Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-15 / 191. szám

1968. augusztus 15.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

«3

Sanyi bácsi a kis székházb

Sokat koptatta az élet, nem tudta elnyüni. Ami haja megmaradt, házvége színű. Fehér. Álmosan csoszog elő a papucsban, pihent. — Nem szokták zavarni mostanában.

— Nincs tón valami baj?

— De. Az, hogy Sanyi bácsi nyugdíjba ment.

— Hát ugye a mi időnk letelt, eltelt.

Nagy idő volt. Hetvennégy mái- Sanyi bácsi. Már akkor is Sanyi bácsi volt, tizennyolc évvel ezelőtt, amikor alakult a Lenin Karcagpusztán. Sziken, em- Jberfogyasztó földeken, két és fél aranykoronáson. Őszre nagyon felfutottak. Négyszeresére is. Meg volt a közgyűlés, felvették az új tagokat. Akkor felállt az elnök, lemondott

— Sanyi bácsi mit csináltál — ijedtek meg a megyeiek.

— Amit a becsület megkívánt Engem még a ki® Leninben választottak meg. Hátha most a sok új ember már mást akar.

Tizenhat holdat vitt be, vacak, rossz földeket. Alakulása első percétől nyugdíjazásáig volt elnöke a szövetkezetnek. Másfél évtizeden át. Jó most kóstolgatni az akkori emlékeket.

— Annak örvendek, hogy a Leninben mindig jól ment. Volt itt egyszerre még huszonhét szövetkezet is. Mindig elsők lettünk. Osztottunk még 63 forintot is. — Könnyű neked, mondták a többiek, összeharácsoltad a sok gépet.

Nagydarab ősz férfi, szemüveget visel. Magas, kun koponya.

— Sose féltem a gépektől. Sokkal többet mertem, mint akkor még merni lehetett.

Alkatrészenként vásárolták, ponyvában hordták haza az első traktorokat. Az akkori födművelésiigyi miniszter kikelt ellene:

— A Bártfai elvtárs spekulál. Mit gondol miért vannak a gépállomások?

Később Kossuth díjat kapott, mert először gépesítette a szövetkezetét az országban.

Legendás elnök volt. Egy ország tartotta számon. Üj- ságok írtak róla, rádióban beszélt, tv-ben filmben lehetett látni.

— Meg vannak-e még azok a cikkek Sanyi bácsi?

— A fene se rakta őket össze. Volt sok. Esztendőnként tíz is. Itt járt két esztendeje egy író, hogy megírja az életemet. Lehet. Arról lehet sokat írni.

Korvin Ottó nyomozója volt 19-ben a belügyi népbiztosságon. Aztán a Tisza nádasaiban bujkált Szolnok alatt.

— Sok nagy embert jól ismertem. Losonczi Pált is• Mikor még tsz-elnök volt ő is Barcson, sokszor jártam nála Össze jártunk mi a nagy tsz-ek vezetői az országban. Szabó Pistával Nádudvaron. Jámbor komámmal Földesen. Ha erre vitt az útjuk, sose kerültek el.

— Azóta is jöttek?

— Nem. Nem volt itt senki.

Csend van a hideg folyósán. Hűvös augusztus közepe;

— A szövetkezetbe?

— Nem jártam régen. Jó lenne már kimenni a tagra, a birtokra, szétnézni. Kovács István a városi párttitkár mondta: Sanyi bácsi mindig ott a kocsi, csak szóljál, ha menni akarsz. A Leninben i„ mondták. De egyszer beszélgettem a főkönyvelővel. Azt vettem észre, nagyon elfoglaltak. Nem is sértődtem meg, tudom én hogy van ez.

Azt mesélik róla, aludni járt csak haza a szövetkezetből. Most meg alig nyit rájuk.

— Hosszú az út. A feleségem nagyon beteg, nem lehet itthagyni. Holnapra is hívtak a városi pártbizottságra. Ha a fiam hazajön, hát elmegyek.

A szövetkezetben agronómus az unokája, Bártfai Sándor. Mindennapos a háznál, hozza a híreket.

— Meg én is eljárok a kis székházba. Agyonütöm a napokat.

A kis székház a magtár. Ott mindig van négy-öt ember. Tisztítják a búzát, mondogatják mennyi termett. —

Szombat-vasárnaponként a pártklubba járogat. Ultizni. Hat-hétféle újság jár a házhoz. A fiát mindig kérdezi: mennyi most az idő. Mire a rádió a híreket mondja, már ott ül előtte.

Az új elnököt ő nevelte.

— Mikor már öregedtem,

azt mondja egyszer a városi párttitkár: utódot kellene

tán nevelni már Sanyi bácsi. Itt volt Oláh János, ö már elnökösködött az Április 4. Tsz-ben, ami hozzánk csatlakozott. Jó elnök is lett belőle.

Az utcán sokan köszönnek Sanyi bácsinak.

— Még azok is, akikkel volt valami. Tál-kanál csör- renés nélkül nincsen. Hát ugye egy ilyen nagy szövetkezetben is volt mindenhogy.

Tizenkétezer holdas tsz a karcagi Lenin. Mikor az elnök nyugdíjba ment, napokig ott ücsörgött a főtéren. Nem találta helyét. Váratlanul azt mondja:

— A Czinege elvtársnak sokat köszönhetek írt is.

— Leveleznek Sanyi bácsi?

— Nem akarok a terhére lenni. Jó az addig, hogy megírja az ember a levelet. De nincs őneki arra már ideje.

A háztájit minden esztendőben megkapja. Bekapáltat- ja. A pártnyugdíjat minden hónapban hozza a postás.

— És a szövetkezettől nem jönnek?

, — Nem. Nem jönnek.

A Kis Antal utcát kerestem Karcagon. Senki nem tudta. Akkor azt kérdeztem, hol lakik Bártfai Sanyi bácsi. Mindenki megmutatta. Közeire van a főtérhez.

Borzák Lajos

Á hazaszeretetet a tettek osztályozzák

Milyen lest- az iskolai honvédelmi oktatás?

Üj tantárggyal bővül szeptembertől az általános iskolák hetedikeseinek, a középiskolák, valamint az ipari tanuló intézetek elsőseinek oktatása. Megkezdődik a honvédelmi ismeretek oktatása. Fő célja az új tantárgy bevezetésének, a tanuló ifjúság helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelességre való nevelése, felkészítése.

Nem ismeretlen a fiatalok és a pedagógusok előtt

Nem olyan új dologról van szó, amely teljesen idegen ifjúságunktól. Osztály- főnöki órákon eddig is volt szó a hazaszeretetről. — A gyakorlati foglalkozások sem jelentenek teljesen újat, hiszen az úttörő összetett honvédelmi versenyek, a középiskolások hasonló vetélkedései csaknem azonosak a szeptember elsején oktatásra kerülő tananyaggal. De eddig eléggé kampány- szerű volt az ilyen foglalkozás, csupán egy-egy versenyre való felkészülést jelentette. AZ 1968—69-es oktatási évtől kezdődően rendszeresen foglalkoznak a tanulók a honvédelmi ismeretekkel.

Ez növeli a pedagógusok munkáját, felelősségét. Rájuk hárul az a feladat, hogy a most készülő tankönyvek alapján megfelelő példatár segítségével nap, mint nap tudatosítsák a fiatalokkal a haza szeretete, a népek közötti barátság és együttműködés fontosságát, a nemzetközi összefogás szükségességét.

Puska, lőszer, gázálarc...

Nem maradnak magukra azok a pedagógusok, akiket ezzel a feladattal megbíznak. Ott lesznek a pártszervezetek, az állami és társadalmi szervek is, amelyek a tárgyi és személyi feltételek biztosításával segítenek majd. Ezek közül is elsősorban az MHSZ kluboknak jut az a feladat, hogy támogassák a nevelőket. A honvédelmi ismeretek gerincét ugyanis a gyakorlati foglalkozások adják. Többek között lőkiképzés, polgári védelmi ismeretek, tereptan, honvédelmi testnevelés. — Ezeknek az oktatási feltételeit az iskolák egyedül nem tudják előteremteni. Szükség lesz például a lőkikép- zéshez puskákra, lőszerre, a tereptani foglalkozásokhoz térképekre, a polgári védelmi oktatáshoz gázálarcra, sugárvédelmi eszközökre, s nem utolsó sorban képzett szakelőadókra, lövészetvezetőkre.

Az új tantárgy oktatása csak ott lehetséges, ahol ezek a feltételek megvannak. Megyénk szerencsés helyzetben van. Nincs olyan kis község, ahol nem lenne MHSZ klub, ahonnan a már vázolt támogatást ne kaphatnák meg az iskolák. — Ezért megyénkben szeptemberben minden általános és középiskolában, valamint

iparitanuló intézetben megkezdik a honvédelmi ismeretek oktatását.

A tantárgyat jellegéből és óraelosztásából adódóan önállóan nem osztályozzák. Alapvetően osztályfőnöki órákon, más tantárgyakba beépítve, a testnevelési foglalkozásokon és önálló témaként kerül ismertetésre. Furcsának is tűnne, ha az indekszekben olvashatnánk: X. hazaszeretetből, a népek közötti barátság ápolásából kiváló, vagy éppen elégtelen. Nincs szükség az ilyen érdemjegyekre. E tantárgynál első. helyen az értelemre hatás áll, s úgy kell oktatni, hogy a gyerek már 13, 14 éves korában érezze: nemcsak alkotmányos kötelezettsége a honvédelmi, a fegyveres szolgálat, hanem egyben megtisztelő, hazafias feladat is.

Hogyan lesz mérhető mégis, hogy mit tanultak az új tantárgyból, mi maradt meg a hallottakból? Évente egy alkalommal a tanterv előírása szerint „iskolai honvédelmi napokat” rendeznek. Ez alkalmas lesz részben az ismétlésre, részben a tanultak felmérésére. Éppen ezért az „iskolai honvédelmi napokat” színessé, változatossá, érdekessé, vonzóvá kell tenni. A „hogyant” mindenkor a helyi adottságok határozzák meg. Attól függetlenül, hogy érdemjegyet külön nem kapnak a tanulók, a honvédelmi napokon mérhetővé válik teljesítményük, a megszerzett ismeretek elsajátításának lakf

A jászárokszállási Vas- és Fémipari Ktsz a járműfűtő berendezés gyártását a múlt évben vette át a Mechanikái Művektől. A készüléket tovább fejlesztették, s így téliesített építkezések fűtésére is alkalmas. Különböző csarnokok fűtésére is használható. — Képünkön a prototípus látható

Merész kezdeményezés — nem Tárt gazdasági eredmények

A jássárokssállásiak legjobb partnere as Orion gyár

Korábban igen sok elmarasztalást kapott a jászárokszállási Faipari Ktsz azért, hogy úgymond: „műszaki és gazdasági megfontolás nélkül belevágott a tv-kávák gyártásába”. Kétségtelen: az akkori típus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A redőnyös kávák gyártását azonban nemcsak ők, hanem mind a mai napig senki sem tudta megoldani hazánkban, ezért nem is érheti őket jogos elmarasztalás. A merész kezdeményezés azonban mégis meghozta a kellő és várt gazdasági eredményt, mert a nyereség zömét ma is ez a gyártmány adja a kollektívának. Az elmúlt évben például a termelési érték 13 százalékát tette ki, és 900 ezer forint bruttó nyereséget hozott.

A televízió kávagyártás ilymódon közvetlen a ktsz- nek hozott hasznot. Közvetve viszont az egész község megérezte kedvező hatását. Az elmúlt év utolsó negyedében ugyanis — éppen a fokozódó igény miatt — közel megkétszereződött aktsz- ben dolgozók létszáma. Az addigi 85 helyett 140-en kezdték naponta a munkát. És ami a leglényegesebb: elsősorban a női munkavállalók találtak jó kereseti lehetőséggel helyi munkaalkalmat.

Számos nagyvállalat büszke lenne arra is, ha egy új termék gyártásának megkezdése azt jelentené, amit a jászárokszállásiaknak: az egy főre jutó termelési érték több mint 13 százalékkal növekedett.

A ktsz ebben az évben 14 ezer tv-káva szállításával segíti a mammutvál- lalat bel- és külföldi kötelezettségének teljesítését. — A svéd exportra készülő színes — piros, kék, fekete — kávák messze földre elviszik a gyártó jó hírét. Az Orion képviselői is nagyon elégedettek a leszállított áru minőségével.

A jelentős megrendelések, a nagy kereslet miatt másfél milliós költséggel új üzemcsarnokot építenek. — Ezenkívül 134 ezer forintért be kell szerezniük egy külföldi szórópisztolyt is, hiszen a negyedik negyedévtől kezdve mind a bel-, illetve külföldi szállításra kerülő televíziókat csak poliészteres fényezéssel fogadják a megrendelők. A csarnok felépítése újabb munkaalkalmat is jelent. Ezentúl százhúsz dolgozót foglalkoztathatnak kettős műszakban. Munka- vállalókban azonban nem lesz hiány, mert jelenleg is több mint száz helybeli lakos kéri felvételét a ktsz-be.

A tv-kávákon kívül jelentős mennyiségű irodabútort, magasított tv-asztalt és re- kamiét is gyárt a ktsz. Eleget tesz a lakosság egyéni, a legváltozatosabb formát és kárpitozást igénylő megrendeléseinek is. Az egyre növekvő igények miatt külön tanműhelyt alakítanak ki, hogy a szakember utánpótlást is megoldhassák. Je- lenetkező van bőven, egyelőre a hely hiánya gátolja felvételüket. — Ma ugyanis csak hat ioari tanulót tudnak foglalkoztatni, de szeretnék létszámukat megkétszerezni. M. B.

Megvalósult!

Az összefogás szép példája valósult meg a MÁV, Járműjavító Üzemi Vállalatnál. A dolgozók egy emeletes üdülőt építettek Szolnokon, a Tisza partján társadalmi munkában. Húsz évig tervezgettek, tavaly megkezdték a munkát és húsz napja befejeződött az építkezés. — Hét szobában tizenöten üdülhetnek kényelmesen. Az épület berendezése kifogástalan. A szórakozást tv, rádió, könyvek, kártya, sakk, biliárd biztosítja. A vendégek kényelmét szolgálja a villanyboyler, a jégszekrény, a főzőfülke.

Az anyagköltséget, a 450 ezer forintot, a vállalatfejlesztési alapból fedezték. Az építési és szerelési munkát a dolgozók társadalmi munkában végezték, egy év alatt 25 ezer munkaórát dolgoztak itt. A helyszíni munkát Cseh Sándor, az egész építkezést, a vállalat igazgatója és főmérnöke irányította.

— A járműjavítónak szinte minden dolgozója segítette az üdülő építését. Elsősorban a megmunkáló, a mérleg és a karbantartó üzem dolgozói érdemelnek dicséretet. De dolgoztak itt mérnökök, sportolók, technikusok, közgazdászok — mondotta Szekeres Ernő főmérnök.

— Kik vehetik igénybe az üdülőt?

— Elsősorban a vállalat dolgozói és családtagjai. Személyenként naponta öt forintért, jelentkezési sorrendben. Ha az üzemből nincs elég jelentkező, idegeneket is fogadunk. Nagyon szeretnénk azonban, ha a dolgozóink „megszállva” tartanák üdülőnket. Ök építették, maguknak, hát használják is. Tervezünk csereüdülést is hazai és külföldi vasúti vállalatokkal.

Kevés a játék és a vasáru Tiszafüreden

Olyan áru is hiányzik, ami nem hiánycikk

Az utóbbi egy-két évben — különösen a helyi és a járási tanács következetesen érvényesített állásfoglalásai alapján — javult Tiszafüred áruellátása. Mind iparcikkből, mind élelmiszerekből bővebb és kiegyensúlyozottabb az ellátás. A Szabad Föld Tsz például üzlethelyiséget és piaci standot nyitott, ahol legtöbbször szép zöldségféleségeket árusít. A MÉK nemrég felállított standjain ugyancsak bőven van áru,

Az élelmiszer boltokban is szinte minden megtalálható,

csak a töltelék árukból

szűk a választék és olykor a szikkadt kenyér miatt méltatlankodnak — joggal — a község lakói.

Vannak időszakok, amikor háztartási kekszből, nápolyiból, üveges ételkészítményekből is több fogyna, mint amennyi a boltok készlete. Az iparcikkellátásból

a korábbihoz mért javulás ellenére sem megfelelő még az ellátás.

A papír- és sportszerboit vezetője például azért méltatlankodik, mert kevés játékot kap. A kedvelt néger babából éppúgy több kellene. mint a gyermektricikliből. Ráadásul területi beosztás szerint ők a szegedi nagykereskedelmi vállalathoz tartoznak és a kevés árut beszerezni is nagyon soká tart.

A vasüzletbcn szintén hoszszú a hiánycikkek listája.

A rúdvason túl nem tudnak elég hengerelt huzalt, szegárut beszerezni, sőt kőműveskalapács, kőműves serpenyő, vizszintmérő, ablak- sarokvas. kilincs, vízvezetékcső, fürdőszobai felszerelések mind-mind hiányoznak az üzletből, s még ez sem a teljes hiányjegyzék A járás és a község vezeh- most ezek pótlásáx-a tette:, intézkedéseket.