, alkalmazkodva a piac igényeihez, fokozni igyekszik a melléküzemági tevékenységét. Gépgyártó mű- f helyt létesített, ahoí több hasznosítású. ( nagyteljesítményű. villanymotorral egy- 1 beépített STSZ—1000-es szivattyúkat, valamint I—15-ös silózö adaptereket gyárt, E tevékenység évenként 3,5 millió forint termelési értéket produkál. A gazdaság húsfeldolgozó üzemet létesített, ahol hetenként 50—80 sertés vágá- • sa és feldolgozása lehetséges. E tevékenységükkel bekapcsolódnak Szolnok város húsellátásába. A tiszavárkonyi szántóföldi és primőr kertészet szintén Szolnok város zöldségellátását segíti elő. Évente 1.5—2 millió forint értékű terméket szállít a megye- székhely lakosságának. A törzsgárda kialakulása A gazdaság dolgozói közül háromszázötvenen 1966-ban törzsgárdaielvényt kaptak. Közülük nyolcvanegyen 3—5 évig, száztizenheten 5—10 évig, száznyolcan 10—14 érig. negyvenkilencen pedig több mint tizennégy éve dolgoznak a gazdaságban. Az eddigi eredmények és sikerek jelentős mértékben a gazdasághoz hu, dolgozni szerető emberek jó munkája eredményeképpen valósultak meg. A Szolnoki Állami Gazdaság nagy gondot fordít a szakmunkásképzésre. Évenként átlagosan 15 mezőgazdasági és 30 ipari szakmunkást képez ki a fiatalok közül. A felnőttek közül évenként 60—70 személyt képeznek tovább a különböző szakmákban. A pártszervezet a gazdaság megalakulása óta segíti a termelést. Az állandó dolgozók csaknem egy harmada párttag. A párt a gazdasági feladatokhoz igazodva végzi a politikai felvilágosító munkáját. A kommunista gazdaságvezetők — együttműködve a pártszervezettel — kidolgozzák a termelés fő irányvonalát. A termelési terv végrehajtásáért közös erőfeszítéssel dolgoznak. A szervezett pártoktatás keretében szintén sokan tanulnak. A glazdaság dolgozóinak 94 százaléka szervezett dolgozó. A szakszervezet igen sokat segít a szocialista brigádmozgalom megszervezésében. 1963-ban még csak egy szocialista brigád dolgozott a gazdaságban. jelenleg tizenegy szocialista brigád működik, százhatvan taggal. A szakszervezet szorgalmazza a dolgozók szociális ellátásának, munka- és egészségügyi körülményeinek állandó javítását. A gazdaság vezetői pedig arra törekszenek. hogy a munkásszállások korszerűek legyenek, azokat hideg- és meleg vízzel látják el és otthonosan rendezik be. (x) .........— K ertészeti hajtatóház a gazdaság tiszavárkonyi üzemegységében A gépesített sertéshizlalda
