Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

1968. szeptember 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP it Legközelebbi cél a 15 mázsa feletti országos búzatermés átlag Gergely Istáit miniszterhelyettes előadása Szolnokon A Szigligeti Színházban tar­tott országos kenyérgabona termesztési tanácskozás elő­adója dr. Gergely István kandidátus, miniszterhe­lyettes volt. Előadását rövi­dítve közöljük. Hazánkban a kenyérgabona kát. holdanként! hozama a felszabadulást követő első 15 év közül csupán 7 évben haladta meg a háború előtti többéves 7,5 mázsákat, hold átlagot. így kenyérgabona termesztésünk az egyéni gaz­dálkodás időszakában a fel- szabadulás előtti színvonal alatt maradt. A terméshoza­mok növekedése a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sének befejezése utáni idő­szakra esik. Búzából 1965 óta 12 mázsa/kat. hold alatti ter­més nem volt. Az 1968. évi 14.9 mázsa/kat. hold búzater­més minden eddigi eredményt felülmúlt. Bebizonyosodott, hogy az intenzív fajták vetésével, he­lyes agrotechnikával, rendsze­resen végzett vetőmag felújí­tással, de főként a műtrágyá­zás növelésével párosulva a nagyüzemek adta lehetősé­gekkel gyorsan lehet jelen­tős és tartós eredményeket elérni. i átlageredmé­nye.. ónban nagy a termesiugadozás, az egyik üzemben 6 mázsa/kat. hold, a másik üzemben 25 mázsa/kat. hold a búzatermés. Nem in­dokoltak még akkor sem, ha figyelembe vesszük az időjá­rásból, a talajadottságokból, valamint a tápanyagellátott­ságból adódó- termőhelyi kö­rülményeket. Az ország lakosságának kenyérrel, liszttel és egyéb sütőipari termékekkel való ellátásához — a tisztítási veszteségekkel és a vetőmag- szükséglettel is számolva — évente mintegy 25 millió má­zsa kenyérgabonára van szükség. 1964-től kezdve a termelés fejlesztése érdeké­ben tett erőfeszítések és az anyagi-műszaki ellátás javí­tásával a kenyérgabona szük­ségletet sikerült hazai ter­mésből kielégíteni. lasonló megállapításokat .letnénk. Ezárt takarmányo­zásra célszerű csak termesz­teni. A liszt sütőipari értéke a malmi technológiával is szá­mottevően befolyásolható- Sajnos meg kell állapíta­nunk, hogy sütőiparunk sem eléggé korszerű. Termékei Mit jelent az Az ez évi rendkívüli száraz időjárás tapasztalatai szerint a kedvezőtlen viszonyokat is jobban bírta az a búza, ahol az elővetemény jó volt. A ga­bona ott szenvedett legtöbbet és a terméskiesés ott volt a legnagyobb, ahol a talajelő­készítést és a vetést a későn lekerülő előv.etemények után nem megfelelő időben és mi­nőségben lehetett elvégezni. A talajelőkészítés és a vetés olyan összefüggő feladat, ame­lyek a termés kialakítására együttes hatást gyakorolnak. E tapasztalatot még akkor is figyelembe kell venni, ha tudjuk azt, hogy 1967 őszén a búzát október 31-ig csak­nem mindenütt elvetették. Több gazdaságban, a kukori­ca, cukorrépa, későn feltört lucerna után a sürgős munka miatt a talajelőkészítés mi­nősége nem volt megfelelő, így az időbeni vetés előnyei a gyengébb minőségű magágy miatt elvesztek. Mindezek ar­ra figyelmeztetnek, hogy a búzatermesztés fejlesztése so- rán az elővetemény nem le­het közömbös. Jelenleg növénytermeszté­sünk szerkezete miatt a búzá­nak mintegy 25 százalékát ga­bona után vetik. Ennek elle­nére minden gazdaságban csakis gondos elemzéssel le­het megállapítani, hogy a legkedvezőbb elővetemény megválasztásának milyen le­hetőségei vannak. Azt leszö­gezhetjük: az előveteményt illetően az anyagi műszaki ellátottság javulása, a korsze­rű technológiák alkalmazása következtében ma nem lehet ugyanazt az álláspontot kép­viselni, mint évekkel ezelőtt. A gyakorlati szakemberek egybehangzó véleménye sze­rint jelenlegi viszonyaink kö­zepette a búza jó elővetemé- nyei csakis a korán betaka­rítható növények lehetnek. Üzemi vizsgálatok alapján az is kimutatható, hogyha a búza többször kerül önmaga után, a holdankénti termés csökken. Nagyüzemeink mű­szaki-technikai felkészültsége viszonylag kedvező időjárás esetén és jó szervező munká­val általában ma már elegendő arra, hogy az őszi gabona alá a talajelőkészítést, műtrágyá­A jövőben még nagyobb gondot fordítunk arra, hogy az árutermő területek beve­téséhez és a kenyérgabona vetőmagjának rendszeres fel­újításához évenként megfe­lelő mennyiségű és ió minő­ségű vetőmagot kaphassanak az üzemek állami készletből. Az a célunk, hogy 1970-ig minden mezőgazdasági üzem a rendszeres felújításhoz szükséges vetőmagot saját szaporító tábláin állítsa elő és az ehhez szükséges II. sza­porítási fokozatú, garantál­tan jó minőségű, fajtaigazolt, fémzárolt vetőmagot vásá­rolja meg állami akciók út­ján. Az elmúlt három év vizs­gálatai azt mutatják, hogy a A hazai és külföldi kísér­leti. valamint nagyüzemi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a búza termésnövelés egvik kulcsa a műtrágyázás növelése. Ezért helyes volt az üzemek eddigi gyakorlata, hogy műtrágyakészleteik nagy részét a búza alá koo­nem minden tekintetben elé­gítik ki az igényeket. A hely­zet alapvető megváltoztatásá­hoz szükséges korszerűsíteni a technológiát és növelni a gépesítést. Megítélésünk sze­rint az utóbbi időben kor­mányszinten tett intézkedések a sütőipari termékek minősé­gének javítását elősegítik. elővetemény ? zást és a vetést elfogadható minőségben és megfelelő idő­ben elvégezzék. A nagyüzemi tapasztalatok igazolják viszont, hogy — a nagy veszteségek és a ráfor­dítások csökkentése érdeké­ben — a 45—50 napos őszi idényt legalább 25—30 napra szükséges leszűkíteni. Ehhez és a mind nagyobb adagú műtrágyák kiszórására az üzemek többségében nincs megfelelő eszköz, hiányoznak az erőgépek jobb kihaszná­lását lehetővé tevő korszerű munkagépek. Kenyérgabona termesztésünk színvonalának növelése megköveteli a tech­nológiai rendszer továbbfej­lesztését, korszerűsítését. En­nek során olyan vetéselőké­szítési rendszert ajánlatos most már kialakítani és be­vezetni. amely a jelenlegi 5—6 menetben történő elő­készítést 2—3 menetre csök­kenti és olyan vetési techni­kát kell alkalmazni, amely a iól előkészített talajban min­den szem vetőmagnak az op­timális mélvséget és tenyész- területet biztosítja. A vetéselőkészítéshe/ most már kívánatos lenne úgyne­vezett nehéz kombinátorokat gyártani. vagy beszerezni, amelyek a tárcsa diszktiller munkája mellett egymenet- ben a gyűrűshengerezés. kul- tivátorozás és rögtörő henge- rezés munkáját is elvégzik. A vetéshez olyan tárcsás-cso- roszlyás vetőgépet kell az üze­mek rendelkezésére bocsátani, amelyek a szükséges sortá­volságra, állandó mélységtar­tással megnövelt haladási se­besség esetén is jó munkát végeznek. Ilyen gépekkel a munkák időtartamát mintegy 30 szá­zalékkal — még kedvezőtlen körülmények között, is — csökkenteni lehetne. Az úi technológiának vele­járója az áttérés a nagyobb vonóerejű univerzális trakto­rok használatára, amelyek­kel — főleg a haladási se­besség fokozásával — a tel­jesítmények még tovább nö­velhetők. Igv a talajelőkészí­tési. vetési idény 30 műszak­napra lecsökkenthető. felhasználásra tervezett saját vetőmag nagy része vetésre, főként tisztátalansága és gyenge csírázóképessége mi­att. alkalmatlan volt. Az üzemek egy részében még mindig nem fordítanak kellő gondot a sját előállítású ve­tőmag jó előkészítésére, tisz­títására. Oka az is. hogy több termelőszövetkezet nem ren­delkezik megfelelő tisztítógé­pekkel. A vetőmag minőségének ellenőrzése az eddiginél ha­tékonyabb lesz. A vetőmag minőségének rendszeres el­lenőrzését a közelmúltban megjelent törvényerejű ren­delet és az ezt kiegészítő jog­szabályok. utasítások határo­zottan előírják. centrálták. A termés növelé­sében a közeljövőben tovább kell lépnünk és minél hama­rabb el kell érnünk tartósan a 15 mázsa feletti átlagos bú­zatermést kát. holdanként. Ennek, az agrotechnikai fe­gyelem további megszilárdí­tásán* a legjobb fajták al­kalmazásán kívül döntő fel­tétele a műtrágyázás további számottevő növelése. Most már az lenne a kívánatos, ha minden kát. hold búza alá országosan legalább 4,5—5 mázsa vegyes műtrágya jut­na. Elérésére nagy erőfeszí­téseket teszünk. Az üzemi szakembereknek tudniok kell. hogy a műtrá­gyázás nemcsak a nitrogén műtrágyát jelenti. Az egyol­dalú műtrágyázás a termés­ben a várt eredményt nem produkálja. Sokan vitáznak a műtrágyakiszőrás időpont­járól is. Adottságaink figye­lembevételével azt tartjuk helyesnek, hogy a foszfor és káli műtrágyák teljes meny- nyiségét, a nitrogén — a ta­lajállapottól, vetési időtől, előveteménytől függően — egy részét ősszel alaptrágya­ként, másik részét pedig tél­A nagyüzemi táblák lehe­tőséget nyitottak a korszerű növényvédelmi technológiák alkalmazására. A növényvé­delem korszerűsítését a ki­alakult nagyüzemi táblákon fellépő járvány és a környe­zeti fertőzés veszélye is nagy­mértékben sürgette. A termelőüzemek 1968-ban 1 300 000 holdon végeztek vegyszeres gyomirtást a ka­lászosokban. Ma már több olyan gazdaság van. ahol a helyes talajművelés, a tiszta vetőmaghasználat és az éve­ken át rendszeresen végzett vegyszerezés hatására az op­timális növényállomány tel­jesen gyomtalan. A gabonafutrinkával és egyéb talailakó kártevőkkel fertőzött terület nagysága évenként mintegy 200—250 ezer hold. Ez a körülmény késztette a termelőüzemeket arra. hogy figyelőszolgálatot szervezzenek és a növényvé­dő állomások szakmai út­mutatásával talajfelvételezé­seket és talajfertőtlenítéseket végezzenek. De a fertőzött terület lényegesen nagyobb, mint a védekezés volumene. A gabonabetakarítás gépe­sítésében még van gond is. de tisztázatlan kérdések nin­Vizsgáltuk a különböző ho­zamok esetén a ráfordítások és ennek ismeretében a netló jövedelem alakulását. Az adatok azt mutatják, hogy 8—9 mázsa/kat. hold termés alatt az őszi búza termesztés ráfizetéses. 10—12 mázsa kö­zött minimális holdankénti nettó jövedelmet biztosít és csak 16—18 mázsa felett vá­lik a búzatermesztés igazán jövedelmezővé. Hazánkban a kenyérgabo­na vetésterületének növelé­sére nincs mód. A meglevő szántóterület további hasz­nosítása során mezőgazda- sági üzemeink mind na­gyobb területet kívánnak ipari és takarmánynövények termesztésére felhasználni; végén. koratavasszal egv adagban kiszórt fejtrágyázás formájában használják fel. Ehhez új technológia és ehhez megfelelő gépek szük­ségesek. Megítélésünk sze­rint a feladatot korszerű mű­trágyát ároló-keverő létesít­mények és a nagv hatósuga­rú műtrágya-szállító-szóró te­herautók oldják meg. A meg­indult kísérletek eredmé­nyeihez, valamint a szüksé­ges gépekhez rövidesen hoz­zájutnak nagyüzemeink. Több éves kísérletek alap­ján mondhatjuk, hogy a bú­za öntözésével — főként az Alföldön — érdemes foglal­kozni. Az ez évi aszályos idő­járás különösen indokolta. Eddigi tapasztalatok szerint az öntözést minden búzafaj­ta meghálálja. Átlagosan az öntözött búza mintegy 4—5 mázsa terméstöbbletet adott kát. holdanként. Kitűnt, hogy az öntözést a Bezosz- laja—1 „fizeti” meg legjob­ban. Bár a Bánkúti 1201 is nagy terméssel fizet a vízki­egészítés után. a nagy ter­mést azonban gyenge szára nem bírta, ledűlt. Á Bezosztaja lett az uralkodó fajta Minthogy a vetésterület nem növelhető, az elkövetke­ző évek legfőbb feladata egy­ségnyi területen a termésho­zamok további növelése. A nagy kenyérgabona termés elérésének vannak általános szabályai. A mezőgazdasági üzemek dolgozói, szakemberei a gabo­natermesztés legfőbb felada­tait ismerik. Mégis helyes, ha kiemeljük a legfontosabbnak ítélt beavatkozásokat, ame­lyekkel gabonatermeszté­sünkben már az elmúlt né­hány év alatt is számottevő sikereket értünk ej és a jö­vőben ugyancsak fokozott fi­gyelmet kell rájuk for­dítani. Ilyenek: főként a fajta, az elővetemény, a táp­lálóanyag visszapótlás, a nö­vényvédelem, a gabonater­mesztés gépesítése. Vegyük a fajtát. 1957-ben kerültek először kísérleti há­lózatunkba a Szovjetunió olyan tájegységein nemesített és termesztett búzafajták, amelyeknek éghajlati és ta­laj adottságai hasonlítanak a mi viszonyainkhoz. Ilyen szovjet búzafajták voltak a Bezosztaja 1 és 4, valamint a Szkoroszpelka 3/b. Ezzel párhuzamosan továbbra is folytak összehasonlító kispar- cellás és nagyüzemi fajtakí­sérletek olasz, francia, német* csehszlovák búzafajtákkal. A fajtahasználatban bekö­vetkezett változást az ez évi fajtaarányok híven tükrözik. Eszerint a búza vetésterület 73 százaléka külföldi, ezen belül 70 százalék Bezosztaja 1, 27 százaléka magyar, ezen belül 20 százalék Fertődi 293 fajta. Az állami gazdaságok­ban 1966-ban a magyar faj­tákkal 13,9 mázsa/kat. hold, a külföldi fajtákkal 16,3 má­zsa/kat. hold. 1967-ben 16,0 mázsa termést értek el. Az öszehasonlító adatokból egy­értelműen megállapítható a külföldi búzafajták nagyobb termőképessége. Évjáraton­ként változóan 2,1—6,0 má­zsa 'kát. holddal termettek többet országosan, mint a köztermesztésben lévő ma­gyar fajták. Az említett, nagyobb ter­méseredmények nem kizáró­lag az új fajták produktivitá­sából adódnak. Az intenzív fajták termesztése maga után vonta az agrotechnika, s ezen belül is a műtrágya­Mítől jó a kenyér ? A liszt legfontosabb érték­mérő tulajdonságait, vagy annak változásait főként a következő tényezők befolyá­solják: a fajtatulajdonság, a termesztés körülményei, a be­takarítás utáni kezelés mód­ja, az őrlés, az őrlés utáni tárolás, a liszt pihentetése. A Bezosztaja 1 búza lisztje na­gyon hasonlít a Bánkúti 1201 lisztjéhez. A Fertődi 293 ter­mése pedig sütőipari szem­pontból a legjobb minőségű használat fokozását. Mégis az a valóság, hogy hagyományos fajtáinkkal csupán az agro­technika javításával a hoza­mokat a kívánt mértékben nem tudtuk volna növelni. Gyakorlatilag ma a búza ve­tésterület több mint 90 szá­zalékát olyan két búzafajta foglalja el, amelyet a magyar gazdák 6—7 évvel ezelőtt még egyáltalán nem ismertek. Az elért eredmények az üzemek szakembereit arra ösztönöz­ték, hogy a búza termeszté­sét országosan a szovjet Be­zosztaja 1 fajtára alapozzák. Megítélésünk szerint a kiala­kult fajtaarányon még a kö­zeljövőben sem szükséges szá­mottevően változtatni. A másik búzafajta, amelyre jelenleg és a jövőben egy­aránt fontos szerep hárul, a hazai nemesítésű Fertődi 293. Ez a fajta nem a kimondot­tan intenzív fajtacsoportba tartozik. Állóképessége az in­tenzív búza követelményeinek nem felel meg. A Fertődi 293 búzafajta term.őképessége 20 —25 mázsa/kat. hold. Annak ellenére hogy a vetésterület legnagyobb részét elfoglaló Bezosztaja 1 a jelenlegi igé­nyeket kielégíti, mégis szük­ség van arra, hogy hazai ne- mesítőink állítsanak elő az igényeket még jobban kielé­gítő, nagyobb termőképessé­gű, szilárd szalmájú, fagy. és aszálytűrő, betegségekkel szemben ellenálló, rövid te­nyészidejű új őszi búzafajtá­kat. Emellett továbbra is fon­tosnak tartjuk a külföldről származó olyan intenzív őszi búzafajták nagyüzemi kipró­bálását, amelyek búzater­mesztési színvonalunkat to­vább növelik. A Duna—Tiszaközi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet­ben, Kecskeméten kitartó ne­mesitől munkával a búza és a rozs keresztezésével előállí­tották a Triticalet. A nagyüzemi termesztési kí­sérletekben a Triticale 57 és a Triticale 64 fajták adták a leg­nagyobb termést. E két fajta­jelöltet az Országos Mezőgaz­dasági Fajtaminősítő Tanács az elmúlt napokban előzete­sen elismert fajtává minősí­tette. Nemesített Triticale ve­tőmaggal ellátásra a minisz­térium a szükséges intézkedé­seket megtétte. Nemesített vetőmagszaporítási rendsze­rünkben a Triticale is szere­pel. búzák közé tartozik. A Bezosztaja 1 szovjet őszi búza a külföldi intenzív faj­ták közül a legjobb minőségű, belőle a sütőipar igényeit leg­jobban kielégítő liszt nyerhe­tő. A San Pastore olasz búza­fajta ugyan nagy termőké­pességű, de termésének minő­sége a sütőipar, illetve a fo­gyasztók igényeit nem elégíti ki. A vizsgálatok szerint az egyéb olasz és francia búza­fajták minőségével kapcsolat­Fejlődik a növényvédelem, jó a gépellátás Á második legnagyobb búzatermés csenek. Nagymértékben hoz­zájárul a Szovjetunió segít­sége, a kiváló munkát végző SZK típusú kombájnok ren­delkezésünkre bocsátásával. Ennek tulajdonítható az is. hogy a betakarítás gépesí­tettsége lényegesen kiegyen­súlyozottabb, mint a techno­lógiai folyamat egyéb lánc­szemei. Az ez évi mintegy 1400 kombájn vásárlással közel 11 000 korszerű arató-cséplő­gép dolgozott a mezőgazdasá­gi üzemekben. Az egy kom­bájnra jutó gabona termőte­rület országos átlagban mint­egy 250 kát. hold volt. A szalma betakarítása zö­mében ma még lehúzással történik. A mintegy 3300 jár- vabálázó gépállományunk megfelelő szervezés esetén a kombájn után a búzaszalma mintegy 50 százalékát tudja bebálázni. Arra törekszünk, hogy a szalma betakarítás üzemi gondjai minél hama­rabb megoldódjanak. A kétmenetes aratásnak a jövőben csökken a jelentő­sége. mert a rendelkezésre álló kombájnok a nem per­gő gabonák aratását és csép- lését zömében egymenetben is lehetővé teszik. Az élelmiszerek iránti meny- nyiségi és minőségi igény alapvető változása miatt a kenyérgabona termesztésben a fejlesztés egyetlen járható útja egységnyi területen a hozamok további növelése. 1967 őszén és 1968-ban a búzatermesztésben a mező- gazdaság dolgozói sok ta­pasztalatot szereztek. Ennek tulajdonítható, hogy a búza terméshozama 14. a rozster­més pedig 6 mázsa körül ala­kult 1968-ban Irat. holdan­ként. Az évszázad legkedve­zőtlenebb Időjárása ellenére — történelmünk másod'k legnagyobb búzatermését ta­karítottuk be. s ígv a dolgozó népünk igényeit az aszály el­lenére is teljes mértékben ’ tudjuk elégíteni. Rendszeres vetőmagfelújítást Á műtrágya és az öntözés szerepe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom