Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
1968. augusztus 11. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP Hobbyjuk a kaktusz Egy hónappal késett Medárd Milyen lesz a nyártége időjárása Ritka szenvedélynek hódol Szolnokon a Sarkmagóczi család. Kaktuszokat gyűjtenek. Az apáról fiúra és lassan unokára szálló gyűjtemény már több mint 1200 darabból áll. Egy részét az üvegházban, a nagyobbakat e kertben kiültetve csodálhattuk meg. A gyűjtést ötven évvel ezelőtt kezdte el Sarkma- goczi József. Walther Haage- tól, a ma is híres Erfurtban dolgozó botanikus családtól kapta az első ritka példányokat. A gondozás, szaporítás Időt és szakértelmet igénylő munkáját ma már fia és unokája végzi. — A napi munka után megnyugvást és kikapcsolódást jelent, ha lemegyek az üvegházba és vizsgálgatom, gondozom a növényeinket — Az ÄFOR szolnoki tájegységénél néhány számadatot kaptunk, melyek mindennél 500 anyából álló juhállományunk gondozására olyan juhász családot szerződtetnénk, akiből 3 dolgozó vállal munkát a juhászaiban. Teljesítmény bérezést és 2 szobás lakást biztosítunk. Írásbeli ajánlatokat kérünk jelenlegi munkahely feltüntetésével. Ű tiköltséget csak a tsz írásbeli értesítésére — jelentkezés esetén térítünk. PETŐFI MG. TERMELŐ- SZÖVETKEZET Z s á m b o k (Pest megye) mondja ifjabb Sarkmagóczi József, aki az Élelmiszer és Vegyianyag Nagykeresi- kedelmi Vállalat áruforgalmi előadója. — Melyik a kedvenc kaktusza? — Nehéz választani. Talán a kakasiarély-alakú és a szőrös kaktuszok, A gyűjtemény legérdekesebbje egy piros kakttisz. Japán bonatikus nevelte ki ezt a fájtát az ötvenes években. Hazánkban még ritka ez a virág. A sok tüskés növény között találunk dinnye-, őszapó, papsapka-, oszlopkaktuszokat és afrikai kavicsutánzó kaktuszt. A legnagyobb oszlopkaktusz több mint egy méter, a legidősebb egy gömbalakú ördög- nyelvkaktusz már túl van a száz éven. jobban bizonyítják, az egész évben tartó és egyre növekvő feladatokat. A múlt év első félévéhez viszonyítva az idén ugyanennyi idő alatt a benzinforgalom 24 százalékkal növekedett, szuperbenzinből 66 százalékkal több, míg keverékből 17 százalékkal kevesebb fogyott el, mint tavaly az első hat hónapban. Ennek az a magyarázata, hogy a kocsitulajdonosok egyre jobban megkedvelik a szuperbenzint és a nyugati márkájú kocsik megfelelő üzemeltetése is csak ezzel lehetséges. A szolnoki tájegységhez Csongrád, Békés és Szolnok megye tartozik. Ezen a jókora területen egy fél év alatt 121 kútnál több mint 20 millió liter benzint, 2,2 millió liter szuperbenzint és mintegy 3.5 millió liter keveréket adtak el. Ehhez jön még a 13 millió liter gázolaj. A termelés és az idegenforgalom zökkenőmentes ellátása érdekében új töltő- állomások épültek. *ne- gyénkben Kisújszálláson és Törökszentmikóson. •V- ti — — Különleges bánásmódot igényelnek-e a növények? — a legtöbb a fényre, a hőmérsékletre és a vízre érzékeny. Vannak igénytelenebbek is. A kezdő gyűjtőknek a kora tavasztól virágzó sokszínű gömbkaktuszok gyűjtését ajánlom. A kaktuszgyűjtő dinasztia két fiatal tagja Attila és András szabad idejükben szintén az üvegházban szorgoskodnak. Szívesen ápolják a növényeket. Céljuk, hogy még több különleges fajtát hibridizáljanak. Szeretnének még Afrika és Amerika szavannáiról beszerezni új egye- deket. A gyűjteményt sokan megnézik. Barátok, ismerősök, gyújtük. De csak ők. Felvetődött már a gondolat, jól lenne botanikus kertet létesíteni, a tanács illetékesei is foglalkoztak ezzel. Az épülő úttörőváros területén terveztek is ilyen létesítményt. A megvalósítás várat magára. A Sarkmagóczi család és a többi szolnoki gyűjtő szívesen adná gyüj- temén3'ét a bonatikus kertnek, társadalmi munkában gondoznák is. Bizonyára sok látogatót vonzana a növényvilág szín-pompás, matuzsálemi kon megérő példányainak látványa. Csabai L KÖZLEMÉNY Külön autóbuszt Indít a szolnoki IBUSZ szeptember 2-án, 3-án SZELÖCE — N Y I T R A útvonalon. — Részvételi díj: kb. 400 Ft + 223 Ft költőpénz (utazás, szállás, útlevél és 2 étkezés). Jelentkezés 1968. augusztus 20-ig a Szolnoki IBUSZ-nál. Hosszú, száraz hetek — sőt hónap — után e hét végén is esett, mégpedig a csapadék-jelentések az országból rendkívüli magasak: sokhelyünnen felhőszakadásról kaptunk jelentéseket, a nyugati határszélekről pedig a vízügyi igazgatóságok intézkedéséről: az árvízvédelmi hálózatot mozgósították. Kőszegnél a kis Gyöngyös folyócska vízszintje igen rövid idő alatt több mint két és félméter- rel megnőtt, riasztani kellett az üzmeket, a lakosságot. Kőszeg utcáin bokáig érő víz állt. Kaposvár környékén a vasútvonalakat rongálta meg az ár. — Persze, ez helyi jelentőségű „meteorológiai helyzet”, viszont már nem helyi jelentőségűek a csapadékadatok: a rövid idő alatt lehullott 40—50 milliméteres mennyiségek a gyakoriak közé tartoznak, a rekordot pedig Komárom és környéke viszi el: 72 milliméter esőt mértek. Hogy milyen sok ez a 72 milliméter, ahhoz csak a június végi, július elejei időjárásra emlékeztetünk: egy teljes hónap alatt sem hullott le sokhelyütt húsz milliméternél több csapadék. Különben a 72 milliméteres mennyiség nem is szűkén, hanem bőven megfelel egy teljes havi esőmennyiségnek. Köxépeurópa ázik Mi okozta most. augusztusban az ég csatornáinak ezt a bő áldását? Egyszerű lenne a meteorológiai helyzet magyarázata. — Az óceán felől beszivárgó hűvösebb, nedvesebb légtömegek találkoztak a Földközitenger felől beáramló melegebb légtömegekkel. Az összecsapás — a találkozás — eredménye, hogy Közép- Európában beborult az ég, zivataros, esős az időjárás. De ez csak a konkrét, napi magyarázat. De mi a magyarázat arra a szeszélyes szakaszra, amelyet nap mint nap átélünk: füllesztő meleg, majd zivatar, borult ég, s néhány nap múlva káni- kulás nyár ? Egy mondatban a válasz: semmi csoda, ilyen a me- dárdi. időjárás. Dehát Medárd mikor van? Június derekán! Ma pedig lassan augusztus közepe felé haladunk. Dr. Berkesi Zoltán, az Országos Meteorológiai Intézet távprognózis osztályának a vezetője így adja a magyarázatot: — Pontosan egy hónappal később jött el hozzánk idén Medárd. Benne vagyunk a medárdi időjárásban. Hisz tudjuk, a népi megfigyelés szerint ilyenkor „negyven napig esik az eső”. Szó szerint ezt a negyven napot természetesen sosem szabad hinnünk, mert Magyarországon még negyven napig sosem esett az eső, de ez a negyvennapos esőzés a régi népek nyelvében: a sokat jelenti. Vagyis Medárd idején sok eső esik. 1957-ben is késeit Egy teljes hónapot késett idén. Az évszázados statisztika szerint Magyarországon nyáron a legtöbb csapadék és a leghidegebb idő június 18-án van. Idén pedig kerek egy hónappal később mérhettük ezt: július 21-én. Ekkor 19 fok volt a hőmérséklet maximuma. Rekord, amit eddig még sosem jegyeztek fel. Mi a medárdi — tehát a mostani — időjárás lényege? Egy kiegyenlítődési folyamat. A szárazföld és az óceán hőmérsékletének a kiegyenlítődése. Június elejére — éz lenne a szabályos — a szárazföld már nagyon felmelegszik. A meleg levegő feláramlik, s az Atlanti-óceán felől, ahol hűvösebb van. megindul a hideg levegő nagy beáramlása a kontinensre: a nagy kiegyenlítődés az óceán és a szárazföld között megkezdődik. De idén miért késett meg ez a folyamat? A június — válaszolja Berkesi doktor — olyan erős meleggel érkezett, hogy „ellent tudott állni” a nyugati szélnek, vagyis az óceán felől érkező légtömegeknek. Az ilyen elkésett Medárd igen ritka. — Legutóbb 11 esztendeje, 1957-ben volt, a mostanihoz hasonló. Akkor igen nehezen javult meg az időjárás, a nyár (hangsúlyozzuk: akkor!) hátralévő részét szeszélyességével alaposan elrontotta. Viszont az 1937-es ősz igen szép volt. Még a következő napok időjárása felől érdeklődünk a távprognózis osztály vezetőjétől. „Kis átmeneti megnyugvás után ismét rosz- szabbodást, felhősödést várhatunk”. Holnap pedig így szól a prognózis: Várható időjárás: időnként felszalcadozó felhőzet, többfelé eső. zivatar, jégeső. — Mérsékelt délnyugati, nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 21—26 fok között. Szolnok Város Tanácsának 1968, évi 6, sz- rendelet© Szolnok város címerének megállapításáról és használatának rendiéről A címer leírása (1) A város címere pajzsban helyezkedik el. A pajzs színe arany és kék. A címer felső félén három fiókáját vérével tápláló fehér pelikán helyezkedik el. A címer-pajzsot fekete rajzú, kék pilléren álló híd metszi keresztül A híd két pillére között ötágú vörös csillag van. A híd pillérei alatt két a folyókat jelképező, ezüst színű, hullámos vonal szeli át a pajzsot, 2. § A címer használatának köre (1) A város címerét, csak mint díszítő és utaló jelképet lehet felhasználni, hatósági eljárás rán nem alkalmazható. (2) A város címere díszítő és utaló jelképként általában alkalmazható a) a város protokolláris rendezvényein úgy. hogy az az állami címer jelentőségét ne kisebbítse. b) a város kék-sárga zászlaján, c) a város által kiadott díszokleveleken. emléklapokon stb., d) a városi tanács végrehajtó bizottság elnöke, elnökhelyettesei és titkára részére készített protokolláris levélpapír fejlécén, e) a városi tanács végrehajtó bizottsága által kiadott és a város történetével, életével fejlődésével foglalkozó kiadványokon. (3) A város címere díszítő és utaló jelképként huzamos időre adott hozzájárulással alkalmazható aj a városi tanács tanácstermében, a végrehajtó bizottság termeiben. b) a város egyes, hagyományokkal rendelkező intézményei által kiadott és a várossal vagy az intézmény történetével, életével, fellődésével foglalkozó kiadványokon c) a megyei idegenforgalmi hivatal propaganda kiadványain, «fi a t'árojs jelentősebb kulturális és sportlétesítményeinek emléklapjain, jelvényein, érmein, valamint cserezászlókon, e) a várost bemutató kiállításokon. (4) A. város címere díszítő és utaló jelképként egyes esetekben adott hozzájárulással felhasználható a városra utaló emléktárgyakon., S. § A címer használatának módjai (1) A város címerét — mint díszítő és utaló jelképet — kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, méretarányoknak, színeknek betartása mellett szabad ábrázolni, (2) Egyes esetekben megengedhető. hogy a címer kizárólag a tárgy anyagának színében (ftm, bőr stb.) jelentkezzék. (3) A címert csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne &értse a hiteles Ábr&u>lást. «. « A elmer használatának engedélyezése (1) A város címere — díszítő és utaló jelképként — a 2. •§ (3) bekezdésében felsorolt esetekben külön engedély nélkül alkalmazható. (2) A város címerének a.2 § (3) bekezdésében felsorolt esetekben történő, valamint a 2. § (4) bekezdése szerinti felhasználását, Illetőleg forgalombaho- zatal céljából való előállítását a városi, tanács végrehajtó bizottságának elnöke engedélyezi. (3) A városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a címer használatára, illetve előállítására adandó engedélyében a jelen rendeletben foglaltakon tűimé-» nő előírásokat is megszabhat. (4) A városi címer használatának. illetőleg forgalom bah ozata- lának engedélyezése Iránti kérelemben fel kell tüntetni a címer felhasználásának, illetőleg előállításának célját, előállítás esetén az előállítandó mennyiséget. illetőleg a forgalombahoza- tal módját. A kérelemhez csatolni kell a címerrel díszített tárgyat, valamint annak egy fényképmásolatát. (5) A városi címer használatára, vagy előállítására nem adható engedély, ha a használat vagy forgalombahozatal módja, vagy körülményei a várost, vagy a város lakosságának érzületeit sértheti. (6) A kiadott engedélyekről és azok érvényességének határidejéről nyilvántartást kell vezetni. 5 § Szabálysértés (1) Amennyiben súlyosabban minősülő szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el es 1000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a) a város címerét a rendelet 2. •§ (3) és (4) bekezdései szerinti enedély nélkül alkalmazza, használja, vagy forgalombahozatal céljából előállítja. b) a rendeletben meghatározott engedéllyel rendelkezik, de az abban előírt feltételeket nem tartja be, c) jelen rendelet 3, $-ában foglalt előírásokat megsérti, «. § Vegyes rendelkezések (1) Felhatalmazást kap a végrehajtó bizottság, hogy a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket szabályozza. (2) E rendelet kihirdetése nap«» ján lép hatályba. Kelt Szolnokon, a Szolnok Városi Tanács 1968. (ezerkileneszáz- hatvannyolc) évi május hó 31. napján tartott ülésén. Csorna Kálmán sk, vb-elnök Ör Orbán Péter sk, vb-UUAC /Wl /ß-Sf a m§ßg*ßmennye! ? Nagy örömét hozott a lottó 30. heti tárgynyeremény sosrolása tíz embernek Rá- kóczifalván, A szigligeti 190 négyszögöles telket és a velejáró víkendliáz építési utalványt egy három év óta együtt lottózó, tíz tagú brigád nyerte. Közülük nyolcán a rákóczifalvai Vegyesipari Ktsz-ben dolgoznak, ketten pedig mint „külső tagok’’ kerültek a kollektívába. — Amióta együtt lottózunk. még egyszer sem volt nagy nyereményünk, pedig 30 szelvénnyel játszunk, egy 14 számos variációval, — mondja Balázs Endre, aki egyébként a ktsz vezetője. — Nagy volt a meglepetés, hogy éppen mi nyertük a telket és víkendházat, akiket mindig elkerüli a szerencse. Az öröm után jött a •;,goíid”; mi legyen a nyereménnyel? — Sajnos úgy kellett döntenünk, hogy eladjuk — mondja Antal István. — Kell a pénz mindannyiunknak. Én éppen most építkezem, parkettázni akarok a nekem jutó részből. — Én egy autót akarok venni, — szól közbe Kiss János. — Régóta gyűjtök rá, most csak ki kell egészíteni az összeget Talán ezzel a nyereménnyel együtt meg is lesz a kocsi ára. Na és a többiek? Mindenkinek van már elgondolása, ha nem is beszélnek róla, hiszen többségük fiatalember, egyik-másik családapa is; van helye a pénznek. — dm — Növekvő forgalom9 új töltőállomások Faprikasziiret Nagyréven
