Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-29 / 229. szám
1968. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ŐSZ — (MTI foto — Kácsor László felvétele) Színházak — előadások — számok Megisniéllőclöii a szolnoki csata Ne tessék megijedni nem igazi harcról, ostromról van szó! Hanem olyan játékról, amely történelmi emléket idézett, s élményt jelentett minden gyermeknek. A szolnoki Beloiannisz úti iskola felsőtagozatos tanulói pénteken ünnepélyes csapatgyűlésen emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról, s az 1919-es harcokról. Megalakították a Vörös ezredet, a Tengerész dandárt és a Bihari ezredet, s elindultak a szandaj rétre, ahol számháború keretében lejátszották a szolnoki csatát. Az úttörőcsapatot patronáló Kilián György Repülő Műszaki Főiskola növendékei, valamint a raj- és csapatvezetők irányításával három órás „harccal” sok „veszteséggel”, de újabb és újabb „rohammal” a „vörös katonáknak” sikerült elfoglalniuk a gátoldalt, vagyis az elképzelt Szolnokot Szeptemberben már hagyományos repertoár darabok előadásaival kezdik évadjukat a fővárosi színházak. Számokban gazdag ez a repertoár naptár, hiszen két olyan ritka előadás-széria folytatásának lehetünk tanúi, amely nemcsak Magyar- országon, hanem Európa- szerte is érdekességnek számít. Az új évadban tovább folytatja több éves sikersorozatát a Madách Kamara- színházban Marcel Achard francia író Bolond lány című vígjátéka, amelyet szeptember 13-án 378-adszor adtak elő a színházban. — A Bolond lány-t követi 335 előadásával a My fair lady című musical az Operettszínház „siker-darabja”. A budapesti színházak most induló évadjában hat olyan darab címe szerepel továbbra is a műsoron, amelyeknek előadás száma már túllépte a 100. jubileumi előadást. „Az ember tragédiája” 177-szer, a Nagymama 147-szer, az Ilyennek hazudtalak 136-szor, a Kaviár és lencse 132-szer, A helytartó 123-szor, Az örödög és a Jóisten pedig 115-ször szerepelt a Nemzeti, az Operett-, a Kis Színpad, a Madách, illetve a Thália Színház műsorán, az új szezonban tovább játsszák a nagysikerű színdarabokat. Három darab — Marat halála, Testőr, Warrenné mestersége — a századik jubileumi előadáshoz közeledik. A Nemzeti Színházban egyébként októberben ünnepük a Marat előadásainak 100. jubileumát. Még néhány repertoár darab a számok tükrében. — Bűnbeesés után (79), Tóték (75), A nagy baklövés (72). Egy éj Velencében (72), Mózes (70), Macska a forró tetőn (70), Godotra várva (68). valamint a Lili (66). — A budapesti színházak múlt évben bemutatott darabjai közül már mind túllépte a tizedik előadást — Amerika. Kegyenc, Altona foglyai és a Csibe. Szabó Ervin Emlékexés halálának 50. évfordulóián Ötven esztendővel ezelőtt, 1918. szeptember 30-án halt meg Szabó Ervin, a magyarországi munkásmozgalom kiemelkedő alakja. — Nem érhette meg azokat az első világháború végén kirobbant forradalmakat, amelyek eljövetelét egész életével szenvedélyesen kívánta: 41 éves korára végzett vele az amúgyis törékeny fizikumát állandóan emésztő láz: a fiatal korában szerzett tüdőbaj. — Korai halálával súlyos veszteség érte a magyarországi forradalmi mozgalmakat, — amelyeknek egyik legkiemelkedőbb szellemi előkészítője volt. Szabó Ervin bécsi egyetemi évei alatt, emigráns orosz forradalmárok baráti körében vált marxistává. Marx és Engels műveinek alapos tanulmányozása, a kor legkiválóbb maxista teoretikusaival folytatott kiterjedt tudományos levelezése, könyvtárosi munkája, — amely lehetővé tette számára, hogy a társadalomtudományok fejlődésével mindig lépést tudjon tartani — ez volt Szabó Ervin marxista felkészülésének és elméleti tevékenységének másik, soha ki nem apadó forrása. Ez a magyarázata annak is, hogy az alig 25 esztendős fiatalember a magyarországi szociáldemokrata mozgalomban nagy tekintélyt vívott ki magának a szocialista értelmiségi ifjúság elismert szellemi vezetője lett. Hirdette, hogy a „mun. kásság öntudatát kifejleszteni, ez a szocialista pártok legeredményesebb taktikája”. Ezt szolgálta Marx és Engels műveinek magyar nyelvű válogatása, amely két kötetben, 1905-ben és 1909-ben, az ő szerkesztésében látott napvilágot. A kötetek segítségével a munkások generációi ismerkedtek meg a marxizmus klasz- szikusainak munkáival. Nevéhez fűződik a fővárosi nyilvános könyvtár megteremtése és modern, a kor színvonalán álló társa- lomtudományi könyvtárrá való fejlesztése is. A fel- szabadulás óta az ő nevét viselő könyvtár, amelynek haláláig volt az igazgatója, központja, gyülekező helye volt a forradalmi szellemű értelmiségieknek. 1904—1905 folyamán — egy kisebb baloldali ellenzéki csoport élén — fellépett a szociáldemokrata párt „reformja”, vezetésének forradalmi megújítása érdekében. A kísérlet eredménytelen maradt, aminek egyik legfőbb magyarázata — s ez egyben Szabó Ervin egész életművének legfőbb fogyatékossága is —, hogy nem volt kapcsolata a tömegekkel, hogy fellépése elszige„Nem elég magyarnak lenni— tudni is kell 1 " Megkéselt interjú Sir Alexander Kordával „Bölcs volt, kedves volt. Okos volt. tiszta ember. Finom, volt és erős. Voltak idők, amikor joggal dühös lehetett. Aprólékos és nagystílű. Vidám és keserű(Sír Laurence Olivier búcsúbeszéde Korda Sándor sírjánál.) Mindene a tenger. Yachts- man. Hosszabb tengeri útjain szakállt növeszt. Igazi tengeri medve. A Captain szobája archívumi. Egy Túrkevén készült felvétő a Kellner családról: a szülők, a három fiú: Zoltán, Vincze és Sándor. Hatalmas színes foto: Vivien Leigh. Orsón Welles, Julien Ehivivier és Korda. Tanácskozás az Anna Kare- nina forgatása közben. Churcill neveit le egy másik képről. A Mesterrel pa- rolázik. Szemben Charles Laughton VIII. Henrik maszkjában. Amott Sabu. Mellette Ohapün. A diktátor... — Elnézést. Sír, ha hosz- szabbam faggatom, de a mi , generációnk, sajnos, keveset tud az ön életútjáról. Filmjeit ismerjük. Amikor meglátjuk nevét a mozivásznon, megbizsergünk: a rendező magvar ember. A Nagy Korda! Ne haragudjék, közönségünk ennél többet nem igen tud önről. Olyan a sorsa, minit sok kiváló honfitársunké: az otthon rügyezett fa, máshol érlelt gyümölcsöt. Elnézést. így gondolom-•. — Nem sért. de rosszul esik. Lassan fél évszázada, hogy elüldöztek... — A szülővárosa gyűjti az emlékeit. Sír... — Jó öreg Túrkevé] De régen volt. de régen... — Az öreg házat már hiába vallatjuk... — Ha egyáltalán kiváncsi erre valaki: 1893. szeptember 16-án született mea a város kis polgára, Kellner Sándor, akit ma Alexander Kordaként ismernek. Az elemi iskolába Túrkevén jártam, majd Kisújszállásra és Mezőtúrra gimnáziumba. Gye- rékeskedtünk... Apám korán meghalt. Kecskemétre mentem a nagymamához, aztán Pestre költöztünk. A Barcsay úti gimnáziumba jártam. Eladogattuk kis holmijainkat, nyomorogtunk. Mégis, nagy emlék ez az idő: találkozásom a filmmel. — Életrajzírója szerint amikor az első filmvetítést látta. így kiáltott fel: E^ a jövő! Ez az amit csinálni akarok. A film a jövő művészete! — Leouen döntőbíró az életművem, hogy több volt-e ez gyerekes lelkesedésnél! Írogattam, próbálkoztam... — A korai párizsi útja is próbálkozás? — A Pathe filmgyárba szeleit maradt, nem talált visszhangra és támogatásra a munkásság körében. Az első világháború kirobbanása állította isméi csatasorba. 1915 folyamán több tanulmányában a háború és az imperializmus összefüggéseit, a világháború osztálygyökereit tárta fel és elemezte: a proletárforradalom lehetőségét és szükségességét bizonyította. Az orosz forradalom valósággal felvillanyozta: meglátta, hogy ez új korszakot nyitott az emberiség történetében, lehetővé tette a munkásosztály forradalmát Európa országaiban is. Ismét köréje gyűltek egykori tanítványai, követői. Munkástanácsokat szerveztek, héborúellenes röplapokat terjesztettek, amelyek szövegét Szabó Ervin fogalmazta, vagy nézte át. Kapcsolatokat keresett a nemzetközi forradalmi irányzatokkal, köztük a szovjetoroszországi magyar bolsevikokkal is. Mucsi Ferenc rettem volna bejutni. Csak a kapujáig sikerült. Tizennégy hónap Párizs, — bohémnyomorúságban. Amikor a tejes jött hónaposszobánkba, felraktuk az üres kon- zerves dobozokat a polcra, hofni lássa: a rendes kereskedő — a sarki szatócs — ad nekünk hitelt, adjon ö is! A szatócs „látogatásakor” a tejesüvegek kerültek ki a polcra, így éldegéltünk. Persze sokat tanultam. Szakcikkeket írtam. — A magyar filmrovat megteremtőiének tartják. — A Mozgófénykép Híradónak dolgoztam, majd a Világnak. Később a Pesti Mozit szerkesztettem. Köny- nyű dolgom volt. Tudja, kik voltak a munkatársaim? Karinthy Frigyes. Gábor Andor, Kosztolányi Dezső, Somlyó Zoltán, Nagy Lajos, Móricz Zsigmond, Ambrus Zoltán és Vértes Marcell, a karika- turista. — A szakirodalmunk szerint a Pesti Mozi egy kitűnően szerkesztett Tisza-elle- nes politikai mozivicc-lap. — Elmondtam kik voltak a munkatársaim. Így érthető. Ha van benne valami részem, Fáber Oszkár tanárom, barátom érdeme, aki még a párizsi vlam előtt bevont a Galilei Kör munkájába. Prok- lamálturik. tüntetéseket szerveztünk. — Szerkesztőtársa. Várnai István írja: ..Szombatonként Korda és én a hónunk alatt hordtuk lei a Pesti Mozit a trafikokba és a mozikba. Az egyes szám ára 10 fillér volt. és ezért olyan jól élhettünk, hogy számos fiatal kollégánknak még mi voltunk húsz krajcár, egy forint erejéig bőkezű mecénásai. A hónán vége felé meg testvériesen együtt nyomorogtunk.. •” Nem haragszik az idézetért? — A háború alatt azt mondta Churchill: Mister Korda, ön jó lenne Magyar- ország miniszterelnökének. — de csak akkor, ha Rockefeller lenne a pénzüavminiszte- re. Amikor a Pesti Mozit szerkesztettem, még nagyon fiatal ember voltam. Az idézet pontos. — ön írta *>z első magyar filmkritikákat. — Azt mondták akkoriban, ho-y a film sohasem lehet művészet, holott épven a művészet az. amelynek holnapjáról senkinek sem szabad ilyen ítéletet mondani. A film új formája a művészetnek. Szinte szégyellem, hogy újra és újra elmondjam, amit már annyiszor megtettem: mélységesen hittem a magyar film jövőjében. Nem az volt a célom, hogy a magyar film csak vegetáljon a többi nemzetek filmjei között, hanem világod kiáltottam a mi film- gyártásunk az élre kerül! Huszonegy éves volt, amikor első filmjét rendezte, A becsapott újságíró-t. Kolozsvárott nyolc filmet forgatott: közöttük a Nagymamát Blaha Lujzával. 1917-től újra Budapesten dolgozott: a Gólyakalifa forgatókönyvét Karinthy Frigyes .írta a fiatal rendezőnek. Az első filmünk, amelyen megjelent a munkásember! — Otthon biztos tudják hogy mi történt velem 1919 őszén... Elhallgatom, hogy — sajnos — a proletárdiktatúra alatti tevékenységéről sem sokat tudunk. Pedig direktóriumi tag volt, a Vörös Film egyik irányítója. Három filmet készített ekkor, amelyből a Yamata és a Ave Caesar forradalmi témájú. Az ellenforradalmárok lezsidózták, eszmélet- vesztésig verték, elhurcolták... — Amikor kiengedtek a börtönből azonnal emigráltam. — A második haza? — London. Filmvállalatot alapítottam. Mit is mondjak?! Sétáltam egyszer a Themse partján és egy halászféle ember Vili. Henrikről énekelt. Megkapott. Ha még mindig így emlékeznek a királyra, — szóval témát láttam benne... De nem volt hitelem. Charles Laughton- nal összehoztunk valamicske tőkét. A színészeket arra kértük, hogy ingyen játsszanak. Sőt a kosztümöket is ők csináltassák meg maguknak! Azt mondták: „Ha Korda és Laughton őrültek, mi miért ne lennénk azok?” — Igaz-e, Sir, hogy az irodája előszobájának falára kifüggesztette: „Nem elég magyarnak lenni — tudni is kell”’ — A művészpályán sok kötelék szövődik. Erős, gyenge. Ne hánytorgassunk fel senkinek semmit. Akin tudtam, segítettem. Nagyon sok honfitársammal dolgoztam együtt, , — ök írták, hogy a világsikert aratott Rembrandt film rendezése után egyre intenzívebb antifasiszta tevékenységet folytatott. — Láttam mi készül. Revans. Olvassa el a Pesti Mozi 1912-es számait. Megtalálja: A német militarizmus háborút készít elő. Hitler hatalomra jutása után ez ismétlődött. Ezért már 1937- ben javasoltam Chaplinnek, hogy készítsen egy könyörtelen gúnyú filmet a korcs diktátor ellen. Chaplint ragyogónak találtam erre... A világhírű komikus hálásan ír erről önéletrajzában. A németek viszont, ahová bevonultak, rögtön elégették Korda filmjeit. — Tudták, nagy ellenfél. — Az oroszlánnak körme1' vannak című filmjéből iszonyatos gyűlölet érződik... — A szörnyetegek tetteiben a magyarázat! — Állásfoglalása egyértelmű, — ellenfelei mégis támadták, hogy antifasiszta létére elhagyta Angliát. — Az orruknál nem láttak tovább! Mentem volna ki egy szál puskával a frontra? En ágyúkkal akartam lőni. A stúdióimat bombatalálat érte, elmentem Amerikába, — dolgozni. 1941-ben készítettem a Lady Hamiltont, Vivien Leigh és Laurence Olivier főszereplésével. Az amerikaiak meg akarták akadályozni! Nem tesz jó szolgálatot ez „ film, azt mondták. Megcsináltam. A nehéz helyzetben lévő angol hadsereg vezénylő tábornoka megnézte a filmet és így kiáltott fel: Ez elit hadosztályokkal ér fel! Ha ez igaz, akkor ugye többet tettem Hitler ellen, mint egy gyalogos?! A háború kellős közepém kapta meg a lovagi címet Az egykori túrkevei kisiskolás, Kellner Sándor, Sir Alexander Korda...! — Amikor 1917-ben a névmagyarosításom ügyében egy koronás bélyeget kellett ragasztanom a kérvényre, a belügyi államtitkár így gratulált: „Sok szerencsét a Korda névhez. Remélem, nem fog rá szégyent hozni.’ Az egy koronás nevemre kaptam az angol nemesi koronát. — Nagy ünneplésben részesítették önt akkoron, de nem sokkal később a lapok művészi kríziséről írtak. — Krízis? Nem. Száznegyvenegy filmet készítettem, huszonötöt még otthon. Producer is voltam, ez sok mindent magyaráz. El sem hiszi talán, — pedig a háború alatt még egy millió dollárt ajándékoztam a hajléktalanoknak — az 1950-es évek elején anyagi gondjaim voltak. Szerettem volna elkészíteni a Háború és béké-t. Nem sikerült. Ügy gondoltam: kevesebbet de jobbat. Meggondolkoztató filmeket akarok most már forgatni. Majd ha élek még valameddig... ☆ Korda Sándor 1956. január 22-én halt meg Londonban. Az elképzelt interjú a magyar nyelvű szakiroda- lom, a kortársak szóbeli és írásos visszaemlékezései, a világhírű filmrendező cikkei és a halála után Londonban adott életraja» alapján készült. Tiszai L*Jhb
