Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-14 / 190. szám
, Palotási Állami CSezdssáfi Gyenge minőségű talajon A Palotás! Állami Gazdaság 1949-ben alakult, a Nagygombosi Nemzeti Vállalat üzemegységéből — Besenyszögi Állami Gazdaság néven. Az akkori, 1100 kát hold földterület két község — Be- senyszög és Jászladány, valamint a megyeszékhely, Szolnok határában terült el, földrajzilag szép helyen, a Tisza és a Zagyva folyó szögében. A gazdaság területét ma is kettészeli a Millér csatorna. A talajadottságai ennek ellenére sem a legkedvezőbbek, mert a mai hat és fél ezer hold terület aranykoronaértéke holdanként 6,63, A szántóterületé ennél nem egészen egy aranykoronával magasabb. A gazdaság közlekedési viszonyaiban kedvező, hogy területét ma jó műutak határolják, kedvezőtlen viszont, hogy a legközelebbi, a szolnoki vasútállomás is tizenkét kilométerre van a gazdaság központjától. Az ország első forrólevegős üzeme A talaj viszonyokat tekintve ez a gazdaság jelentősen eltér a megye más gazdaságaitól. Sík területein a régi idők nagy árvizeinek vonulásaira utaló, kiszáradt medrek kanyarognak. Ezek a tavaszi árvizek levezetésére hasznosak, megkönnyítik a szinte minden évben elkerülhetetlen műveletet A medrek jórészét az idők során az öntözővíz szállítására is berendezték. A gazdaság vezető szakemberei az élteit csaknem két évtizedben több esetdasági major fejlesztését. A régi gazdasági épületek korszerűsítését hajtották végre és főleg újakat építettek jelentős ütemben. Ettől számítva az állatlétszám fokozatosan növekedett, amíg 1950-ben mindössze 200 számosállatuk volt, most ez már megközelíti az ezret. Voltak igazán nehéz időszakok is a gazdaság állattenyésztésében, amíg idáig jutottak. 1952 őszén például annyira elárasztották az őszi esők a laposabb területeket, hogy sokáig csak csónakokkal tudták megközelíteni az állatokat, úgy hordták a takarmányt, az almot. Máskor a vidékükre jellemző „vendégmarasztaló” sár nehezítette és néha még ma is nehezíti az állatok megfelelő ellátását. Később az elavult sertéstelepeket alakították át juhhodályokká, így hamarosan két-háromezer juhot is neveltek évente, tavaly pedig már az anyajuhok száma is megközelítette az ezret Napos kacsák négy gazdaságnak A gazdaság a kezdeti években is foglalkozott baromfitenyésztéssel. Ez azonban sokáig nem hozott kiemelkedő eredményeket, sem mennyiségileg, sem minőségileg. Mégiis sokat segített abban, hogy a megyeszékhely lakosságának hússal történő ellátását segítse, s jelenleg is — sőt a jövőt tekintve is — ez egyik fontos törekvésük. 1961-ben kezdtek hozzá a gazdaságban a kacsa tenyésztés nagyobb méretű kialakításához. S ez volt a gazdaság eredményességének másik fontos feltétele. Megépült a kacsakombinát, A modern, szép központi major. 1961-ben kezdődött meg a gazdaság központjának kiépítése. Azóta lakóházak, művelődési ház, irodaépület, lucernaszárító üzem, s más gazdasági épületek nőttek itt ki a földből .t ben változtak. Garay Lajos, áld 1961 óta irányítja a gazdaságot, a hatodik igazgató. Nagy György pedig a hetedik fő- agranómus. Hetedik főkönyvelője a gazdaságnak Szőke Imre is. A ma már tekintélyes mezőgazdasági üzem fennállását jelentő tizenkilenc év alatt sokan váltak meg az üzemtől, de szakmai tudásukból mindannyian adtak valamennyit az előrehaladáshoz, ahhoz, hogy a mai eredményeket elérhessék. A gazdaság profilja ma már merőben más, mint a megalakulását követő években volt. A vetés- szerkezet struktúrájának módosítása mellett két jelentős tényező játszott közre abban, hogy Palotáson az utóbbi időben megteremthették az ingadozásmentes, sikeres gazdálkodás alapjait. Az első ilyen tényező a forrólevegős lucerna gyorsszárító üzem volt. Ezt a hazánkban eddig ismeretlen berendezést egy holland cég szállította annak Idején, s a beszerelést a próbaüzemmel együtt az irányította. Már az előkészülés évében, 1961- ben is 196 ezer forint üzemi nyereséget jelentett ez az üzem a gazdaságnak. 1963-ban pedig már elérték az eddigi legtöbbet, a kétmillió forintot meghaladó összeget. Az óriás — napi 1200 mázsát feldolgozó — üzem kiszolgálása érdekében növelni kellett a lucematermő területet. Ez sürgette elsősorban a vetés- szerkezet megváltoztatását. Elsősorban azt, hogy a biztonságosan termelhető őszi vetésű gabonák mellett — főleg az aránylag nagyon költséges rizstermesztés rovására — növeljék a lucernatermő területet. Ezt meg is valósították. Amíg 1956-ban mintegy háromezerötszáz kát. hold területen vetettek rizst, tavaly ennek már az egyhatodát szánták rizstermesztésre. Pillangós növényt viszont a kezdeti 240 hold terület helyett tavaly már 1130 holdon termeltek. Kacsafarm a folyóparton Az állattenyésztés az üzem alakulását követő években nem volt jelentős a gazdaságban. Bár a talaj gyenge minősége akkor még indokolttá tette volna, hogy juhásza ttal nagyobb méretekben foglalkozzanak, erre sokáig nem kerülhetett sor. Csak akkor kezdhették meg, amikor a gazdaság központja Besenyszögről Palotásra költözött és megkezdték a gaaamelynefc alapvető kelléke a régi irodaépületből átalakított tíz, egyenként tízezres kapacitású keltetőállomás, valamint a három, egyenként ezerötszáz férőhelyes törzskacsaól. A következő évben előnevelő és utónevelő helyiségek épülteik. 1962 és 1967 között összesen mintegy hétmillió forintot fordítottak a farm épületeinek kialakítására. Az egyre jobb eredményekkel dolgozó lucemaszárító üzem mellett tehát a kacsakombinát volt az, ami gyorsan és jelentősen megváltoztatta a gazdaság profilját és pénzügyi mérlegét is mind kedvezőbbé tette. Volt olyan év — például 1967 —, amikor az eredetileg tervezett 3900 mázsa pecsenyekacsa helyett 5340 mázsát értékesítettek. Kacsanevelésüket pedig azóta is korszerűsítették. Tavaly már mintegy kétszázezret neveltek fel halastavon, s így nyolc hét alatt átlag 2,40 kilogrammosok lettek. 3,28 kilogramm abrak fogyasztása mellett. A törzstelepen jelenleg nyolcezer minőségi tenyészkacsa van, s így válik lehetővé, hogy jövőre már a megye négy másik gazdaságát is ellátják saját szükségletük mellett naposkacsával. Egyre eredményesebb és mennyiségben is nagyobb pecseeyecsirke tenyészetük is. * • Öntözéssel és javítással Nagyon jelentősen járult hozzá a gazdálkodás kiegyensúlyozottságához az is, hogy 1953 óta rendszeresen javíttatják rossz minőségű talajaikat. Az idén 230 holdon végeztetik el ezt a munkát és így a szántóterület 97 százalékán történt talajjavítás. Több mint egy évtizede rendszeresen jegyzik és elemzik a gazdaság területének csapadékviszonyait is. Régi tapasztalatok is mutatják, hogy határuk az ország egyik legcsapadékszegényebb területe. Ezért évek óta kitartóan törekszenek az öntözési lehetőségek megteremtésére, növelésére. Jelenleg szántóterületüknek mintegy 65 százaléka van berendezve felületi vagy esőztető öntözésre. Ennek az idei nagy aszályban különösen nagy előnyét látták, mert 5500 hold szántóterületből 3500-at öntözhettek. A lucernán például márciusban megkezdték a tározó öntözést, amely az első kaszálásnál már 7—8 mázsás többlettermést jelentett. Jól mutatja az öntözés előnyét az. hogy’ Emeletes épület a besenyszö gi pusztán. Benne művelődé si terem, klubok, s az étkezde. (lásd képünkön) könyvt ár, minden ami a munkások művelődését, szórakozását szolgálja. 1964-ben épült, má sfél millió forintból Hétmillió forintból létesült a palotási baromfikombinát. Ebben a* évben 60 {vagon baromfi (40 vagon kacsa, 30 vagon csirke) kerül ki innen ahol mesterséges úton nem kapott vizet a növény, ott második kaszálásra nem is számíthattak. Az öfítözött területen pedig még a negyedik kaszálásból is 8—10 mázsa szénát várnak holdanként. Őszi búzából mintegy hat-hét mázsával takarítottak be többet a megöntözött területről, mint onnan, ahová nem tudtak vizet juttatni. Ebédlő, klubterem, óvoda Gépekben is sokkal gazdagabb most az üzem, mint a kezdet óta bármikor. És az emberek is másként bánnak munkaeszközeikkel. megbecsülik felszereléseiket. Igaz, azóta nekik is mások a körülményeik, mert új munkásszállásokat, ebédlőt stb. szociális létesítményeket alakítottak ki és ma már szépen berendezett klubhelyiségük van, amelynek keretében műszaki klub is működik. A gazdaság dolgozóinak egyik féltett és szeretett kedvence az üzemi óvoda, amelynek apró lakói ünnepségek és különböző rendezvények alkalmával meg-meglepik kedves műsorral a felnőtteket. A KISZ- esekkel összefogva sokszor felvidítják énekükkel, szavalatukkal a dolgos felnőtteket, saját szüleiket. r Evről-évre biztonságosabban A régi évek nehézségeinek ma már nagyrészt csak az emlékei vannak. Teljesen átalakult a gazdaság központja is. Ű i épületek épültek, korszerű irodaházuk van, a vízellátást pedig közvetlenül Szolnokról biztosítják. Tíz évvel ezelőtt épült az 50 köbméteres hydroglóbusz, majd ezt sorrendben a 60 vagónos magtár, a központi munkásszállás követte és a 9 szolgálati családi ház. A korábbi, nyomasztóan sikertelen évek után a gazdaság egyre inkább stabilizálódott, s ma már az eredményesen gazdálkodó egységek közé tartozik. Ez a tudat megnyugtatja és még eredményesebb munkára serkenti a gazdaság vezetőit, a törzsgárda tagjait és magával ragadja azokat is, akik csak időszakonként vállalnak itt munkát. A munkáskollektívák már évek óta részt vesznek a szocialista munkaversenyben is. A szorgalomért kitüntetések Ez a szorgalom — amellett, hogy 1965— 67-ben megteremtette a munkásállomány keresetének lo százalékos növekedését és évente biztosította az átlag 25 napi nyereségrészesedést — biztos forrása a további előrehaladásnak. A kilenc szocialista brigád száznyolcvanhat tagja és az üzem más dolgozói is írásban adtak ígéretet ez évben is arra, hogy a KMP megalakulásának 50. évfordulójára a lehető legjobb eredményeket érik el. A Bánki Danát, brigád például, amely altalajlazí- tót, különböző célszerszámokat, stb készített társadalmi munkában. Sokam gratuláltak Csongrádi Sándor építési brigádjának is, amikor a gazdaságok brigádjai ' között is kiváló eredményt értek el.1 így érthető. hogy eddig kétszáztizennégyen kaptak a gazdaságban törzsgárdajelvéinyt a kétszázhatvan állandó dolgozó közül. Tizenhármán ötéves, százhatan ö*—tíz évig, kilencvenheten pedig tíz éven felülj egy helyben dolgozásuk elismeréséért^ kap- s tok törzsgárdajelvényt. 1 A jövő biztató f A gazdaság évről éne ( növekvőiFered- ménvességéről a számok vitathatatlanul tanúskodnak. Amíg őszi búzából il953(-ban 335 kát. hold területen 7,3 mázsás / volt az átlagtermésük. 1967-ben már.-' 1162 kát. holdon elérték az eddig ; legmagasabb eredményt, a 20 mázsás átlagtermést. Rizsből 15 évvel ezelőtt; a.; 2563 kát. hold területen 10,2 mázsa volt a termésük, tíz évvel később, 1963-ban pedig 14 és fél mázsás, noha rizsj/ermesz- téshez most sem a legkedvezőbbek adottságaik. 1963-ban már kétmillió forintlnál több volt az eredményük. Azóta ez minden évben növekedett. 1967-ben pedisa az eddigi legtöbbet érték el, plusz hétmilliót. S amíg 1962-ben 13.7 millió forint volt a gazdaság teljes termetei értéke, tavaly ennek már csaknem ,a háromszorosát érték el, több mint 39 millió forintot. A jövőt pedig ígv tervezik: 1965-ben 5227 forint volt az egy kát hold mező- gazdasági területre jutó hozamérték. 1970-re ezit jelentősen megnövelik és, elérik az 5974 forintot. Növekvő életszínvonal A gazdaság dolgozói ma már magukénak érzik a gazdaságot, ragaszkodnak hozzá, örülnek eredményeinek, ' s tudják, hogy ez nagyrészt az ő munkájuk gyümölcse. Itt élnek és itt emelkedik évről évre az életszínvonaluk, amit az is mutat, hogy a szolgálati lakások tető- szerkezetén egyre több tv-antenna magasodik, s szinte minden házban rádiót hallgatnak. Régen szólás-mondás volt ezen a tájon, hogy a besenyszögi föld csak arra jó, lyuk ne legyen a helyén és hogy a bíbiceknek legyen hol szaladozni. Mindez azóta megváltozott. Nem egycsapás- ra, hanem emberek kitartó, szorgos munkájával, az emberi akarat teljesülésével. (x)
