Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

1968, szeptemBer 39. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A jászárokszállási Háziipari Szövetkezet szőnyegszövő részlegében évenként 6 ezer négyzetméter torontáli és 2 ezer négyzetméter perzsaszőnyeget készítenek. — Ké­pünkön: készül a modern mintás torontáli szőnyeg. A Múzeumi hónap előkészületei Áz ötéves tervek koordinálásáról, az energia ellátásról, a rádió­technikai és elektronikai együtt­működésről, a KGST országok élelmiszeriparának fejlődéséről, az együttműködés perspektíváiról Apró Antal interjúja a TASZSZ-nak A TASZSZ szerkesztőség részéről a Moszkvában most megtartott KGST VB 36. ülésével kapcsolatban kérdést intéznünk az ülésszak soros elnökéhez, Apró Antal elv­társhoz, hogy a vb-ülésen melyek voltak azok a legfonto­sabb kérdések, amelyeket tárgyaltak? (Tudósítónktól.) Az ország összes múzeu­mában az év egyik legjelen­tősebb időszaka október, az Országos Múzeumi Hónap. Ez nemcsak ú.i, nagyszabású ki­állításokat jelent a közönség számára, hanem egyéb kap­csolódó programokat is: elő­adásokat. filmvetítéseket, vetélkedőket stb. A szolnoki Damjanich János Múzeum is koncentrált fi­gyelemmel készíti elő idei októberi programját A mú­zeum igazgatójának irányí­tása alatt Szabó László és Szabó István muzeológusok által készített nagyszabású tervezet nemcsak az ez évi Múzeumi Hónap eseményso­rozatát tartalmazza, de egy átfogó gondolati koncepció keretében. négy esztendő múzeumi hónapjainak prog­ramját fogja össze. A négyéves kiállítási anyag főcíme: Az ember és a munka. Ezen belül pedig az életkori sajátosságoknak megfelelően tagolódik négy részre, azaz a gyermek-, az ifjú-, a fel­nőtt- és az öregkor külön­váló egységeire. Az egyes; évente megrendezésre kerü­lő részekben különböző arányban kapnak szerepet a múzeum szakterületei. a népraiz. az újkori történeti régészet, művészettörténet. Az 1968-as Múzeumi Hó­nán bán a tervezet első ré­sze kerül megrendezésre; a Gyermekkor. Öt külföldit kiutasítottak Szeptember 24-én a késő délutáni órákban Budapes­ten a Felszabadulás tér kör­nyékén uszító röpcédulák terjesztése közben a rendőr­ség a járókelők segítségével őrizetbe vette Zucht Wolf­gang nyugatnémet, Eaton W. Robert amerikai, Carter Ap­ril angol, Feiner G. Frank holland és Kumar Satish indiai állampolgárokat. — Zucht és társai ügyében a vizsgálat befejeződött. — A nyomozás során cselekmé­nyük elkövetését beismerték és bevallották, hogy tettük elkövetésére Londonban és Philadelhiában élő megbí­zóik bírták rá őket. Figye­lemmel nevezettek személyi körülményeire, az ország te­rületéről való azonnali ki­utasításukat rendelték eL A kiállítás alapgondolata a gyermek életének, körül­ményeinek. a vele kapcsola­tos intézkedéseknek, törvé­nyeknek bemutatása születé­sétől iskolás koráig. Ez az alaptéma tulajdonképpen két szembenálló részben valósul meg. a gyermek helyzete a régi paraszti és proletár kö­zösségben. és szocialista tár­sadalmunkban. A kiállítás első részében nagy szerepet kan a paraszti társadalom gyermekkel, annak születé­sével. a terhességgel kapcso­latos intézkedéseinek, babo­nádnak. szokásainak bemu­tatása. mivel ez jellemzőbb képet ad megyénk területén a gyermekek régi helyzeté­ről, mint a kisebb százalék­ban jelentkező városi arcu­lat. Ilymódon a néprajz tár­gyi és írásos adatainak se­gítségével. régi történeti do­kumentumokkal. fotókkal, hagyományokkal kibontako­zik előttünk mindazon kö­rülmények rendszere, amely meghatározta a gyermek életét egészen az anya ter­hességétől a gyermek szüle­tésétől iskolás koráig. A ba­bonák. tiltó szokások, sok­szor a gyermekre. anyára egyaránt kényszerítő jellegű ha gyományok sza hál vozták az utódok növekedését. A kiállítás második része mintegy válaszként az el­sőre, bemutatja a gyerme­kek helyzetét mai társa­dalmunkban. Mindazoknak az intézkedé­seknek. babonáknak, amelyek Az őszi, a hűvösebb idő beköszöntésével jelentkeznek az őszi-téli ruhák beszerzé­sének gondjai is. Az ellátás­ban az idén sem lesznek na­gyobb zökkenők. A Duna Cipőgyár novem­ber 30-ig 300 000 pár bélelt műbőr- és bőr csizmát küld az üzletekbe. A Tisza Cipő­gyár csaknem 280 000 pár női csizmát és 200 000 pár cipőt, 175 000 pár gyermek­csizmát, csaknem 200 000 pár férficipőt és 35 000 pár férfi- csizmát szállít még az idén a kereskedelem őszi-téli áru­készletéhez. A Május 1. Ruhagyár a kabátok, kosztümök nagy választékával járul hozzá a lakosság ellátásához. Újdonság a laminált szin­tetikus szövetből varrt, meleg béléses, teddybear- galléros úgynevezett autós­kabát, amelyből 10 000-et bocsátaT előfordultak a kiállítás elő­ző szakaszában, feleletül egy- egy terem, tabló sor. tör­vény válaszol. A régi társa­dalom terhes asszonyát min­den tiltó intézkedés mellett egy kötelesség kötötte, a munka. Ezzel szemben ma a szülési szabadság, szociális és egyéb juttatások védik a kismamát. A falusi bábák sokszor minden higiéniát mellőző tevékenységével szemben ma kórházak, védő­nők várják a fiatal anyákat. A megszületett gyermek a legféltettebb kincs társadal­munkban. Az orvosi felügye­lettől kezdődően az állami dotációval forgalomba ke­rülő gyermekruhákig, a számtalan szociális intézke­déstől. bölcsődéktől, óvodák­tól kezdve a játszóterekig, nyaraltatási akciókig sok-sok intézkedést, szocialista tár­sadalmunk anyát és gyerme­két védő törvényeit állítja szembe a kiállítás második része az elsővel. A Múzeumi Hónap azon­ban nemcsak ezt a repre­zentatív kiállítást ígéri, hanem a látogatók számá­ra előadásokat, diavetítése­ket, a gyermekek számára mesedélvtánokat, fogalma­zási és rajzversenyeket, vél váza*''kát. amelyeket ér­tékes díjakkal jutalma­zunk. Gazdag és sokoldalú prog­ramsorozat várja októberben a Damjanich Múzeum láto­gatóit Egri Mária nak ki. 25 000 férfi ballon- és műszálszövet kabátot lát­nak el műszőrme-díszítéssel és béléssel és 10 000-hez használnak fel szőrmebélést, illetve gallért. Az orkánkabátok is vate­lin vagy Csongor műszőr­mebéléssel készülnek s így egyszerre használhatók eső- és átmeneti kabátnak. A Budapesti Harisnyagyár is jól felkészül a télre, nem lesz hiánycikk a haris­nyanadrág: a negyedik ne­gyedévben 180 ezret,, a jövő év első negyedében pedig további 100 000-et gyárt csu­pán a nők részére és még 70 000 darabos tartalékkész­lettel is' rendelkezik. Kiszál­lításra vár 250 000 gyermek harisnyanadrág. Forgalomba kerül 150 000 vékony krepp fonatból kö­tött harisnyanadrág és 240 00 pár színmintás gyer­mek térdharisnya. APRÓ ANTAL VÁLASZA: a mostani ülésszakon számos nagyjelentőségű kérdést tár­gyaltunk. Mint közismert, a tervek koordinációja orszá­gaink között a2 együttműkö­dés fő módszere, amely ered­ményesen szolgálja a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás elmélyítését. Két évtized alatt már a negyedik ötéves tervet egyeztetjük államaink kö­zött. Most a KGST VB által jóváhagyott program kereté­ben az 1971—1975-ik évi népgazdasági tervek koordi­nációját készítik elő a tag­országok. A következő öt éves terv koordinációjá­nak megtervezésénél fon­tos és új élem az, hogy az országok javaslatai alap­ján közös vizsgálatokat vé­gezzünk olyan fejlesztési kérdésekről, amelyek sikeres megoldása összefügg együtt­működésünk továbbfejleszté­sével. Például közösen vizs­gáljuk a számítástechnikai berendezések gyártásában való együttműködés problé­máit, vagy az alapvető pet­rolkémiai termékek gyár­tásának fejlesztését és az egyesített villamosenergiai rendszerek továbbfejlesztését a hosszú idő alatt megva­lósuló beruházásokat számos fontos ipari nyersanyag ter­melésének és szállításának növelését. Meggyőződésem, hogy a folyamatban levő tervkoor­dináció, amelyet országaink szervező szervei végeznek, elősegíti az 1971—1975. évi népgazdasági terveken ke­resztül a termelés további növelését és a műszaki ha­ladást, az együttműködés to­vábbi szélesítését különböző népgazdasági ágazatokban. KÉRDÉS: az ülésszakról kiadott kommünikéből érte­sültünk arról, hogy a vb meg­vizsgálta a KGST-országok 1980-ig szóló fűtőanyag- és energia-igényeinek kielégíté­sével összefüggő kérdéseket. Milyen együttműködés vár­ható e téren: VÁLASZ: köztudomású, hogy az energiával való el­látottság milyen nagy sze­repet játszik egy-egy ország egész népgazdasága fejlődé­sében. A végrehajtó bizottság mostani ülésén újból meg­vizsgáltuk a KGST-országok tüzelőanyag-energia mérlegé­nek alakulását az előttünk álló tíz évre. Megállapítot­tuk, hogy ezzel a kérdéssel tovább kell foglalkozni, fej­leszteni kell együttműködé­sünket. A feladat jelentősé­gét jól illusztrálja a követ­kező adat: az európai KGST- országok tüzelőanyag-energia termelése — a Szovjetunió nélkül — 28 százalékkal nőtt. ez a növekedés azon­ban nem fedezi a gyorsan növekvő szükségleteket. A felmerülő hiányt alapvetően a Szovjetunió szállításával lehet fedezni. Ezért a tüzelő­anyag-energiagazdálkodás kérdéseiben az együttműkö­dés a KGST-nek és az ab­ban résztvevő országoknak egyik állandó, nagy figye­lemmel kísért problémája. Bízom abban, hogy sikerül az eddigi eredményekre ala­pozva az energiaellátás prob­lémáit a jövőben is meg­oldani. KÉRDÉS: a vb több ál­landó bizottság munkáját is megvizsgálta: a rádiótech­nikai és elektronikai ipar együttműködésének mely kérdéseivel foglalkozott a vb? VÁLASZ: mint ismeretes, a rádiótechnika és elektro­nika az egész világon gyors ütemben fejlődik. Közismert, hogy a rádiótechnikai és elektronikai ipar leginkább a kutatásigényes iparágak egyike- Ezért a vb pozitívan értékelte, hogy a rádiótech­nikai és eletktronikai ipar­bizottság gyakorlati tevé­kenységében vezető helyen áll a tudományos műszaki kutatások koordinációja. Je­lenleg a KGST tagállamok­nak és Jugoszláviának mint­egy száz tudományos intéz­ménye végez koordinált munkát a legfontosabb fizi­kai és matematikai kutatá­sok szélesebbkörű felhasz­nálása, egyre korszerűbb rá­diótechnikai és eletktronikai termék létrehozása céljából. Ennek eredményeképpen or­szágainkban sikerült létre­hozni számos olyan korsze­rű terméket, amelyek mi­nősége világszínvonalon van (automata telefonközpontok, mikrohullámú berendezések, televíziós készülékek, stb.). A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a bizottság eddigi tevékenységét. Időszerűnek és helyesnek találta a bizott­ság által a közeljövőre elő­irányzott munkákat, melyek között fontos szerepet kap az 1971—1975. évi fejlesztési tervek legfontosabb fela3a- tainak koordinálása. KÉRDÉS: hogyan értékeli ön az élelmiszeripar terén folyó együttműködést a KGST tagállamok között? VÁLASZ: a KGST kere­tében folyó élelmiszeripari együttműködés elősegítette az egyes országok élelmi­szer iparának egyenletes és gyors fejlődését. A KGST tagállamok élel­miszeriparának fejlődése az alábbi számadatokkal jelle­mezhető: az élelmiszeripar termelése az elmúlt hat év alatt mintegy 43 százalék­kal fejlődött (évi 6.5 száza­lékkal). Ez a fejlődés gyor­sabb volt. mint a tőkés or­szágokban. Ugyanezen idő­szakban az élelmiszeripar termelése a Közös Piac or­szágaiban 27 százalékkal, az Egyesült Államokban 10 szá­zalékkal, Kanadában 33 szá­zalékkal, Angliában 16 szá­zalékkal emelkedett. Az élelmiszerek igen je­lentős helyet foglalnak el a tagállamok külkereskedel­mében. Az összexportban való részesedés Bulgáriában 34 százalék, Magyarországon 16 százalék, Romániában 17,5 százalék, Mongóliában 36 százalék, más tagálla­mokban viszont az import kévpvisel jelentős arányt, az NDK-ban 14 százalékot, Csehszlovákiában 14,5 szá­zalékot. Kedvezően fejlődött az élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása is, bár a magas fehérje tartalmú és vitamin- dús élelmiszerek fogyasztása tekintetében még számottevő elmaradás mutatkozik a fej­lett tőkés országokhoz ké­pest A következő időszakban a fő figyelmet az 1980-ig terjedő időszak éfemiszer- keresletének felmérésére fordítjuk. Megvizsgáljuk a kölcsönös élelmiszerszállítá­sok növelésének lehetőségeit. Elő kívánjuk segíteni az élelmiszeripari ágazat mű­szaki fejlődésének meggyor­sítását, az ehhez szükséges feltételek biztosítását, a mun­katermelékenység nagyobb ütemű fejlődését. KÉRDÉS: hogyan értékelj a KGST eddigi szerepét a testvéri országok szocialista gazdasági fejlesztésében és milyen elgondolások van­nak az együttműködés to­vábbfejlesztésére ? VÁLASZ: A KGST tagál­lamok népazdasága rendkí­vül dinamikusan fejlődik. A termelőerők gyors fej­lődése az iparban és a me­zőgazdaságban jelentős vál­tozásokat, életszínvonal­emelkedést és nagy társa­dalmi átalakulást eredmé­nyezett. Ez a fejlődés lehe­tővé teszi, hogy gazdasági kapcsolatainkat az ésszerű munkamegosztás alapján to­vább fejlesszük. Ügy vélem, hogy a követ­kező időszakban előrelátó, összehangoltabb gazdaságpo­litikát kell folytatnunk A fejlődés a KGST tagálla­mokban a szükségletek olyan kielégítését tűzi napi­rendre, amelyet külön-kíilön a nemzeti határokon belül megoldani nem tudunk. Törekednünk kell a gyár­tás-szakosítás továbbfejlesz­tésére, az indokolatlan párhu­zamosságok megszüntetésére. Fejlesztenünk kell a KGST tagállamok közötti valutáris és pénzügyi kapcsolatokat és ösztönzőbb hitelrendszert kell kialakítanunk. A műszaki tudományos kutatások jobb koncentrá­lásával. helyes gazdasági ösztönzésével meg kell gvo-- sítani országainkban a mű­szaki fejlődést. Ennek kapcsán szerelném megemlíteni, hogy pártunk Központi Bizottsága és a magyar kormány úgv lát.ia, hogy a következő években az említett kérdések műh­oldasára konkrét lépéseket kell tenni. Az a meggyőződésünk, hogv a KGST keretében kell meg­valósítani a szorosabb gaz­dasági együttműködést. De törekszünk arra is, hogy a kétoldalú együttműködés tor vább fejlődjék. — Olyan együttműködési módszereket ég szervezeti formákat kell alkalmazni, amelyek a nem­zetközi munkamegosztás leg. hatékonyabb növe’ésére ve­zetnek a különböző kor­mányzati. ágazati-irányító szervek, valamint a terme­lő és felhasználó vállalatok között. A KGST-n belül; kapcso­latok elmélyítésével egyide­jűleg arra is törekszünk, hogy ez a szorosabb integ­ráció ne vezessen a világ- gazdaság egészétől való el­szigetelődésre. Közös érde­künk továbbfejleszteni kap­csolatainkat a nem-szocia­lista országokkal is. Ezekben kívántam össze­foglalni a mostani üléssza­kunk tanácskozásait és együttműködésünk tovább­fejlesztésére vonatkozó ©1" képzeteseket. Csizma, szörméshabát sorozatgyártásban — Elegendő lesz a harisnyanadrág —

Next

/
Oldalképek
Tartalom