Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

1968. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP «3 Sanyi bácsi a kis székházb Sokat koptatta az élet, nem tudta elnyüni. Ami ha­ja megmaradt, házvége szí­nű. Fehér. Álmosan csoszog elő a papucsban, pihent. — Nem szokták zavarni mos­tanában. — Nincs tón valami baj? — De. Az, hogy Sanyi bá­csi nyugdíjba ment. — Hát ugye a mi időnk letelt, eltelt. Nagy idő volt. Hetvennégy mái- Sanyi bácsi. Már ak­kor is Sanyi bácsi volt, ti­zennyolc évvel ezelőtt, amikor alakult a Lenin Karcagpusztán. Sziken, em- Jberfogyasztó földeken, két és fél aranykoronáson. Ősz­re nagyon felfutottak. Négy­szeresére is. Meg volt a közgyűlés, felvették az új tagokat. Akkor felállt az elnök, lemondott — Sanyi bácsi mit csinál­tál — ijedtek meg a me­gyeiek. — Amit a becsület meg­kívánt Engem még a ki® Leninben választottak meg. Hátha most a sok új ember már mást akar. Tizenhat holdat vitt be, vacak, rossz földeket. Ala­kulása első percétől nyugdí­jazásáig volt elnöke a szö­vetkezetnek. Másfél évtize­den át. Jó most kóstolgatni az akkori emlékeket. — Annak örvendek, hogy a Leninben mindig jól ment. Volt itt egyszerre még hu­szonhét szövetkezet is. Min­dig elsők lettünk. Osztot­tunk még 63 forintot is. — Könnyű neked, mondták a többiek, összeharácsoltad a sok gépet. Nagydarab ősz férfi, szem­üveget visel. Magas, kun koponya. — Sose féltem a gépektől. Sokkal többet mertem, mint akkor még merni lehetett. Alkatrészenként vásárol­ták, ponyvában hordták haza az első traktorokat. Az akkori födművelésiigyi mi­niszter kikelt ellene: — A Bártfai elvtárs spe­kulál. Mit gondol miért van­nak a gépállomások? Később Kossuth díjat ka­pott, mert először gépesí­tette a szövetkezetét az or­szágban. Legendás elnök volt. Egy ország tartotta számon. Üj- ságok írtak róla, rádióban beszélt, tv-ben filmben le­hetett látni. — Meg vannak-e még azok a cikkek Sanyi bácsi? — A fene se rakta őket össze. Volt sok. Esztendőn­ként tíz is. Itt járt két esz­tendeje egy író, hogy meg­írja az életemet. Lehet. Ar­ról lehet sokat írni. Korvin Ottó nyomozója volt 19-ben a belügyi nép­biztosságon. Aztán a Tisza nádasaiban bujkált Szolnok alatt. — Sok nagy embert jól ismertem. Losonczi Pált is• Mikor még tsz-elnök volt ő is Barcson, sokszor jártam nála Össze jártunk mi a nagy tsz-ek vezetői az országban. Szabó Pistával Nádudvaron. Jámbor komámmal Földesen. Ha erre vitt az útjuk, sose kerültek el. — Azóta is jöttek? — Nem. Nem volt itt senki. Csend van a hideg folyó­sán. Hűvös augusztus közepe; — A szövetkezetbe? — Nem jártam régen. Jó lenne már kimenni a tagra, a birtokra, szétnézni. Kovács István a városi párttitkár mondta: Sanyi bácsi mindig ott a kocsi, csak szóljál, ha menni akarsz. A Leninben i„ mondták. De egyszer be­szélgettem a főkönyvelővel. Azt vettem észre, nagyon el­foglaltak. Nem is sértődtem meg, tudom én hogy van ez. Azt mesélik róla, aludni járt csak haza a szövetke­zetből. Most meg alig nyit rájuk. — Hosszú az út. A felesé­gem nagyon beteg, nem lehet itthagyni. Holnapra is hívtak a városi pártbizottságra. Ha a fiam hazajön, hát elme­gyek. A szövetkezetben agronó­mus az unokája, Bártfai Sándor. Mindennapos a ház­nál, hozza a híreket. — Meg én is eljárok a kis székházba. Agyonütöm a napokat. A kis székház a magtár. Ott mindig van négy-öt em­ber. Tisztítják a búzát, mon­dogatják mennyi termett. — Szombat-vasárnaponként a pártklubba járogat. Ultizni. Hat-hétféle újság jár a ház­hoz. A fiát mindig kérdezi: mennyi most az idő. Mire a rádió a híreket mondja, már ott ül előtte. Az új elnököt ő nevelte. — Mikor már öregedtem, azt mondja egyszer a városi párttitkár: utódot kellene tán nevelni már Sanyi bácsi. Itt volt Oláh János, ö már elnökösködött az Április 4. Tsz-ben, ami hozzánk csat­lakozott. Jó elnök is lett be­lőle. Az utcán sokan köszön­nek Sanyi bácsinak. — Még azok is, akikkel volt valami. Tál-kanál csör- renés nélkül nincsen. Hát ugye egy ilyen nagy szövet­kezetben is volt mindenhogy. Tizenkétezer holdas tsz a karcagi Lenin. Mikor az el­nök nyugdíjba ment, napokig ott ücsörgött a főtéren. Nem találta helyét. Váratlanul azt mondja: — A Czinege elvtársnak sokat köszönhetek írt is. — Leveleznek Sanyi bácsi? — Nem akarok a terhére lenni. Jó az addig, hogy meg­írja az ember a levelet. De nincs őneki arra már ideje. A háztájit minden eszten­dőben megkapja. Bekapáltat- ja. A pártnyugdíjat minden hónapban hozza a postás. — És a szövetkezettől nem jönnek? , — Nem. Nem jönnek. A Kis Antal utcát keres­tem Karcagon. Senki nem tudta. Akkor azt kérdeztem, hol lakik Bártfai Sanyi bá­csi. Mindenki megmutatta. Közeire van a főtérhez. Borzák Lajos Á hazaszeretetet a tettek osztályozzák Milyen lest- az iskolai honvédelmi oktatás? Üj tantárggyal bővül szeptembertől az általános iskolák hetedikeseinek, a középiskolák, valamint az ipari tanuló intézetek első­seinek oktatása. Megkezdő­dik a honvédelmi ismeretek oktatása. Fő célja az új tan­tárgy bevezetésének, a ta­nuló ifjúság helytállásra, ál­dozatkészségre, a haza irán­ti kötelességre való neve­lése, felkészítése. Nem ismeretlen a fiatalok és a pedagógusok előtt Nem olyan új dologról van szó, amely teljesen ide­gen ifjúságunktól. Osztály- főnöki órákon eddig is volt szó a hazaszeretetről. — A gyakorlati foglalkozások sem jelentenek teljesen újat, hiszen az úttörő összetett honvédelmi versenyek, a középiskolások hasonló ve­télkedései csaknem azono­sak a szeptember elsején ok­tatásra kerülő tananyaggal. De eddig eléggé kampány- szerű volt az ilyen foglal­kozás, csupán egy-egy ver­senyre való felkészülést je­lentette. AZ 1968—69-es ok­tatási évtől kezdődően rendszeresen foglalkoznak a tanulók a honvédelmi isme­retekkel. Ez növeli a pedagógusok munkáját, felelősségét. Rá­juk hárul az a feladat, hogy a most készülő tankönyvek alapján megfelelő példatár segítségével nap, mint nap tudatosítsák a fiatalokkal a haza szeretete, a népek kö­zötti barátság és együttműkö­dés fontosságát, a nemzet­közi összefogás szükségessé­gét. Puska, lőszer, gázálarc... Nem maradnak magukra azok a pedagógusok, akiket ezzel a feladattal megbíz­nak. Ott lesznek a pártszer­vezetek, az állami és társa­dalmi szervek is, amelyek a tárgyi és személyi feltéte­lek biztosításával segítenek majd. Ezek közül is elsősor­ban az MHSZ kluboknak jut az a feladat, hogy tá­mogassák a nevelőket. A honvédelmi ismeretek ge­rincét ugyanis a gyakorlati foglalkozások adják. Többek között lőkiképzés, polgári védelmi ismeretek, tereptan, honvédelmi testnevelés. — Ezeknek az oktatási feltéte­leit az iskolák egyedül nem tudják előteremteni. Szük­ség lesz például a lőkikép- zéshez puskákra, lőszerre, a tereptani foglalkozásokhoz térképekre, a polgári védel­mi oktatáshoz gázálarcra, sugárvédelmi eszközökre, s nem utolsó sorban képzett szakelőadókra, lövészetve­zetőkre. Az új tantárgy oktatása csak ott lehetséges, ahol ezek a feltételek megvan­nak. Megyénk szerencsés helyzetben van. Nincs olyan kis község, ahol nem lenne MHSZ klub, ahonnan a már vázolt támogatást ne kap­hatnák meg az iskolák. — Ezért megyénkben szeptem­berben minden általános és középiskolában, valamint iparitanuló intézetben meg­kezdik a honvédelmi isme­retek oktatását. A tantárgyat jellegéből és óraelosztásából adódóan ön­állóan nem osztályozzák. Alapvetően osztályfőnöki órákon, más tantárgyakba beépítve, a testnevelési fog­lalkozásokon és önálló té­maként kerül ismertetésre. Furcsának is tűnne, ha az indekszekben olvashatnánk: X. hazaszeretetből, a népek közötti barátság ápolásából kiváló, vagy éppen elégte­len. Nincs szükség az ilyen érdemjegyekre. E tantárgy­nál első. helyen az értelem­re hatás áll, s úgy kell ok­tatni, hogy a gyerek már 13, 14 éves korában érezze: nemcsak alkotmányos köte­lezettsége a honvédelmi, a fegyveres szolgálat, hanem egyben megtisztelő, haza­fias feladat is. Hogyan lesz mérhető még­is, hogy mit tanultak az új tantárgyból, mi maradt meg a hallottakból? Évente egy alkalommal a tanterv elő­írása szerint „iskolai hon­védelmi napokat” rendez­nek. Ez alkalmas lesz rész­ben az ismétlésre, részben a tanultak felmérésére. Éppen ezért az „iskolai honvédel­mi napokat” színessé, válto­zatossá, érdekessé, vonzóvá kell tenni. A „hogyant” mindenkor a helyi adottsá­gok határozzák meg. Attól függetlenül, hogy érdemje­gyet külön nem kapnak a tanulók, a honvédelmi na­pokon mérhetővé válik tel­jesítményük, a megszerzett ismeretek elsajátításának lakf A jászárokszállási Vas- és Fémipari Ktsz a járműfűtő berendezés gyártását a múlt évben vette át a Mechanikái Művektől. A készüléket tovább fejlesztették, s így té­liesített építkezések fűtésére is alkalmas. Különböző csarnokok fűtésére is használ­ható. — Képünkön a prototípus látható Merész kezdeményezés — nem Tárt gazdasági eredmények A jássárokssállásiak legjobb partnere as Orion gyár Korábban igen sok elma­rasztalást kapott a jászárok­szállási Faipari Ktsz azért, hogy úgymond: „műszaki és gazdasági megfontolás nél­kül belevágott a tv-kávák gyártásába”. Kétségtelen: az akkori típus nem váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket. A redőnyös kávák gyár­tását azonban nemcsak ők, hanem mind a mai napig senki sem tudta megoldani hazánkban, ezért nem is ér­heti őket jogos elmaraszta­lás. A merész kezdeménye­zés azonban mégis meghoz­ta a kellő és várt gazdasági eredményt, mert a nyereség zömét ma is ez a gyártmány adja a kollektívának. Az elmúlt évben például a ter­melési érték 13 százalékát tette ki, és 900 ezer forint bruttó nyereséget hozott. A televízió kávagyártás ilymódon közvetlen a ktsz- nek hozott hasznot. Közvet­ve viszont az egész község megérezte kedvező hatását. Az elmúlt év utolsó negye­dében ugyanis — éppen a fokozódó igény miatt — kö­zel megkétszereződött aktsz- ben dolgozók létszáma. Az addigi 85 helyett 140-en kezd­ték naponta a munkát. És ami a leglényegesebb: első­sorban a női munkavállalók találtak jó kereseti lehető­séggel helyi munkaalkalmat. Számos nagyvállalat büsz­ke lenne arra is, ha egy új termék gyártásának megkez­dése azt jelentené, amit a jászárokszállásiaknak: az egy főre jutó termelési érték több mint 13 százalékkal növekedett. A ktsz ebben az év­ben 14 ezer tv-káva szállí­tásával segíti a mammutvál- lalat bel- és külföldi kötele­zettségének teljesítését. — A svéd exportra készülő színes — piros, kék, fekete — ká­vák messze földre elviszik a gyártó jó hírét. Az Orion képviselői is nagyon elége­dettek a leszállított áru mi­nőségével. A jelentős megrendelések, a nagy kereslet miatt más­fél milliós költséggel új üzemcsarnokot építenek. — Ezenkívül 134 ezer forintért be kell szerezniük egy kül­földi szórópisztolyt is, hiszen a negyedik negyedévtől kezdve mind a bel-, illetve külföldi szállításra kerülő televíziókat csak poliészteres fényezéssel fogadják a meg­rendelők. A csarnok felépí­tése újabb munkaalkalmat is jelent. Ezentúl százhúsz dolgozót foglalkoztathatnak kettős műszakban. Munka- vállalókban azonban nem lesz hiány, mert jelenleg is több mint száz helybeli la­kos kéri felvételét a ktsz-be. A tv-kávákon kívül jelen­tős mennyiségű irodabútort, magasított tv-asztalt és re- kamiét is gyárt a ktsz. Ele­get tesz a lakosság egyéni, a legváltozatosabb formát és kárpitozást igénylő megren­deléseinek is. Az egyre nö­vekvő igények miatt külön tanműhelyt alakítanak ki, hogy a szakember utánpót­lást is megoldhassák. Je- lenetkező van bőven, egye­lőre a hely hiánya gátolja felvételüket. — Ma ugyanis csak hat ioari tanulót tud­nak foglalkoztatni, de sze­retnék létszámukat megkét­szerezni. M. B. Megvalósult! Az összefogás szép példája valósult meg a MÁV, Jár­műjavító Üzemi Vállalatnál. A dolgozók egy emeletes üdülőt építettek Szolnokon, a Tisza partján társadalmi munkában. Húsz évig ter­vezgettek, tavaly megkezd­ték a munkát és húsz napja befejeződött az építkezés. — Hét szobában tizenöten üdülhetnek kényelmesen. Az épület berendezése kifogás­talan. A szórakozást tv, rá­dió, könyvek, kártya, sakk, biliárd biztosítja. A vendé­gek kényelmét szolgálja a villanyboyler, a jégszekrény, a főzőfülke. Az anyagköltséget, a 450 ezer forintot, a vállalatfej­lesztési alapból fedezték. Az építési és szerelési mun­kát a dolgozók társadalmi munkában végezték, egy év alatt 25 ezer munkaórát dol­goztak itt. A helyszíni mun­kát Cseh Sándor, az egész építkezést, a vállalat igazga­tója és főmérnöke irányí­totta. — A járműjavítónak szin­te minden dolgozója segítet­te az üdülő építését. Első­sorban a megmunkáló, a mérleg és a karbantartó üzem dolgozói érdemelnek dicséretet. De dolgoztak itt mérnökök, sportolók, tech­nikusok, közgazdászok — mondotta Szekeres Ernő fő­mérnök. — Kik vehetik igénybe az üdülőt? — Elsősorban a vállalat dolgozói és családtagjai. Sze­mélyenként naponta öt fo­rintért, jelentkezési sorrend­ben. Ha az üzemből nincs elég jelentkező, idegeneket is fogadunk. Nagyon szeret­nénk azonban, ha a dolgo­zóink „megszállva” tartanák üdülőnket. Ök építették, ma­guknak, hát használják is. Tervezünk csereüdülést is hazai és külföldi vasúti vál­lalatokkal. Kevés a játék és a vasáru Tiszafüreden Olyan áru is hiányzik, ami nem hiánycikk Az utóbbi egy-két évben — különösen a helyi és a járási tanács következete­sen érvényesített állásfog­lalásai alapján — javult Ti­szafüred áruellátása. Mind iparcikkből, mind élelmisze­rekből bővebb és kiegyen­súlyozottabb az ellátás. A Szabad Föld Tsz például üz­lethelyiséget és piaci stan­dot nyitott, ahol legtöbb­ször szép zöldségféleségeket árusít. A MÉK nemrég fel­állított standjain ugyancsak bőven van áru, Az élelmiszer boltokban is szinte minden megtalál­ható, csak a töltelék árukból szűk a választék és oly­kor a szikkadt kenyér miatt méltatlankodnak — jog­gal — a község lakói. Vannak időszakok, amikor háztartási kekszből, nápolyi­ból, üveges ételkészítmé­nyekből is több fogyna, mint amennyi a boltok készlete. Az iparcikkellátásból a korábbihoz mért javulás ellenére sem megfelelő még az ellátás. A papír- és sportszerboit vezetője például azért mél­tatlankodik, mert kevés já­tékot kap. A kedvelt néger babából éppúgy több kelle­ne. mint a gyermektricikli­ből. Ráadásul területi be­osztás szerint ők a szegedi nagykereskedelmi vállalat­hoz tartoznak és a kevés árut beszerezni is nagyon soká tart. A vasüzletbcn szintén hosz­szú a hiánycikkek listája. A rúdvason túl nem tudnak elég hengerelt huzalt, szeg­árut beszerezni, sőt kőmű­veskalapács, kőműves ser­penyő, vizszintmérő, ablak- sarokvas. kilincs, vízveze­tékcső, fürdőszobai felszere­lések mind-mind hiányoz­nak az üzletből, s még ez sem a teljes hiányjegyzék A járás és a község vezeh- most ezek pótlásáx-a tette:, intézkedéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom