Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. szeptember 22. Lesz-e újra sportiskola Szolnokon ? Helyi kexdeményexést, komoly munkát vár ax MTS Lapunk július 14-i szá­njában „így tovább a meg­kezdett úton” címmel írtunk a Szolnoki Dózsa sportegye­sület úszónapközi jéról, amelynek tagjai kitűnő ered­ményeket értek el az úttörő olimpián. — a riportban Szarvas András edző elmon­dotta, hogy ezek az eredmé­nyek csak az első lépések. Szeretnének úszó sportisko­lát létesíteni, ahol edzők és pedagóusok felügyelete mel­lett kora reggeltől estig együtt lennének a fiatal úszók. Ennek legfőbb akadá­lyaként a pénzhiányt emlí­tette. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség illetékesei olvasva a lapuinkban meg­jelent riportot megbízták Váradi Gézát, az MTS szak- szövetségi és módszertani osztályának vezetőjét, hogy vizsgálja meg a javaslatot és nyújtson segítséget a szol­noki úszógomdok megoldá­sához. Váradi Géza a közel­múltban Szolnokon járt, a megyei TS vezetőivel és la­punk munkatársával beszélt a sportiskolái lehetőségekről és a szolnoki kérés meg­oldásáról. Az alábbiakban a megbeszélésen elhangzotta­kat ismertetjük: — Néhány évvel ezelőtt már működött Szolnokon sportiskola állami támogatás­sal. Azóta megszűnt a támo­gatás. megszűnt a sportis­kola is. Mi volt ennek az oka.? — Több, más ok mellett bz is, hogy a sportiskola fenntartására szánt költség­vetésből, több mint 150 000 forintot, szabálytalanul más célra használtak fel. — Ennek „szabálytalansá­ga’’ tisztázódott. Abban az időben a Damjanich uszoda a megye TS költségvetésében szerepelt. fenntartására a megyei tanács adott pénzt. Az uszodai költségekre for­dított összeget vélték ^sza­bálytalannak. Ez tehát ren­deződött. Mi volt a többi ok? — Megértéséhez egy kis áttekintést a sportiskolák helyzetéről: Az ország hat­vanhat sportiskolájából az elmúlt években több. mint harmincat megszüntettünk és továbbiak megszüntetése is várható. Miért? A sport­iskolák működési szabályza­ta előírja, hogy minimum három alap-sportággal kell egy-egy helyen a sportisko­lának működnie: atlétika, torna és úszás. Méghozzá jól működnie. Főfoglalkozású edzőkkel, megfelelő számú tehetséges versenyzővel- A gyakorlatban ennek a fel­tételnek csak néhány helyen tettek eleget. A sportiskolák többségében csak egy szak­osztályban folyt érdemleges munka, a másik kettő csali névleg létezett. Az edzők negyed-ötöd állásként látták el feladatukat. A tapaszta­lat szerint negyed-ötödran- gúként kezelve a sportisko­lát. Ilyenre pedig nem ad­hatunk és nem is adunk pénzt. Egy példa: Nemrég az ország egyik területéről több sportiskolából ellenőr­ző versenyre hívtuk össze az egy korosztályú verseny­zőket előírva, hogy szakosz­tályonként tíz fiatal álljon rajthoz. Kiderült, hogy a sportiskolák többsége a há­rom sportágban előírt 30 ver­senyző helyett ötöt-hatot tu­dott csak előteremteni. Ezek egy részét is az „utcáról” hívták a rajthoz, ahol még az átlageredményeket sem tudták teljesíteni. Ilyen sportiskolára nincs szükség. — Az úttörő olimpia is bi­zonyította, hogy a szolnoki fiatalok jó eredményeket ér­nek el, érdemes velük fog­lalkozni. A páros víziéleté­nek a hagyományai is meg­követelik az eddiginél in­tenzivebb munkát és támo­gatást. — Ezt az MTS is elismeri. Éppen ezért lehetőséget ke­res, hogy az egy szakosz­tállyal működni kívánó sportiskolát támogassa. De, csupán az MTS támogatásá­ra számítani nem elég. A város úszósportjának hagyo­mányai azt is magukban foglalják, hogy a város nagyüzemei, a tanács és a társadalmi szervek is tegye­nek meg mindent az úszó­sportért. Egy példa erre: Miskolcon a sportiskola in­gyen használja á tornater­meket. Az ottani városi ta­nács 50 000 forintot adóit felszerelések vásárlására. És a nagyüzemek mindegyike pénzzel is támogatja a le­hetséges fiatalok sportolását Vagy a győri példa: a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya évente megjutal­mazza azokat az iskolákat, ahonnan a legtöbb gyerek kerül a sportiskolába. Te­hát a helyi összefogás a kö­vetendő út. Szolnokon di­csérendő a Dózsa igyekeze­te az úszósport fejlesztésére, de miért csak a Dózsa ügye ez? A vízilabdázók, úszók Szolnoknak szereznek . sikert, dicsőséget. Felkészítésükben is fogjon össze a város. — Az első lépés tehát a szolnokiakra vár? — Igen. és ha ez megtör­ténik az MXS minden lehe­tőségével. anyagival is segít továbbhaladni. — egy — SAKK-ÉLET 8. sz. végjáték (Troitzky) Világos nyer. ☆ A szolnoki I. oszályú minősítő versenyről mutatunk be egy rö­vid játszmát: Spanyol megnyitás Ragó L.—Garami S. a bedet eb 1. e4 e5 2. H13 Hc6 3. Fb5 Hge7? (A tett lépés után rosz- szul .orlódnak a figurák. Itt 3. ...a6. vagy 3. ...Hf6. esetleg 3. ...Fc5 a szokásos. Érdemes meg­figyelni. hogy sötét mennyire elmarad a fejlődésben) 4. 0—o a6 5. Fa4 d5? (Kétségbeesés szülte próbálkozás a gyorsabb kibontakozás érdekében. Szoli­dabb 5. ...d6. bár a védelem er­re is túl passzívnak túlnyúl­na) 6. cd5 V:d5 7. Hq3 VeS (Sö­tét fontos tempókat veszít, a vezér korai j^tékbahozatala Alább problémákat hoz) 8, Bel F(17 9. d4: Hb8 10. B:eS Vb6 11. Fb3 Hc6? (A bedugult állás helyzete reménytelen, mégis 11. ...c6-tal kellett próbálkozni, bár 12. d5! biztosítaná a fölényt) 12. Hd5! H:e5 (Nincs más) 13. H:b6 H:f3+ 14. V:f3 cb6 15. F :f7 -f Kd8 16. V :b7 sötét feladta. Világos energikusan vezette a jászmát. ☆ Sakkelvek: Gyalogjainkat ne állítsuk a futónk színére, — végjátékban. Ha előnyben va­gyunk. úgy gondoskodjunk ar­ról, hogy mindkét szárnayon maradjon gyalogos. ☆ 7. sz. végjáték megfejtése: 1. Fhí! d3 2. F:f2 d2 3. Fel! (3. Ke2?-re ef2 nyer) 3. ...dlV pat. (Vagy 3. dlB 4. Ke2 Bal 5. Fh4 döntelen. DN. Kunhegyesen a Bp. Vasas A Budapesti Vasas NB I-es labdarúgó csapata szep­tember 85-én, szerdán edző­mérkőzést játszik Kunhegye­sen. A nagy érdeklődést ki­váltó mérkőzés délután 16 órakor kezdődik. Vasárnapi műsor XXII. Városok, építészek versengése Az 1872-cs olimpia színhelyének, a müncheni sportközpontnak a modellje Az olimpiát rendező váro­sok között az idő folyamán élénk versengés alakult ki, igyekeztek egymást felül­múlni. Még aránylag a leg­kedvezőbb helyzetben 1896- ban a görögök voltak, mert elsősorban támaszkodhattak a múltjukra és Athén régé­szeti nevezetességeivel már eleve hangulatos környeze­tet jelentett. Hajós Alfréd, aki nemcsak kitűnően úszott, hanem nagyszerűen értett az építészethez, így írta le az első olimpia színhelyét: „ ... néhány lépes s már ott. vagyunk az Ilissus pa­taknál, amelyen áthaladva a stadionba, a világ egyik leg­szebb, versenyre teremtett helyére érünk. Pompás, fes­tői környezet. Szemben az Akropolis s a meredek ma­gaslatról letündöklik Nyíré­nek, a győzelem istennőjé­nek, az ünnepi versenyek hajdani védnökének templo­ma. A messzi távolban mél­tóságteljesen sorakoznak Zeus templomának korin- thosi oszlopai... Mindenütt színek és formák tökéletes összhangja ...” 1904-ben St. Louis és 1908- ban Párizs az akkori világ- kiállítások attrakciójaként rendezte meg a versenyeket. Jellegzetes sportcélú építke­zésre nem költöttek pénzt sem az amerikaiak, sem a franciák. London azonban 1908-ban nagy összeget szánt az olim­piára. A stadion hűen tük­rözte a XX. század elejé­nek építészeti technikáját és ízlését. Racionális vasszerke­zetével és méreteivel kész­tette elismerésre a külföldi sportolókat, valamint néző­ket. Stockholm is kitett magá­ért. Az 1912-es olimpiára új A vasárnapi Czabán Samu téri mérkőzés előtt elmond­hatjuk. hogy rossz napok járnak a két résztvevőre, a Szállítók és a Szolnoki MTE NB I/B-s labdarúgó csapa­tára. A szolnokiak ugyan iól kezdtek újoncként a magasabb osztályban és mpst sem vészes a helyze­tük. de az utóbbi időben bi­zony nem kényeztették el szurkolóikat. Jelenleg a bai­noki tabellán a 13. helyet foglal iák el. 24 mérkőzésből 8 győzelemmel, 6 döntetlen és 10 vereség ellenében. 25:33-as. változatlanul pasz- szív gólaránnyal és 22 pont­tal Ám a fővárosiak sem áll­nak sokkal rózsásabban: 9. Szállítók 24 10 4 10 32:26 24 pont. Míg az MTE legutóbb ott- honában 0:0-ra végzett a Ganz-MÁVAG-gal, ellenfe­lük viszont idegenben há­rom gólt kapott az Előré­stadiont építettek a svédek. Két román stílusú tornya már messziről felhívta a figyelmet a versenyek szín­helyere. A stadion mét* ma is a svéd főváros egyik nevezetessége. Párizsban 1924-ben a fran­ciák olimpiai falut építet­tek a pályák, a különböző versenyek színhelyének szomszédságában. Ez volt az első ilyen jellegű kísér­let. — Egyszerű faépületek­ben laktak a versenyzők. Amszterdam, Los Angeles és Berlin egyaránt egy re nagyobb, modernebb sta­dionnal várta a játékok résztvevőit. A városok riva­lizálása egyre nagyobb mé­reteket öltött. A háború után a versengés csak foko­zódott. Az eddigi rekord Tokióé, ahol a japánok négy milliárd dollárt szántak az építkezésekre, a technikai felszerelésekre. Most pedig Mexikó tesz nagy erőfeszí­téseket, hogy ha lehet, nö­velje a külsőségek nagyvo­nalúságát. még szebb és célszerűbb építményekkel fo­gadja a világ sportolóit. Jellemző a megállíthatat­lannak látszó versengésre, hogy bár az 1968-as olimpia még meg sem kezdődött, már javában készülődik München is. A tervek szerint 100 000 nézőt befogadó stadiont épí­tenek. Játékterének hosz- sza 180, a szélessége 107 méter lesz. A lelátók alatt nemcsak tornatermet, hanem egy uszodát és fedett futó­pályát is létesítenek. Mindez a stadionban szereplő spor­tolók kedvéért. Nem mesz- sze innen, egy televíziós to­rony tövében kap majd he­lyet a többi létesítmény, így tői. Mi történt ezen a mécs­esén? — Szinte egykapura ját­szottunk végig — válaszolta Feleki Gábor, a sportkör el­nöke, mikor pénteken dél­ben felhívtam telefonon, — mégis mi kaptuk a gólo­kat. Érthetetlen a visszaesé­sünk A csapat bárkit képes legyőzni a mezőnyben (utol" iára az Egert vertük, de an­nak már egv hónapja), az­tán — a Budafok négyet 15 nálunk) azóta se lőtt annyit, de , előtte sem). A hajdani 3—4000 néző helyett pár s’áz embgr lézeng találkozó­inkon. — Mi lesz vasárnap? — Mondjam azt. örülönk. hogy élünk? Mindenesetre készülnek a játékosok, sé­rültünk nincs, a várható ösz- szeállítás a következő:. Szűcs — Németh. Kántor. Kemerle. Rixer, Alapi. Ko­vács Polgár. Magyarosi, Keul, Kuszendaj (sa) a 12 000 személyes csarnok és az uszoda, amelynek le­látóiról tízezren nézhetik a küzdelmet. A költségek összege már­is elérte az 556 millió már­kát. Ez azonban csak a je­lenlegi helyzet. München ve­zetői máris azzal a tervvel foglalkoznak, hogy anyagi és technikai támogatás_t kér­nek más nyugatnémet váro­soktól, így Hannovertől, Frankfurttól. Egyelőre úgy látszik, nem leliet megállítani az olim­piák rendezőinek a versen­gését. M. K. — Vége — Nyolcvanöt éve a Nemzeti Színházban mutatták be Ma­dách Imre: Az ember tragédiája című drámáját. Ez alkalomból néhány Madách-dráma elmét helyeztük* el rejtvényünk víz­szintes 1., 43., 67. és függőleges 1., 13. és 54. számú soraiban. vízszintes: 1. Az MTA dráma­pályázatán dicséretben részesí­tett Madách-dráma. 14. Föveny­fürdő. 15. Elhaffyá. 17. Nép. 18, Működő vulkán. 20. Daganat, 21. Arab bíró. 22. Ének angolul. 23. Allatkert, 24. Takarékpénztár. 25. Igekötő. 27. Idegen szóössze­tételben: kettős. 28. Ritmus más­salhangzói. 29. Bűnöző teszi. 31. Bíró páros betűi. 32. Teljes, for­dítva. 33. Talajművelő eszköz része. 37 Idegen összetételben: in­neni. 38. Szálas anyagot munkát, 40. Személyes névmás. 41. Állapot, helyzet. 43. 1859-ben írt komé­diája. 45. Építőanyag, 46. STI. 47. Vezetéknév. 48. Olasz férfi­név, 50. Utánoz, 53 Som szélei. 55. LP, 55,'a. Angol férfinév. 56. Győri sportegyésiilet, 57. Álló­víz Etiópiában, 61. Igeközpontja. 62. Mesefilm. 63. időmérőnél. 65. Malőr magánhangzói, 66. M-mel az elején angol mérföld. 67. Drámai kísérlete I. Lajos tra­gikus sorsú őccsérui. 68. Melós vége. Függőleges: 1. A korabeli me­gyei élet keserű szatírája ez a műve. 2. Fáraszó munka (+’). Atlétika. Országos meghí­vásos verseny, 10, MÁV pálya. Kézilabda. NB I B, férfi: Martfű—Nyíregyházi Kinizsi, 11.30, Martfű. NB II. férfid Kilián SE—Makói MÁV, 11, Szolnok Kilián pálya. Kosárlabda. NB II. férfi: Karcagi Fáklya—Debreceni VSC, 10.30, Karcag. Röplabda. NB II. női Jászberény—Székesfehérvári TC, 10, Jászberény Bató kert. Labdarúgás. NB II: Szol­noki MÁV—Jászberényi Le­hel, 15.30, MÁV pálya, Jár­mai dr. NB III.: Szabó La­jos SE—Debreceni EAC, 15.30, Mezőtúr, Ajler. Me­gyei I. osztály: Jb. Vasas— Üjszász, 15.30, Ozsvár. Túr- keve—Jászjákóhalma, Aszta­los. Rákóczifalva—Kenderes, 15.30, Klimon. Tószeg—Me­zőtúr, 15.30, Fehér. Tisza- földvár — Kunszentmártoni TE, (Békéscsabáról). Cibak­háza—Jászárokszállás, 15.30, Szántó J. Kunhegyes—Kar­cag, 15.30, Szántó F. — Me­gyei II. osztály: Abádszalók —Jászalsószentgyörgy, Or­bán. Kengyel—Szászberek, 15.30, Cs. Szabó. Fegyver­nek—Gépjavító, Sólyom. Ti- szaroíf—Jászkisér, Talmácsi, Öcsöd—Jászladány, 15, Pá­linkás. Tiszatenyő—Zagyva- rékas. Bokor. Dózsa SE— Kisújszállás, 10, Busa. Idegenben szerepelnek. A labdarúgó NB I B-ben a Szolnoki MTE a Szállítok csapata ellen, az NB III-ban Martfű Mizserfán, Török- szentmiklós Hajdúböször­ményben, a Vegyiművek Má­tészalkán, a Kilián Nyírbá­torban játszik. A vízilabda Olimpiai Kupában a Szolno­ki Dózsa Egerben, a röp­labda NB II-ben a Szolnoki TITASZ férfiak Budapesten a Zalka FSE ellen, a teke NB II-ben a Szolnoki MÁV Kecskeméten, a kosárlabda NB II-ben a törökszentmik­lósi nők a Budapesti VSC ellen szerepelnek. 3. Növekszik a víz, 4. Afrikai néptörzsek, 5. VN, 7. Olasz po­litikus, 8. Pest megyei község. 9. PV. 10. Most — németül, H. Finnország, névelővel. 12. Erős. 13. Nagy, romantikus szerelem­ről szól ez a müve. 16. Állóvíz (—4). 19, Fenyő termése, 26, Re­gi iskolatípus, 28. Rubrika. 30. Olasz férfinév. 31. Pusztítá. 32. Ludolf-féle szám, 34. Takar­mánytároló. 35. Bútor, 36. Hugó Viktor egyik alakja, névelővel. 37. Kettősbetü, 39. Pest megyei község (—'). 42. Hegység a Szov­jetunióban. 44. Ilyen fény is van, <85. ízlelő. 48. Óriáskígyó (—’). 49. Két állampolgárság kö­zül választ. 50. E nap, 51. Női ruhadarab betűi keverve. 52. Te egyedül. 54. Bibliai témájú mü­ve, 58. Menyasszony (4-’)- 59. Égitest (+’). 60. Nem ily. 64. Személyes névmás. Beküldendő: a vízszintes 1., 43., 67. és függőleges 1.. 13., 54. számú sorok megfejtése, szep­tember 26-ig, K L Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Oh. hány szeptem­bert értem eddig ésszel, A fák alatt sok csilla, barna ékszer. Szeptember. — Könyvet nyert: Orosz Béla. Tiszaszentimre. (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1963. szeptember 22. „Nem tudom, mi lesz?" Mondja a szállítók elnáke KERESZTREJTVÉNY MADÁCH

Next

/
Oldalképek
Tartalom