Szolnok Megyei Néplap, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. augusztus 11. a világpolitikában Pozsony visszhangja — NDK javaslatok — Egy jelölt, fél program — Nigéria egysége, az ibók egyenjogúsága Brazzaville*i fordulatok Folytatódnak a Csehszlovák — Jugoszláv pártközi tárgyalások 0 Az elmúlt hét úgy kez­dődött. hogy a világsajtó el­ső oldalain egy dunamenti város neve volt a leggya­koribb helységnév: Pozsonyt, a szocialista közösség hat országának ott lezajlott nagyjelentőségű megbeszéld' set és az azonnal joggal tör­ténelminek nevezett, egy­hangúlag elfogadott közös nyilatkozatát vizsgálták és értékelték a lapok. Az elem­zések alaphangját persze eleve meghatározta a nem­zetközi problémák kétféle szemlélete: a nyugati világ, az imperialisták lapjai alig titkolt vagy nem is leple­zett csalódással, a szocialis­ta világ lapjai és a nyugati világ haladó sajtója határo­zott örömmel, helyesléssel fogadta a pozsonyi hírt. Az ellentétes reagálás érthető. A Pravda joggal írta: „A tanácskozás eredményei lé­nyegesen előmozdítják a szocializmus pozícióinak megszilárdításáért, a béká­ért. és a népek biztonságáért, az imperializmus aknamun­kája és agresszív politikája ellen vívott harcot". Ameri­kai. nyugatnémet és egyes angol lapok cikkeiből az csendült ki, hogy mindazok az imperialista erők. ame­lyek a hat szocialista or­szág pártjai között egyes kérdések megítélésében meg­lévő és most jórészt tisztá­zott véleményeltérések lát­tán abban reménykedtek, hogy a véleménykülönbsé­geket fellazításra, ékverésre, ellentétszításra lehet fel­használni, ráébredtek a va­lóságra. S a valóság ez; a szocialista közösség összetar­tó erői megbonthatatlanok és most is sikerült megszi­lárdítani az egységet, mert a pártok arra fordítják a figyelmet, ami közös, ami összeköti a szocialista pers­pektíva harcos híveit. Az európai kontinens biz­tonságának alapjait érintő problémákat vetett fel ismét az NDK kormánya nevében Otto Winzer külügyminisz­II. Cuba si, yenki no Harmincadikán a Szabad Fórum ülésén egy francia küldött volt a legérdekesebb felszólaló. Arra figyelmezte­tett, hogy amikor bizonyos kispolpári elemek harcba lépnek a munkásosztály ol­dalán, növekszik a veszélye, hopy kispolpári eszmék ha­tolnak be a munkásmozpa- lomba. Elsősorban az értel- misép hordoz Franciaor- szápban ilyen kispolpári eszméket. Miközben felhívta a fignelmet ennek veszélyei­re, üdvözölte azt a tényt, hopy a mérnökök és a tech­nikusok, akik eddip rend­szerint a tőkések pártján voltak, először álltak napy többségben a munkások ol­dalára, a szirájkharcokban. Megértették, hooy őket is éppen úov kizsákmányolják, mint a munkásokat. Csak a fegyveres harc? A délután? ülésen egy brazil küldött felszólalása keltett nagy feltűnést. El­mondta, hogy Braziljában a baloldal két részre oszlik, a hagyományos és az új bál­tér és Walter Ulbricht, az Államtanács elnöke, az NSZEP első titkára a népi kamara pénteki ülésén. — Mint Walter Ulbricht hang­súlyozta, az európai bizton­ság egyik alapfeltétele a két német állam közötti bé­kés együttélés megteremté­se. Nagyjelentőségű javasla­tokat terjesztett élő . ennek érdekében és egyúttal ja­vasolta, hogy meghatalma­zottak révén kezdődjenek tárgyalások a bonni kor­mánnyal, amennyiben az lemond jogtalan kikötései­ről, így az egyedüli képvise­letről, az erőszakos megol­dásokról és elismeri a jelen­legi határokat. A világ másik felén, az Egyesült Államokban a nagy novemberi kérdés, az enök- választás háromkérdöjeles problémájából egy kérdőjel­re feleletet' kapott a világ. Megmaradt még ismeretlen­nek a demokrata elnökjelölt és végül a Fehér Ház új la­kójának személye, de azt már tudjuk, hogy a válasz­tási párharcban a republi­kánus párt színeit Richard Nixon képviseli. Ami figye­lemreméltó, az programja — olyan program, amely bi- zonyos reális esélyeket ad számára novemberberben. Az USA legtekintélyesebb publicistája, Walter Lipp- mann éppen a múlt héten foglalta össze, milyen politi­ka támogatására sorakozhat fel Amerika népe. Vélemé­nye szerint a külpolitikai balfogásokkal és tévedések­kel teli korszak után új gondolatokra; a vietnami kalandtól szabadulni akarók számára érthető és követhe­tő béketervekre: a faji ösz- szecsapások miatt elkesere­dett tömegek számára pedig a polgárjogi problémákat az eddiginél bátrabban előrené­ző intézkedésekkel megoldó adminisztrációra van szük­ség Bár Lippmann utal arra, hogy ezt éppen egy repub­likánus elnök hozhatná a demokratákból kiábrándult választóknak (a publicista Rockefellerért szállt síkra, neki szánta a cikkét is) oldalra, s ő az új baloldal­hoz tartozik. „A fegyveres harc teremtheti meg az új Latin-Amerikát" — mon­dotta, majd azzal folytatta, hogy a reakció, az ellenfor­radalom csak USA fegyve­rekkel tudott győzni Brazí­liában. Kinyilvánította szo­lidaritását Kubával és azt mondta, hopv a kubai for­radalom példa Latin-Ame- rika és az egész harmadik világ számára. Ezt a fe'fogást sokan val­lották a Latin-Ameri kából érkezett küldöttek közül. A hagyományos baloldalon a kommunista pártot értették, az úi baloldalon pedig azo­kat a szervezeteket, amelyek a fegyveres harc útját tart­ják egyedül járhatónak. A fegyveres harc hívei is két­féle taktikát követnek. Egv venezuelai küldött magya­rázta el. hogy vita folvik arról, vajon a dzsungelben, vaev a városokban vívják-e a harcot. Egresek ugyanis úgv vélik, nem érdemes la­katlan dzsuneeleket elfog­lalni, be kell menni a vá­rosokba. Ennek megfelelő­en kidolgozták a nagyvárosi partizánharc módszereit, amelyeket Venezuelában. Guatemalában, sót időnként az USA nagyvárosaiban is sikerrel alkalmaznak a fegy­Nixon programjának vizsgá­lata után csak annyit álla­píthatunk meg: a valóban gazdag politikai tapasztala­tokkal rendelkező republi­kánus jelölt igen jól látja ezeket a követelményeket. Ám programja a félig ki­mondott ígéretek gyűjtemé­nye; javaslatai félig meg­tett utakat rajzolnak a po­litikai térképre. Kijelentette ugyan, hogy a két szuperhatalom, a Szov­jetunió és az USA számára nincs más elfogadható meg­oldás mint a tárgyalás — de mindjárt „az USA erő­pozíciójának helyreállítását” kívánta, azaz az erő hely­zetéből kívánna tárgyalni. Kimondta ugyan, hogy a vietnami háború befejezését illetően a párizsi tárgyalá­sokban reménykedik — de egy lélegzetre fenyegetőzni kezdett azzal, hogy ha no­vemberig nincs eredmény Párizsban, akkor „világos a válaszút". Nem kétséges, hogy a válaszút a fegyveres lépések újabb eszkalációja, (ez a kettősség jellemezte épp John sont), a belpoliti­kában a demokrata pénzügyi politika, a polgárjogi tör­vényhozás teljes fordulatá­ról beszélt — de ezekben a kérdésekben is többfélekép­pen érthető, ködös fogalma­zássá] kerülte meg a világos állásfoglalást. Természetes persze, hogy Nixon most várakozó állás­ponton van: csak a demok­raták chicagói konvenciója, az ott elfogadott program és a megválasztott jelölt állás- foglalásai után részletezi majd elképzeléséit, amelyek persze változtatta,npl meg­maradnak — választási -íígé­reteknek. Akik az amerikai közvé­lemény hangulatának hul­lámzását ismerik, azt állít­ják, hogy a republikánus döntés, amely a jóval libe­rálisabb Rockefeller és a szélsőjobboldalinak minősí­tett Reagan előtt már az első szavazási fordulóban Nixont jelölte, éppen a de­mokratáknak, a jelenlegi el­nök pártján belül az aletnök- nek, Hubert Horatio Hűm- phreynek jelent előnyt. Ha az alelnök demokrata el­nökjelöltté választása érde­kében az eddiginél jobban veres harc kizárólagosságát hirdető szervezetek. A marxizmus—lenini zmus tanításait következetesen valló kommunista pártok ezzel szemben azt vallják, hogy a fegyveres harcot össze kel] hangolni a küz­delem egyéb módszereivel, például a sztrájkokkal és a tüntetésekkel. Reformizmus és fellazítás Érdekes volt a bolgár kül­dött hozzászólása, aki a re­formista eszméknek a fel­lazítás! politikában elfog­lalt helyéről szólt. „Nyu­gaton azt hirdetik” — mon­dotta — hopy lehetséges va­lamiféle félszocialista—fél­kapitalista rendszer létre­hozása. Ezt a tőke úgyneve­zett demokratizálásával, a mamintvlgidnn kiterjeszté­sével tartják elérhetőnek. Azt hirdetik, hogy techni­kailag fejlett szocialista és kapitalista országok között nincs lényeges különbség, mindkettőt az úgynevezett ivari társadalom fogalmába, vonják. A kapitalizmus vál­tozik ugyan, de mégis ka­pitalizmus marad, a két szembenálló rendszer között nem lehetséges ilye ti ti* ősz­elhatárolja magát a John-^ son-politikától — már amennyiben erre képes — (amelynek egyébként alel- nökként egyik prominens képviselője volt) és a John­son által képviselt vietnami háború-kiterjesztéstől is és ő fejezi be a Nixon által csak megkezdett mondatokat, jó­kora darabot faraghat le Nixon mai esélyeiből... a A hét a harmadik világ­ban is gazdag volt esemé­nyekben. Az etiópiai főváros­ban tartanak a tizenhárom­hónapos afrikai belháború, a nigériai—biafrai harcok befejezését elősegíteni kívánó tárgyalások. A világ joggal figyel fel a Nigéria által be­terjesztett kilencpontos terv­re, amely a lagosi kormány álláspontja szerint „mérsé­kelten és a megbékélés szelle­mében” viszonylag gyorsan végetvehetne a harcoknak. A javaslat Nigéria egysé­gének megőrzéséből indul ki, tehát Biafrának le kell mon­dania a különválásról. de konkrét ígéretet tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a nigériai hadsereg nem őzönli el a volt keleti tartományt és a közigazgatásban, a rend­őri erőknél egyaránt figye­lembe veszi a tartomány ibo lakosságának jogos igényeit. Az Addisz Abeba-i tárgyalá­sok kétségkívül igen nehezek, nem várhatunk gyors ered­ményt, hiszen a polgárhábo­rú okát, a biafrai különvá­lást és a tartomány ibo több­ségének egyenjogúsági fé­nyeit ezúttal éppen a lagosri központi kormány vizsgálja és ítéli meg reálisan s most már a biafrai félnek kellene megbékélő, pozitív javasla­tokat tennie a megoldás ér­dekében, ahelyett, hogy szán­dékosan is fokozott elszige­teltségében — a segélyszál­lítmányok visszautasításával — az éhínséget próbálna (a nyugati képeslapok nagy se­gítségével) fegyverként hasz­nálni. H) Egyf másik afrikai ország­ban. Brazzaville-Kongóban rövid időre eltávolították tisztségéből, majd visszahe­lyezték Massemba-Debat köz­társasági elnököt, A néhány napos zűrzavar rávilágított arra, hogy az alig egymillió lakosú kis ország fejlődését milyen súlyosan gátolja egy­részt a két konkurrens fegy­veres erő — a hadsereg és a polgárőrség — vetélkedése, másrészt egy szélsőséges jel­szavakkal operáló és kínai ihletésű csoportocska fellé­pése. amely elsősorban az ifjúsági mozgalomban vert fészket, Gárdos Miklós szeotvadás." = foglalta ösz- sze ellenérvét a felszólaló. Che kultusza Amikor a Szabad Fórum­ról kijöttem, véletlenül ösz- szeverödött olaszok és me­xikóiak ültek, vagy húsban a lépcsőkön. Kubai és Ku­bát éltető dalt énekeltek. ..Cuba si Cuba si, Cuba si, Yenki no” ez volt a refrén, sőt néha csak ezt énekelték különféle dallamokra. Két dal között a Bolíviában el­esett narti zárt vezért Che Guevarát éltették. A latin-amerikaiak magu­kénak vallják Guevarát, büszkék rá. szahadsághőst, az elnyomott és félgvarmati nének harcának ideológusát látják benne. Külsőségek­ben is igyekeznek bozzá ha­sonlítani. Megkérdeztem eev olasz fiatalembert, hogy ők miért látnak példaképed. Guevarában, hiszen harcuk az 6 hareátől merően kü­lönböző körülmények között folyik. — Amíg élt — felelte — nem értettünk vele minden­ben egyet, bár személyes bátorságáért, emberségéért, akkor is tiszteltük, amikor vitatkoztunk vele. Amióta azonban meghalt, jelkép lett. egy egész kontinens szabadságvágyának a jelké­pe és most elsősorban ezt tiszteljük benne. Szombaton délelőtt fél tíz után néhány perccel ismét- tárgyalóasztalhoz ült a CSKP KB és a JKSZ KB küldöttsége, a csehszlovák- küldöttséget Alexander Dub- cek első titkár, a jugoszláv küldöttséget pedig Tito el­nök vezeti. A mai megbe­szélésekbe csehszlovák rész­ről V. Bilak, a CSKP KB el­nökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi DELHI Indira Gandhi miniszterel­nök nyitotta meg az indiai fővárosban az UNESCO ren­dezésében tartandó Castasia konferenciát, amely tudomá­nyos és műszáki eredmények ázsiai alkalmazásának prob­lémáit vitatja meg. A kon­ferenciára nem csupán ázsiai hanem a világ minden részé, ről érkeztek küldöttségek, Indira Gandhi figyelmezte­tett arra. hogy a fejlődő or­szágok ugyan elmaradtak a tudomány fejlesztésében más országok mögött, de egy nagy előnyük van: néhány év alatt sokéves tudományos és technológiai fejlődést noz­hatnak be, mások tapaszta­latai segítségével. ALEXANDRIA Egy üdülőkkel zsúfoltan megrakott expressvonat Alexandria közelében neki­rohant egy előtte lassabban haladó vonatnak, az össze­ütközés következtében nyolc ember meghalt és több mint 100 megsebesült. — Alexandriából a mentők sze­mélyautók és teherautók se­gítségével szállították a se­besülteket kórházba. I ISZTAMBUL Athenagorasz pátriárka, az ortodox egyház feje pén­teken kiadott nyilatkozatá­ban helyeslését fejezte ki VI. Pál pápának a születés­szabályozással kapcsolatban kiadott enciklikaja felett, amelyről azt mondótta. hogy az megfelel a biblia szelle­mének, SAN SEBASTIAN A spanyol rendőrség ed­dig több mint száz embert, köztük 15 papot tartóztatott le annak a vizsgálatnak so­rán, amelynek keretében ke­resik Baszk-föld rendőrfő­nökének gyilkosát. A baszk szeparistáktól való félelmé­ben a környék lakossága nem hajlandó a rendőrség­nek felvilágosítást nyújtani. PALERMO A januári szicíliai föld­Ahol husánggal fejlesztik a gondolkodást Az olaszok között kolle­gára akadtam, egvikük az Unitá fotoriportere volt. Szakállas, krisztus arcú fia­talember. kommunista, mint a többiek valamennyien. Egvikük hosszú, faragott bo­tot tartott a kezében és el­mondta. hogy a legutóbbi diktün tetősek alkalmával ilyenekkel szálltak szembe a rendőrségei. amely szin­tén botokkal támadt náluk. Ped'g sok transzparensen vitték a jelmondatot: „Con manaanello non si educa il cervello”, azaz: husánggal nem lehet fejleszteni a tu­datot. Enizódokat idéztek az összecsapásokból. látszott, büszkék rá. hogy részt ve­hettek benne. Este a szófiai kubai kö­vetség rendezett gvű'ést, amelyre a vietnami küldöt­teket is meghívták. Az úiságok már régebben hírül adták, hoev Kuba nem vesz részt a VIT-en.bár a kubaiak üzenete megerősí­tette. hogy alapvetően egyetértenek a VIT eszméi­vel. A Szófiában levő kubai követség munkatársai azt hangsúlyozták, ami közös és nem azt, ami különböző a Bizottságának első titkára is bekapcsolódott. A megbeszélések napi­rendjén a két párt tevé­kenységéről szóló kölcsönös tájékoztatás, valamint az együttműködés jelenlegi helyzetének értékelése és távlatainak felmérése sze­repel. Ezen kívül szóba ke­rülnek a két ország együtt­működésének kérdései. rengés által sújtott falvak lakosságának tiltakozása nyomán az olasz állami rá­diótársaság az általa kezde­ményezett gyűjtésből szár­mazó támogatást végül is aj összes érintett falvak között fogja szétosztani. Eredeti­leg csak két falunak a meg­segítésére gondoltak, de ké­sőbb kénytelenek voltak az elhatározást megváltoztatni* mivel az a vád érte a tár­saságot, hogy politikai rész­rehajlás alapján választotta éppen azt a két falut, mert ott a közigazgatási hatósá­gok a kereszténydemokraták irányítása alatt állnak. TOKIO Tokiótól 240 kilométernyi-' re délre trópusi vihar sö­pört végig Hachijo-szige- ten. A sziget és a japán fő­város között megszakadt a tengeri és a légiforgalom a „Polly” elnevezésű vihar óránként 107 kilométer se­bességű széllökései miatt. BECS U Thant, az ENSZ-főtit-' kára előreláthatólag részt vesz a bécsi világűr-konfe­rencia záróülésén augusztus 27-én. A nagyszabású nem­zetközi tanácskozás a jövő hét szerdáján kezdődik az osztrák fővárosban. TOKIO Szombaton Tokióban a' japán rendőrség letartózta­tott egy amerikai katonát,’ aki megszökött az alakula­tától. A vietnami háborúban megsebesült vagy kimerült amerikai katonákat mint ismeretes. Japánba viszik gyógyulni, illetve pihenni. Közülük egyre többen szök­nek meg alakulataiktól. A' japán sajtó jelentése szerint ez év első felében a Japán­ban lévő amerikai hadikór­házból és katonai alakula­toktól több mint 3Ö katona szökött meg. Ezek legtöbb­jét a japán rendőrség fogta el, mert a japánok a katona- szökevények felkutatásában együttműködnek az amerikai katonai rendőrséggel. nézetekben. Igen rokonszen­ves volt a vietnami nép harcával érzett szolidaritá­suk kifejezése. Az óriási előadóterem zsúfolásig megtelt, az ab­lakpárkányon a padok kö­zött a földön, mindenhol ül­tek. Igen sok latin-amerikai és népviseletbe öltözött afri­kai. ázsiai fiatal iött el. Kubai; vietnami és vörös zászlókat lobogtattak, min­denfelé Ho Si Minh és Guevara arcképét emelték á magasba. Mások transzna- renseket hoztak, amelyeken s chilei, a venezuelai, me­xikói és más küldöt+ségek nyilvánították ki szolidari­tásukat a vietnami és a ku­bai néppel. Alkalmi szavalókórusok „Ho-Ho-Ho-Si Minh! Vl-et- nam! Vi-eí-nam! Guevara! Guevara!” kiáltásai gyakran e’nvomták a szólok hangját, Öriási volt a lelkesedés és a hangzavar. A gyűlést a vietnami szó­nok szavaival fejezték be, legutoljára pedig egy hirte­len alakult háromtagú viet­nami énekkar saját nyelvén dalt énekelt, a kubai nép harcáról és a vietnamiak Irántuk érzett szolidaritá­sáról. (Folytatjuk) Bistey Andii# Világméretű vitafórum MINDENFELŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom