Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-28 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA XIX. évfolyam, 228. szám. Ára 70 fillér 1968. szept. 28., szombat. A mezőgazdaság fejlesztésének irányelveiről és a társadalmi munkáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei bizottságának kétnapos ülése Nagy választék, nagy üzlet Az MSZMP Szolnok me­gyei bizottsága 1968. szep­tember 26—27-én ülést tar­tott. Az ülés első napján Szolnok megye mezőgazda­sága fejlődésének értéke­lése és a további fejlesz­tésre szóló irányelvek szerepeltek napirenden. — Részt vett az ülésen és felszólalt a vitában Ro- mány Pál, a párt Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezető helyet­tese, Kazareczki Kálmán, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettese. — Szót kértek e napirend tár­gyalására meghívott mező- gazdasági szakemberek és vezetők is. Az előterjesztett írásos ta­nulmány és az irányelvek, valamint Váczi Sándornak, a megyei pártbizottság tit­kárának szóbeli ajánlása nagy érdeklődést keltett. Az anyag összefoglalta és elemezte azokat a gazdasági és po­litikai változásokat, ezek következményeit, amelyek Szolnok megye mezőgazda­ságában az elmúlt húsz év­ben — a párt politikájá­nak alapján és irányításá­val — végbementek. A vitában tizennégyen szólaltak fel, mindannyian időszerűnek és fontosnak tartva, hogy a pártbizottság sokoldalúan felmérte a két évtized alatt elért eredmé­nyeket és irányelveket dol­gozott ki a következő évek­re. Ezek az irányelvek — hangsúlyozták többen — megfelelnek az országos cél­kitűzéseknek, Szolnok me­gye sojátosságainak és gaz­dasági mechanizmusunk ele­meinek. A felszólalók az el­múlt évek eseményeinek fel­elevenítése, a fejlődés szám­bavétele mellett nagy fi­gyelmet szentelnek a jövő évek feladatainak. Sok szó esett a II. tiszai vízlépcsőről, a megye me­zőgazdaságában várható hatásáról, a növénytermesz­tés és az állattenyésztés perspektívájáról. Többen kiemelték, hogy az állattenyésztés fejlesztése és a takarmány termesztés között meglévő feszültséget feltét­lenül meg kell szüntetni. Az üzemek közötti kooperáció­ról, a gépjavításról, a gépe­sítés korszerűsítéséről, a mellék, és segédüzemágak tevékenységének fejlesztésé­ről is jónéhányan beszéltek, bátorítva az utóbbira a ter­A% Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és módo­sította a kisiparosok ipar- pvakorlásáról szóló korábbi törvényerejű rendeletét: és ennek alapián a Miniszterta­nács külön jogszabályban je­löli ki az iparhatósági jog­kört gyakorló hatóságokat. Az Elnöki Tanács az ál­lampolgársági törvény alap­ján magyar állampolgársá­gától megfosztott tizenkilenc olyan külföldön tartózkodó személyt, aki bűnöző élet­módjával érdemtelenné vált a magvar állampolgárságra. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. melőszövetkezeteket. Sokan hangsúlyozták: egyetértenek az irányelveknek azzal a gondolatával, hogy a falun élők, a mezőgaz- dasági nagyüzemekben dol­gozók életviszonyának és munkakörülményeinek ja­vítására a jövőben is nagy gondot kell fordítani. Helyeselték a falusi párt­munka fejlesztésére szóló részét is az irányelveknek. A tartalmas vitát Váczi Sándor foglalta össze. Zár­szót az ülésen elnöklő Csáki István, a párt Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság ' első titkára tartott. A megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta az írásos és a szóbeli előterjesz­tést és az irányelveket. Ki­fejezte elismerését és kö­szönetét a napirend előké­szítésében résztvevő elvtár­saknak. Határozott arról, hogy könyvalakban jelenjen meg az egész anyag, kiegé­szítve a közelmúltban meg­rendezett megyei kiállítás írásos és foto dokumentá­cióival. Elfogadta azt a ja­vaslatot is, hogy emléklapot adományozzon a pártbizott­ság a 20 éve alakult ter­melőszövetkezeteknek. Az ülés második napján a társadalmi munka fogal­mának értelmezéséről, ta­pasztalatairól és a további feladatokról szóló jelentés került megvitatásra. Ehhez Majoros Károly, a megyei pártbizottság művelődésügyi és propaganda osztályának vezetője tartott szóbeli ki­egészítőt. Jelen volt az ülé­Szolnok város tanácsa teg­napi ülésén a napirendek előtt írásos és szóbeli inter­pellációk hangzottak el. A tanácstagok egy-egy körzet gondjairól szóltak, sürgető feladatok megoldásáról érdek­lődtek. Ismét sokan említet­ték az utak, járdák rossz ál­lapotát, különösen a perem- kerületekben. S azt is, hogy egyik-másik vállalat amikor kábel, vagy vezeték fektetése miatt felszedi a járdát, a munka befejeztével, nem —, vagy pedig olyan állapotban rakja azt vissza —, hogy használhatatlan. Ez történt a Rákóczi és a Vasvári Pál ut­cában is. A Bajcsy-Zsilinszky úton pedig építkezés miatt nem használhatják a gyalogo­sok a járdát, kénytelenek eső­ben, sárban a baleset veszé­lyes úttesten közlekedni. A Bartók Béla és a Tanács ut­ca lakói azt kérik, hogy utcá­jukat kapcsolják be a közvi­lágítási hálózatba. Az egyik tanácstag arra hívta fel a figyelmet, hogy a Thököly úti húsboltot megszüntették. Egy nagy kerület lakóinak, főleg az asszonyoknak okoz ez gondot. Nagy szükség lenne a hús- boltra, s most mégsem ezt, hanem italboltot szándékoz­nak nyitni a Mikes utcában. Volt aki azt sürgette: a ta­nács illetékes osztálya ellen­őrizze a szanált épületek bon- tását, hogy megakadályozhat sen és felszólalt Jakab Sán­dor, a párt központi bizott­sága agitációs és propagan­da osztályának vezetője. Meghívták e tárna tár­gyalására a megye társadal­mi szerveinek, tömegmozgal­mainak vezetőit is. A jelentésről élénk vita alakult ki, mutatja ezt az is, annyian akartak hozzá­szólni, hogy mindenkire nem is került sor. Az írásos elő­terjesztés történeti áttekintést adott a társadalmi munkáról, megfogalmazta annak kö­zös vonásait, kiemelve a társadalmi munka tartal­mát, fő területeit. Elemezte melyek azok a főbb indító okok, amelyek alapján az emberek önként végeznek általában ingyenes szellemi és fizikai tevé­kenységet a társadalom ja­vára. Tárgyalta a hátráltató, nehezítő tényezőket is, mind­ezt sokoldalú tapasztala­tokra, széleskörű közvéle­ménykutatásra alapozva. A felszólalók többsége úgy foglalt állást, hogy a társa­dalmi munka fogalmának, szerepének és irányának tisztázása sok segítséget ad mind a pártszervezeteknek, mind a tanácsoknak, mind a tömegszervezeteknek. A gazdag vita végén az előter­jesztett napirendet a párt- bizottság jóváhagyta azzal, hogy e téma kapjon nyilvá­nosságot a Szolnok megyei Néplapban is. Harmadik napirendi pont­ként az ülésen időszerű kér­déseket tárgyalt a pártbi­zottság. Ennek előadója Csáki István volt. sák az épületanyaggal az üz­letelést, üzérkedést. Többen interpelláltak a ré- kasi úti gyalogos felüljáró le­zárása miatt. Elmondták, hogy többszáz embert, külön­böző vállalatok dolgozóit, is­kolásgyermekeket. kisgyerme­kes anyákat érint ez. A Kes­keny János utcai aluljárót, ahova a gyalogosforgalmat is irányítják, csak nagy kerülő­vel tudják megközelíteni. Esős időben az ott haladó jár­művek, az aluljáróban össze­gyűlt latyakot, sarat a járó­kelőkre fröcskölik. Az interpellációkra adott válasz során hangzott el, hogy az említett közvilágítási problémákat novemberben tudják megoldani, a munkát ekkorra végzi el a TITÁSZ. Arra viszont rövid határidőt szabtak a vállalatnak, — ok­tóber 5. —, hogy az általuk megrongált járdát helyreállít­sák. Arról is intézkednek, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úton megoldódjon a gyalogo­sok gondja. A beruházási vál­lalat figyelmét is felhívja a tanács vb illetékes osztálya: rendszeres ellenőrzéssel bizto­sítsa, hogy ne történjen visz- szaélés a szanált épületek bontásánál. A húsbolt és italbolt ügyé­ben öt napon belül írásban kap választ az interpelláló. A gyalogos felüljáróval kap­csolatban, s még több kér­désre szintén írásban ad yá* KUKORICATÖRÉS (Foto: Nagy Zsolt) MA: Égi katonaláda laszt a tanács vb illetékes osz­tálya. Az interpellációk után tár­gyalt jelentés azt tartalmazta, hogy mi valósult meg azokból a javaslatokból, kérelmekből, amelyeket az 1967. évi jelölő gyűléseken és az idei januári, februári tanácstagi beszámo­lókon kértek a választók. Sok minden megvalósult a jelölő gyűlések óta, de olyan feladat is van, amelynek elvégzésére csak jövőre kerülhet sor. A jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok, kérelmek alapján például műút felújítás két ezer négyzetméteren vált szükségessé. Ebben az évben 68 százalékos teljesítményt érnek el ebben a munkában. A 8650 négyzetméter járdafel­újítás teljes egészében meg­történik. A tervezett 6450 négyzetméter járdának 78 százaléka épül meg. A vízle­vezető árkok felújítása, vagy újak építése is száz százalék­ban megvalósul év végére. Az idei tanácstagi beszá­molókon elhangzott javasla­tok, kérelmek túlnyomó többségét, mintegy 80 szá­zalékát szintén sikerül eb­ben az évben teljesíteni. Példái i nyolc utcában több mint ezer méter vízvezeték hálózat bővítése fejeződik be. öt utcában 950 méterrel bő­vül a villanyhálózat. S így so­rolhatnánk az útépítésben, javításban, s egyéb munkák­ban eléri eredményt. Ötszáz új martfűi modell Nem' Monte Carlóban va­gyunk. hanem csak itt a szomszédban, a martfűi Ti­sza Cipőgyár művelődési há­zának tánctermében. A bör­zén. A tárgyalóasztal épp olv kerek, épp úgy forog, mint a rulett. Csak nem go­lyókkal. hanem cipőkkel lát­szanak rajta, ötszáz új mo­dellel. A tét nagy: 2,2 millió pár cipő. Beállunk kibicelni Berko- vics Ferenc mögé. aki — mint egyik ismerősünk tré­fásan bemutatta — a cipő- kartell főnöke. Pontosabban szólva a Budapesti Cipő­nagykereskedelmi Vállalat igazgatója. Ö ebben a kör­ben már játszott. így a kö­vetkezőig szabad. — Hogy megy az üzlet? — kérdeztük. — Remekül. A gyár kol­lekciója elsőrangú — Melyek azok a cikkek, melyek önnek a legjobban tetszettek? — A színes textíliákból készült női cipők és a szan­dálok. A választék óriási. Nagy üzletek születnek ezen á börzén. Csütörtökön kez­dődött az alkudozás és ma péntek délig már 1,7 millió pár lábbelit vásárolt a hat nagykereskedelmi cég. A gyár sikerrel szerepel. , Garantálják a jó minőséget A gyár termelési főnöke újabb modellt emelt a ma­gasba. Mint a csatakiáltás, harsant fel: — Győr látni akarja. — Miskolc is! Forog az asztal, utazik raj­ta a csinos nyári szandál. A győriek nézegetik, tapogat­ják. Aztán sugdolózva ta­nácskoznak. És rendelnek. Így megv ez órákon át Mégsem unalmas. Megnéz­tük a kiállított modelleket. A kollekció anyagban. fa­zonban. technológiában vál­tozatos. Valóban bőséges a kínálat. Pados János a gyár igazgató-főmérnöke elége­detten sétál le s fel a terem­ben. — Elégedett? — Eddig nagyon jó üzlete­ket kötöttünk, szinte azt mondhatom, mindenünket megvették, amink csak volt. Az import textilanyagokból készült felső-részű cikkein­ket reméljük a közönség is hamarosan megkedveli. Ezek nemcsak tetszetősek. hanem nagyon olcsók is. Újdonsá­gunk a színes nyári női csiz­ma. amelynek szára nyi on- neccből készül. Persze mind az ötszázat felsorolhatnám. — A divat — A női bőrcipőknél a széles orr. sportos mokaszin jelleg dominál. — A mintacipők minősége kifogástalan. A sorozatgyár­tás mit ígér? — A modelljeink mellé a kifogástalan minőséget is garantáljuk. Elismerés a tervezőknek A tárgyalóasztalnál Ko­vács Józsefnek, a debreceni nagyker áruforgalmi osztály- vezetőjének most nincs „je­lenése”. A többiek hadakoz­nak. — Csaknem negyedmillió cipőt rendeltem 1969 első négy hónapjára. — Mi a véleménye a kol­lekcióról? — Príma. Várakozáson fe­lüli sikert arattak a model­lek. Ezért a gyár tervezői minden elismerést megérde­melnek. Feltűnt, hogy pél­dául a gyermekcipőkkel is követik a felnőtt divatot. Még valamit. A Tisza Cipő­gyár árajánlatai általában kedvezőbbek, mint a többi cégé. Bátran állítom, ezzel a kollekcióval a legiobb di- vatcipőgvárak. legerősebb konkurrensévé lépett elő Martfű. Délutánra elült a zaj. A kereskedők 2.2 millió pár c!- pőt rendeltek meg. Belföldi szállításra ennél többre nem is szerződhetett volna a gyár. Egyszóval minden elkelt, t F. V. Italbolt, vagy húsbolt —Az üzérek ellen —Á körzetek gondjai Interpellációk a szolnoki tanács ülésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom