Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-13 / 189. szám

1968. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Felvonulási épületekbe beépített anyagok eladása A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat Szol­nok város Tiszámén ti Vegyiművek területén egyes felvonulási épületekbe be épített különféle építési anyagait megvételre alacsony használt áron fel­ajánlja állami és szövetkezeti szerveknek. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, Szolnok, Ady kndre u. 1I7C ügyintéző: Krasznai Miklós — telefon: 32—32/35. A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR AZON­NAL FELVESZ központi telephelyére esztergályos, marós, lakatos, hegesztő, motor- szerelő, asztalos, kőműves szakmunkásokat, — mérő és szabályozó körök üzembehelyezéséhez technikusokat, férfi segédmunkásokat. A KÖZPONTI MUNKAHELYEN 44 ÓRÁS MUNKA­HÉT VAN ÉS MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD! Felveszünk továbbá műszer és technológiai szere­lési munkahelyekre (Oros háza. Szeged környékére, Százhalombatta, Szőny) külszolgálatos munkakörbe csőszerelő, központi fűtésszerelő, hegesztő, villany- szerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A VIDÉKI MUNKAHELYEN 44 ÖRÁS MUNKA­HÉT VAN ÉS MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD! Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: BUDAPEST, XVIII. kér., Gyömrői át 79/83. A jászkarajenői termelőszövetkezet (Lenin) még e*- évi kivitelezésre rendelkezik az alábbi kapacitással: villanyszerelő külső-belső földelés érintés védelmi és felülvizsgálatok villanymotorok tekercselésé­vel és karbantartásával Kérjük a vállalatok és tsz-ek sürgős igény bejelen­tését. Jászkarajenő, „Lenin” Termelőszövetkezet KÖZLEMÉNY Külön autóbuszt indít a szolnoki IBUSZ szeptember 2-án, 3-án SZELÖCE — N V IT R A útvonalon. —­Részvételi díj: kb. 400 Ft + 223 Ft költőpénz (utazás, szállás, útlevél és 2 étkezés). Jelentkezés 1968. augusztus 20-ig a Szolnoki IBUSZ-nál. 500 anyából álló juh­állományunk gondozásá­ra olyan juhász családot szerződtetnénk, akiből 3 dolgozó vállal munkát a juhászaiban. Teljesítmény bérezést és 2 szobás lakást biztosí­tunk. írásbeli ajánlato­kat kérünk jelenlegi munkahely feltüntetésé­vel. Útiköltséget csak a tsz írásbeli értesítésére — jelentkezés esetén térítünk. PETŐFI MG. TERMELŐ­SZÖVETKEZET Z s á m b o k (Pest megye) Felvételre keresünk köz­gazdasági technikumi végzettséggel (női) adminisztratív munkaerőt (általános adminisztrátort) Jelentkezés személyesen, vagy írásban Szolnok megyei GFV. Karcagi Hántolómalma. Karcag, Vasút u. 99. szám. Nyugdíjas gépkocsivezetőt felveszünk PU—20 típusú seprő gépkocsira, félnapos munkaidőre. Fizetés havi 500 Ft. — Jelentkezés: a Tlszamenti Vegyiművek munkaügyi osztályán. Milliónyi sertés vesztőhelye <1 iotor Hegymenet A gépkocsi vezetés ,, forté­ly osabb” része, a járműve­zetése emelkedőnek, hegy­nek. A sík vidéken járók jól teszik, ha a hegyes vi­dékekre indulás előtt emlé­kezetükbe vésik a hegyme­net alapszabályait. A legfon­tosabb tudnivaló, hogy az emelkedő leküzdésének alap- feltétele a lendületes veze­tés, a gyors iram. A motor erőlködés, túlmelegedés nél­kül megbirkózik még a vi­szonylag erős hegvi úttal is, ha már az emelkedő kezde­tén lendülettel halad, a le­hetőséghez képest legmaga­sabb sebességi fokozatban. Könnyebb a helyzet a többii engeres motoroknál. Például egy hathengeres motornál a robbanások kö­zött olyan kevés a holtidő, hogy azt könnyűszerrel le- küzdi a lendület. A legnehe­zebb természetesen a két- hengeres motorú járművel a hegymenet. A motor vi­szonylagos egyenetlen járá­sa, a robbanások közötti na­gyobb holtidő csakis gya­korlott, hozzáértő vezetéssel egyenlíthető ki. Itt van a legnagyobb szükség az emelkedés megkezdésekor a jármű minél nagyobb len­dületére. A hosszabb emelkedő le­küzdése közben vissza is kell kapcsolni egv-két se­bességfokozattal. A négyhen­geres járműveknél ez még akkor is végrehajtható, amikor a magasabb sebes­ségi fokozatban már erősén lelassult a gépkocsi. A két- hengereseknél, a Trabantok­nál — de még a háromhen­geres Wartburg gépkocsik- , nál is — viszont semmikép­pen sem szabad megvárni hegymenetben a lelassulást. Feltétlenül akkor kapcsol­junk vissza az alacsonyabb fokozatba, amikor a maga­sabb fokozattal már nem tudja tartani az egyenletes sebességet a gépkocsi. Pél­dául: Ha az emelkedő kez­detén a kocsi sebessége a 4. fokozatban 80 kilométer és ez a hegymenet közben visszaesik 60 kilométerre, ne várjuk meg a további sebességcsökkenést. hanem kapcsoljunk vissza 3. foko­zatba. Ilyenkor a még vi­szony! ag magasabb motor fordulatszám következtében újra könnyen gyorsul a ko­csi. de legalábbis tartani tudja sebességét. Ilyenkor ne zavarjon bennünket a magas fordulatszám követ­keztében hallható erős mo­torzaj, vagv a sikító hang, Ez nem árt annyira a mo­tornak, mint lassú mén ét­ijén a motor erőlködése, a dugattyúk lassú mozgása és a motor fokozott melegedé­se. ami az ügyetlen, bátor­talan vezetésnek a követ­kezménye lehet. ☆ A Merkur autószalon teg­napi jelentése a gépkocsi­sorszámok állásáról: Trabant Limousine 20 758 Trabant Kombi 1428 Wartburg Limousine 7219 Wartburg De Luxé 5006 Moszkvics 14028 Skoda 1000 MB 8307 Skoda Kombi 321 Skoda 1202 133 Fiat 850-es 1656 Fiat Coupe 188 Fiat 2300-a3 81 Renault 1166 Volga 575 „Begyűjtéses" cipőjavítás Megfelelő létszám és he­lyiség hiánya miatt helyben nem tudja megoldani a ti- szaőrsi, nagyi vám lakosság cipöjavitását a tiszafüredi Építő és Vegyesipari Ktsz. Gondjukon úgy segítenek, hogy „ hegyű jtóses” alapon, a járási székhelyen végzik Coubertm azt is megálla­pította, hogy még ugyan­azon sportág hívei is ellen­ségei voltak egymásnak. A német torna képviselői két­ségbe vonták, a svéd torna­rendszer értékeit, az angol labdarúgók pedig tudni sem akartak az amerikai rögbi­ről. Egyre erősödött az üz­leti szellem is. Coubertin nem elégedett meg a sport­élet bajainak megállapítá­sával. hanem receptet is ajánlott. Javaslata így hang­zott: — Szabályosan ismétlődő időközökben ismétlődő ver­senyeket kell rendezni, eze­ken jogot kell kapnia min­den jelentős sportágnak és S7. indulás lehetőségét bizto­sítani kell minden nemzet­nek. így iütött Coubertin arra a gondolatra, hogy fel kell újítani az ókori olimpiai já­tékokat. Javaslatával 1892- ben lépett a nyilvánosság elé, a Sorbonne-on tartott előadást ezzel a címmel: ..Az olimpia újjászületése”. Két esztendővel később elérke­zettnek tartotta az időt. hogy nemzetközi értekezle­tet hivasson össze. A szín­hely ismét a híres francia egvetem volt Az úiságírók. külföldiek és franciák egy­aránt feltettek a kérdést: azt el. A ktsz gépkocsija he­tenként, szállítja a központ­ba a helyileg nem javítha­tó rádiókat, televíziókat és ekkor viszik be a lábbeliket is. A lakosság a következő héten kapja azt meg — mind minőségileg, mind az ár szempontjából nagy meg­elégedésre. — Miért éppen a. Sor- bonne-t választotta a ta­nácskozás színhelyéül? A széles látókörű, fárad­hatatlan francia tudós így válaszolt: — Azért, hogy mindenki érezze, hogy többről van szó, mint egyszerű sporttanács­kozásról. Kétezer hallgató előtt, ti­zenhárom európai nemzet képviselőiének jelenlétében ismertette elképzelését Cou­bertin : — Javaslom, hogy a test- gvakorlatok fellendítése és ápolása érdekében, de külö­nösen a népek közötti ba­rátságos érintkezés megte­remtése céljából, a hellén olimpiának megfelelően, négv évenként nagy verse­nyeket tartsanak és ezekre hívjanak meg minden nem­zetet... Egyhangú szavazással emelték határozattá 1894- ben Pierre Coubertin ja­vaslatát. A francia tudós először azt tervezte, hogv a XX. század egv párizsi olim­piával kezdődik maid. A görögök azonban csag görög földön tudták elképzelni az első versen veket. Várni sem volt türelmük és már 1896- ra elvállalták, hosv megren­delik a küzdelmeket. Már a legelső modern Budapest — Sertésvágó- hid. Már Krúdy idejében ilyen volt. Pesterzsébet felé ko­cogó villamosok szelik át a tájat; bikát megtorpan tó erejű izomemberek disku- rálnak a megállóban kedves békességgel arról, hogy mi­lyen csöppnyi a dió sorok­sári kertjükben; autógóliá- tok hordják innét a húst a falánk metropolisnak, ahol serény háziasszonyok oda­adó buzgalommal sütik a vasárnapi ebédekhez az illa­tozó pecsenyéket, és az ét­lapírás művészei az egysze­rű disznóhúsnak olyan ne­veket adnak, mint sertés­borda flamandi módra, bé­csi sertésfiié, bácskai ser- téstokány, vagy a maradi ínyencek kedvére: füstölt dagadó. A gazdasági élet prózai szóhasználata szerint a Bu­dapesti Húsipari Vállalat egy üzeme a hét közül. (Hozzá­tartozik egyebek között a Marhavágóhid, egy szalámi­gyár stb.) Nagy vállalat. Évi termelésének értéke megha­ladja az ötmilliárd forintot. Idei tervükben 1 200 000 sertés, valamint 122 000 szarvasmarha földolgozása szerepei. Vágás előtt pihentetés Az ókor híres magyaror­szági városa Aquincum ki­sebb területet foglalt el, mint a mai budapesti ser­tésvágóhíd. És a terület nem csekély része arra szolgál, hogy az érkező állatokat fo­gadja. Kereken napi 4000 sertés halad itt végig a föl­dolgozás processzusain. És ennek legalább a kétszerese tartózkodik mindig a fala­kon belül. Mert vágás előtt az állatok úgynevezett pi­hentető szálláson töltenek nagyjából egy napot. Nem valami szanatóriumi csele­kedet ez disznóölés előtt, az a fölismerés alakította Id az eljárást, hogy a szállítá­si viszontagságok izgalmi ál­lapotba hajszolják a jószá­got. Ha így kerül kés alá, ez meglátszik a húsa színén, minőségén. Érzéstelenítéssel... A disznóölés itt összeha­sonlíthatatlanul gyorsabban olimpián, mim ahogy ké­sőbb is, az atlétika volt a játékók gerincé. Ezt jelké­pezi, hogy 1896-ban Athén­ben a program a száz mé­teres síkfutással kezdődött Amerikában ebben az idő­ben a sprinterek nagy nép­szerűséget szereztek maguk­nak, mert ők érték el a pá­lyán a legnagyobb gyorsasá­got és ezzel mintegy szim­bolizálták a modern élet égvre rohanóbb tempóját. A legjobb rövidtávfutók nem is utaztak át a tengerentúl­ról a görög fővárosba, csak a második vonalhoz tartozó versenyzők jelentek meg a napfénytől vakítóan fehér márványstadionban. Az ame­rikaiak még így is meg­nyerték Burke révén a száz méteres síkfutást, kerek 12 másodperces idővel. Az Egyesült Államok verseny­zői egyébként, ellenfeleik csodálkozására, szöges ci­pőben versenyeztek. A ma­gva- Rzokolvj Alaiosnak nem volt ilyen ió és hasznos fel­szerelése, neki meg kellett eléednie a 10(1 méteres sík­futásban a harmadik hellyel. Gyors iramban fejlődött az atlétika. Négv esztendő­vel később, a párizsi olim­pián már 10.8 másodperces idő kellett az amerikai történik meg, mint a falud udvarok kukoricával disz­nót csalogató böllér szertar­tásai során. Mozgólépcső­szerű alkalmatosságon ha­ladnak fölfelé a sertések. Egy m un kásnő elektromos ösztökével sietteti azokat, melyek vonakodásukkal „du­gót” idéznének elő a forga­lomban. A vágás úgy megy végbe, hogy előbb kábító elektromos ütést kap az ál­lat, majd a hagyományos késszűrás következik. A földolgozás munkájá­ban korszerű és modernizá­lásra szoruló elemek egy­aránt — megtalálhatók. A gépi bőrfejtés, a gázlánggal történő pörzsölés, a fél disz­nókat szállító futószalag mellett nem kevés még min­dig a nagy melegben végzett nehéz fizikai munka. Nem emlékszem arra, hogv az elmúlt két évtizedben bárki is a munka hőseinek kijáró megilletődöttséggel írt volna a hentesek helytállásáról. Hadd írjam le: sok bányászt, aratót, kohászt láttam már munka közben — a vágó­hídi dolgozók sem keresik könnyebben a kenyerüket. Ez a szakma is öregszik Nem keresnek rosszul. A ló szakmunkás hazavisz ha­vonta 2300—2400 forintét. Mégis elöregszik a szakma. Az idén 120 ipari tanulót akartak szerződtetni — ió ha 70 lesz belőle. Az idén 28 ipari tanulójuk tesz szak­munkásvizsgát, viszont a nvugdüba menő szakmunká­sok szám* legalább 35—40 lesz. Érthető, hogv a válla­lat vezetői a gépesítés foko­zására törekszenek. Mindenből rengeteg van itt. Annyi tepertőt láttam, hogy egy ideig nem is kívá­nom. Annyi félsertést, hogy erdőben fát se többet.. Annvi oklevelet, ami az itteniek jó munkájáról vall. hogv szinte megszámlálhatatlan. ... Érdekes; évezredes ez a város, a marhavágóhid mindössze 100 éves, a ser­tésvágóhíd meg alig több 70-néL Bajor Nagy Ernő Hajós Alfréd, az első magy ar olimpiai bajnok, 1896-ban Athénban a 100 és 1200 méte rés úszásban győzött Jarvis-nak száz méteren a győzelemhez. Ki lehet igazán jó Sprin­ter? Mi a nagy gyorsaság titka? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a nagy ver­seny napjaiban a francia la­pok és a Bois de Boulogne- ban, az atlétikai pálya kö­zönsége. Eleinte még az Egyesült Államokban is, ahol pedig hamar kifejlő­dött a rövidtávfutás. hogv különleges alak, bizonyos testméreti adottság kell a nagy gyorsasághoz. Tait Mackenzáe professzor 74 kitűnő futó adatait, gyűjtöt­te össze és e szerint a leg­gyorsabb atléták átlagos testmagassága 174 centimé­ter, mellkasuk szélessége ez átlagosnál szélesebb, a IáKuk pedig viszonylag hős»» szú. M K, (Folytatjuk) ÍV, Coubertin: „...hívjanak meg minden nemzetet"

Next

/
Oldalképek
Tartalom