Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-26 / 226. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HEGYEI XIX. évfolyam, 226. szám. Ára 70 fillér 1968. szept. 26., csütörtök. Illúziók a nagyvállalatról Biztosan mindenki tapasztalta már, milyen nehezen tud megszabadulni az ember régi, begyökeresedett szokásaitól. Talán még fokozottabban áll ez a gondolati kötöttségekre: az egyszer már megtanult, elfogadott igazságokra. Pedig néha szükség van a kontrollra s még arra is, hogy ezek nyomán változtassunk belátásainkon, elképzeléseinken. ...Szóval ez nem könnyű. Talán meg is értem kissé azokat, akik az új mechanizmus problémáival szembekerülve megkísérlik a régi optikát használni. Ezért azután szemléletük is — így szokták mondani — enyhén szólva torzít. A gazdasági életben pedig nemegyszer találkozunk ilyen jelenséggel. Nem volt mentes ettől az a felmérés és műveletsor sem, mely a közelmúltban zárult. Elkészültek ugyanis azok a tervek, melyek hosszabb távon a helyi tanácsok iparfejlesztési alapjának felhasználását irányozzák elő. Ez a munka egyébként már természeténél fogva olyan volt, hogy szinte tálcán kínálta a polémiát. El- 6ósorban azt, hogyan lehet a községi tanácsok rendelkezésére álló 200—300 ezer forintos összegből valamiféle üzemet, vállalatot létesíteni? Ha egyáltalán lehet gazdaságos lesz-e, tudja-e tartani B versenyt a tíz és százmilliós ráfordítással életrehí- Vott nagyvállalatokkal? Sokan vannak, akik erre most azt mondják, kell-e egyáltalán meditálni ezen? Világos, hogy a nagyüzem fölényben van a kicsivel szemben. Az apró kis kóce- rájokra, tanácsi, szövetkezeti Vállalkozásokra az új mechanizmusban csak ráfizetni lehet... Ehhez még esetleg, mint csalhatatlan igazságot hozzáteszik azt is, hogy a modem _ iparosítás egyenlő az eszközök koncentrációjával, a nagyüzemmel. Hasonló véleményekkel kellett szembenézni a terv- készítés során és nem kevés szkepticizmussal már az Irányelvek nyilvánosságra- hozásánál... Mert ugye, hogy lehet Jákóhalmán, Jászrpá- tin, Fegyvemeken. Öcsödön és még a nyolc előirányzott községben valamiféle ipart kialakítani a helyi alapok százezer forintos nagyságrendű összegéből? Pedig erről van szó! Az elkészült helyi iparfejlesztési tervek 1970-ig 11—12 ezer új munkahely létesítését célozzák — a várható népszaporodást és a szabad női munkaerőt figyelembe véve — a megyei pártbizottság március 25-én elfogadott határozata és javaslata szerint. És ennek csaknem egyiiar- madát kifejezetten a falvakban kell létrehozni. Nem kétséges, hogy mindez megvalósítható. Méghozzá nem olyan üzemekben, melyekhez milliós vagy tízmilliós tanácsi befektetés kell. Jónéhány példa máris van erre. így a többek között Jászkiséren, örményesen a gépállomás elhagyott épületébe telepedett ipar: vasúti segédüzem, illetve fűtéstechnikai gyárrészleg. Ezeken a helyeken előnyösen használták ki a központi juttatást és a helyi lehetőséget. Jász- ladányon egy volt malomépületet, Zagyvarékason egy 219 légköbméteres épületet és több éves adókedvezményt ajánlanak a tervben a leendő vállalkozónak. A szövetkezeteknek még kisebb az igényük. Számtalan helyen egy nagyobb szobában vagy lakóházban cipészműhely, szőnyegszövő, savanyító vágy levestészta készítő manufaktúra működik. És az sem igaz, hogy ezek ráfizetésesek, életképtelenek a nagyvállalatokkal való versenyben. Éppen ellenkezőleg! a tsz-eknek, fmsz- eknek ezek a legjövedelmezőbb Jüzemágai, a tanácsi kisvállalatok nyeresége pedig tekintélyes hozzájárulás a költségvetéshez. Arról van tehát szó, hogy a kétkedőknek előbb-utóbb szembe kell nézni a nagy- vállalatokról alkotott illúzióikkal. Persze nem azért, mintha a népgazdásági tervezésnél érvényét veszítette volna a koncentráció elve. Erről szó sincs, ez továbbra is fennáll országos méretekben. Ellenben ennek az egyébként helyes elvnek az igazságát mostmár mással is ki kell egészíteni. Többek között azzal, hogy a kis üzem rugalmasságával, a helyi igényekhez való gyors igazodással, jobb minőségű áruival el tud helyezkedni a piacon. Méghozzá úgy, hogy termékeiért többet kap, mint a nagyvállalat. Ezzel a magasabb árbevétellel ért el azt a nyereséget, amit pl. egy ipari nagyüzem modem technikájával, magasabb műszaki kultúrájával, termelékenységével, nagyobb forgalmával. Végső soron az új gazdaságirányítási rend, melyben nem a termelés, hanem az értékesítés a lényeg, mind kettőnek helyt és lehetőséget ad. Azt a bizonyos optikát előbb utóbb úgy kell elhelyezni, hogy a régi igazság mellett az új is beleférjen. A tények, a most kidolgozott tervek megvalósulása reméljük megkönnyíti majd ezt. Palatínus István Á munkavédelem ■ ■■ ■■ közügy Sok az üzemi baleset — Mindig a sérült a hibás? Ülést tartott az SZMT Heten haltak meg, több mint kétezerötszázan sérültek meg üzemi baleset következtében a megye iparában és mezőgazdaságában. íme, ez 1968 első hat hónapjának mérlege. A termelésből kiesett munkanapok száma elérte a 46 ezret. Az elmúlt év hasonló időszakához képest romlott a helyzet. Ezért is nagy érdeklődéssel mentünk el a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ülésére, amelynek napirendjén egyebek mellett a munkavédelem szerepelt. Az elnökség beszámolóját Dósa János titkár terjesztette elő. Bevezetőben utalt arra. annak ellenére, hogy az utóbbi években általában sokat javítottak a vállalatok a dolgozók munkakörülményein, egészségügyi helyzetén; az üzemi balesetek száma növekedett. Ez arra késztette az elnökséget, hogy a szakszervezeti szervektől hatékonyabb ellenőrzést, propaganda- és nevelő munkát követeljen meg. Az SZMT munkavédelmi bizottsága az utóbbi három évben 569 alkalommal vett részt üzembehelyezési és használatbavételi eljárásokban, továbbá csaknem ezerszer tartott helyszíni ellenőrzést. A munkavédelmi felügyelő, ség 1968 első félévében 26 alkalommal kezdeményezett büntető, tizenegyszer fegyelmi eljárást a mulasztókkal szemben. Az óvórendszabályok megsértése miatt tizenötször rótt ki bírságot. Több alkalommal került sor üzem, vagy gépek működésének felfüggesztésére is. A baleseteket okozó körülmények kivizsgálása nem egy. helyütt helytelen módszerekkel történt. A felelősség kérdése került előtérbe, háttérbe szorult a veszélyforrások felfedése és azok megszüntetése. Helytelen volt az is, hogy a vizsgálatot rendszerint a sérült közvetlen vezetője végezte el. Adott esetben önmaga felelősségét kellett volna megállapítania, Nem csoda tehát, hogy a jegyzőkönyvek 95 százalékán az állt. hogy a sérült hibájából következett be a baleset. A gazdasági mechanizmus reformjával egyidejűleg módosították a balesetek kivizsgálásának rendjét is. Az új jogszabály a veszélyforrások felfedezésére, felszámolására, azaz a balesetek megelőzésére ösztönzi a gazdasági és szak- szervezeti vezetőket. A beszámolót követő vita aktív volt. tizenkét felszólalás Honismeret A népfront bizottság hathatós támogatásával jelentős sikereket ért el a honismereti mozgalom a kunszentmártoni járásban — állapította meg tegnapi ülésén a Hazaf'as Népfront Szolnok megyei Elnöksége. Az elnökségi ülés határozatot hozott a megyei népfront bizottság mel'ett működő honismerei bizottság létrehozására. A társadalmi testület lesz hivatott arra. hogv széle« körben szervezze. nrooagália a honismereti munkát és segítséget nvúit- son ahhoz is. hogy Kúti- szentmárton jövó évi jubileumára megnyithassák a falumúzeumotd • Több kukorica lehelne (Tudósítónktól) Szerdán százötven termelőszövetkezeti szakember részvételével rendezték meg Űjszászon a Szabadság Tsz- ben a fajtabemutatóval egybekötött kukoricatermesztési tanácskozást. Dr. Kasza Béla. a megyei tanács vb mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitó beszédében utalt arra. hogy a megyében az egyes üzemek terméseredményei még azonos adottság mellett is igen eltérőek. Ebből olyan következtetés vonható le, hogy a terméseredmények további növelése lehetséges. A tavalyi, valamint az idei tapasztalatok alapján tisztázni kell az üzemekkel a termesztés problémáit, elsősorban a fajtakérdést. Ez a tanácskozás célja. Ezután Biacsi Imre tudományos kutató, az MTA martonvásári kutatóintézetének igazgatóhelyettese tartott vitaindító előadást. A tanácskozás résztvevői később megtekintették a vendéglátó termelőszövetkezet fajtabemutató kísérleteit. hangzott el. Például Drávái József, a járműjavító szak- szervezeti bizottságának munkavédelmi felügyelője a balesetek megelőzésének fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy a műszaki intézkedések révén jelentősen csökkent náluk az üzemi balesetek száma. Szurgyi István a tanulók és a pedagógusok munkavédelmi helyzetéről szólva kifejtette: az iskolákban is sok a baleseti veszélyforrás. A vita lezárása után az SZMT meghatározta a szak- szervezeti szervek munkavédelmi feladatait. Ezekről írásban tájékoztatja a szakszervezeti bizottságokat és a gazdasági vezetőket. — f — P 146 ezer vagon termék szállítása Az őszi terménybetakarí- tással összefüggő fuvarozási feladatokról tárgyalt tegnap délelőtt a megyei szállítási bizottság. A megyei tanács vb mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztálya arról tájékoztatta a testületet, hogy az őszi időszakban mintegy 146 ezer vagon mezőgazda- sági termék elszállításáról kell gondoskodni. A betakarításhoz szükséges járműkapacitás napi 10 órás műszakbeosztás mellett elegendő lesz. Arról is informálták a bizottságot, hogy jó ütemben halad a betakarítás. Eddig már 60 ezer vagon termény szállítását bonyolították le. Emlékmű avatás — Munkás-paraszt- katona fiatalok találkozója-Kiállítások, kultúr és sportműsor a fegyveres erők napján Minden esztendőben szeptember 29-én, a pákozdi csata évfordulóján a fegyverfogó fiáit ünnepli megyénk lakossága. Társadalmi szervek, intézmények, iskolák gazdag kulturális és sportprogramot rendeznek erre az alkalomra. Ünnepi összejöveteleken emlékeznek azokra, akik az elmúlt századok és évtizedek során, más és más történelmi helyzetben, de mindenkor a nép szabadságáért küzdöttek. S ünnepük azokat, akik Rákóczi, Kossuth, a Tanácsköztársaság védelmezőinek nyomdokain haladva jelenün. két és jövőnket védik. Megyénk valamennyi helységében, a legkisebb községben is megünnepük a fegyveres erők napját. Törökszent- miklóson — többek között — honvédelmi napokat rendeznek a Fürst Sándor laktanya katonáinak segítségével. A Vasas művelődési otthonban kiállításon mutatják be a honvédség életét. Kispuska lövészetet rendeznek, majd az Ifjúsági Házban munkás—paraszt—katona— diák találkozót szerveznek. Vasárnap a törökszentmiklósi fiatalok viszonozzák a Fürst Sándor laktanya katonáinak látogatását. Megnézik milyen is a katonaélet. Nagy érdeklődésre tarthat számot a különböző haditechnikai bemutató. Szolnokon már hétfő óta tart a Ságvári Endre művelődési házban a katona filmek bemutatója és csaknem minden délután rendeztek és rendeznek sportműsort. A Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán kettős évfordulót ünnepelnek. Ezúttal emlékeznek meg a néphadsereg légierejének 20 éves fennállásáról is. Szombaton fél kilenc órakor ünnepi csapatgyűlést, majd a helyőrségi klubban e kettős évforduló tiszteletére kiállítást rendeznek, 11 órakor pedig a Néphadsereg Művészegyüttesének műsora teszi színesebbé a programot. , Vasárnap a fegyveres testületek tagjainak egyik legszebb eseményére, az eskütételre kerül sor. A Ságvári Endre laktanyában szombaton eskütétellel kezdődik az ünnepség, majd felavatják és megkoszorúzzák a kommunista mártírok emlékére készített emlékművet. Ezt követően csapatgyűlést rendeznek, amelyen résztvesz- nek a hozzátartozók is. Vasárnap a Tisza-ligetben úttörőkkel találkoznak a laktanya fiatal katonái. A honvédelmi akadályverseny lebonyolításában segédkeznek majd. Ezenkívül megyénk többi városában is rendeznek különböző találkozókat, általában kétnapos sport és kultú- rális programot. Jászberényben a Kállai Éva gimnázium és mezőgazdasági szakközép- iskola irodalmi színpada külön műsorral készül erre a napra. Szeptember 16-tól október 6-ig tart az ország összes OFOTÉRT boltjában az őszi vásár. A vásár alkalmából szovjet fényképezőgépek, objekíívek, NDK látcsövek és színes Orwo filmek árai mentek le. A szolnoki üzletet már az első napokban sokan keresték fel.
