Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

1968. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ma ét esztendeje, hogy Kis- köre község határában — a folyó jobb part­ián megkezdődött a máso­dik tiszai vízlépcső építése. Azóta szinte szakadatlanul zakatolnak a ,gépek, vájják, hordják az ősidők óta hábo­rítatlan földrétegeket, mélyí­tik. víztelenítik a leendő zá­rosát építési területét és erősítik a gátakat. A község és a folyó közötti területen iparvágány épült — amelyre folyamatosan futnak be az snyagjszállító vagonok —, műhelyek, raktárak maga­sodnak, s egyre nagyobb számban készülnek el a mo­dem épületek. lakóházak, üzletek. A látvány és különö­sen a munka ritmusa lenyű­göző, s noha az építésinek csak kezdetén vagyunk — hiszen évtizedes programról van szó — máris sok kézzel­fogható eredmény dicséri a tervezők és kivitelezők alko­tó munkáját. A második tiszai vízlépcső népgazdaságunk sok ágaza­tát érintő beruházás. A ke­letkező — mintegy 127 négy­zetkilométer nagyságú —- tá­roló 400 millió köbméter vízkészlete megjavítja a vi­dék iparfejlesztési lehetősé­gét. Nem meglepő, hogy fő­városi üzemek részéről is megnőtt az érdeklődés a terület iránt, sőt — örö­münkre — elsőnek az Alu- míniUi-v. Feldolgozó Vállalat Tiszafüred határában meg­kezdte új gyáregységiének te­lepítését. Felkészültünk arra. hogy a vízlépcső körzetében, a ma iparban még szegény területen megindul ilyen irányban is a fejlődés. A tároló körül — a vé­dőgát közvetlen közelében levő — tucatnyi község egész fejlődési struktúrája megvál­tozik, hiszen a Velencei-tó négyszeresét kitevő vízfelü­let hazánk középső és keleti területeinek legnagyobb ví­zi üdülőtelepévé fejlődhet. Ilyen szempontból is nagy az érdeklődés, s ez a jövő­ben még fokozódik, A záró­gáttal együtt épülő erőmű évi 100 millió kW óra mennyi­séget meghaladó . villanyára­mot ad népgazdaságunknak. Megjavul a hajózási, vízszál­lítási lehetőség hosszú fo­lyamszakaszon. A tárolóban és csatornákban intenzív és félintenzív hal gazdálkodás le­hetősége ígérkezik. Mind­ezekkel együtt joggal gon­dolhatunk arra. hogy a ha­talmas vízfelület a tikkasztó nyári napokon is növeli és megfelelő szinten tartja a levegő páratartalmát jobbá, egészségesebbé teszi egy egész nagy földrajzi körzet klimatikus viszonyait. 0 4 S 4 mű legnagyobb mér­tékben mégis mezőgaz­daságunkat érinti, ar­ra jelent — semmi más úton el nem érhető — kedvező hatást A vízlépcső közvetle­nül egymillió katasztrális hold terület komplex víz- gazdálkodásának kialakítá­sát teszi lehetővé, s ezen be­lül mintegy 520 ezer kataszt­rális hold területre biztosít öntözővizet. A vízszint emel­kedéssel növekszik a már elkészült tiszalöki vízlépcső hatásfoka, annak követkéz- • tében az öntözés lehetősége. S mindez hazánknak abban a földrajzi körzetében, ahol a földterületek mezőgazda- sági termelésre hasznosul­nak, de ahol a csapadékvi­szonyok igen szélsőségesek. Ezekben a földrajzi körze­tekben, ha csapadékos a tél. százezer holdat önt el a belvíz, nyáron pedig ennél is nagyobb területeken pusz­tít az aszály. A mű teljes el­készülésével ezek a szélsősé­gek kiegyenlítődnek. Ügy vélem, nem túlzás, ha a be­ruházást. — és a később megépítésre kerülő vízlép­csők megépítését — úgy fog­juk fel. mint folytatását an­nak, amit a XXX. században elődeink a Tisza szabályozá­sával elkezdtek. Területünk történetéből ismerjük, hogy a Tisza gátrendszerének megépítése és medrének sza­bályozása előtt tavaszi ára­idéikor a szilaj habok száz ^kilométeres széles térségek­éiben árasztották el a földe­itek elpusztítva azokon sok NAGY LEHETŐSÉGEK SZÜLETNEK ÍRTA: CSÁKI ISTVÁN mindent, de termékenyítő hatást is nyújtva. A szabá­lyozás erős gátrendszer kö­zé szorította a sok milliárd köbméter mennyiségben hömpölygő áradatot. meg­gyorsította a víztömeg lefo­lyását. De nem oldotta meg megfelelően a belvíz elveze­tését és azt sem, hogy a nö­vényzet számára tartalékol­juk és időben adagoljuk a szükséges vízmennyiséget. Szinte évről évre ismétlődő látvány az is. hogy a védő- gátakon tavasszal védeke­zünk a hatalmas víztömeg síma levonulása érdekében, néhány száz méterrel odább — a gátakon túl — pedig már tikkadt a föld. szomja­zik a növényzet. A Tiszavölgy csatornázásá­val mindez megváltoztatható és ebben most még számok­kal alig kifejezhető szerepe, jelentősége lesz a most épü­lő műnek. A kiskörei vízlépcső hat megye területét érinti komp­lex vízgazdálkodás szem­pontjából. s ezen belül leg­nagyobb mértékben megyén­ket. Az öntözés Szolnok me­gyében már meghonosodott termésfokozó eljárás. A szo­cialista átsziervezéssel egy- időben komoly beruházások történtek elsősorban a ti­szántúli területeken. Az eddigi erőfeszítések eredményeként mintegy százezer katasztrális hold te rületet tettünk öntözhetövé a megyében. Ez az ország öntözött területének több mint egyötöde. Az új mű el­készültével ez közel négysze­resére nő. Távlatban Szol­nok megye területének mint­egy 40—42 százaléka válik öntözhetövé. Olyan lehetősé­get íeüér ez mezőgazdasági termelésünk fejlesztése szem­pontjából. amiről régebben szinte álmodni is merész lett volna. Az idén — a rendkí­vüli száraz nyár közepette is — nem ritka eredmény öntözött területeinken a 40— 45 mázsás szemeskukorica és 300—400 mázsás cukorrépa termés. Első év, hogy szélesebb ta­pasztalatot gyűjtöttünk ga­bonafélék öntözése terüle­tén. Nem ritka eset, hogy az ervszer bőségesen megöntö­zött gabonatábla kétszeresét — esetenként többszörösét — adta a közvetlenül mellette levő nem öntözött terület­nek. Pedig ez a gabonaöntö­zés még nem előre megter­vezett. tudományosan előké­szített szisztéma alapján tör­tént. A helyzet kényszerítet­te rá üzemeinket k nem is volt az mindenütt szakszerű. Eredménye mégis nagyszerű ígéret. Elképzelhető, — sőt biztos — hogy ha a gabona­termelésben is építünk az öntözési lehetőségekre, a tu­dományos igény és a széles gyakorlati tapasztalat alap­ján folytatjuk azt, lényege­sen növekszik a termelés biztonsága és eredményes­sége. Nálunk a megyében — bízunk a két évtizedes ta­pasztalatban — az öntözés hasznossága, célszerűsége és termésfokozó hatása a me­zőgazdaság dolgozói előtt bi­zonyított és elismert. Más volt azonban az eddigi ön­tözés és' más lesz az. amikoT a megyét szélesen jellemző termésfokozó eljárássá vál­hat olyan körülmények kö­zött amikor a mainál lé­nyegesen több tánanvagof — szerves és műtrágyát — tudunk a talajba juttatni. 4 második tiszai vízlép­cső építésének műsza­ki mutatói rendkívül na.gyök. Csak a vízlépcső megépítése több mint há­rommillió köbméter föld megmozgatását igényli. A tároló és a két nasv főcsa­torna — a nagykunsági és a jászsági — megépítése során további több mint 22 millió köbméter föld mozgatása szükséges Százezer tonnák­ban felezhető ki a beton és kőépítmény anyagszükség­lete. Annak, hogy e nagy mű műszaki kivitelezése megfe­lelő színvonalon és ered­ménnyel történik. szinte minden biztosítéka adott A központi vezető szervek — a MÉM. az OHV — mész- szemenően figyelemmel kísé­rik a munkát. A KISZ Köz­ponti Bizottsága védnökséget vállalt az építés felett. Jól­eső érzés találkozni a kivite­lezésben dolgozó műszaki szakemberekkel, a Dunai Be­ruházó Vállalat vezérkarával és jóleső tapasztalni a felfo­kozott lelkesedéssel párosuló felelősségérzetet. A műszaki kivitelezés sikerében bizto­sak lehetünk, menet közben ehhez a politikai és állami vezetés támogatását biztosí­tani fogjuk. Számunkra — a területen dolgozó vezetők és vezető szervek számára — a mű hasznosításának megtervezé­se jelenti a nagyobb felada­tot. Két esztendővel a kivite­lezés elkezdése után joggal és bizakodással mondhatjuk, ez a munka is sikerrel halad. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium —mint ágazati felelős vezető szerv — és az Országos Vízügyi Hivatal — az érintett me­gyék vezető szerveivel egyet­értésben. olyan megoldáshoz nyúltak, ami régebben nem volt általános a mezőgazda­ságot érintő nagy beruházás­nál. Létesült egy olyan szerv — a Tiszavidéki Mezőgazda- sági Fejlesztési Iroda —■ amely nagy felkészültségű és telkes kollektívájával üzem­ről üzemre járva méri fel mindazt, ami az öntözés ma- gasfőkú megvalósításához szükséges. Ebben a munká­ban a mezőgazdasági tudo­mányos kutatás és szervezés országos szervei, intézmé­nyei — MTA Agrokémiai Kutatóintézet, területi kuta­tó intézetek, egyetemi tan­székek — és neves szakem­bereik részt vállaltak, széles sávban működnek és ered­Házhoz jött, nem kellett még'csak gyalogolni se érte, mint hajdan. Csupán a közel­ben lévő telefonhoz kellett nyúlni, s máris szót kaphat­tunk a Fórumon, a televízió kedd esti programjában. Igaz, most még csak elsősorban a fővárosiak, vidékről kissé kö­rülményes volt az érintkezés, de minthogy ez volt az első „találkozás”, a Hirtő] a kom­mentárig című külpolitikai műsor csak kísérletnek te­kinthető, így is nagyszerű eredmény. Egycsapásra bebi­zonyította: az emberek. a né­zők többségét igenis érdekli a politika. Ami körülötte tör­tént, történik, vagy történni fog, akár saját hazájában, akár a nagyvilágban. Még­hozzá szenvedélyesen érdek­lődik, ha szóhoz jut. A tele­vízió Fóruma megadta a szót, s a kérdések özöne zúdult a Fórumra „kivonult” külpoli­tikai szakértők népes és neves gárdájára. Dicséretükre le­gyen mondva — derekasan állták a sarat. Pedig még az egyre jobban sürgető idővel Is versenybe kellett .állmok. Lé­nyeges kérdés azonban így sem maradt megnyugtató vá­lasz nélkül. E széleskörű „publicitás­nak” azonban mégis meg­maradt az intimitása, közvet­len hangulata. Nem a Fóruia­mén vcs munkát fejtenek ki. Az eddigi munka eredmé­nyeként a termelő üzemek tekintélyes részében a felté­telek megteremtése már el is kezdődött. Kiindulva abból, hogy ez az öntözés nem egy­szerűen az átlagos színvona­lú mezőgazdasági termelés alapfeltételét, hanem a ter­melés színvonalának és ha­tékonyságának lényeges eme­lését szolgálja — és kell, hogy eredményezze — az érintett közel 200 mezőgaz­dasági üzem — állami gaz­daság és termelőszövetkezet — bekapcsolódásának üte­mét az adottságok és felté­telek megteremtésével össz­hangban lehet kialakítani. Ez azt is jelenti, hogy az ön­tözésre kerülő üzemben az álló és forgóeszközök érté­ke a mainak három-négysze­resére kell. hogy növekedjen, A feltételek az üzemek fe­lében — mintegy 90 üzem­ben — olyanok és úgy fej­lődnek. hogy ezek a gazda­ságok már az első ütemben kaphatják az öntözővizet. Vannak gazdaságok, ahol ezek a feltételek később te­remtődnek meg, s olyanok is. ahol pillanatnyilag olyan a gazdálkodás szintje és eszközellátottsága, hogy nem lehetséges az öntözés ter­vezése. Kizárni az öntö­zésből természetesen senki nem akar termelő üzemeket, de össznépgazdasági, üze­mi és a szövetkezetek tagsá­gának jól felfogott egyéni érdeke, hogy csak akkor *s csak úgy vágjanak neki en­nek a termésfokozó eljárás alkalmazásának, ha azt a tudomány és gyakorlat köve­telményeinek szem előtt tar­tásával, legalább az átlagos, de lehetőleg annál magasabb szinten hasznosíthatják. Az öntözésbe Való bekaré csolás üteme nem zárt fo­lyamat. Alakul, formálódik, fejlődik, változik ez. A TMI szakembereinek — és a se­gítő kollektívának — máris elismerésre méltó érdeme; hogy mindezekben — az ön­tözése« gazdálkodás műszaki, technikai feltételeiben, a vezetés és irányítás szakmai, szellemi szükségleteiben — az üzemeket, azok vezetését Dömölky János vitte képer­nyőre s a forgatókönyvét ugyanaz az író készítette, akitől a novella is való — Vészi Endre. Nem egy sike­res hangjáték szerzője, ame­lyekre szívesen emlékezünk. Drámai alkat, amit a most feldolgozott novellája is bizo­nyít. Soros István Európa- bajnok esete, aki balszeren­csés esés következtében bé- nulttá válik, s ráéb­és egész kollektíváját orien­tálják és tervszerűen készí­tik elő. Pártunk és kormányunk ezzel a beruházással folytat­ja azt a nagy erőfeszítést és gondoskodást, amivel az egy­kor elmaradott. alacsony színvonalon termelő mező­gazdaságból — most már szo­cialista alapon, szocialista gazdálkodás keretében — korszerű, a fejlett országok mezőgazdasági szintjét elérő — azzal versenyezni tudó — termelési ágazat alakul­jon ki hazánkban. A mű ki­vitelezését és hasznosítását tervező, szervező és megva­lósító szakemberekre és szé­les tömegekre hárul, hogy a születő nagy lehetőségek va­lóban realizálódjanak, hasz­nosuljanak a falu és egész társadalmunk javára. 0 mű építésével össze­függésben ma van egy sor olyan kérdés, ami az érintett területeken — különösen az épülő tároló és csatornahálózat mentén levő üzemekben — gondot okoz. Ilyen kérdések: — a terület kisajátítások módja, a kártalanítás megol­dása, — települések fejlesztése a tanyai lakosság helyzeté­nek megoldása az öntözés körzetében, — az üzemeken belüli fel­tételek megteremtésének költsége a támogatás és hi­telellátás rendje, — az öntözés gép- és tech­nikai eszközellátásának fej­lesztési terve, a gépek és eszközök időre való biztosí­tása, — á rászoruló talajok ja­vításának megoldása, ehhez a gépi és vegyi anyagok biz­tosításai. — a szakember és szak­munkás képzés megoldása, a technikai feltételek és a szellemi kapacitás összhang­ba hozása, — a termelési struktúra alakulása, az öntözés hatá­sára megnövekvő termény­Pedig a rendezés igyekezett a már kipróbált fiimi eszkö­zökkel közvetíteni a drámát, építve a képszerkesztés mo­dern módjaira. Kocsis Sándor képeiben is sok volt a költői- ség — de talán épp itt lett volna nagyobb szükség mar­kánsabb képekre és drámai- abb szerkesztésmódra. V. M. KÉPERNYŐJE Fórum a karosszékben ról szóltak hozzánk, hanem beszélgettek velünk a Fóru­mon. Még nem vitáztak, csak eligazítottak. Elképzelhető volna egy következő alka­lommal a vélemények még szenvedélyesebb cseréje is- Csak a módját kellene meg­találni a most meglelt kere­tek között. Módosítani lehet­ne továbbá a műsorvezető szerepén is, amelyet Vitray Tamás a tőle megszokott biz­tonsággal, de olykor némi bő­beszédű magyarázkodással vezetett. Ha rövidebbre fog­ja, talán még a győriek is szóhoz jutnak érdemben, s nem kellett volna sajnálkoz­va megállapítanunk, hogy „csapatuk”, amelyet Avar János vezetett, úgyszólván az izgalmas Fórum perifériá­jára szorult. Aranyssoba ELŐTT red élete értelmet­lenségére és kilátástalan jövőjére — nyers dráma. Teie drámai feszültséggel. Mit kell átélnie? S az igazságot, mely örökre elszalasztott lehetősé­gekre utal, s a kilátástalan- ságra utal, éppen felesége mondja a szemébe: „Elég szomorú, hogy nem tanultál semmit. Itt állsz a három ele­middel, és még helyesírást sem tudsz.” A villogóan be­rendezett otthon egyszeriben fojtó levegőjű börtönné váttk számára. Az ökölvívás sokáig ünnepelt hőse — nem tud mit kezdeni magával, mert csak verekedni tanult meg. Kegyetlen dráma, de igaz; és tanulságaiban mélyen embe­ri. A dicsősége vesztetten ma­gára maradott ember tragé­diája az övé, amelyet a kép­ernyőn csak részben érzékel­hettünk. feldolgozás és szállítás meg­oldása. Korai lenne azt mondani, hogy mindezekben a kérdé­sekben az országos ágazati felelős szervek álláspontja és intézkedési terve tettesen kialakult. Az azonban ténv, hogy ezek a szervek széles feldolgozó munkát végeznek, több kérdésben az álláspont kialakult és a közeljövőben az rendeletekben is realizá­lódik. A megyei vezető szervek állandóan érintkezésben van­nak a főhatóságokkal, ja­vaslatokat dolgoznak ki a megoldáshoz. Az intézkedés­re jogosult és kötelezett ve­zetők a közelmúltban hely­színi szemlét tartottak a mű építésénél és átfogó tárgya­lást folytattak a legjobban érintett megyék vezetőivel. Azt közölhetjük az érintett területek vezetőivel — és a szövetkezetek tagságával —. hogy a ma problémás kérdé­sek megoldására olyan ter­vek készülnek, amelyekben a hármas érdekeltség — nép- gazdasági. üzemi és személyi — tettes összhangban van. A területkisajátítás és kártala­nítás úgy megy végbe, hogy a legjobban érintett gazdasá­gok sem kerülhetnek rósz- szabb helyzetbe: ahol az üzemi érdek úgy kívánja, természetbeni kártalanításra is sor kerülhet. Foglalkozunk az öntözésfe.i'eoz+é« technikai ellátásának kérdéseivel is. Említésre méltó például az is. hogy a Tiszavárkony tér­ségében évülő új üzem mel­léktermékként évi 200—250 ezer tonna, tat o. Ha vitásra al­kalmas. mésztartalmú anya­got fog adni. A jelentkező kérdések vég­leges megoldása céljából no­vember második felében — az országos szervek, a hat megye képviselői és az érin­tett üzemek vezetői — szé­les körű tanácskozást foly­tatnak s kialakítják a meg­oldásra vonatkozó lépéseket. Azzal számolunk, hogy ilyen tanácskozásokra, az álláspon­tok ilyenformán való kiala­kítására még többször is szükség lesz az elkövetkező években. A vele iáró előké­szítő. felmérő és szervező munkát azonban szívesen vállaljuk. 0 Mlagv lehetőségek szület- /if nek az Alföld közepén a második vízlépcső megépítésével. A lehetőségek közül kiemelkedő az, ami a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséhez ígérkezik. Ezekre a lehetőségekre ma még csak utalni tudunk. Mezőgazdasánunü termelé­si biztonsága és színvonala a nagyüzemi gazdálkodás va- lóraváltásával messze maga mögött hagyta már a régit. Erről az idei szélsőséges idő­járás közepette is meggyő­ződhettünk. Az is biztos azonban, hogy tartalékaink még bőven vannak. Miközben közvéleményünket törek­szünk szélesen tájékoztatni a születő új lehetőségekről, nem mulaszthatjuk el a fi­gyelmet a meglevőre, a ki nem használt tartalékokra irányítani. Nagy tisztelettel és elisme­réssel tudunk szólni a mező- gazdasági szakemberek, ál­lami gazdasáai dolgozók, szö­vetkezeti gazdák szinte hő­sies erőfeszítéséről. amivel hozzájárultak az orszáa ke­nyerének megteremtéséhez, és biztosították, hogy a rendkívüli időjárás közepet­te is a mezőgazdasági üze­mek túlnyomó többsége pro­dukálja a tervezett eredmé­nyeket. Ezzel a biztonságtu­dattal folyik most — nem kis nehézség közepette — a betakarítás és az őszi gabo­nák vetése. Bírunk a sikeres megoldásban. És bízunk ab­ban. hogy az évről évre gva- rapodó jobb termelési fölté­telek — benne az énülő ti­szai vízlépcső nyújtotta lehe­tőségek — magasszínvonalon realizálódnak. Nemcsak a jövő generáció­nak. hanem a most élőknek is elérhető közelségbe került, hogy a pusztító áradat után a nem kisebb ellenséggel — az aszállyal szemben Is *•» sikerrel - kíizdhetünli

Next

/
Oldalképek
Tartalom