Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

1968. augusztus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Idejében kezdtek takarékoskodni Az újszászi Szabadság Tsz-ben jól gazdálkodnak a takarmánnyal Az újszászi Szabadság Tsz jelentős állattenyésztő és állattartó gazdaság. Ál­lományuk minősége fokoza­tosan javul, hozamaik emel­kednek. Év végéig saját ne­velésű egyedekkel népesítik be a most épülő száz férő­helyes tehénistállót is. Ide az állattenyésztési felügye­lőség szakembereivel válo­gatták ki a jószágokat. Ez­zel háromszáz tehene lesz a gazdaságnak. A gazdaságban 1966-ban tehenenként 2800 liter tejet fejtek, az idén 3200 litert. A jó eredményt gondos kiválogatással, szak­szerű gondozással és takar­mányozással érik el. Hízott marhák Amszterdamba Nagy volument képez ott a marhahizlalás. Az idén 830 vágómarhát értékesíte­nek, a jószágok 90 százalé­kát exportálhatták. Pedig Igényesek a külföldi vevők. Most Nyugat-Németországba és Amszterdamba szállítot­tak. A sertésállományt is fej­lesztik. A 240 kocától 2100 hízót értékesítenek. A szak­emberek mondják: biztosít­va van a jövő évi hízó alap­anyaguk is. Nem is gondol­tak arra, hogy süldőket ad­janak el. Véleményük sze­rint a fehér hússertés és a cornwall keresztezésből származó egyedek ellenál­lóbbak. Ezért csak ilyen jószágokat nevelnek. Másodnövény takarmányo­zásra A szarvasmarháknak sza­kaszosan vetettek zöldtakar­mányt, méghozzá főnövény­ként. Borsót, csalamádét, za- bosbükkönyt és borsós nap­raforgót. Mint Kovács Mi­hály föállattenvésztő mond­ta: a tehenek 5—6 kiló lu­cernaszénát is kapnak na­ponta. A 321 hold siló ku­koricájuk is jó terményt ígér. A korán lekerült kalászo­sok után; az állattenyésztő telepek közelében; 82 hold másodnövény tvetettek tömeg­takarmányozásra. Ezt is sza­kaszosan, az egyenletes el­látás érdekében. A másod­növényt öntözni tudják, ter­mése független az időjárás szeszélyeitől. Az abrakhiány Űjszászon is gondot okoz. Évente 300 vagonnyi a szükséglet, s ebből tavaly 70 vagonnyit vásárolniok kellett. Az idén sem lesz elegendő, pedig vi­szonylag jó termésük lesz. Őszi árpájuk 16 mázsát adott holdanként. Pecsenye bárányok olasz exportra Á szövetkezet az idén 900 expressz pecsenyebárányt ér­tékesített olasz exportra. Ki­fizetődő ennek tartása, bő­ven megtérül a ráfordított munka és takarmányköltség. Újszászon az idén 20 ezer csirke felnevelését tervezték, de 50 ezret adnak le. Még­hozzá nyolc hetes korban, 1,20 kilogramm átlagsúly- lyal. Ez igen jó eredmény­nek számít. Még tavalyi szénájuk is van Az idei aszály súlyos ta­karmánygondokat okozott megyénk gazdaságaiban. — Kevés az abrak, a szálas-és tömegtakarmány. Az állam a gazdaságok megsegítésére sietett 600 ezer tonna abrak­takarmányt importált. Ez pótolni fogja a terméski­esést. Ám a szálas és tö- megtakrmányról a gazdasá­goknak kell gondoskodniuk. Az újszászi Szabadság- Tsz-ben szigorú takarékos- sági rendszabályokat vezet­tek be. Óvatosan nyúltak a meglévő készletekhez. Ta­valyról három lucernakazal­juk maradt, mintegy 30 va­gonra való. a negyedik ka­szálást is figyelembe véve holdanként 30—32 mázsa szénája termett a gazdaság­nak. — Ebből még jövőre is marad. A háztáji állatok sem szűkölködnek A tagok állatai részére munkaegységenként egy kiló árpát osztottak ki, a betaka­rítás után. A háztáji kukori­ca termésével együtt ez fe­dezi a szükségletet. Űjszá- szon messzemenően gondos­kodnak a háztáji állomány szálas és tömegtakarmány szükségletéről is. A negye­dik kaszálású lucernát nem géppel, hanem kézzel vág­ják le a tagok. Az állomány­tól függően felében, har­madában. Korábban egy hold kaszálót osztottak ki a 250 tehenes gazdának, az idén (a szárazságra való te­kintettel) két holdat. Ezen­kívül 200 négyszögöl csala­mádét adnak a tagoknak, kukoricaszárat pedig a szük­séglet szerint. Az Újszászi Szabadság Tsz takarmányhelyzete az átlagosnál jobb a megyében. Példájuk tanulságos, mert akkor kezdték a takarékos­kodást, míg időben volt. — m. 1. — Nyári vásár Kunhegyesen Meghosszabbították a kiárusítást A lakosság várta a nyári vásárt A kunhegy esi általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet három szaküzleté­ben július 29-én kezdődött a nyári vásár. A ruházati áruházban 350 ezer forint értékű cikket vontak be a kiárusításba. Az árakat 30— 40 százalékkal csökkentették; Különösen a férfi és gyer- mekingek, valamint a nyo­mott és egyszínű pamut mé­teráruk keresettek. A cipőboltban 200 ezer fo­rint értékű áru árát szállí­tották le, eerségesen 30 szá­zalékkal. Ezek főként férfi, női és gyermekszandálok. A divatáru boltban strand­kellékek, blúzok, nyári sá­lak, bakíis kötények, táskák árát csökkentették, az árle­szállítás aránya 30—40 szá­zalék. A nyári vásárra már előre számított a lakosság. A vá­sár előtt egy hónappal a forgalom alaposan csökkent. Érdekes, hogy a kiárusítás ideje alatt azon cikkek for­galma is megnövekedett, melyeknek árát nem csök­kentették. A ruházati áru­házban például háromezer méter könnyű nőd szövetet adtak el két hét alatt. Két­szer annyit, mint az előző két héten. A drágább cipők iránti kereslet szintén na­gyobb lett. A nyári vásárba bevont cikkek listáját a szövetkezet elnöke önállóan határozza meg. Azt is, hogy a kiáru­sítást milyen időtartamra tervezi. A kumhegyesi és környéki tsz-ekben, gazda­ságokban és vállalatoknál ezekben a napokban volt előleg osztás, illeitve 'fizetés. Ezért a szövetkezet vezetői úgy döntöttek: Egy héttel — augusztus 17-ig — meghosz- szabbítják a nyári vásárt. — m. 1. — .ló ütemben halad a kunszentmártoni téglagyár bővítése Á Gutenberg tér a XVI. században a szolno­ki vár része volt. Feltevé­sek és kutatások szerint a föld mélye megőrizte a múl­tat. Ezért az építkezésekkel együtt feltárást is végeznek. Érdekes leletekre számítha­tunk, melyeket az elképze­lések szerint a helyszínen szabadtéri múzeumban fog­nak bemutatni. A négy és hatemeletes épületek föld­szinti részét úgy alakítják ki, hogy a feltárandó mű­emlékek sértetlenül, eredeti helyzetükben megmaradhas­sanak. Lakásokat itt az Alföldi Kőolajfúrási Üzem saját be­ruházásából épít. A Guten- berg tér lakóinak száma ezerrel emelkedik hét év múlva. A tervezők gondos­kodtak az itt lakók ké­nyelméről : óvoda, bölcsőde, ABC áruház, étterem, presz- szó, valamint sülyesztett ga­rázs-sor és 150 gépkocsi ré­szére parkoló szerepel a tervben. A földmunkákat a közeljövőben megkezdik. Ez­zel elkezdődik egy új lakó­telep kialakítása az egyre szépülő megyeszékhelyen. cA agyas ztók lé tanúi ‘.□ccaoacnnacxKiaQODaDaDDDQananDnar Miért nem lehet a gyárakban téglát vásárolni? Több levél és észrevétel érkezett az utóbbi időkben szerkesztőségünkhöz, amely­ben olvasóink azt kifogásol­ják, hogy közvetlenül a gyá­raktól nem lehet téglát venni, „Itt lakom a tégla­gyár tőszomszédságában, még­sem jutok hozzá ahhoz a né­hány darab téglához, ami a járdaépítésem befejezéséhez hiányzik” — írja egyik ol­vasónk Mezőtúrról. „Olyan sok az utánajárás — írja egy szolnoki levélírónk — hofty mire 200 téglát megveszünk, bele is fáradunk’’. Ha az utóbbi egy kicsit túloz is, az észrevételekben sok az igazság. Mezőtúron például a téglagyári szak­emberek jórészt azt az elő­nyét látják a TÜZÉP útján történő árusításnak, hogy ott nincs lehetőség a pénz­zel való visszaélésre. Más szakemberek ugyanott semmi jelentősebb akadályát nem látják annak, hogy a közel­jövőben — mint valamikor régebben — a gyárakban is lehessen téglát, cserepet vá­sárolni. Hiszen, aki közelebb lakik a gyárakhoz és a fu­varról maga gondoskodhat, így olcsóbban juthatna a szükséges anyaghoz. A TÜZÉP-telepeken eladott téglákra akkor is felszámol­ják az 1000 darabonkénti 221 forintos fuvarköltséget, ha azt csak helyben, közsé­gen belül, rövid távon szál­lítják. így a vevők indokol­tan sérelmezik, hogy csak­nem ezer forintot fizetnek annyi tégláért, amennyit az üzemből hétszázegynéhány forintért vehetnének meg. Téglagyártásunk az utób­bi időben növekszik, az igé­nyek kielégítésének már most is egyre kevesebb az akadálya. Nem lenne tehát indokolatlan az olvasók észrevételeit mérlegelni, s illetékes szerveknek dönteni arról, hogy a jelenlegi áru­sítási megoldások mellett esetleg a gyárak is árusít­hassanak. A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR AZON­NAL FELVESZ központi telephelyére esztergályos, marós, lakatos, hegesztő, motor- szerelő, asztalos, kőműves szakmunkásokat, — mérő és szabályozó körök üzembehclyezcséhcz technikusokat, férfi segédmunkásokat. A KÖZPONTI MUNKAHELYEN 44 ÓRÁS MUNKA­HÉT VAN ÉS MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD! Felveszünk továbbá műszer és technológiai szere­lési munkahelyekre (Orosfiáza. Szeged környékére, , Százhalombatta, Szőny) külszolgálatos munkakörbe rsőszerelő, központi fűtésszerelő, hegesztő, villany­szerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A VIDÉKI MUNKAHELYEN 44 ÖRAS MUNKA­HÉT VAN ÉS MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD! Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: BUDAPEST, XVIII. kér., Gyömröi út 79/83. Sarcot fizetek Szállodában aludtam, az egyágyas szo­bák előkelőén szomorú magányában, ami­kor arra riadtam föl, hogy ismeretlen me­rénylők döngetik az ajtót. — Üristen! — mondtam magamban — Űristen! Hát megint itt vannak, megta­lállak! Természetesen nem tudtam pillanat­nyilag kik találtak meg, de számomra az ajlódöngetők egyetlen és olyan körülha­tárolt alvilági csapatot alkotnak, mint a gycrmekrablók, vagy a leánykereskedők. Én az ajtódöngetök megjelenésére a háború napjai óta úgynevezett sündisznó- állást foglalok el. Behúzom a fejemet a paplan alá. összegömbölyödöm, majd he koppanással a padlóra esem, és az ágy alá gurulok. Ha ezután betörik az ajtót és meg­találnak, halottnak tettetem magamat. Persze van aki ennél sokkal furcsáb­ban viselkedik. Egyik barátom azonnal lyukat kapar a falba és elrejti a karóraját. De én nem ilyen vagyok. tn merészen összegömbölyödöm, begu­rulok az ágy alá és tovább alszom M is ezt tettem volna, ha a szállodai szobá­ban valóban ágy van és nem rökamié. Így hiába huppantam a földre, hiába próbál­tam elgurulni. Állandóan nekiütődtem a rökamié aljának, miközben mind erélye­sebben döngették az ajtót az ajtódöngetök. Végülis kibújtam a paplanból, ami számomra olyan nehéz, mint egy leknös- békának elhagynia a páncélját. Az ajtóhoz gyámoltalankodtam és meg­fordítottam a zárban a kulcsot. Egy tömzsi, öszhajú ajtódöngető lepett be, két fiatalabb társát tovább küldve, újabb ajtók felé. — Ön a száznyolcvanhatos! — állapí­totta meg komoran és rámszegezle min- denlátó szemét. Lehajtottam a fejemet és az életösztön föllángolása következtében megpróbáltam tagadni. — Nem uram — jelentettem ki elszán­tan — én a száznyolcvanhetes vagyok. A százat, meg a nyolcvanat bevallom Önnek, de a hatos: közönséges rágalom. Az ajtódöngetö erre elcmlarlolta a kulcsomat, mint döntő bűnjelet, rajla a kriminális 186-os szám. — Uram — mondta — ön a száznyolz- vanhatos... Igen, az átkozott kulcs: elárult. Zava­romban az ágy szélére ültem, és úgy lel­tem, mintha számításokba mélyednek. — Nem tudom — feleltem végül, két­ségtelenül szánalmasan — miért tulajdonit ön ekkora fontosságot egy ilyen minimá­lis különbségnek... Az ajtódöngetö erre meglóbálta a kul­csot. — Azonnal távoznia kell — jelentette ki — a befizetett pénzét visszaadjuk. Ugyanis: megjöttek a külföldiek. Éjszaka volt. nemrég múlhatott el a szellemek órája. Ugyanis semmi értelmes válasz nem jutott az eszembe. — Honnét jöttek a külföldiek? — kér­deztem indokolatlanul bizalmas hangon. — Külföldről — felelte az ajtódöngetö és várakozóan nézet rám. — Igen — mondtam — nekem is volt egy külföldi ismerősöm, aki mindég kül­földről jött hozzánk... Az ajtódöngetö bólintott, mintegy bíz­tatott, hogy még mondjak ilyeneket. De már elmúlt a szellemek órája és semmi jellemzőt nem tudtam kitalálni a küllői- diekről. — A külföldiek véletlenül nein bel­gák? — kérdeztem zavartan, abban a re­ményben. hogy ebben a stílusban átbe­szélgetjük az éjszakát. — Vannak belgák is — felelte az ajtó- . döngető barátságosabban. — Értem — bólintottam, majd gyana­kodva néztem az ajtódöngetőre. — De úgy gondoltam — suttogta —. hogy esetleg a második emeletre osztjuk be a belgákat. — Értem — bólintottam és elövettem a pénztárcámból egy tízest. Az ajtódöngető megköszörülte a torkát. — Jöttek hollandusok is — közölte bizalmasan. Erre elővettem még egy tízest. Majd egy ötöst. — Gondolom, érkeztek luxemburgiak is — mondtam — és egy ilyen kis herceg­ségnek elég egy ötös. Látogatóm bólintott. — Ezen kívül — jelentettem ki — még adok egy forintot a skótok részére. De ha megérkeznek a svédek is akkor kérem, világosítsa fel őket, hogy ne jöjjenek ebbé a szobába. Mert olyan bunyó lesz, amilyet még nem láttak XII. Károly uralkodása óta.. . , Látogatóm férfiasán kezet adott ás megnyugtatott, hogy továbbítja ultimátu­momat a svédeknek. Lábujjhegyen távo­zott, és pedig félálomban még hallottam, amint a 197-es 'szoba ajtaját kezdi dön­getni. BAJOR ANOQA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom